Esztergom és Vidéke, 1934

1934-10-04 / 77.szám

kedves pihenőhelyéről s e versnek egy példányát a családok között fennálló régi barátság révén az esz tergomi Andrássy-családnak is meg küldötte. Andrássy József ny. csendőrszázados most hozzánk is eljuttatta ezt a hangulatos, szép költe ményt. Kár, hogy a három ívoldalnyi verset teljes egészében nem adhatjuk, de idejegyzünk belőle néhány kiragadott sort. „ Gyönyörködni a lenyugvó napban, felkeresem magányos padom, távol itt a kisvárosi zajtól, újra derül fáradt homlo kom ..." Szerette nézni a lenyugvó napot, de fájt neki az alkonyodó magyar nap : „El veletek, lenyugvó nap, sötét alkony képe, megpihenni jöttem ide, nem a kesergésre. .." Pedig nem tudott hazafiúi magyar lelke a szigeti csendes padon sem megpihenni: Káprázzon bár ezer szin pompája, a napnyugta nem lehet a végh . ." Mert törhetlenül bízott abban, hogy: „ Sötét éjszakából hajnal pirja támad: fölkelő nap, ez a mi napunk, ragyogyja be újra szép hazánkat s legyen ura újra a fajunk..." S ahogy nézi, nézi az indulásra készülő fecskerajt: „Tekintetem visszaszáll a jöldre s gond üli meg újra homlokom, szemben, ott a Duna túlsó partján, fájón int a régi otthonom..." Mondom, Palkovics László Trianon lelkibetege s Trianon mindig szomorú poétája volt.. . * „Beatus ille, qui procul negotiis ..." Boldog az, ki távol a világ zajától, elvonulva ott a szigeti padon, magyar hazafiúi fájdalmának szentelhet naponta néhány percet, néhány költői gondolatot, mert ez a szentelt fájdalom konzerválja a lelkét, munkakedvét, hivatásszeretetét a közjavára s megacélozza, megtisztítja, megnemesiti judiciumát ugyan csak a köz javára. Palkovics László beteg volt, poéta volt s bölcs ember volt, azért „szerette a csendet, szerette a békét, betegek, poéták, bölcsek menedékét." Az ő menedéke a szigeti pad volt, — procul negotiis... * Ez a pad hát nem is a hangoskodók, a tereferélők, a megalkuvók, a görnyedezők, a léhák padja lesz, hanem a lelkibetegeké, a szenvedőké, a természetimádóké s a távolbanézőké, akik szeretik a csendet, szeretik a békét, akik szeretik a tiszta levegőt, a verőfényes látóhatárt s akik a lenyugvó napba azzal a reménnyel néznek bele, hogy az más nap reggel újra s biztosan fel fo^í kelni, szóval akik biznak a természet erejében s akik hiszik, hogy a haldoklás után biztosan elkövetkezik a magyar feltámadás. Ezek üljenek csak bátran oda arra a padra s gondoljanak őszinte és tiszta kegyelettel Palkovics Lászlóra a nevéről elkeresztelt padon s áldozzanak emléké nek néhány szives, meleg gondolattal . .. Andrássy százados úgy gondolja, hogy Palkovics László „Szigeti pa dómon" c. verséből néhány odaillő sort, valami viharálló fémtáblába be vésve, rá kellene erősíteni erre az emlékpadra úgy, mint az emlékkőre a sírverset. Nagyon helyes a gondolat: ez a pad lesz Palkovics László nyilvános emlékműve, a köz becsülés állította sírköve. Hadd hirdesse, hadd őrizze emlékét, hadd ápolja az emléke iránt táplált kegyeletet, ez a szerény, de bensőséges szeretet alkotta emlékmű itt a trianoni határon, az ezüstös nyárfák árnyában, a csendesen, a szivünk ütemével egyszerre dobbanó csobbanó öreg Duna pázsitos partján. Sa. R. Megtartják-e mégis Esztergomban a szabadtéri előadásokat? Lapunk ezévi szeptember 8.-Í szá mában már bővebben ismertettük ezt az ügyet. Arról van szó, hogy külföldi tőkével szabadtéri játékokat akarnak rendezni Esztergomban Reinhardt rendezésében, Darvas Lili s egy sereg világhírű művész vendégszereplésével. Mint akkor hirül adtuk, a világraszóló szabadtéri játékok terve meghiúsult, mert a kultuszminisztérium művészeti osztálya, hová az ügyet Esztergomból szakvélemény adása céljából áttették, a tervet nem tartotta kivihetőnek több okból. Ezek között szerepelt a bazilika oszlopcsarnokának rossz akusztikája, a csarnok előtti tér meg nem felelő lejtése, a Várhegyen tapasztalható állandó széljárás s mint