Esztergom és Vidéke, 1934

1934-11-08 / 87.szám

ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 87. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. NOVEMBER 8 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A törvényhatósági virilis-tagok választása Esztergom vármegye közönsége még emlékszik arra a felsőházi választásra, ahol a hivatalos szavazólap fénypapiros volt, amelyre ceruzával írni is alig lehetett. És amikor e hivatalos szavazólap annyira különbözött minden más lehető papirostól, hogy a titkos szavazás dacára a karzaton ülők is tudták, hogy ki kire szava,z. Emlékezzünk a legutolsó virilisi választásokra is, amikor a szavazólap tele volt nyomtatva a hivatalos jelöltek neveivel s minden üres rész a papírlapon úgy telitve volt nyomdai figurákkal, hogy azon bajos volt új nevet beírni. A bizottsági tagok választási jogát megbénító ezen eljárással szemben, — amely reányomta bélyegét az egész törvényhatóságra, — most más szellemet találunk. Az elmúlt napokban minden vármegyei virilis választó hivatalos pecséttel ellátott üres lapot kapott s egyben közlik vele a választható virilisek névjegyzékét. Mindenkinek meg van adva tehát a lehetőség, hogy nyugodtan válassza ki és irja fel azokat, akikre szavazni kivan. A korábbi évek metódusát tekintve nem mehetünk el szó nélkül ezen alkotmányos eljárás mellett. Többször megírtuk, hogy a törvényhatóság magas intelligenciájú testülete kell, hogy minden erőszakot kizárjon. Vallottuk, hogy a törvényhatósági élet nyomott hangulata ezekre a sűrűn megismétlődő erőszakosságokra vezethető vissza. A főispáni hatalom társadalmunk most már hoszszú ideje tartó elalélt voltában olyan erős volt, hogy mindenki szó nélkül fejet hajtott minden erőszakkal szemben, — de nem minden keserű érzések nélkül. Amikor ezzel szemben ma a polgárok választó jogainak abszolút tiszteletben tartását szemlélhetjük, sőt egyenest serkentést látunk arra nézve, hogy a jog cselekvő szerepet vigyen, jól tudjuk, hogy ez a vármegye főispánjának és alispánjának elhatározásából történik. Amennyire a közvélemény kifejezője vagyunk, alkotmányos érzésünk egész melegével üdvözöljük ezt az új szellemet. Nem kételkedünk benne, hogy ez meg fogja nemesíteni a törvényhatóság életét és értékes cselekvő, öntudatos vármegyei közéletet fog teremteni. E sorok útján hívjuk fel mindenki figyelmét (akiket e kérdés illet) e kicsinek látszó, de mégis nagyjelentőségű politikai változásra. És pedig felhívjuk azzal, hogy az a szellem, amelylyel jogaink tiszteletben tartását fogadják, kötelességet ró reánk választókra is. Rója azt a kötelességet, hogy mi hasonló szellemben válaszoljunk azoknak, akik a kormány és törvényhatóság részéről a politikai életet irányítják és ha azok részéről megbecsültetett a mi választói jogunk, mi is teljes egészében és változatlanul fogadjak el azt a hivatalos jelölő jisztát, amit a odrmegye főispán fa és alisp án ja nekünk me£v álasz t ásva ajánlanak. H.. Magányos volt, mint a hegycsúcs, hideg és messze kimagasló, de levegője ÜSZta • R . mondotta Ernszt Sándor a Molnár János emléktábla vasárnapi leleplezésén Az őszi hervadásban virággal övezett emléktábla hirdeti a táti főút egyik szürke házán : Ebben a házban született Molnár János, esztergomi prelátus-kanonok, a MagyarKeresztény Párt nagy szervezője 1850—1919. November 4 én elzarándokolt e házhoz a Keresztény Párt, hogy hódoljon Molnár egyéniségének és emlékezzen nagy szervezőjéről. Vasárnap délelőtt fél 10 órakor érkezett meg a hatalmas autóbusz a pesti vendégekkel. A táti határban dr. Reviczky Gábor várm. főjegyző üdvözölte a magas vendégeket az alispán megbízásából. Az üdvözlésre Ernszt Sándor v. népjó'éti miniszter válaszolt. Beszédében hangsúlyozta, hogy Molnár János gondviselésszerű ember volt és azért jöttek ide, hogy tanúságot tegyenek azon eszmék szolgálata mellett, melyek az ő nemes szivét fűtötték. Az üdvözlések után a templomba vonultak, ahol Ernszt Sándor ünnepélyes misét celebrált. A misén a komáromi vegyeskar énekelt Bischof Ferenc karnagy vezetése mellett. Mise után történt az ünnepélyes leleplezés. Megjelent a