Esztergom és Vidéke, 1934
1934-11-18 / 90.szám
Cenzúrázni fogják dec. 1-től a műkedvelők előadandó darabjait A belügyminiszter elrendelte, hogy december 1-től csak olyan darabokat adhatnak elő a műkedvelők, melyek egy hivatalos közeg által készített kimutatásban szerepelnek. Ugy találta ugyanis a belügyminiszter, hogy a műkedvelők által előadott színpadi termékek között sok olyan akad, amely a közművelődés és a népművelés érdekeit egyáltalában nem szolgálja, sőt egyikmásik még közerkölcsiségi vagy más közérdekű szempontból is kifogás alá esik. A műkedvelői előadásra szánt színművek népművelésre alkalmas voltának elbírálását az iskolánkivüli népművelési bizottságok végzik el. E bizottságok a rendőrhatóság által hozzájuk küldött színdarabokat elbírálják és véleményüket Írásban közlik. Egyben a már eddig elbírált 450 darabról szerkesztett kimutatást december 1 ig, a folytatásokat pedig azok elkészülte után a rendőrségnek megküldeni kötelesek. Ezek szerint a jövőben csak azon daraboknak előadására adja ki az engedélyt a rendőrség, amely a hivatalos kimutatásba fel van véve előadhatónak. EGYRŐL-MÁSRÓL Kalaplevéve köszöntjük az influenzát... Csúnya és vészedéi mas betegség az az influenza, különösen a spanyolba oltott szövődményes alakja. A közelmúlt napokban egyik jeles főorvosunkat támadta még orvul s bizony napokig riasztó hirek s nagvon bizonytalan jóslások keltek szárnyra felőle. De szerencsére a beteg volt erősebb, mint az influenza s a néhány napos szbrnyű tusakodásban az influenza maradt alul. Pedig a kitűnő főorvos egészségét akár egész orvosgyűrű volt készen megvédelmezni, felfegyverkezve a modern orvostudomány minden eszközével, gyógyszerével, készségével s ez a szemtelen betegség mégis rá mest támadni. Mit szóljunk akkor mi, szegény, szürke, gyámoltalan rabszolgák, ha ránkront ilyen arcátlan, merész ellenség? Mit szóljunk hát mi, reszkető, félős, sápadtképű pasasok, ha gerincoszlopunk táján futkosni érezzük a rázóhideget ? Mert most, hogy éjszakánkint leszállnak a ködök s a topeka platánjai, meg a sziget gesztenyefái borzongósan hullatják alá sovány testükről könnyű nyári ruhájukat, az influenza már ott sétál a város utcáin ravasz leselkedés sei kémlelve, hogy melyikünknek harapjon bele a lábikrájába ? 5 mi kalaplevéve megyünk eléje, ímhol, a főtéren szemben jön velünk Skrabacska úr. Nyakát behúzza kabátja gallérjába, szemei vörösek, mint akinek füstöl a kályhája, arca vánnyadt s a hangja hápogós, mint a hízott kacsáé. — Á, á! — köszöntjük őt barátságosan, kalapunkat meglengetjük, kezünket feléje nyújtjuk —, talán bizony görbe napot rendeztünk tegnap, úgy e, he-he, s ma aztán katzenjammer, mi ? — Jaj dehogy — feleli rezignáltán —, influenza kérem, influenza, de hát tetszik tudni, nem szeretem az ágyat, öhö-öhö, hapci s még néhány köhentés, közben egy orrfúvás, aztán kézfogás, aztán .. . Aztán másnap a mi hátunkon is futkos a hidegrázás, forró ólom sistereg halántékunk mögött, zúzmara a gyom runkban, ijedelem a házban, gazdasági fellendülés a patikában s reménykedő várakozás az Entreprise-nél. Tudniillik gyávák vagyunk s nem* merünk szembeszállni a társadalmi konvenciókkal. Úgy szoktuk meg egy életen át, hogy hogy kalaplevéve kell köszönteni még a legzordabb télben is ismerőseinket, mert hja! — mit szólnának a hölgyek, ha egyszer csak azt mondanók nyájas hangon, hogy kezeit csókolom, kezeit csókolom, de nem nyúlnánk a kalapunkhoz s mit szólna a hivatalfőnök úr, meg a méltóságos úr, ha hódoló fejbólintás kíséretében azt mondanók, hogy alázatos, tisztelő szolgája, vagy valami ilyesfélét, de megint csak nem nyúlnánk a kalapunkhoz. Egy ráérős úrtól hallottam a napokban, hogy megolvasta: naponta, míg a hivatalba megy, vagy onnét iaza, ötven-hatvanszor emel kalapot részben a magyar kalapipar, részben az influenza nagyobb örömére. fiát ugy-e, nem túlzás, ha azt mondom, hogy kalaplevéve köszöntjük az influenzát, ezt a rút, ravasz, veszedelmes ellenséget. A barátunkat, a jó ismerősünket üdvözöljük, kalapunkat mélyen leemelve s közben az influenza rátelepszik kopaszodó fejünkre s az ötvenedik köszöntésnél már az orrunkban viszket a nátha. Milyen kedves dolog volna, ha