Esztergom és Vidéke, 1934

1934-10-25 / 83.szám

EffTCRfilMo/ffitK ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 83. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer sresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. OKTÓBER 25 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Gömbös miniszterelnök lengyel-magyar kulturális egyezményt írt alá Varsóban Csütörtökön temették Sándor szerb királyt, ki aljas bűntény áldozata lett. Halála felkavarta újra azokat a kérdéseket, melyek­nek égetően szükséges megoldá­sát a király személye el tudta odázni. Pénteken Gömbös minisz­terelnök Varsóba utazott, hogy a baráti Lengyelországgal kultu­rális egyezményt kössön és meg­szorítsa a felénk nyújtott ke/et­Régebb idő óta készült Gömbös Gyula miniszterelnök Varsóba. Az út elő volt már készítve, mikor az Európát megrázó bűntény bekövet­kezett. Politikai atmoszféránk nyu­godtságát jellemzi, hogy a mai európai helyzet sem gátolta meg a miniszterelnököt abban, hogy eleget tegyen a lengyel kormány meghívá­sának és elutazzék Varsóba. Pénteken éjjel 11 óra felé járt már az idő, midőn a távolból fel­ragyogtak a lengyel főváros lámpái. A magyar és lengyel zászlókkal dí­szített pályaudvaron a miniszter­elnök fogadására megjelent Kozlowski lengyel miniszterelnök, Beck kül­ügyminiszter, Szembek, a külügy­miniszter helyettese, Starzsinszhp főpolgármester, Soltan ezredes, hely­őrségi parancsnok, Surkelevic a tá­vollévő varsói kormánybiztos he­lyettese, Matusewski, főszerkesztő, volt budapesti lengyel követ, a len­gyel külügyminisztérium több ma­gasrangú tisztviselője, a magyar kolónia tagjai és igen sok érdek­lődő. A pályaudvaron összegyűlt tömeg lelkes éljenzéssel fogadta a magyar miniszterelnököt. A lengyel sajtó napok óta foglalkozik a magyar miniszterelnök varsói látogatásával és az újságok egyöntetűen állapít­ják meg : Magyarország és Lengyel­ország között rendkívül barátságos a viszony. A hivatalos jelentés szerint: Göm bös Gyula miniszterelnök két napos hivatalos varsói látogatása során a miniszterelnök, valamint Kozlowski Leó lengyel miniszterelnök és Beck József külügyminiszter a kölcsönös bizalom jegyében megvizsgálták mindazon kérdéseket, melyek a ha­gyományos barátságon alapuló ma­gyar-lengyel kapcsolatok összességét érintik, továbbá a nemzetközi kérdé­seket, különösen a két országot érintő középeurópai gazdasági kér­déseket. A tárgyalások eredménye a ma­gyar-lengyel szellemi együttműkö­dést biztosító egyezményben dombo­rodik ki. A miniszterelnök varsói útjának legjelentősebb eseménye Pilsudszky tábornaggyal jolytatott kétórás be­szélgetése. A tábornagy, aki a ka­binetben a hadügyminiszteri tárcát viseli, kezében tartja Lengyelország irányítását. A beszélgetés a legőszin­tébb barátság hangján folyt le, az egész lengyel közvélemény érdeklő­dése mellett. Érdekességet ad e be­szélgetésnek az a körülmény, hogy mig a francia külügyminiszter leg­utóbbi látogatása alkalmával csak közel e°y órát tárgyalt Barthouval, addig Gömbös miniszterelnökkel két órát töltött együtt. Hétfőn a miniszterelnök Krakkóból Oderbergen és Lundenburgon át Bécsbe utazott. Elutazása előtt rend­kívül szívélyes búcsúztatásban volt része. Bécsben nem szállt ki, hanem csak a szalonkocsijában