Esztergom és Vidéke, 1934
1934-02-04 / 10.szám
Országos birkózóverseny volt Dorogon Kitűnő eredményekkel végződő országos birkózóversenyt rendezett a Dorogi Atlétikai Club Otthonában. A versenyt nagyszámú közönség nézte végig lelkes érdeklődés mellett, de a versenyzők iskolázottsága és az elért sportbéli eredmények meg is érdemelték ezt a lelkes érdeklődést. A dorogi versenyek jelentősége a sportkörökben egyre növekszik., amit fényesen bizonyít az a tény is, hogy ötvennégy birkózó szerepelt a a DAC országos versenyén, ö ven négy versenyző indult a súlycsoportokban és pompás teljesítményével, mesteri fogásaival úgyszólván mindenik nagy ünneplést váltott ki a hozzáértő sportközönség soraiból. Ami legelsősorban feltűnt, az a budapesti vasutas sportklub birkózóinak jó szereplése volt, akik a nagy Számú és kitűnő versenyzők között három első helyezést értek el. A ritkaszép verseny részletes eredményei a következők: Légsúlyban első: Dezsi Törekvés, 2. Török B. Vasutas, 3. Tóth B. Vasutas. Légsúlyban győzött : Muhata Testvériség, 2. Rákosi B. Vasutas, 3. Egyed Testvériség. A könnyűsúly első helyezettje: Horváth Törekvés, 2 Szarvadi Szentes, 3. Náter Törekvés. A kisközépsúlyban győzött: Réti Dorog, 2. Hona Törekvés, 3. Sütő Műegyetem. A nagyközépsúly győztese: Tóth B. Vasutas, 2. Szabó B. Vasutas, 3 Törcsik MÁV Előre. A kis nehézsúlyban győzött: Nagy B. Vasutas, 2. Kovács Törekvés, 3. Mátyássy BSzKRT. A nehézsúlyú birkózást Homoki B. Vasutas nyerte meg, mig második Kolo si dr., a Detektiv AC. birkózója lett. Az összes mérkőzések közül egyedül ez a párharc végződött pontozással, a többi tussos győzelem volt. Módosítani kell a végrehajtási törvényi a kereskedők javára is A végrehajtási novella gondoskodik róla, hogy iparos, gazdálkodó, ha ellene végrehajtást vezetnek, veszendő vagyonából megmentsen annyit, amennyi további boldogulásának lehetőségét megadja. Az iparosra kimondja a novella, hogy 160 pengő értékű nyersanyagja, mesterségének folytatásához szükséges szerszámai nem foglalhatók, árverés alá nem bocsáthatók. A mezőgazdának továbbélési lehetőségét is biztosítja a törvény, mert nem szabad lefoglalni minden jószágát, a foglalásmentes jószág számára takarmányt biztosit és vetőmagról is gondoskodik. Amikor ezekkel a „ kedvezmények"kel foglalkozunk, mikor látjuk, hogy az állam a végszükségben is gondol arra, hogy bajbajutott polgára, adóalanya levegőhöz juthasson, kérdezzük, hogy lehet az, hogy a kereskedőnek nem biztosit létminimumot, hogy a bajbajutott kereskedőt megfojthatja a hitelező. A fizetési zavarokba jutott kereskedő ellen szoros zárt vezethet a hitelező még akkor is, ha a végrehajtás útján behajtandó tartozás biztosítására lefoglalt árú az üzlet árúkészletének csak kis hányadát teszi ki. Miért nem tárolják a lefoglalt árúkat, miért kell az üzlet redőnyeit lehúzni s ezzel a kereskedő létezésének legdrágább eszmei vagyonát, a vevők bizalmát lehengerelni s ezzel a kereskedőt, aki talán még talpraállhatna — teljesen tökretenni. A kereskedőnek épúgy joga van élni, mint az iparosnak és a mezőgazdának, A kereskedőnek is vannak hivatása folytatásához okvetlenül szükséges ingói, neki is szüksége van üzlete továbbfolytatásához bizonyos árúminirnumra, mint az iparosnak nyersanyagra, a mezőgazdának pe dig vetőmagra. A kereskedő vetőmagja az árú. Miért csak a kereskedővel szemben alkalmazzák könyörtelenül és minden mentesség nélkül a szoros ^ítrt.