Esztergom és Vidéke, 1934

1934-10-11 / 79.szám

miniszter nemrég megjelent rendélete el is tiltotta, hogy a gyógyszertárak a jelzett időben gyógyszereken kivül bármit is kiszolgáljanak. A gyógyszerészek tiltakoztak ez ellen és rámutattak arra, hogy akárhányszor balesetnél orvos kér sürgősen körömkefét, vagy beretváláshoz zsilett-pengét és egyéb szükségleti tárgyat. Minthogy a gyógyszertár, mint közegészségügyi intézmény nem is, miként az ipari üzle tek a kereskedelemügyi, hanem a belügyminiszter fennhatósága alá tartozik, ahhoz fordultak jogorvoslatért. A belügyminiszter rendkívül érdekes leiratban felelt. Hivatkozik a törvényre, amelynek értelmében a nyilvános gyógyszertárak nemcsak feljogosítva, de kötelezve vannak arra, hogy mindazokat a szereket és készítményeket, valamint egyéb tárgyakat, amelyek egészségi vonatkozásúak, és amelyeket a kifelődött gyakorlat szerint eddig is tartani szoktak — az illatszerek kivételével — bármikor és bármely napszakban kiszolgáltassák. E tekintetben semmiféle korlátozásnak nincsenek alávetve, mint közegészségügyi intézmény, minden esetben kötelesek a közönség ren delkezésére állani és a törvény kifejezett rendelkezése értelmében az ipari üzletek közé nem sorolhatók. Kilátásba helyezi egyébként, hogy a gyógyszertárak árusítási körét a közeljövőben külön rendeletben fogja szabályozni. Nem engedik a sütőipari aranka korábbi kezdését Megírtuk, hogy a székesfehérvári Ipartestület felkérésére az ÍPOK körkérdést intézett az érdekeltségekhez, hogy kivánják-e a sütőipari munka korábbi kezdését. A fehérvári iparosok szerint ugyanis a vidék elmaradottabb technikai berendezése szükségessé teszi, hogy a székesfővárost kivéve, a sütőipari munkálatok kezdését a mostani idő pontnál egy órával előbb megengedjék. Az IPOK körkérdésére mindössze negyven ipartestület pártolta a székesfehérvári álláspontot, száztizenkettő ellene foglalt állast. Az IPOK a beérkezett válaszokat annakidején felküldötte a kereskedelemügyi miniszterhez, aki most érkezett leiratában azt a választ adta, hogy a sütőipari munkaidő újabb szabályozásának kérdésével nem kivan foglalkozni. Van kiadó lakásom ... Hozzáértők becslése szerint mintegy ötszáz üres lakás van Esztergomban s ezzel szemben mintegy százötven-kétszáz olyan lakásigénylő van a városban, aki szeretné mostani, különböző okok miatt megunt lakását egy másik jobb, megfelelőbb lakással felcserélni. Tisztázzuk mindjárt az elején a dolgot: úgy a kicsiny, egy-két szobás, mint a közép 2—3 szobás, valamint a nagyobb, 4—6 szobás lakások közül teljes elhanyagoltsága, célszerűtlen beosztása, környezete stb. miatt összesen circa 100 lakás egyáltalán nem jöhet számításba. Vannak lakások, melyek a mennyezetig nedvesek, melyeknek fala szomszédos a pöcegödör falával, melyekhez nincs konyha, vagy éléskamra, melyeken szimpla ablakok vannak, vagy közös konyhával bírnak. Hát ezek ma, még a legszerényebb igények mellett is, alig jöhetnek számításba. Esztergomban azonban a legtöbb kispolgári, 2—3 szobás lakásnak, milyent ma leginkább keresnek, más olyan hibái vannak, melyek miatt a háztulajdonos kiadni nem birja, a lakó pedig kifogadni nem akarja. Ezek között az okok között legelsősorban szerepel az esztergomi lakások nedves volta. Esztergomnak a Dunához közelfekvő, vagy a Petzgyártól a Marosi-féle vaskereskedésig terjedő utcáiban épült földszinti lakások az utcák szintje alatt alig 4—5 méternyire rejlő melegforrások miatt nedvesek. Részben a Duna vizének magasabb vízállás idején való beszivárgása, részben a hévvizes források meleg párolgásának fölszivódása a régi építkezéseknél használt strázsahegyi kőnek szivacsos volta miatt annyira imminens, hogy ezen ma már csak alapos szigeteléssel lehet segíteni. A nedves lakásokat tehát megbízható, kipróbált