legfontosabb: a több ezernyi látogató elszállásolásának megoldhatatlan kérdése. Ezen s egyéb okok miatt a minisztérium művészeti szakosztálya nem javasolta az előadások megtartását. De halljuk, mit mond ez ügyben a budapesti szinházi hetilap legutóbbi száma, mely a kérdést legelőször nyilvánosságra hozta s propagálta. „A nagyszabású esztergomi szabadtéri játékok létrehozói már a terminust is kitűzték. Sok hetes lázas munka állott már mögöttük. Az esztergomi városi tanács is megtette az előkészületeket. Számoltak, terveztek és azon gondolkoztak, hogy a szabadtéri játékok idején még valami attrakciót kellene nyújtani, hogy az idecsődült külföldiek a szabadtéri játékokon kivül is kapjanak valamit. Táviratok jöttek, táviratok mentek a külföldi világnagyságok várták a szerződéseket, terminus után érdeklődtek. Levelek jöttek, levelek mentek és egy levél Esztergomból is elindult Budapestre. A levél közli, hogy az esztergomi szabadtéri játékok mégsem valósulhatnak meg, mert Budapesten az erre illetékes hely vétót emelt. Az illetékes ügyosztály nem engedélyezi az esztergomi játékokat. Hogy miért nem, azt rnár nem írták meg, de megokolásra talán nincs is szükség. Tény az, hogy a világraszóló eseményt, amelyhez egymillió francia frank tőke állott rendelkezésre és amely egy hétre, vagy két hétre, vagy talán egy egész hónapra is Európa kulturközpontjává varázsolta volna Esztergomot, nem valósulhatott meg." Tehát — mint a szinházi lapban olvassuk — a szabadtéri előadásokat nem lehet megtartani. A szinházi lap azonban nem nyugszik meg a döntésben, amint azt a továbbiakban irja: „Reinhardt, Tauber, Bruno Walter. Darvas Lili, Bartók, Klemperer, Furtwängler és a legnagyobb magyar színészek azért mégis fognak Esztergomban szerepelni. De Stein bankár úr egyelőre visszament Franciaországba. És gondolkozni fog azon, hogy miért vannak akadályai az esztergomi szabadtéri játékoknak, amelyekkel játszva le lehetett volna pipálni Salzburgot. De az illetékes hely nem akarja lepipálni Salzburgot. Lehet, hogy nagyon elégedettek az idegenforgalommal. Szerencsére akadt egy befolyásos tényező, aki kezébe vette az észter gomi szabadtéri játékok ügyét és aki most ujabb beadvánnyal fog az illetékes helyhez fordulni. Az illető személye garancia arra, hogy az engedély rövidesen megérkezik és 1935-ben mégis megvalósul az esztergomi „Festspiele". Az újságolvasó közönség most már lázas érdeklődéssel várja, lesznek-e Esztergomban szabadtéri játékok, vagy nem? Hiszen, ha a lehetőségei megvolnának, Esztergom mindenesetre csak örülhetne, ha a szabadtéri játékok révén európai érdeklődés központjába kerülhetne, de hogy már most az „illetékes hely", vagy a „befolyásos tényező" akarata valósul-e meg a jövő nyárra tervezett előadások rendezésében, az még a jövő titka. lózsef Ferenc főherceg és francia képviselők az esztergomi ásatásoknál Az esztergomi ásatások nemcsak hazánkban, hanem európaszerte nagy érdeklődést keltettek. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka Józsej Ferenc főherceg péntek délutáni látogatása volt. A királyi herceg kíséretével Nikássy Lajos restaurátor és ifj. Toldy János, az ásatásokat vezető mérnök kalauzolása mellett bejárta a feltárt részeket. A vezetők elmagyarázták az eddigi eredményeket és a terveket. A főherceg a legnagyobb tetszését fejezte ki és kijelentette, hogy figyelemmel kiséri az ásatásokat a napilapok útján és jelentést is fog kérni, sőt még egyszer ellátogat Esztergomba. Vasárnap a „Magyarság" rendezésében előkelő közönség csodálta meg a feltárt emlékeket. A déli órákban érkezett három autóbuszon az érdeklődő társaság. Két órakor Lax Kálmán dr. tanár vezetésével Csányi Károly dr. művészettörténeti nyilv. rendes tanár, európahirű szakértő, Rados Jenő dr. a középkori építészet adjunktusa és Kádár Levente belügyminiszteri államtitkár tekintették meg az ásatásokat, négy órakor pedig a francia képviselők és