Esztergom és Vidéke, 1934

1934-11-04 / 86.szám

A negyedik kerékpáros zászlóalj énekkara elénekelte a Hiszekegy-et, azután a tábori Fiúnevelő Otthon énekkara a Ments meg engem Uram c. éneket adta elő. Czuczor János dr. a Fiúnevelő igazgatója imát mondott, majd a 4. kerékpáros zászlóalj énekkara gyönyörű hősi éneket, a Fiúnevelő énekkara pedig az Absolve Domine c. halotti éneket adta elő. Azután a hercegprímás emlékezett e temető közel ezer hősi halottjáról, akiknek 17 évvel ezelőtt lelki vezetőjük volt. — Nemcsak a lelküket értettem meg, hanem a szívüket is azoknak, akik a világ minden részéből ideverődtek ; iparkodtam fájdalmukat, szenvedésüket enyhiteni, jóbarátnak, ellenségnek egyaránt. Én nyújtottam nekik a vallás vigaszát és haláluk előtt én részesítettem a vallás végső vigaszában. Ti, akik most emlékeztek, ne csak a mai ünnepen, hanem máskor is, mig a táborban vagytok, Gerevich Tibor dr. egyetemi tanár, a Műemlékek Orsz. Bizottsága elnökének tollából bővebb tudományos ismertetés jelent meg a „Budapesti Hirlap"-ban az esztergomi ásatásokról, melyben az európahirű kiváló történettudós igen nagyra értékeli az ásatások eddigi eredményeit. Az értékes és bennünket, esztergomiakat közelebbről is érdeklő történelmi vonatkozású leírást egész terjedelmében az alábbiakban közöljük : Ennek a csonka országnak föld jéből ép mostanában nagy számban bukkannak föl a régi magyar művészet pompás emlékei, mintha csak kárpótolni akarnák az elszakított területeken álló társaikat, amelyek ma is szerves részei a régi magyar mű-' vészét egységének. A Műemlékek Országos bizottsága programmul tűzte ki, hogy minél több monumentális emléket tárjunk fel és hozzánk rendbe a műemlékvédelem modern elvei szerint ezen a maradék földön is, hogy ezzel is dokumentáljuk a külföld előtt nem zeti kultúránk fejlettségét és merítsünk idehaza jövő sorsunkra önbizalmat a mult erőforrásaiból. Csonka Magyarország nagy része egykori római föld, Pannónia, aminek nemcsak kulturailag, de műemlékileg is le kell vonni következményeit, ha már az ugyancsak római Dáciát el vesztettük. A Műemlékek Országos Bizottságának keretében római albizottságot állítottunk fel, amelynek első feladata, hogy Magyarországot belekapcsolja a nemzetközi limeskutatásba, amely a római birodalom határait régészeti és topográfiai eszközökkel állapítja meg. Ebből a nemzetközi munkából, amely tőlünk keletre és nyugatra egyaránt folyik, Pannónia földjének jogutóda és kulturális örököse, Magyarország sem maradhat ki. Kitűnő, fiatal régészgárdánk már jelentékeny ily irányú munkát végzett. Nógrádmegyében és Pestmegyében és előkészíti az első limes eredményeknek idegen nyelven is megjelenő közzétételét. Feladatul tűítük ki továbbá annak műemlékszerű bemutatását, hogy hazánk földjén a rómaiak idejében meggyökeresedett keresztény művészet és kultúra folytonosan élt a III. századtól kezdve egészen a magyarok bejöveteléig, hogy szóval a magyarság itt keresz tény kultúrától megművelt földre jött, amelyet méltó örökösként vett át ós fejlesztett tovább a keresztény magyar királyság. A fehérmegyei Fövenypusztán megkezdtük egy IV. szá zadi ókeresztény bazilika feltárását, vagy erre visz utatok, vessetek ide csak egy pillantást, emlékezzetek a régi bajtársakról és legalább rövid imát mondjatok értük, kik életüket adták az emberekért. Akik a páholyok sötét rejtekeiből immár tizenhat éve akadályozzák a békét és ilyen alkalmakkor ide .kivonulva, cerimoniális külsőségek között, ha egyszer keresztény szeretetből csak ezen az egy szón elmélkednének ; Miért?! ... — félreállnának a béke útjából és megvalósulna az annyira óhajtott béke ... — mondotta a Hercegprimás — ... A sírokra ma leszállt a béke angyala. Az orosz, magyar, osztrák, szerb hősök testvéries összeölelkezéssel alusszák békés álmukat a temető hallgatag csendjében. Ők már megtették kötelességüket. Legyen szent az