például a Szent Erzsébetről nevezett jótékony nőegylet gyűlésén egyik tekintélyesebb úriasszony kijelentené, hogy az esztergomi hölgyek nevében, vagy a vármegye vagy város első tisztviselője alkalmas helyen s módon, mondjuk valami gyűlésen deklarálná, hogy az esz'ergomi hivatalfőnökök nevében feloldja a tél folyamán a kalappal való üdvözlés kötelezettsége alól az urakat s megelégszenek egy szives szóval történő köszönéssel, ha — persze ingyen Tiem megy a dolog —,- ha az illető akár a téli inségakció, akár a népkonyha javára valami csekély pénzösszeggel, mondjuk, egy-két pengővel áldoz. Ennyit kalapban bespórol a feloldott gavallér, viszont a jótékony cél is "hozzájut néhányszáz pengőhöz. Próbálták már ezt a dolgot Esztergomban s egyszer, néhai Roszival kanonok kezdeményezésére, ment is néhány hétig a dolog, pedig akkor még csak afféle kisebb náthácskák jártak erre felénk s a spanyol nátha követ kezményes szövődményekkel még igen ritka volt. Hátha engedni tudnánk konzervativizmusunkból, előítéleteinkből, avult konvencióinkból s főleg, ha az e téren teendő engedményeket a jótékonyság számláján gyümölcsöztetnők, akkor a ránk köszöntő télen talán kevesebbet fájna a fejünk — a náthától. Mert egyéb bajainktól azért úgyis fáj eleget .. . Aki praktikusabb megoldást akar ajánlani, szivesen adunk hozzászólása nak helyet lapunk hasábjain. Addig is vigyázzunk a kopasz fejünkre. * * * Kik hallgatnak rádiót? Érdekes kimutatást készített a rádió vezetősége arról, hogy a mult év végén az előfizetők között hogyan oszlottak meg az egyes foglalkozási ágak. A kimutatás szerint a magyar rádió előfizetői között van : 62,997 köztisztviselő, 34,668 magán alkalmazott. 34,573 nyugdíjas, 32,431 kereskedő, 22.082 egyéb foglalkozású, 19,102 ipari munkás, 15,627 őstermelő, 9,165 véderőalkalmazott. 8,900 napszámos, 8,478 foglalkozásnélküli. 6,297 egyéb szabadfoglalkozású, 5,731 tőkepénzes, 5,683 orvos, 4,736 egyházi személy, 4,244 mérnök, 4,018 ügyvéd. 2,408 nyilvános helyiség, 988 tanintézet, Az őstermelők készülékeinek több mint a fele (6971) dedektoros. Még nagyobb a dedektoros készülékek arányszáma a napszámosoknál (5243). Egyébként a dedektoros készülékek a kimutatás többi részében — még a foglalkozásnélkülieknél is — jóval 40 százalékon alul vannak. A Szabad Egyetem e heti tanrendje: Kedd, november 20-án D. u. 5—7. A hang esztétikája. Kettős óra. — Előadó : Mitrovics Hyula dr. egyet. ny. rendes tanár (Debrecen), a Magyar Psychologiai Társaság Esztétikai szakosztályának elnöke. Csütörtök, november 22-én D. u. 5—7. Korunk művészete (bemutatásokkal). Második kettős óra. 2. Kubizmus, konstruktivizmus (Matisse, Picasso, Archipenko). — Előadó : dr. Dénes Tibor, a budapesti Mátyás reálgimnázium tanára, a Ma gyar Psychologiai Társaság Esztétikai Szakosztályának titkára. Hely: reáliskola (Deák F. u. 2.) chemiai terme. Részletes tanrend Buzárovitsnál díjtalanul kapható. H l mm MP WT WL mm mu n A héten a Kerschbaummayergyógyszertár tart éjjeli szolgálatot. Magánkihallgatáson volt a hercegprimás. Serédi Jusztinián dr. bibornok hercegprímást XI. Pius pápa Őszentsége f. hó ll-én vasárnap magánkihallgatáson fogadta. Halálozás. Baly Juliska oki. tanítónő f. hó 14-én Budapesten hoszszas betegeskedés után a kórházban elhunyt. — Mészáros József csizmadiamester, az esztergomi ipartestület tiszteletbeli elnöke f. hó 15 én meghalt. Temetése f. hó 17-én volt a belvárosi temetőben meleg részét mellett. Gasparri bUboros Serédi Jusztiniánról. A nemzetközi egyházjogi értekezlet szerdai ülésén Gasparri bíboros, volt államtitkár az egyházjogi törvényhozás' történetét ismertette s meleg szavakkal emlékezett meg jelenlévő kiváló munkatársáról, Seredi Jusztiniánról, Magyarország biboros hercegprímásáról. Előadása további folyamán kiemelte azokat az értékes észrevételeket, amelyeket Csernoch János, a nagy egyházjogasz és bölcs ember a hozza véleményezés végett intézett kérdésekre adott. Miniszteri megerősítés. A vallás és közoktatásügyi minisztérium dr. tamási Varga Ferenc, SzövényiLux Géza és Mihályfi László oki. középiskolai tanároknak a helybeli reáliskolához helyettes tanári minőségben történt megválasztását, illetőleg