^A **vUf : •v•>. ; »lfv» > •i^l»!r^ , mwv-'V^w fiát ha a kereskedő önhibáján kivül bajba kerül, annak nincs joga tovább élni, annak okvetlenül szaporítania kell az öngyilkosok számát ? De a kincstárnak is érdeke, hogy megadja a kereskedőnek a továbbélés lehetőségét. Ha a hitelező kérlelhetetlen kegyetlenséggel megfojtja az adós kereskedőt, akkor azzal az áliam egy-egy adóalanyt vészit el. Épp ezért úgy az államkincstárnak, mint a hitelezőnek érdeke, hogy az adós további megélhetési lehetőségétfoglalásmentes árúminimum mai biztosítsák. Gyógyszertárban kapható. Kivágják m öreg fákat Járjuk az utcák sorát, látjuk a megkezdett tavaszi munkálatokat, látjuk, hogy egymás után vágják ki az örek fákat, a rnuit és szép idők néma tanúit. Mennyi mindent tudnának mesélni arról amit láttak : örömről, boldogságról . . . Megkérdezzük a munkásokat: Miért vágják ki az öreg fákat ? Azt felelték: Megöregedtek, talán már ki se hajtana egyik-másik fa, vagy csak egy koronaág borulna tavasszal lombba. Végeredményben megtették kötelességüket, zöld lombjuk gyönyörködtetett ifjat, öreget egyaránt. Kivénhedtek, száraz fájuk látása nem nyújt már üdülést. Adjanak helyet a fiatal fáknak. Az öreg fák ledöntött törzse úgy fekszik a földön, mint a halott katona. Megállunk egyik-másik törzs előtt, hisz minden fához emlékek fűződnek. Eszünkbe jut mozaikszerűen gyermekkorunk sok-sok édes pillanata, emléke. Ezek a fák láttak tipegő apróságokat, iskolába járó gyermekeket, ifjakat és öregeket az iskola és munka, a pihenés, az otthon felé sietni. Sokat tudnának mesélni apró eseményeinkről is, hisz olykor ágaik közt kerestünk madárfészkeket. Ezek a fák láttak minket dolgozniakarókat, dolgozókat az élet nehézségeit hordozni. Láttak ünnepeket, nagy napokat, láttak harcokat is. Ez már a múlté, fia elfáradtunk, sokszor az ő életük, szívósságuk serkentett, buzdított — látva az öreg törzs fiatal hajtását — új munkára, új dolgokra. Egykor gyönyörködtettek minket, most fájukat használják fel, hasznot hajtanak még halálukban is. Az öreg fák eltűnnek, helyükbe újakat ültetnek. Szimbólumot jelentenek a kivágott, kidöntött öreg fák. Amikor kivágott törzsüket életük helyéről elvitték, szinte temetési menetnek látszott ettakaritásuk. Ismét eltemettünk szép emlékeket, emlékekhez fűződő öreg fákat. (P) Frontharcos közlemények Frontharcosok figyelmét felhívjuk, hogy a legközelebbi tájékoztatóértekezlet a városházán február 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz, amelyen való részvétel a bajtársak erkölcsi kötelessége. Bajtársi est f. hó 6-án, kedden este lesz Trubin János bajtárs Árpád-kerti vendéglőjében. Bélyegkedvezményt adnak: Borz Kálmán halász, Rottár-drogéria 10%, Kicsindi Géza szabó 5%, Bodor Zoltán gumihegesztő üzeme 10 %, Virág és Szántó, Kardos Jenő, Kemény Lajos divatárú cég, Jákics Gyula és Muzsik Árpád hentes-mészárosok, Bors Kálmán és Márton Dezső fűszeresek, Lőwy Sándor bőrkereskedő (2 %), Sörös Ede, Pivók József és Komeiner Mihály vendéglősök. A bélyegrendszerbe bekapcsolódni óhajtó cégek a Gazdasági Bankban közölhetik ezirányú szándékukat. A mar beszervezett cégek névsorát havonkint hirlapilag közöljük. Bajtársak ! Saját érdekünkben vegyük igénybe a frontharcos kedvezményt. Elnökség. Akié az egyes, azé a legfőbb gyönyörűség. Azé minden. Az öröm, a dicsőség, a szülők boldog szeretete, a remény és a jövő. De aki a négyes piruló gazdája, azé a szégyen, a könny, a büntetések sorozata, a lemondás és a magasságba ívelő útról való lekanyarodás. Sdgorú, kemény megtorlása a hanyagságnak. Mindenki sajnálhat benneteket. Szegény, kis lecsúszott öregek ti, kissé korán homályosítja el ragyogó lelketek tükrét a sikertelenség, a bukás