álmodásuk. Álmodják, imádkozzák vissza nekünk is mielőbb a békét ... p. I. amely abban az időben épült, amidőn egyáltalán az első keresztény templomok épültek, bizonyságául annak, hogy ez a föld egyik őshelye a keresztény művészetnek és műveltségnek, amire egyébként a pécsi sírkamrákban és más korai keresztény emlékekben már eddig is bizonysággal bírtunk. Az első igazi ókeresztény templomot, azaz bazilikát azonban csak most Fövenypusztán ástuk ki a föld alól. Programba illesztettük a középkori nagy székesegyházak szerzetesi templomok és várak kiásását és méltó helyreállítását. A zsámbéki, egri, bélaapátfalvai, visegrádi és diósgyőri, nógrádi és föveny pusztai munkálatok mellett egész kivételes fontosságot nyertek az esztergomi várhegyen folytatott ásatások, amelyek az árpádkori királyi palota több helyiségének és a csodálatosan szép királyi kápolnának napfényre hozatalát ered ményezték. írott forrásokból tudjuk, hogy az Árpádok lakóhelye Géza fejedelemtől a XIII. század közepéig az esztergomi várhegy volt. IV. Béla királynak 1256 december 17-én kelt okleveléből kitűnik, hogy a királyi palota a várhegy déli felében sziklán épült és a déli várfoktól az északi részen álló érseki palota végéig haladt. A királyi palota tehát a várhegy dunai oldalán mintegy 170 méter hosszúságban terült el. Nem csak oklevelek, de a jelenlegi ásatások is bizonyítják, hogy az első magyar királyok első székvárosa és lakóhelye Esztergom volt, Székesfehérvár pedig inkább a királyok temetkezésére szolgált. Imre király uralkodásának második évében a királyi palota még nem volt teljesen kész, újjápitését III. Béla kezdte s ő építette a királyi várkápolnát is. Az árpádkori királyi palotának a mostani ásatások megkezdéséig csak egy helyisége volt ismeretes, az úgy nevezett Szent István-kápolna, amelyet Simor János hercegprimás 1874 ben uj diszes belső festéssel látott el és kápolnává alakított át. Sikerűit föltárni a palota ezen helyiségéhez csatlakozó és a dunai várfallal párhuzamosan a bazilika felé haladó több nagy helyiséget, amelyek alapépítményei tényleg a XI. századból valók. A különböző nagyságú, részben boltozatos termek között egy ciszternával ellátott udvarra is akadtunk. A faragott kövekből épült ki rályi palota emeletes volt s további feltárása még folyik. Művészi kiképzése által jelentékenyebb a királyi palotával összeépi tett várkápolna, amely Szent Vid A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a napokban népes értekezletet tartott, melyen az ország minden részéből sokan jelentek meg. Keresztény Párt új programmja 30 pontban foglalja össze azokat kívánságokat, amelyekért a törvényhatósági választásokon sikraszáll. A párt keresztény világnézetét és a nemzeti alapot vallja magáénak s azért kivan harcolni, hogy az állami és gazdasági élet központja a töke helyett az ember és a család legyen. Szemben áll a tömegeket kizsákmányoló gazdasági szabadossággal, de az egyéniséget beolvasztó új tanokkal is. A magántulajdont a fejlődés létfeltételének tartja, de a tulajdon felhasználását korlátozni kívánja a közjó javára. A nép akaratával és erejével kívánja a jogfolytonosság alapján kiépiteni és feltámasztani a magyar alkotmányos királyságot. Kivánja a közéleti tisztesség könyörtelen helyreállítását, minden erőszaktól mentes, titkos, közvetlen, általános, nőkre is kiterjedő választójog életbeléptetését, az egyesületi, gyülekezési és sajtó szabadság intézményes biztosítását a néphadsereg felállítását, hadikárosultak hathatós védelmét, a frontharcosok előnyben részesítését, a községi és törvényhatósági önkormányzatok kiépítését, közigazgatásunknak a pártpolitikától való függetlenitését, tisztviselői pragmatika megvalósítását, a magasabb állású tisztviselők számának csökkentését az álláshalmo zások megszüntetését, a protekció szigorú kiküszöbölését, olcsóbb igazságszolgáltatást, a család és* vallás