archeológusok mintegy százhúsz főnyi csoportja járta végig a feltárt részeket és figyelte Lepold Antal dr. prelátus-kanonok szakszerű, francia nyelven tartott előadását. Elismerték az ásatások világraszóló jelentőségét, különösen a kápolnabejáratot csodálták hosszasan. Gyönyörködtek a mesés kilátásban, a cseh határ lehetetlenségén pedig elszörnyülködtek, igazságtalanságát hangoztatva jegyzeteket készítettek maguknak. Az ásatásokat Alaxa Kálmán távozásával ifj. Toldy János mérnök vette át, aki époly szakértelemmel és lelkesedéssel vezeti a munkálatokat, mint elődje. Az ő számára is nagyon értékes részek feltárása maradt és a további munkálatok — amig csak engedi az idő — nagy lehetőségekre biztatnak. Nikássy Lajos, a Műemlékek bizottságának kiküldött kiváló restaurátora is megkezdte munkálatait. Jelenleg a képek lekötését és a baktériumok kiölését végzi, a restau-' rálásra csak később kerül a sor. Az épülethez tartozó minden legkisebb darabot összegyűjtenek, a kiásott földben pedig eddig is sok értékes dolgot találtak. Értesülésünk szerint a további munkát csak a rossz idő beállása akadályozhatja meg. (—.) wmmmmmmmmmmmmmmmmmfiífmíwimwmrimmmmm Kosztics Milán földbirtokost jelölték a dorogi mandátumra Szerdán d. e. 11 órakor a Magyar Királyban tartott értekezleten nagyszámú választó gyűlt egybe, hogy megejtsék a dorogi kerületben megüresedett mandátumra a hivatalos jelölést. Az értekezleten megjelent dr. Frey Vilmos alispán, Reviczky Elemér főszolgabíró, dr. Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos, Csanády László] bányaügyi tanácsos, Eggenhofer Jenő gyárigazgató, Kosztics Milán földbirtokos, dr. Vécsey Kálmán főispáni titkár, dr. Pékh Gyula tb. főszolgabíró, a kerület jegyzői kara és választói mintegy száznegyvenen. Schmidt Sándor dr. üdvözli a megjelenteket, majd dr. Frey Vilmos alispán köszöni meg az iránta tanúsított bizalmat és kéri, hogy ugyanolyan bizalommal, szeretettel fogadják az ő utódjelöltjét, Kosztics Milánt. Utána Schmidt Sándor a Nemzeti Egység Pártjának álláspontját ismerteti, a miniszterelnök azon parancsát, hogy ebben a választásban teljes erővel támogassák a Keresztény Gazdasági Párt hivatalos jelöltjét,! Kosztics Milánt. Többen fölszólaltak még, így; Bolczer Mihály eddigi szociáldemorata is, aki támogatását ígéri Kosztics érdekében. Végül Kosztics Milán köszöni meg a bizalmat, majd röviden vázolja programmját, melynek homlokterében a gazdasági problémák megoldása és a titkos választójog áll. Reviczky Elemér főszolgabíró emelkedett ezután szólásra. Kéri a jelenlevőket, hogy támogassák Kosztics Milánt megválasztásában, hogy megfelelő munkatársat kaphasson az új képviselőben, akinek eddigi közéleti szereplése mindenképpen garancia arra, hogy benne meg is fogják találni azt a képviselőt, akit a kerület vár. Közben küldöttséget menesztettek a főispánért, aki rövidesen meg is jelent az értekezleten. Amint belép a terembe a főispán harsány éljenzés zúg fel. Radócsay főispán egyenesen az elnöki asztalhoz megy, ahol helyet foglal. Az ováció elcsendesülésével szólásra emelkedik, örömmel veszi tudomásul a jelölést és teljes támogatást igér és kér a Nemzeti Egység szervezeteitől is. Mint a múltban is igen szépen megfért a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a Nemzeti Egység Pártjával, a jövőben is együtt dolgozik a magasabb nemzeti szempontok érdekében. Senki se gondolja, hogy a Nemzeti Egység Pártja feladta eszméit, de biztosítva látja azokat az új jelölt személyében. A jelölt éltetésével fejezi be szavait a főispán. Frey Vilmos dr. alispán üdvözlő táviratban tudatja a miniszterelnökkel Kosztics Milán jelölését és üdvözlő táviratot küldtek a Keresztény Gazdasági Párt országos vezetőségének is. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos záró szavaival ért véget az értekezlet, a jelölt lelkes éltetése közben. Kézimunka és fonalak dús választékban Keménynél.