Esztergom és Vidéke, 1934

1934-02-01 / 9.szám

EVJlRfiftH.,/IKfKE ÖTVENÖTÖDIK ÉV F. 9. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. FEBRUÁR 1 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Keresztény sajtót! Azt hiszem minden értelmes ember tudatában van annak, hogy a társadalmi rétegek szellemi, erkölcsi és elvi irányításában a sajtó munkássága döntő hatalom. A hangtalan betühasábokon ezrekhez szól és ezreket irányít. Nem szabad e kérdés felett elsiklani, mert ez a nagyhatalom, a különböző sajtótermékek útján nemcsak közhasznú tevékenységet fejt ki, hanem magával viszi a társadalmi és morális élet veszedelmes bomlasztó csiráit is. Sajnos, a sajtótermékek nemcsak a reális meglátás kritikai eszközei, hanem magukon viselik a sajtóérdekeltségek, a szerkesztőség, a munkatársak faji, vallási, politikai és legfőképen erkölcsi felfogását. Nem tudom, hány nem keresztény család asztalán találhatnánk meg a katolikus és általában a keresztény sajtó termékeit ? Magam részéről erősen kételkedem, hogy csak egyet is fel tudnának mutatni. Ugyanakkor tegyünk egy ellenpróbát és az eredmény lesújtó lesz! Nemrégen egy előkelő társadalmi pozíciójú katolikus úrral beszéltem. Az illető előfizetője egy tipikusan másvallású lapnak. Mikor szóba került a keresztény sajtó pártolatlansága, a maga részéről a következőket mondotta: „Az újság arra való, hogy szórakoztassa és tájékoztassa az embert. A keresztény újságokat részemről túlszáraznak találom. Ebben a a lapban viszont sok a kép, a szórakoztató rész." Azt hizem ezekhez a szavakhoz nem kell magyarázat. Tehát a keresztény sajtó is mellékeljen egy sorozatos aktgyűjteményt, egypár jólsikerült csiklandós képet, agy adag pikáns történetet, egy kis frivol pletykát a hollywoodi sexappeal királynőről, borzalmas kültelki drámákat, akkor számithat a sikerre, előfizetőkre, olvasottságra és keresztény pártfogásra! Nem szükséges olvasni a jóizlésű és magát kereszténynek valló olvasónak, az Ízléstelen interjút a kiöregedett utcai nővel, a paraszköltő pornográf termékeinek, piszkos kalandjainak méltatását, sem a bukott lányok, barátok és barátnők intim viszonyainak szenynyes kiteregetését. A keresztény morál ellentétben van ezekkel a szabadosságokkal. Legyen a keresztény olvasóban annyi vallási és erkölcsi öntudat, hogy ilyen olvasmányokban ne lelje gyönyörűségét és főkép akadályozza meg azt, hogy ezek az erkölcsfertőző betűhasábok fiatalok kezébe kerüljenek. Azoknak, akik az ifjúság nevelésével foglalkoznak, a szülőknek, akik gyermekeik lelki tisztaságát óvják, emeljenek sorompót ilyen sajtó termékek káros terjeszkedése ellen. Legyen bennünk keresztény öntudat és lássuk meg a veszedelmet addig, amig nem késő. Hogy az utóbbi évek romboló erkölcsi eltévelyedéseinek megteremtésében nagy része volt a felelőtlen és a bűn szenynyeit üzletileg feldolgozó nem keresztény sajtónak, merem állítani. Célom az, hogy az ilyen lapok híveinek és irányítóinak munkájára hívjam fel a katolikus és általában a keresztény társadalom figyelmét, mikor azt mondom, hogy fogjon össze az a mégis csak túlnyomó részt keresztény tábor és pártolja a keresztény hazafias sajtót. Indítson hadat ennek a felelőtlen erkölcsi áramlatnak, amely bennünket idegen szellemmel akar megtölteni, mert a veszedelem megvan és a tisztaalapú jövő minden reménye forog kockán. Sa. F. 80.000 pengőt kapott a vármegye útépítésre Vármegyénk kisgyűlése és ezt követőleg a törvényhatósági bizottsága f. évi január hó 30-án tartotta meg dr. Lingauer Sándor főispán elnökleié alatt rendkívüli közgyűlését. Mindkét gyűlés legnagyobb érdeklődést kiváltó pontja a m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter azon leirata volt, melyben közölte a törvényhatósággal, hogy u'épitési célokra a transzferalapból 10 évi törlesztésre évi 5 és 1