erősebb védelmét, igazságosabb adórendszert, a népegészségügy erőteljes felkarolását, az iskolaügy rendezését a nép gazdasági érdekeinek megfelelően, a hitfelekezeti iskolák fenntartását, az alsófokú papság és a felekezeti tanítóság illetményeinek rendezését, jogegyenlőség és viszonosság elve alapján a vallási béke megóvását és a katolikus autonómia kiépítését, a tőkének a nemzeti termelésbe való állítását és a pénzintézetek erősebb ellenőrzését. Külön követeléseket állit fel a program a falu számára. Igy sürgeti az adóleszáliitást, a termésértékesités rendezé sét, a kartelek megrendszabályozását, az adóssági ter heknek és a kamatlábnak leszállítását, az ipari vámok és piaci helypénzek csökkentését, a szőlőművelés védelmét, a mezőgazdasági olcsó hiteléletről való gondoskodást, a nemzet megerősítését és gyarapodását szolgáló birtokpolitikát, fokozatos telepítést, a törpebirtokoknak kisbirtokokká való kiegészítését, földbérlő szövetkezetek felállítását, földbérleti szerződések felülvizsgálását, a mezőgazdasági munkások és cselédek szociális helyzetének javítását, a hitbizományoknak nemzeti és szociális szempontból való reformját, községi takarékok felállítását és az alulról kiépített szövetkezetek támogatását. A városi lakosság számára okszerű iparfejlesztést, a kisipar támogatását, az ipari munkásság részére családi munkabér bevezetését, teljes vasárnapi munkaszünetet és évenkinti fizetéses szabadságot, üzemi bizottságok felállítását, a munkásság szervezkedési szabadságának biztosítását, munkabéregyeztető bíróságok létesítését, az. életképes kereskedelem támogatását és az egész közlekedési politikának a gazdasági élet szolgálatába való állítását kivánja a program. Végül a munkanélküliség leküzdése érdekében a munkaidő rendezését, a munkabér minimálisát nagyobb közmunkák elvégzésére 18—20 évesek számára munkatáborok felállítását és farmok létesítését, városi lakósok kerthez juttatását, a kettős állások megszüntetését, a női munka korlátozását, a létminimumos alkalmazóiak és a magasállású tisztviselők számának és fizetésének arányosítását, valamint külföldi munkások mellőzését sürgeti a Keresztény Párt új programmja. iiiiiiiiimiiiiiiiiiiniiii SCHRIKKER SÁNDOR FAIS

KOLÁJA Alsótekerespuszta, u. p. Lepsény őszi száliitásait megkezdte. Gyümölcs- és diszíát, rózsát, díszcserjét, fenyőt és évelővirágot egészséges, fajtaazonos, kiválóan szép minőségben szállít. Árjegyzéket kívánatra díjmentesen küld. Gerevich Tibor dr. egyetemi tanár az esztergomi ásatásokról vértanú nevét viselte. Felszínre jutott a remekbe faragott, kváderkö vekből épült kápolna egész homlokzata, amely szélességében teljesen épen maradt meg, magasságában pedig a kapu fölötti négyméter átmérőjű hatalmas kőrózsa közepéig. Az igen diszes és művészi kapuzat rézsút befelé haladó két oldalát két-két gazdagon faragott s részben klasszicizáló fejezettel ellátott oszlop •díszít s gazdagon profilált kerek pálcatagokból képzett félkörivezet. Timpanonját a tróndió Máriát a kis Jézussal és két lebegő angyal közt ábrázoló s a XV. század első feléből származó freskó díszíti. A kapuzat stílben rendkívül tiszta s első tekintetre elárulja a klasszikus hagyományokat magába szivó délfrancia román építészet hatását, 'ami érthető is, tekintve, hogy III. Bélának mindkét neje francia származású volt. A A kápolna beljseje nem nagy, hiszen a királyi család és a szűkebb udvartartás részére készült csak, de már méreteiben is rendkívül harmonikus. Hossza mintegy 12 méter, szélessége pedig 'ennek épp a fele. Rövid hajóból s a hozzá közvetlenül kapcsolódó és félkörben záródó szentélyből állott s a kettőt hatalmas diadalív választja el egymástól. Balra kisebb kápolna nyilik, amelynek külön oltára és szentségháza volt, s amelyben az oltárral szemben fennmaradt a beugró diszes ülő fülke is. (Bef. köv.) lit tartalmaz a Keresztény Gazdasági Párt programmja?