megbízását jóváhagyta és nevezetteknek a helyettes tanári illetmények államsegélyes részét kiutalványozta. Jakobek Jenő temetése. Csütörtökön délután 3 órakor helyezték örök pihenőre Jakobek Jenőt, a Kat. Legényegylet elnökét. A temetésen megjelent a főpapság majdnem teljes számban, alsó papság, a megye, a város, a helyőrség tisztikarának képviselői, a testületek és egyesületek küldöttei, de ott láttuk a társadalom minden rétegét oly impozáns szám ban, amint az csak a közélet ritka szereplőinek jut ki a végtisztesség megadásánál. A ravatalt sok koszorú és rengeteg virág borította. Mátéffy Viktor érsekvadkerti prépost plébános végezte a temetési szertartást. A legényegyleti dalárda Ammer József karnagy és a Turista Dalárda Hajnali Kálmán karnagy vezénylete mellett énekeltek megható gyászénekeket. Béres István szemináriumi tanár, a legényegylet egyházi elnöke az esztergomi, Valkony Ferenc dr. fővárosi hittanár az országos központ nevében búcsúztak el Jakobek Jenőtől. Megható volt a cigányzenészek részvéte. Ők is búcsúzni jöttek. A szertartás után a sírnál gyászosan, szomorúan hangzott fel Csonka Gábor cigányprímás és zenekarának magyar nótája. Három szép, szomorú magyar nótát sírt el Gábor primás hegedűje... A koporsót befogadta az anyaföld. A síron koszorúk és virágok ... Legyen alatta csendes, nyugodt pihenése az elhunytnak ! Fényes katonai díszszemle volt a Vérmezőn a legfőbb Hadúr tiszteletére. November 16 án ünnepelte az ország Horthy Miklós kormányzó bevonulásának tizenötéves jubileumát. A fővárosban, a Vérmezőn páratlan ünnepséggel'ünnepelte az ország színe-java a magyar államfőt. A pazar fényű ünnepségről a fővárosi napilapok hasábos tudósításokat közölnek: Tábornoki díszegyenruhák, pompás női toalettek, diplomaták és követségek sokszínű díszruhái, cilinderek, diszmagyarok erdeje fenségessé tették a magyar nemzet eme nagy ünnepét. A katonai felvonulás, a díszszemle, a határtalan lelkesedés csak fokozta az ünnep fenségességét. Ezt látni és csodálni kell I Igy csak egy nemzet tud ünnepelni és lelkesedni: a magyar. Ez a sokat szenvedett nemzet, Európa mártírja. — Ehhez ünnepséghez csatlakozott Esztergom városa is, amikor f. hó 16 án, délelőtt 10 órakor vitéz Lánghy Emil alezredes, helyőrségi parancsnok a helybeli honvédség felett díszszemlét tartott, melyen a főpapság, a vármegye s a város tisztikarának s a városban lévő összes közhivatalok, a helyi sajtó, az egyesületek s testületek főnökei s képviselői, valamint a polgárság is igen tekintélyes számban vett részt. A helyben állomásozó kerékpáros zászlóalj le génysége tisztjeik vezénylete alatt sorakozott fel a Széchenyi téren, hol vitéz Lánghy Emil alezredes, helyőrségi parancsnok először el lépett a feszesen tisztelgő csapatok arcvonala előtt, majd a nemzeti színű drapériával bevont emelvényre lépett s beszédében, melyet a honvédekhez intézett, lelkes, hazafias szavakban emlékezett meg az évforduló jelentőségéről s a nemzeti hadseregnek a Vezér: nagybányai vitéz Horthy Miklós vezetése alatt végre hajtott új honfoglalásáról, melynek az ország, az akkori nehéz viszonyokra való tekintettel, mai fennmaradását és létét köszönheti. A nagy hatást keltő beszéd után a kivonult csapatok pompás diszmenetben vonultak el vitéz Lánghy Emil alezredes előtt. A szép katonai ünnepélynek a gyönyörű, verőfényes őszi napsütésben igen sok nézője volt. II Ottó király születésnapi ünnepségei. II. Ottó király a Gondviselés jóságából november 20-án üli meg huszonkettedik születési évfordulóját. A király boldogságáért Kriston Endre egri segédpüspök november 20-án, kedden délelőtt 10 órakor Budapesten a Szent István Bazilikában ünnepi szentmisét pontifikál. A szentbeszédet ez alkalommal vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános fogja tartani. Az ünnep előestéjén, 19 én hétfőn esti 8 órai kezdettel a Magyar Nők és a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége a Pesti Vigadó összes termeiben ünnepi vacsorát rendez, melyen az egyetlen ünnepi beszédet dr. gróf Cziráky József felsőházi tag mondja. Vacsorajegyek két pengős árban a Magyar Nők (VIII. Esterházy-utca 44) és a Magyar Férfiak Szentkorona