fogadta a magyar ügyvivőt. Majd pedig tovább utazott a 8 óra 25 perckor induló budapesti gyorssal. Budapesten csak pár napot tölt. Majd Rómába utazik Mussolínihez. az országos érdeket tartotta szem előtt, nem kartellérdeket, mert épúgy szivén viseli a bányamunkásság élet­sorsát, mint a bánya termelőképes ségének, üzemképességének érdekét. Meg van arra nézve a garancia is, hogy a bányatársulat, a kormány és a munkásság megegyezése most már megtermi a kölcsönös bizalmat a munkaadó és a munkás között, mely azután a békés munkát bizto­sítani fogja. „Dicsőítem a munkát és mélységesen megvetem a heréket..." Hi volt a pécsi bányász­sztrájk oka? Legutóbbi számunk vezércikkében a pécsi bányászsztrájkkal és annak megszűnésével foglalkozott. Nem volt szándékunkban azonban, hogy ezen cikkünkkel a bányászmunkás és a bányavállalatok békés együttmunkál­kodását akartuk volna megzavarni. Illetékes helyről nyert információnk szerint a bányásztrájk igazi oka az volt, hogy a bányavállalatnak mintegy 35—40.000 vagon szene van tárolva, melynek értékesítése igen nehéz, mi vei a pécsi szén, bár elsőrangú, erős kalóriája, sok ként tartalmaz s igy az nem minden üzemben használ­ható. Természetes, hogy a bánya­vállalat a raktáron lévő szénkészle­tét tovább szaporítani már nem akarta, kénytelen volt a munkanapo­kat redukálni heti három napra. Ez pedig az összmunkásság érdekében történt, mert igy minden munkásnak jutott egy darab kenyér, ha nem is olyan nagy, mint ha teljes munka­napokon dolgozhattak volna. Ezt a megoldást a bányatársulat jobbnak vélte, mint azt, hogy munkások nagy részét a tél előtt elbocsássa, s ezzel teljesen kenyér nélkül maradjanak. Hogy az elkeseredett éhségsztrájk pár nap alatt megszűnt, az a kor­mány közbelépésének köszönhető, mert nagy áldozatok árán kötelezte magát nagyobb mennyiségű pécsi szén átvételére. Ezáltal a bányatár­sulat felemelhette a munkanapok számát s igy jobb helyzetbe jutot­tak a munkások, tehát a sztrájk fő­oka megszűnt. A többi, mint a ka­rácsonyi segély is, a kormány tárgya, lásai következtében nagyrészben ki­elégülést nyertek. A kormány ezen közbelépésével (Kiküldött tudósítónk jelentése.) Nagy napja volt Dorognak vasárnap. Választási nap és jubileum. E kettős esemény színhelye volt a fellobogó­zott községi székház. Dr. Frey Vil­mosnak a mandátumtól való meg­válása után új választásra került a sor a kerületben. A kerület azonban választás nélkül kapott képviselőt, az egyhangú támogatás Kosztics Mi­lánt tüntette ki a fontos dorogi man­dátummal. Vasárnap délelőttre volt kitűzve a mandátum ünnepélyes átadása. Mül­ler Ernő kormányfőtanácsos, válasz­tási elnök reggel 8 órakor megkezd­te a hivatalos eljárást és 8 óra 20 perckor a székház előtt várakozó néhány ember jelenlétében kihirdette az eredményt és a mandátumot pos­tára adta, miután értesítést arra néz­ve, hogy az átadást későbbi órák­ban óhajtják, nem kapott, azután a helyiségből eltávozott. Közben állan­dóan érkeztek a választók az egyes községekből a jegyzők vezetése mel­lett, majd fél 10 órakor megérkezett dr. Radócsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Reviczky Ele­mér központi főszolgabíró, Kosztics Milán, az új országgyűlési képviselő, Glatz Gyula