szigetelőanyagokkal vízteleníteni kell, mert ma már a legegyszerűbb ember is ismeri a nedves lakásoknak az egészségre annyira káros voltát s igy nem lehet rajta csodálkozni, ha az ilyen nedves lakások még minimális lakbér mellett sem találnak bérlőre. A lakásoknak másik nagy hibája az, hogy hiányoznak belőlük azok a kényelmi berendezések, melyek nélkül ma már kulturáltabb városban lakás el sem képzelhető. Ezek: vízvezeték benn a lakásban, beépített mosdóval, vízöblítéses W. C. és csatornázás. A fürdőszobát, — jó ha van, de ha nincs, helyettesítheti egy, a hálószobához tartozó mosdófülke, hol a költséges fürdőkád és kályha helyett tuss létesítendő, de ennek előfeltétele az, hogy a ház csatornázva legyen. Nagy hibája az esztergomi lakásoknak az is, hogy célszerűtlen a beosztásuk. A jó kispolgári lakást úgy képzelem el, ahogy azt a németek építik: két elég tágas szoba, egyik a hálószoba esetleg kis alkovval, a másik a nappali, ez egyúttal a fogadószoba is az udvarról külön bejárattal és a bejárat elé épített szélfogóval, tágas konyha, melynek egyik rabitzfallal elkülönített része az ebédlőfülke. Ha ehez a lakáshoz még mosdófülke W. C-vel, kis éléskamra, fáskamra s a házban még közös mosókonyha is van, akkor ez a kispolgári igényeket teljesen kielégíti. Az ilyen lakásra a bérlő nem fogja azt mondani, hogy drága, mert a kényelmes és száraz, világos lakás sohasem drága. Ha a háztulajdonos még fegyelmet is tud tartani házában, hogy a lakók rádióbömböléssel, zongoranyúzással, egyéb zajos dolgokkal egymás nyugalmát legalább a nap bizonyos óráiban, különösen az esti órákban ne zavarják, ha nem tűr meg házában túlhangos és rakoncátlan gyerekeket, csak olyanokat, kik orrbetörés és késelés nélkül is tudnak játszani, meg olyan kutyákat, melyek 24 óráig egyfolytában tudnak csaholni, — no ha még ehez a lakó pontosan is fizet s nem rongálja a bérbevett lakás tartozékait s legalább naponta egyszer szives köszöntéssel üdvözli házigazdáját, hát akkor mindjárt apadni fog a kiadatlan lakások száma s kevesebb panasz fog elhangzani a háztulajdonosok és a lakók ajkán. Nem paradicsomi gyönyörűség ma a háziurak sorsa a nyomasztó köz terhek miatt, de nem nevezhető Eldorádónak a lakók helyzete sem, de ha már a kegyetlen sors azzal bün tette meg a háztulajdonost, hogy saját kényelmes lakásán kivül még bérlakással is rendelkezzék s viszont ha a játszi szerencse nem juttatta a lakót abba a helyzetbe, hogy a saját födele alatt lakhassék, akkor csak az az egy megoldás kínálkozik, ha a háztulajdonos iparkodik lakójának elfogadható lakást adni, a lakó pedig megbecsüli s méltányolja — lakbér szempontjából is — a háztulajdonos készségét és jószándékát. Akkor aztán ritkább lesz a panasz, hogy: van kiadó lakásom, de nem kell senkinek, meg hogy: térdig kopik a lábam a lakáskeresésben, de nem találok megfelelő lakást. Megelégedett lesz egymással háziúr és lakó, összeférnek a lakótársak, kevesebb lesz a lakásper, — no meg a házi perpatvar, — s könynyíteni fogunk egymás amúgy is nehéz életsorsán. Az én házam, az én váram, — mondja az angol közmondás s boldog is az, aki egy békés, nyugalmas, de nem harcos várnak lehet a koronázatlan uralkodója. Lehetetlenné akarják tenni a háziszappan készítését Furcsa rendelet van készülőben, amelynek célját alig lehet megérteni. A tervezett kormányintézkedés a „lúgkő forgalombahoiatalát szabályozza". Azonban a lúgkő a szappankészítéshez elengedhetetlenül szükséges. A falukban és a városokban a magánháztartások gyűjtik évről évre a különböző hulladékokat és zsiradékokat ss lúgkő hozzáadásával maguk készítik a háztartásukhoz szükséges szappant vagy egészen ingyen vagy gyári áraknál sokkal olcsóbban tudják ilyenkép ellátni szappanszükségletüket és ha a lúgkő árusítását wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm „megnehezítik" — a megnehezítés sok esetben szigorú tilalmat is jelent — akkor vagy teljesen lehetetlenné teszik, vagy lényegesen megnehezítik a lúgkő beszerzését és igy a háziszappan elkészítését. A szakmabeli érdekeltség természetesen mindent elkövet, hogy a kormányt az elkészült rendelettervezet kiadására serkentse. Azonban reméljük, a kormány az utolsó pillanatban meggondolja magát és irattárba teszi az elkészült tervezetet. Itt megint a legszegényebb és legszerényebb igényű néposztály érdekéről van szó. Dr. Kendi perli a megszállott komáromi szocialista pártot Ismeretes olvasóközönségünk előtt dr. Kendi Zoltán, megszállott komáromi ügyvéd szereplése, aki egy lapot is alapított, a már megszűnt „Komáromi Hírlap"-ot, amelyben a „Magyar rádió" cimmel egy gálád tartalmú vezércikket irt s újságírói tevékenységével annyi bajt okozott a magyar kisebbségnek. A lap nem sokáig élt, mert Kendi benne állandóan személyeskedett, a polgárság minden rétegét és a vallást is támadta, a magyar kisebbség nemzeti érzését pedig egyenesen elárálta. Sokan megvontak tehát a lap tói minden támogatásukat és az előfizetéstől is a legtöbben visszaléptek. A lap kiadásait azonban a megszűnés után is fedezni kellett, miért is most Kendi tizenöt szociáldemokrata pártvezetőségi tagot perel 5000 Kc. erejéig, miután állítólag szavatosságot vállaltak volna az al peresek a lappal szemben. A pártvezetőségi tagok az obiigóból sza ba dúlni akarnak s tagadják a szavatossági megállapodást. A bíróság a tárgyalást elnapolta, s igy csak később derül fény a magyarságot eláruló lapvállalat alapításának kulisszatitkaira. F. hó 17.-én avatják fel a Palkovics-padot , Hétfőn d. u. dr. Radócsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester, v. SzivósWaldvogel József ny. tábornok, akinek a kedvezményezésére az emlékmű készült, Homor Kálmán fő mérnök, dr. Jánoskuti József szolgabíró megtekintették a munkálatokat és elhatározták, hogy 17-én d. e. 11 órakor tartják meg a felavatást és adják át a közönségnek a padot. Utána 1 órakor baráti ebéd keretében búcsúztatják dr. Lingauer Sándor volt főispánt. Felhívjuk a hatóság figyelmét a padnál történt lealacsonyító dolgokra. Ugyiátsz'k városunknak egyes polgárai még a honfoglalás előtti viszonyok között sínylődnek műveltség szempontjából. Vagy még ott sem, mert őseink műveltek voltak. Sajnos, még ilyen emléket is őrökre kell bizni, aki aztán megfékezi a durva garázdálkodót. á német nevelésügyi miniszter és kísérete városunkban Vasárnap Budapestre érkezett Bernhard Rust német nevelésügyi miniszter, felesége és két adjutánsa társaságában. A miniszter sorra látogatja kultúrintézményeinket, ezen útján városunkba is ellátogatott, s itt a hercegprimás vendége volt. Kedden délelőtt érkezett Esztergomba, a déli órákban megtekintette a bazilikát, kincstárt és bejárta az ásatásokat. Kíséretében volt felesége, két adjutánsa, Kursell miniszteri tanácsos, Burmeister kormánytanácsos, dr. Farkas Gyula a berlini egyetem magyar tanszékének tanára, Szily Kálmán államtitkár, Kultsár István miniszteri osztálytanácsos és dr. Gerevich Tibor egyetemi tanár. A vendégeket dr. Lepold Antal prelátus-kanonok kalauzolta. Mindent alaposan megnézett a miniszter, bejárta az összes feltárt részeket, kísérete pedig elragadtatva nézte a Várhegyről nyiló csodás panorámát. Délben ebéden vett részt a miniszter és kísérete a primáspalotában, ahol találkozott Hóman Bálint kultuszminiszterrel, aki dr. Gerevich Tibor és dr. Lepold Antal társaságában szintén megtekintette az ásatásokat. Utána megtárgyalták a javaslatokat és az előkelő vendégek a délutáni órákban visszautaztak a fővárosba. Hatóságilag engedélyezett háztartási és egyéb alkalmazott elhelyezés SZT. LÖRINC-UTCA 2. SZ.