Esztergom és Vidéke, 1934

1934-10-14 / 80.szám

tatja és megteszi a saját hatáskörében lehetséges intézkedéseket. A kisgyűlés kihirdette Lovich Ede dr. szőnyi lakos orvosi oklevelét. Demény Dezső vármegyei irodatiszt részére három havi betegszabadságot engedélyezett, egyébként az előadói javaslatokat a kisgyűlés hozzászólás nélkül elfogadta. A közigazgatási bizottsági gyűlésen ismertetett alispáni jelentés az alispánválasztással, a hercegprimás bérmaútjával, az esztergomi volt 26. gy. e. és a komáromi volt cs. és kir. 12. gy. e. emlékünnepeivel és az esztergomi ásatásokkal foglalkozott. A budapestvidéki pénzügyigazgató havi jelentése az állami egyenes adóknál 11.000 pengő csökkenést mutat fel a mult évihez képest. Azonkívül a bélyeg és jogilleték be nést, a gépjárművek közúti adójánál 500 pengő, általános forgalmi adónál 68.000 pengő emelkedést tüntet fel a jelentés. A komáromi pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adóknál 487.000 pengővel, az összes illetékeknél szintén kevesebb a bevétel, mint a mult év szeptemberében. A tanfelügyelő bejelentette, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe tartozó közalkalmazottak szabáiyszerű elbánás alá vonását megelőző eljárásra hivatott három tagú bizottság Borz Lajos segédtanfelügyelő elnöklete alatt, Dávid Tamás sárisápi és Raczkó István tóvárosi el. igazgatók tagsága mellett megalakult. Egyébként az összes javaslatokat és jelentéseket tudomásul vette és szolgáltatást, Néhánv város eddig is próbálkozott az új rendszerrel. A jelentések szerint a kísérletek sikerültek. A belügyminiszter most elrendelte, hogy minden vidéki város inség költségvetését alakítsák át s csatolják hozzá az inségmunka programmját, Parkok létesítését, strand- és uszodaépítés földmunkálatait, útren dezési munkát és gazirtást jelölnek meg olyan szolgáltatásként, amelyet a nyújtott inségsegély ellenében hajtásánál 4700 pengő, az illeték-i egyhangúlag elfogadta a közigazga egyenértéknél 3500 pengő csökké- Itási bizottság. uwiupjui nniPirrrnrrrr i ••«•«MI Az egósz országban bevezetik az inségakció új rendszerét A belügyminisztériumban tiz nap I vetésekből, ellenben kikötötték, hogy óta tárgyalják a vidéki városok inség- az egész vonalon be kell vezetni az költségvetését. Minden nap egy-egy|inségakció új rendszerét: a munka város költségvetését vizsgálják meg s erre a napra berendelik az érdekelt város polgármesterét, főszámvevőjét és népjóléti előadóját. Más években a belügyminisztérium alaposan megrostálta a tételeket s az inségkölségvetések kereteit jelentősen mérsékelte. Erre szükség is volt, mert csaknem minden vidéki város inségköltségvetése deficites, s a hiányt eddig sem a városi kölségvetés terhére, hanem kormánysegélyből fedezték. A belügyminisztériumban az idén; végeztetni kell alig töröltek valamit az inségkölt-i A német birodalmi gazdasági szakértők tannlmányútja Bábolnán A magyar-német kereskedelmi szerződéseket tárgyaló németbirodalmi szakértők König oltani gazdasági diktátorral az élükön gépkocsikon tanulmányi körutat tettek Felsődunántúlon. A német gazdasági szakembereket a M. kir. Külkereskedelmi Hivatal alelnöke dr. Serbán Iván, továbbá dr. Fellner Kálmán osztályvezető és Tóth B. László, a sajtóosztály főnöke kisérték útjukon. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara képviseletében Mille Géza h. igazgató volt kirendelve. A tanulmányi út első állomása Budapestről jövet az állami ménesbirtok megtekintése volt Bábolnapusztán. Pettkó-Szendtner Tibor őrnagy, ménesparancsnok mutatta be a németbirodalmi szakembereknek a bábolnai világhírű arabs lótenyésztést. Az istállók, a szerszám- és nyeregkamrák gazdag anyaga nemcsak a kifejezetten magyar felszerelést, hanem a különböző nemzetek lószerszámés nyeregfelszerelését nagyon érdekesen és összehasonlitólag mutatta be. Külön élmény volt a mének elővezetése. A ménesparancsnok mindegyiknek sorban elmondta