h % kamat mellett 80.000 pengő kölcsönt bocsájt a törvényhatóság rendelkezésére. A gyűlések közönsége örömmel és köszönettel vette tudomásul a a leíratott és az összeg felhasználását illetőleg aként határozott, hogy abból a Tata—Naszály, Tardos— Vértestolna és Bajna—Epöl közötti útszakaszokat építsék ki vizes makadám rendszerrel. Ez útépítések az érdekelt községek és a környékbe liek munkanélküliségét nagy mértékben fogja enyhíteni, sőt alkalmat fog nyújtani arra is, hogy a munkálatoknál a m kir. Kereskedelemügyi Miniszter által két állásnélküli diplomás mérnök alkalmaztassák havi 120 pengő fizetéssel. Mindkét gyűlés elfogadta a törvényhatósági köz úti alap 1934. évi költségvetését. A kisgyűlés a 32. pontból álló tárgysorozat során elutasította Czira Jenő és Szalámin Miklós gyógyszerészek Felsőgalla, illetve Tóváros községben gyógyszertár felállítására, illetve áthelyezéséré irányuló kérelmeit. A kisgyűlésen nagyobb érdeklődést váltott ki Esztergom város azon kérelme, hogy az esztergomi községi reáliskolát látogató esztergomi járási tanú ók után a vármegye közönsége illetve az érdekelt községek anyagilag támogassák az iskolafenntartó várost, mely minden egyes tanulóra a város által viselendő dologi kiadások címén a tandijakból nem fe dezhető évi 139 pengőt fizet rá, azonkivüi az esztergomi járási tanulók részére nyújtott tandijkedvez mény cimén utóbbiakat még 1200 pen,-ő összegű kedvezményben részesiti, amely szintén költségvetési hiányként jelentkezik a város költségvetésében. Bár a vármegye közönsége és kisgyűlése a város törekvéseit és kérését kellően méltányolta, fedezet hi anyában azonban a kérelmet nem teljesíthette és jogalap hiányában a községeket sem kényszerithette a rájuk aránylagos an eső terhek vise lésére, mégis vitéz SZÍVÓS Waldvogel József tábornok kisgyűlési tag felszólalása közmegnyugvásra akként határozott, hogy elvileg nem zárkózik el az érdekelt községek oly értelmű elhatározásainak jóváhagyásától, mely szerint e községek, mint erkölcsi testületek az iskolafenntartó városnak a községi pénztárból megtérítik azon hiányokat, amelyek a városi pénztárban a községbeli tanulók részére engedélyezett tandíjkedvezmények folytán jelentkeznek. Az egyes tanulók érdemességét és jogosultságát a jövőben is természetessen az iskola igazgatósága fogja érdemben elbírálni, határozatát azon ban közli az illető község elöljáró ságával és csak annyiban és akkor adja meg a kedvezményt, ha a községi képviselő testület ennek össze gét magára vállalja. A kisgyűlés a számonkérőszékbe ismét dr. Fehér Gyula nagyprépostot és dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselőt törvényhatósági bizottsági tagokat küldötte ki. A közgyűlés tudomásul vette azon alispáni bejelentést, mely szerint a törvényhatóságban Major László elhalálozása folytán megüresedett tagsági helyre Ballá György tóvárosi építész hivatott be. Elnöklő főispán kegyelettel emlékezett meg az elhunyt érdemeiről, aki közel fél évszázadon át volt Komárom, később az egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottságának tagja. Főispán indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy emlékét jegyzőkönyvileg örökíti meg. Az elhalálozásával a közegészségügyi bizottságban megüresedett helyre Thaly Dezső ny. jószágigazgató tóváros lakost választották meg. A közgyűlés napirendre tért Pécs szabad királyi város, Abaúj-Torna vármegye és Borsod Gömör és KisHont vármegyék közönségének az állásnélküli diplomás ifjúság elhelyezése, a mezőgazdaság helyzetének enyhítése és a famonopólium kérdésében ezidőszerint már nem tartja aktuálisnak az állásfoglalást, mert e kérdést a minisztertanács mult év november hó 24-én a közérdek teljes megóvása mellett már rendezte. Elhatározta a közgyűlés, hogy felir a kormányhoz a gazdatisztekről alkotott és már bizonyos tekintetben elavult 1900. évi XXII. tc.-nek a megváltozott viszonyok és körülmények figyelembe vételével leend i módosítása és kiegészítése iránt és kéri a kormánytól, hogy tágabb ér vényesülési lehetőséget biztosítson a gazdatiszteknek, rendezze a gazdatisztek nyugdiját és állítsa fel a gazdatiszti kamarát. Ugyancsak felirt a törvényhatósági bizottság a foldmivelésügyi miniszterhez a marhalevelek illetéke ügyében. Ugyanis az utolsó rendezés az 1929. évi XXVIII. törvénycikkel oly időben történt, mikor az állatárak a mainak több, mint dupláját tették ki. Az állatárak időközben bekövetkezett nagy áresése után az akkori díjtételek alkalmazása már nem reális és igazságos. Az aránylag csekély érdeklődés és kevés számú törvényhatósági bizjtts gi tag jelenlétében lefolyt közgyűlés déli fél 1 órakor ért véget. Febr. 3. és 4. szombat, vasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9 kor \i ellopott szerda Magyarul beszélő vígjáték-szenzáció. MOZGÓBAN