polgármester, Vizváry Viktor tb. főszolgabíró, akiket Morva Izidor főjegyző fogadott, majd a ta­nácsterembe vonultak, ahol megkez­dődött a díszgyűlés. Az elnöklő biró megnyitója után Morva Izidor főjegyző meleg sza­vakkal üdvözli saját otthonukban a vármegyei notabilitásokat, majd az új képviselőt, akihez csak egy ké rése van : legyen a megsiratott kép­viselőnek méltó utóda. Ezután a gyű­lés tagjainak egyhangú helyeslése mellett felajánlja az elnöki széket dr. Radócsay László főispánnak és a gyűlés további része a főispán el­nöklete alatt folyt le. A főjegyző felolvassa a betegség miatt távol maradt dr. Schmidt Sán­dor bányaügyi főtanácsos üdvözlő levelét. A főispán bevezetőben meg­köszöni az üdvözléseket, majd be­jelenti, hogy a kormányzó 40 évi hűséges, kitartó munkásságáért Já vorka Mihály bányagondnokot elis­merésben részesíti és a Signum Lau­dissal tünteti ki. — örömmel ragadom meg az al­kalmat, hogy e kitüntetést személye­sen adjam át annak az embernek — mondotta a főispán —, aki 40 évi hosszú, becsületes szolgálatával ezt kiérdemelte és újból hangoztas­sam, mily nagyrabecsülöm a mun­kát. A munkát dicsőítem és meg­hajolok a munka előtt. Nincs elis­merésre méltóbb dolog, mint a mun­kásság, különösen a mai nehéz vi­lágban. Szent meggyőződésem, hogy a mostani szomorú helyzetből is lesz feltámadás, de csak munkával, felfo­kozott munkával Munka és munkás között nincs különbség, egyforma értéke a hazának a kéziiparos és a szellemi munkás, ha becsületesen teljesiti kötelességét. Dicsőítem a munkát és mélységesen megvetem a heréket, a nem dolgozókat, a lagy­matagokat. Olyan emberekre van szüksége ennek az országnak, akik önzetlenül, becsülettel teljesítik fel­adatukat. Melegen üdvözli a kitüntetettet, az Isten áldását kéri reá és további munkájára, majd feltűzi a magas ki­tüntetést az ünnepeltnek. Jávorka Mihály meghatódott han­gon mond köszönetet a kormányzó­nak (nagy taps és éljenzés), a kor­mánynak, a főispánnak, a megjelen­teknek az ünneplésért," mely nem személyének, hanem a hivatásának szól. Egy kérése van,. .. maradhas­son Dorogon az emberi kor legvégső határáig, sőt még azon is túl . . . Dr. Frey Vilmos alispán meleg szavakkal üdvözli ezután Kosztics Milánt, az új országgyűlési képvise­lőt, utódját. — Ismerem becsületes, úri magyar felfogasodat — mondotta —, tudom, amit vállalsz, megteszed. Nehéz fel­adat, nagy megértést, szeretetet ki­van, de tudom, hogy felbuzdulásod ki­tart e kerület mellett, szeresd őket úgy, amint én szeretem ... Kosztics Milán megköszöni az egy­hangú bizalmat, mely elődjének mun­kásságán épült fel. Megköszöni a kormány és a főispán bizalmát, ez a bizalom mindig serkenteni fogja vállalt munkájában. Hiszi és vallja a főispán egy régebbi kijelentését: nincs turáni átok. Isten segítségével, őszinte önzetlen munkával lesz fel­támadás. Az elhangzott beszéd után üdvö zölték és melegen ünnepelték az új képviselőt. wwvvwwvvwwvvwwvw Ha olcsón akar vásárolni, ke­resse fel Illés Sándor céget, meglátja jól jár. Október hó 25.-én M0CSÁNYI és LAKOS csütörtökön, 7 és 9 órakor 15 zenehumoristák személyes fellépte legújabb műsorukkal és még az enyém vagy" c nagy hangosfilín mérsékelt helyarakkal BAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom