Esztergom és Vidéke, 1934

1934-10-14 / 80.szám

tes irás olyan rövid és rideg mon­datokban szól. Hát igen, nehéz az ügyes-bajos ember dolga, aki azt sem tudja, hová forduljon bajával, kit szólítson segítségére alássan kérő szóval kinek van szive megérteni, átérezni a más baját, mikor manapság sok em ber a maga bajával sem sokat törődik. Ezekre az aggódó, töprengő, hi vatalos ügyekben járatlan, szabály rendeletekben tudatlan, a zöld asz tal iránt bizalmatlan ügyes-bajos em berekre, ügykereső felekre gondolt a miniszterelnök, mikor minapi rádió szózatában arra kérte a tisztviselő ket, hogy legyenek udvariasak, tü relmesek s megértők a hozzájuk for duló felek s Ügyes-bajos dolgaik iránt. Olyan időket élünk, amikor a sze gény embernek elég a maga baja az idéző, a felhívás, a büntetőpa rancs, meg az adóintés — hogy ne is említsem a végzést, a határoza tot, meg az árverési hirdetményt nem olyan irás ok, melyek megeny hitének a szivünk búját, elsimita nák homlokunk redőit, megnyugtat­nák remegő idegeinket s vidám kedvre hangolnák búval bélelt fe jünket. A hivatalos pecsétes irás rendszerint olyasmit tartalmaz, hogy „a kézbesítéstől számitott 8 vagy 15 nap alatt pedig különbeni végrehaj tás terhe alatt fizesse meg." Hogy ki és mennyit, hát embere válogatja Fizetni pedig csak színházért, no meg ringispilért kellemes, egyebekért azonban, mondjuk ebadót, meg sze métpénzt már nem olyan elsőrangú élvezet, mint a fennemlitett szóra kozás. Már pedig a köztartozásokat pon. tosan és becsületesen, sőt idejére megfizetni mindenképen kötelesség s ezt a kötelességét az utóbbi időben jószándékkal is teljesiti népünk, csak valami ősi atavizmus révén fél hivatalszobák levegőjétől. Ez az ellenszenv még talán a jobbágyvi­lág pszihikus csökevénye a kaloda, meg a deres korából. Felelme in kább ösztönös, mint indokolt s ezt az ellenszenvet van hivatva ellen­súlyozni, letompítani, eloszlatni az udvarias és előzékeny tisztviselő megértő készsége. Mi, akik gyakran járjuk a hiva talszobák küszöbét, jó lélekkel mond hatjuk, hogy Esztergomban, kivétel nélkül minden közhivatalban igazán jószándékú, jómodorú, előzékeny kifogástalanul udvarias tisztviselők ülnek, kik odadó és készséges jó­akarattal sietnek mindig az ügyke­reső fél rendelkezésére, felvilágosítá­sára, segítségére s akik az ügyes bajos ember ügyében meglátják s enyhiteni igyekeznek a bajt is. Nálunk az ügykereső fél, ha zse­bében a pecsétes irassal és szivében fészkelődő aggodalommal indult is el hazulról, megnyugodva és meg­elégedetten tér visza otthonába ügyes­bajos dolga végeztével. Ez pedig a legszebb bizonyítvány tisztviselő­karunk intelligenciájáról s uri mo­doráról. «Mi Hull a levélt sárga levél megrázkódik az öreg nyárfa és zizegve hull szerteszét alája a sok hervadó, síró levél. Tele lesz az út lombokkal, akár az elha­gyott, megcsalt szerető babos kö ténye könnyekkel. A Dunaparton nyíló gesztenyevirágok nem az alattuk sétáló szerelmes párok boldog tavaszát hirdetik. Hiába minden. A kertek harmatos ibo­lyái fölé szomorú szirmú fehér őszirózsák borulnak s hogy sut­tognak, mesélnek el egymásnak ilyenkor, őszi napsütésben, ki tudja ? Az ősz még el sem mult s máris a tavaszt várják. Pedig pedig hideg szelek jönnek meg Visegrád felől. Sirályok raja tán col majd a jégvirágos hullámok fölött és becsukjuk jól az abla kokat és meleg szobában, unot tan, élpuhultan olvasni fogunk még sok regényt s majd csak azután jön, mert jönni jog: tavasz. Megszólal még a porlepetten lezárult néma zongora. Lesz még május és nyílni fog még illatos édes orgona Lesz még csicsergő zengő játék suttogó, sűtü lom bókon. Valóra válik minden álom mit félig ébren álmodánk, puha lesz ismét párnánk, ágyunk meleg lesz rideg kis szobánk Akácvirágzás lesz még egyszer, lesz még virág a réteken s pász tor tüzek fognak kigyúlni a büszke magyar bérceken. És visszaszáll ismét mihozzánk a most költöz ködő fecskepár s pacsirták bá­jos, víg dalától lesz ismét han~ gos a határ. Lesz még élet Szamos partján s meggyógyul minden szenvedő, kinek vigyorgó arccal int most a kolozsvári te­]mető. A héten a Kerschbaummayer gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. A hercegprimás a főpolgármes térnél. Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprimás csütörtökön délelőtt 11 órakor meglátogatta hivatalában Bor­vendég Ferenc főpolgármestert. A fő­polgármester annakidején kinevezése után tisztelgett a hercegprímásnál, közben azonban Borvendég nyári szabadságra ment, majd beteg volt és igy a hercegprimás csak most tudta visszaadni a látogatást. Serédi Jusztinián hosszú időt töltött a fő­polgármesternél. Betegágyon Eggenhoffer Béla dr., a Kolos-kórház igazgató főorvosa súlyos termeszem influenzában meg­betegedett. A súlyos beteg igazgató­főorvos állapotában örvendetes javu­lás állott be. Kezelőorvosai biznak mielőbbi teljes fölépülésében. Vá rosunkban és megyénkben nagy megdöbbenéssel fogadták a főorvos beteségének hirét s őszintén kíván­ják mielőbbi gyógyulását. Fetser püspök halálának év­fordulója. Szombaton volt első év­fordulója Fetser Antal néhai győri püspök halálának. A kegyeletes év­fordu ó napján d. e. 9 órakor dr. Breyer István megyéspüspök a győri székesegyházban nagy gyászmisét mondott elődje lelkiüdvéért. Palkovics emlékpad felavatása. Nagy-Dunaparton fellálitott Palko­vics-emlékpad f. hó 17-én szerdán d. 11 órakor lesz felavatva. Az em-j lékpad-bizottság ezúton hivja meg a kegyeletes ünnepségre a boldogult alispán barátait és tisztelőit. Meghalt Wolff Károlyné. Wolff Károly dr.-nak felesége, akit hosszas betegeskedés után vasárnap este agyvérzés ért, kedden d. u. három­negyed öt órakor a haldoklók szent sége felvétele után meghalt. Wolff Károlyné, szül. tomcsányi Tomcsá­nyi Ida, 54 esztendős volt, ebben a hónapban érte volna el 55-ik évét. Halála osztatlan részvétet keltett or­szágszerte. Az Esztergomi Stefánia Szö­vetség f. hó 16-án, kedden d. u. 5 órakor a városház kistanácstermében igazgatósági ülést tart, melyre az gazgatóság tagjait ez úton is meg­hívja az Elnökség. Büchner Antal bányászmiséjé nek előadása. A baglyasaljai tem­plom felszentelése alkalmával a salgó tarjáni bányász énekkar és zenekar Willer sál Richard karnagy vezetésé­vel Baglasalján ma előadja Büchner Antal főszékesegyházi karnagy-zene szerző „Bányászmisé"-jét, melyet a bányaénekek témáira épülve kompo­nált a szerző. A „Bányászmisé"-t először a dorogi bányásztemplom felszentelése alkalmával, 1931-ben adták elő s a rádió is közvetítette Mindenütt nagy elismeréssel fogad ták s azóta több ,'helyen is előadták többek között: Sopron, Diósgyőr Pilisvörösvár, Solymár-bányatelep Selmecbánya, esztergomi bazilika ban stb. A miséről a szerzőnek Wil lersál Richád karnagy a következő ket irta: „Úgy a Bányaigazgatóság mint az ének- és zenekar tagjai vannak ragadtatva e gyönyörűen összeállitott, művészien megkompo nált és hangszerelt műtől és nagy érdeklődéssel várják az előadását Engedje meg, hogy gratuláljak gyönyörű szerzeményhez." Hindu prof. R. Krishna rövid látogatásra Esztergomba érkezett és pár napig itt fog maradni. Az indiai iró a benaresi Brahmin jogi akadé mia okkult tanácsának tagja, az in diai titkos tanok szaktudósa, aki eddigi életét a Brahman jogi kolostor magányában töltötte, ahol asztrolo giával, grafológiával, telepátiával foglalkozott, s több embernek volt már segítségére tudásával. Egész Európát beutazta és sok előadást tartott mindenfelé az indiai okkul tizmusról és titokzatos erőkről, így Budapesten is a rádióban és a közön ség előtt. Jóváhagyták a vaiíásaiap költ ségvetését. A vallásalapra felügyelő bizottság csütörtökön Serédi Juszti nián dr. hercegprimás elnöklésével tartotta évnegyedes ülését, amelyen résztvett: Szmrecsányi Lajos érsek Radnay Farkas c. érsek, Glattfelder Gyula és gróf Mikes János püspök, Czettler Jenő, gróf Eszterházy Mó ric, Huszár Karoly, Kállay Tibor Madarász