lehangolóan rossz érzése. Az oktatónak, mikor a négyest a bizonyítványokba beleírja, minden igazsága mellett is meg kell keményítenie magát, mert olyan az, mintha hosszú töviseket kellene az élő gyermektestekbe szurkálnia. Nem is könnyen írja be egyik sem. Lehet, hogy sokszor jobban fáj annak, aki adja, mint annak, aki kapja I Hanem az egyest annál könnyebben irják be a kezek. Minél több van belőle, annál boldogabb az osztogatója. Érzi, hogy a jótanulók dicsőségének fénye mindig visszaverődik az ő lelkes homlokára. Egyes — négyes. Két kimagasló határkő az élet és az iskola között. Az egyik hófehéren csillog, a másik sötéten feketélik. Az egyik előre jelzi az utat, a másik visszafelé. Az egyiket angyalok találták ki, a másikat, mint szükséges rosszat az emberek. DÍ vájjon nem lehetne e az igazság eme kemény büntetését enyhébbre szabni ? Hiszen rosszabb ez annál is, mint amilyen lesz majdan mindannyiunk felett a végső Ítélkezés 1 Mert kik nem szorulnak ott Isten elnéző irgalmára és jóságára? Az egyestől a — szeknndáig Két kis tényező, az egyik igent jelent a másik nemet. Két egyszerű szám csupán, mégis mily ellentétes a jelentésük. Ilyenkor január végén a középiskolákban két komoly itélőszékké válik a félévi bizonyítványban az egyes és a négyes, egy jutalmazó és egy büntető bíróval. Az egyes vágyai netovábbja, a négyes rettegett réme minden tanuló keblének. Tudja mindegyik, hogy az egyes mennyországot jelent, a négyes borzalmas mélységeket. Különösen erről a sötét négyesről hall odahaza, a már kissé hanyag tanuló is sok baljóslatú dolgot s mint betoppanó kísértettel ijesztgetik vele állandóan. Ösztönszerűen is mindnyája az egyes után lelkendezik s ha el nem éri, szinte akarata ellen történik. Lánykák, legénykék, de már apró gyermekek is forró, izgalmas napo kat élnek át mostanában. Nagy nyugtalanság emészti őket, komollyá [ hangolt kis szivük hangosan dobog. ! Beszédjük, gondolatuk érzésük az egyes és a négyes között riadozik. Ez a szűk terület az ő nagy vilá guk. Itt bimbodzik számukra az „egyes" dús rózsabokra és itt vérzi fel őket tűhegynél is finomabb tüskéivel, a „négyes" szúrós bogáncskórója. Az országzászló-bizottság felkéri azokat, akiknél gyüjtőperselyek vannak elhelyezve, szíveskedjenek azokat az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank pénztárába beszolgáltatni. Farsangi naptár: Febr. 3. Fehérrózsa-bál kabaréval egybekötve a Fürdő Szállodában este 8 órakor. Febr 3 Gazdák és polgárok táncmulatsága a Magyar Királyban. Febr. 10. Öreg Cserkészek álarcosbálja a Fürdő Szállodában este 9 órakor Febr. 11 Kath Legényegylet álarcsosbálja saját helységében este 8 órakor. Febr. 12. Polgári Egyesület és a Turista Dalárda műsorral egybekötött közös farsangzáró estje a Magyar Királyban terített asztalok mellett. Virág és Szántó árúi a legválasztékosabb izlést is kielégítik. Könnyen és jól cipőben táncolhat I Bőle páter előadása. P. Böle Kornél domonkosrendi atya, a Credo országos elnöke, szombaton, f. hó 10 én este 7 órakor, a Belvárosi Kat. Olvasókörben, saját tapasztalatai alapján, vetitettképes előadást tart Amerikáról és az amerikai magyarokról. Ezen előadással kapcso latosan lesz a Credo február havi gyűlése. A Credo vezetősége az előadásra mindenkit, férfiakat, nőket egyaránt szeretettel meghiv. Belépődíj pusztán a költségek fedezésére 30 és 20 fillér. Halálozás. Toldy Jánosné szül. Czenczik Ilona, folyó hó 1-én, életének 66-ik, boldog házasságának ; 38-ik évében elhunyt. A megboldo1 dogult halálával egy kiterjedt rokon1 ságú, nagy családot borított mélysé-