leszármazását. Akárhány nemes ember büszke lenne, ha őseit ilyen meszszi múltba ki tudná mutatni, mint ezek a nemes telivérek. Az anyakancákat kint a legelőn tekintették meg. A németek láthatólag gyönyörködtek a remek telivérekben. Bennünket magyarokat büszkeség tölt el, hogy ezt az értékes lóállományt, melynek párja ma már sehol a világon nem található fel, a miénknek mondhatjuk. Ez a telivér arabs ménes egyik legértékesebb nemzeti kincsünk. Meg lehet érteni, hogy az összes mértékadó külföldi szakemberek soha nem mulasztják el a bábolnai ménesbirtok megtekintését. Pettkó-Szandtner Tibor ménesparancsnok a legtökéletesebb hozzáér téssel vezeti a telivér arabs lótenyésztést. At van hatva attól a meggyőződéstől, hogy az emberre a környezet óriási hatással van. Azon vidékek lakói, ahol hidegvérű lótenyésztést űznek nemzedékről-nemzedékre, ezzel a csendes, lomha állattal bánva, idővel határozottan elvesztik ruganyosságukat, ügyességüket és életrevalóságukat. A hidegvérű ló mellé elegendő a béres is, de az arabs ló mellé kocsis, vagyis egész ember kell, aki éber, ügyes, eleven és gyors, amely tulajdonság nemzedékről nemzedékre csak fokozódik. A magyar faj példátlan szívósságát és életrevalóságát annak köszönheti, hogy nem is olyan régen, csekély ezer évvel ezelőtt tnég nomád életet élt s leghűségesebb társa a nemesvérű paripa volt, amely mellett nem lehet elaludni, ha kocsiba van fogva. Ilyen szemüvegen nézve lehet kárhoztatni azokat, akik a hidegvérű lovat Magyarországba behozták. Pettkó-Szandtner Tibor felfogásában mélységes igazság van. Megnyugtató érzés, hogy az ő vezetése mellett arabs lótenyésztésünk a legjobb kezekben van. Mikor a német szakértők remek relivér lovainkban kigyönyörködték magukat, akkor a 7300 kat. holdas ménes uradalom vezérigazgatója, dr. Kelemen Imre mutatta be az uradalom mintaszerű telivér siementháli szarvasmarha tenyészetét és épp oly oly prima merino-precos juhászatát. Elővezették a most Svájcból importált telivér siementháli bikát is, amelynek megvétele kizárólag vérfelfrissítési célt szolgált, nem mintha nálunk nem volna ilyen beszerezhető. Legutoljára hagyta Pettkó-Szandtner Tibor a legszebb és legmozgalmasabb látványt: a 150 darab gyönyörű telivér 1—4 éves arabs csikó bemutatását. A németek szinte fájó érzéssel bámulták azt a gyönyörűséget, amit ez a látvány nyújtott. A hadiárva fiúkból alakított lovaszenekar is kellő elismerést vívott ki hatásos számaival. A bábolnai igazán mintaszerűen vezetett ménesben és uradalomban időzve, most már nem csodálkozunk azon, hogy a banktőke annak idején mennyire szerette volna ezt és a többi állami birtokot is bérbevenni. A sajtóban annak idején gyakran jelentek meg közlemények, hogy az állami birtokok nem, vagy alig valamit jövedelmeznek. Ez az érdekeltség elfelejtette azt, ami a földmivelésügyi kormány gazdaságpolitikai irányító erejének egyik legfőbb érdeme, hogy ma kisgazdáink állatai az állami birtokok munkája révén 50%-kal emelkedett értékben. Ha az állam nem járt volna elől jó példával az áldozatok terén, ha nem adna a kisgazdáknak méltányos, áron prima tenyészanyagot, hol vol1 na még községeink népies állattenyésztése? Ha az állami tenyészetek árszabályozó befolyást nem gyakorolnának, a magántenyésztőknél a tenyészállatokat alig tudnák népies közületek megfizetni. Ilyen értelemben az állami birtokok közvetve a legnagyobb hasznot hozzák a magyar mezőgazdaságnak. A gazdaközvélemény nem is enged az állami birtokhoz hozzányúlni; joggal követeljük, hogy ezek tovább is saját kezelésben maradjanak és mind állattenyésztési, mind növénytermesztési tekintetben teljesítsék úttörő hivatásukat. A németbirodalmi gazdasági szakértők a bábolnai ménesuradalomban látottak felett a lehető legnagyobb elismerésüknek adtak kifejezést. Ez a helyszíni szemle is igazolta a M. kir. Külkereskedelmi Hivatal vezetőségének helyes gyakorlati érzékét, aminek