István, Mészáros Károly Nagy Emil, gróf Somssics László Steinecker István, Zsembery István és Szinyei Merse Jenő. A bizottság elfogadta az 1931—32. évről szóló jelentést és az 1934—35. évi költ ségvetést. Mezőgazdasági bizottsági ülés. A vármegyei mezőgazdasági bizott ság folyó év október hó 18-án, csü­törtökön d. e. 10 órakor tartja meg Komáromban, a városháza kistér mében szokásos évi rendes közgyű lését, amelyre a bizottság tagjai Í tárgysorozatot feltüntető külön meg hívót is kaptak, de amelyen a lehe tőséghez képest más érdeklődők is megjelenhetnek, minthogy a gyűlés nyilvános. Frontharcosok figyelmébe. Az Országos Magyar Frontharcos Szö­vetség esztergomi helyi főcsoportja testületileg vesz részt a folyó hó 14-én, ma, vasárnap tartandó hősi halott emlékverseny ünnepélyen: A vezetőség felkéri a főcsoport tagjait a teljes számban való megjelenésre Gyülekezés Va 11-kor a Városház előtt lehetőleg formarhában, felvonuláshoz. Legközelebbi tájékoztató összejőve tel folyó évi október hó 21-én, va­sárnap d. e. 11 órakor lesz a Bel városi Olvasókörben, amelyen a meg jelenés a főcsoport tagjaira nézve kötelező. A Frontharcos Szövetségbe még be nem lépett esztergomi föld­miveseket is szeretettel meghívja és várja a Vezetőség. A győri háziezred alapításá­nak kétszázadik évfordulója. Szombaton és vasárnap a város volt háziezrede, a volt cs. és kir. 19 ik gyalogezred alapításának kétszázadik évfordulóját nagyszabású bajtársi ta­lálkozó keretében ünnepelte meg. t Kö­zei kétezren sereglettek össze. A vá­rosházán a törvényhatósági bizottság diszgyülést tartott felsőerői Nagy Pal főispán elnökletével. Dr. Bedy Vince nagyprédost, felsőházi tag mondott VILÁGREKORC SUPER 35 OKTÓDÁS 5+1 CSÖVES RÁDlC RÖVID, KÖZÉP ÉS HOSSZÚ HULLÁMRA Egyedárusiló: Juracsek Ferenc Kossuth Lajos-utca 27. ünnepi beszédet, amelyben méltatta a 19-esek érdemeit és katonai eré­nyeit és meleg szavakkal üdvözölte az ezred utolsó parancsnokát, nemes Klempa Kálmán tábornokot. A köz­gyűlés után a városháza előtt a Co­lumbia egyesület ezer postagalarnbot röpített fel, majd a Széchenyi-téren dr. Hász István tábori püspök tábori szentmisét és szentbeszédet mondott. Ezután a székesegyház falában elhe­lyezett 19 es emlékműnél tartottak ünnepséget, ahol nemes Kiempa Kál­mán ny. tábornok megkoszorúzta az emlékművet. DMután az Erzsébet-li­getben népünnepély volt, este pedig az Erzsébet-ligeti sportpályán Zilahy Lajos „Szibéria" cimű színműve ke­rült szabadtéri előadásra. A kétnapos ünnepséget este a városháza tornyá­nak erkélyéről ünnepi takarodó fe­jezte be, amelyet nyolc kürtös fujt le. Az Actio Catholica köszönete. „Mélyen tisztelt Főszerkesztő Uri A XXV.-ik jubiláris Országos Katolikus Nagygyűlés mindenben igazolva a hozzáfűzött reményeket a legnagyobb sikerrel véget ért. A jubiláris Nagy­gyűlés eredményekben gazdag mun­kájának befejezése után halával gon­dolunk mindazokra, akik a magyar katolikusok impozáns jubiláris tábor­baszállásának fényét és sikerét jóin­dulatú pártfogásukkal és támogatá­sukkal elősegíteni szívesek voltak, örömmel használjuk fel az alkalmat, hogy Főszerkesztőségednél^ hálás köszönetünket nyilvánítsuk azért, hogy vezetése alatt álló lapja a ka­tolikus nagygyűlésnek „A család megmentése" érdekében kifejtett mun kájat oly hathatósan támogatni ke­gyes volt. Fogadja a Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur az Actio Catholica Országos Elnökségének őszinte kö­szönetét és maradunk megkülönböz­tetett tiszteletünk nyilvánítása meilet t Budapest, 1934. október 4. Zsembery az Actio Catholica szervezési szak­osztályának ügyvezető alelnöke. Mi­halovics Zsigmond tb. kanonok, az Actio Catholica országos igazgatója." Oltáregyleti szentségimádás. A vizivárosi zárdatemplomban a szoká­sos havon kinti oltáregyleti szentség­imádás f. hó 14-én ma, vasárnap lesz megtartva. Hétfőn d. u. 4 óra­kor választmányi ülés. Habselyem férfiingek csodaszép pek Keménynél,

Next

/
Oldalképek
Tartalom