Keresztény Gazdasági Párt élén Ernszt Sándor v. miniszter, Huszár Károly v. miniszterei nök. Túri Béla, Fitz Arthur és Ötvös Lajos országgyűlési képviselők, Pillis Károly, Jakab ffy Elemér, Sebestyén József, Natter Miksa, Kohl Vilmos, Török Mihály, Mednyánszky Vilmos, Szolomayer Tasziló, Aradi Zsolt, Lois Aladár, Flándorfer Gyula, Früchil Ede szerkesztő stb. Esztergomból és a környékről Reviczky Elemér főszolgabiró, Schmidt Sándor dr. m. kir. bányaügyi főtanácsos, Csanády László m. kir. bányaügyi tanácsos, dr. Meszlényi Zoltán és dr. Drahos János prelátuskanonokok, Alapy Gáspár polgármester és a környék több papja. Az emtéktáblánál Kosztics Milán országgyűlési képviselő üdvözölte Ernszt Sándort és az egész pártot, hangsúlyozva, hogy táti tartózkodásuk alkalmával ez a párt itt nem idegen, nem is vendég, hanem itthon van. Felkérésére Ernszt Sándor leleplezi az emléket hatalmas beszéd kíséretében. — Negyven esztendeje, hogy a Kat. Néppárt zászlót bontott és ezt az alkalmat használjuk fel arra, — mondotta a volt miniszter — hogy emléktáblával jelöljük meg azt a házat, ahol a nagy szervező született. Tizenöt éve már a sirban nyugszik, de minden nap emlékezem róla. Molnár János nem volt politikai természet, meggyőződése vitte a politikába. Támadást látott az egyháza ellen, politikus lett. A ma gyar nemzet akkor egymás ellen küz dött, nem ismerték a tornyosuló ve szedelmeket. Az egymás elleni küzdelem nem politika, politika tudo mány, amikor mindent tudnak, latra vetnek, igy küzdenek az Egyházért és nemzetért. A magyar akkor nem tudta, mi lesz a fellegekből, a vészes cikázásokbó", — a jövőt senkise látta, csak Molnár János. Igy lépett a politikai pályára, küzdeni meggyőződéséért. Abban az időben a francia politika volt a recept. Ha a mi nemzetünk is azt követte volna, ma mi is a szabadkőműves páholyok uralmát nyögnénk, melynek következménye minden mai vérontás, a lángbanálló Spanyolország. Molnár János kiállt a küzdőtérre, harcolt eszméiért, nemzetéért, egyházáért. Nagy ember volt Molnár János. Aszkéta. A parlamenti előadás neki templomi prédikáció volt. Soha egyetlen szót ki nem mondott, ami meggyőződése szerint nem volt igaz. Igy ment át az életen, örömök nélkül, kevés hálát kapott, magányos volt, mint a hegycsúcs, hideg és messze kimagasló, de a levegője tiszta. Elment a forradalom kitörése előtt, itt maradtunk mi, hogy eszméit hirdessük .. . Huszár Károly volt miniszterelnök Molnár politikai eszméit vázolta. — Gyönge az a nép, — mondotta — melynek s:>rsa felett csak kevesek gondolkodnak. Ha az iparos, a földműves, a kereskedő, a bányász jó arra, hogy viselje a terheket és védje a hazát, legyen jó arra is, megbecsülést, tisztességet, jogot, szabadságot, jó közigazgatást, iskolákat kapjon. Mikor mindezt a korrupció lehetetlenné tette, akkor ásták meg a nemzet sirját. A nemzet szétzüllesztésénél a család bomlása a legnagyobb baj. Hogy ebben a haza ban nem spanyol, mexikói és orosz állapotok vannak, Neked köszönhetjük Molnár János. Családapák és anyák az ő szellemében neveljétek gyermekeiteket, őrizzétek e faluban és a vidéken az ő jellemének hagyományait. Beszédje végén az Actio Catholica nevében koszorúzza meg az emléktáblát. Lopussy Livio az ifjúság hódolatát tolmácsolta, Alapy Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester Komárom, a dunabalparti rész üdvözletét pedig az ottani egyházközség világi elnöke tolmácsolta és helyezte el a koszorút. Früchtl Ede szerkesztő, a Pázmány Egyesület titkára a Központi Sajtóválíalat és a katolikus ujságirók koszorúját helyezte el. Halm Antal jegyző vette át az emléktáblát annak a hazaszeretetnek a nevében, melynek az istenfogalom mellett van a helye. Ápolni fogja a község a Molnár-szellemet. Legyen áldott — mondotta — mindig áldott Molnár János emlékezete. Az énekkar a Szózatot énekelte el és ezzel be is fejeződött az ünnepság és a vendégek visszautaztak a fővárosba. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyeló •n. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. November hó 8-án 7 és 9 órakor „A lélek bosszúja" J Izgalmas kalandor történet A ' BAN