a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara számtalan bizonyítékát tudná aktaszerűleg felsorolni. Az Exportintézet a legközvetlenebb kapcsolatot tartja fenn az érdekképviseletekkel és a gazdaközönséggel és mint a fenti példa is igazolja, minden alkalmat megragad arra, hogy a külföldi mértékadó szakemberek előtt a magyar mezőgazdaság produktivitásának a magas szinvonalat a helyszínen bemutassa. Bábolnáról autókon Rábacsanakra, majd Sopronba, onnan pedig a herceg Esterházy hitbizományi uradalmak és az ott fekvő községek kisgazdaságainak megtekintésére, innen Zalamegyébe és végül a Bala-^ ton-melléki legnagyobb szőlőgazdaságok megtekintésére utaztak. Nem kételkedünk benne, hogy a német gazdasági szakemberek öszszehasonlitása a németbirodalmi hasonló viszonyokkal cseppet sem fog a magyar gazdák hátrányára kiütni. Hogyan kell kérni adótörlést az elvitt lakbérek után A pénzügyminiszteri rendelet olyképen intézkedik az elvitt lakbérek utáni adók törléséről, hogy a kiköltözéstől számitott 15 napon belül lehet bélyegmente? kérvényben — a m. kir. adóhivatalhoz címzetten — kérni az elvitt lakbérek utáni adótörlést. A kérvényekhez csatolni kell egy nyilatkozatot, hogy hátralék tényleg fennál és hogy más oly személy, akitől a fenti hátralék behajtható lenne, nem szavatol. Nincs helye adótörlésnek, ha a házbér a házbirtokos mulasztása folytán azért vált behajthatatlanná, mert 3 havi bér nem fizetése után sem érvényesítette a felmondási jogát. Hat hónapnál hosszabb időre eső bérhátralék után csak akkor van adótörlésnek helye, ha a házbirtokos igazolja, hogy a bérlő eltávolításában birói vagy más hatósági rendelkezés korlátozza. Egyesítik az IBUSz menefjegyirodáit a városi idegenforgalmi hivatallal A szorosanvett idegenforgalmi évad befejeztével a Magyar Városok Or szagos Kongresszusának Idegenforgalmi Szakosztálya, mint a városok egyedül hivatott érdekképviseleti szerve, legutóbb értekezletet tartott Budapesten. A terjedelmes tárgysorozatból megtudjuk, hogy a kereskedelemügyi kormány az idegenfor galom összefogó törvényes szabályozását egyelőre elhalasztotta igy a jövő évi kampány még a jelenlegi szervek keretében fog lebonyolódni. örömmel vette tudomásul az értekezlet az IBUSz vezető képvise lőjenek elvi hozzájárulását a vidéki városok azon régi kívánságához, hogy az IBUSz menetjegyirodái a vidéki városok idegenforgalmi hivatalaival egyesitessenek. A városok kívánsága mindenképen indokolt, mert lehetővé teszi egy szinte tökéletesnek mondható oly szervezet létesítését, mely az idegenforgalommal kapcsolatos teendők összességét ellátja. Megállapítást nyert, hogy a szorosan vett idegenforgalom vidékre irányításának egyik legnagyobb akadálya az európai nivón tartott meg felelő szállodák hiánya. Ezért szállodák létesítése, modernizálása és tatarozása céljaira a kormány alacsony kamatozású, nagyobb kölcsönöket fog adni. Elhatározta az értekezlet, hogy az 1935. évi Nemzetközi Vásár idegenforgalmi kiállításán a vidéki városok modern anyaggal testületileg résztvesznek. Az Országos Magyar Weekend Egyesület első magyar Baedecker jét a városok támogatni fogják és leírásokat adnak a könyv részére. A propaganda céljaira szolgáló fényképanyag kiegészítésére a városok országszerte pályázatot hirdetnek. W4»8MtllllMMMMIIIMHI A kettős megye gazdasági helyzete A vármegyei gazdasági felügyelő jelentette a közigazgatási bizottság ülésén, hogy a kapás növények továbbra is jól fejlődnek. Terméskilátások tengeriből 12.5 q, burgonyából 65 q, cukorrépából 110 q. A korai tengeri törése és a korai burgonyák kiszedése megkezdődött, a termés szép^ és egészséges. A takarmánytermés, ha nem is b"séges de elegendő lesz az állatok kiteleltetéséhez, kellő beosztás mellett, mert sokan vetettek tarlókba takarmányokat és ebből jó közepes termést kaptak. A sarjú várakozáson felül jó, minőségileg és menynyiségileg egyaránt. A legelőkön a fűnövés újra megindult, a kijáró ál-