Esztergom és Vidéke, 1934

1934-09-30 / 76.szám

Europa negyedik gipszbányáját fedezték fel Cséven Már egyszer hirt adtunk arról, hogy Cséven gipsz és szénbányát fedezett fel a falu agilis jegyzője, Halmay Gyula. Fejcsóválva fogadták a hirt a hi­vatalos körök, azonban a környék geológusai megállapították, hogy va­lóban Máriaüveget találtak, mely a gipsznek az ásványa. Európában csak Ausztriában, Spanyol- és Oroszor­szágban találtak eddig gipszet, most Cséven hazánk is igen értékes bá­nyát talált. A gipsz hatvan cm szé­les rétegben található ezidőszerint, a munkálatok azonban még ennél is meglepőbb eredményeket produ­kálhatnak. Ez a réteg szénréteget fed. Megállapították, hogy kitűnő Eocén­szenet találtak, amely egyike a leg­jobb szeneknek. — Ha az ember figyelemmel nézi a térképet — magyarázza a kitűnő jegyző — táblákat vesz észre. Egy ilyen tábla a dorogi, esztergomi, vö­rösvári és budafoki. Ezekben a táb­lákban lehet szenet találni. A csévi nagyobb, mint a dorogi. Nagy ter­vek vannak. A napokban kint volt Reviczky Elemér főszolgabíró, aki nagy örömmel fogadta a váratlan felfedezést. A bánya kiaknázására már eddig több ajánlat érkezett, je­lenleg azokat vizsgálják cs rövide­sen döntenek a szerződésről. Nagy örömmel üdvözöljük a fel­fedezést és csak egy kívánságunk van. Ne legyünk pató-pálok. Most, amikor olyan nagy az ínség, nincs tüzelő, bányákat fedezünk fel, ahol világraszóló értékek rejlenek a föld ölelő gyomrában. Csév fejlődés, nagy jövő előtt áll, de a felvirágzást meg is érdemli, mert a vezetőség a plé­bánossal az élen igen lelkes és re­méljük — nem rajtuk múlik majd — eredményes munkát is végez. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmß Egy szótöbbséggel választottak tanítót a szenttamási iskolába Szerdán délután 5 órakor meg­tartott iskolaszéki ülésen töltötték be a nyugdíjazás folytán megürese­dett tanítói állást, melyre igen sok pályázat érkezett. Glatz Gyula polgármester, iskola­széki elnök nyitotta meg a gyűlést, üdvözölte a megjelenteket és az ügy fontosságát hangoztatva, megfelelő komolyságot s részrehajlatlanságot kért. Iskolaszéki jelentések után meg­érkezik vitéz Szabó István kir. tan-' , felügyelő és üdvözlése után meg­kezdődik a választás, j Felolvassák a pályázók nevét és adatait, majd titkosan megejtik a választást, amelyből nagy harc után Pollák Gyula kesztölci tanitó kerül ki győztesen egy szótöbbséggel, 11 szavazattal. 10 szavazatot kapott Szokoly Sándor, Vicze Béla 8-at, Szölgyémi Gábor 4-et, Könözsy Fe­renc 1-et és Csincsura Kálmán 1 et. Az új tanitó október 1-én foglalja el állását. mennyi tanuló iratkozott be az idén az esztergomi iskolákba? Ma, amikor az egész országban az ifjúságnak a tudományos pályákra való özönléséről hallunk, érdemes­nek tartjuk foglalkozni az eszter­gomi helyzettel, mert városunk hely­zeténél és jelentőségénél fogva is első diákvárosa az országnak. Az egyes intézetek tárgyalásának során első helyen a legnépesebb, időrendi sorrendet tekintve, az or­szág legősibb intézményét vesszük, a bencés gimnáziumot. Bencés gimnázium Az intézet, amelynek vezetője Balogh Albin dr. igazgató, a kiváló történész, 412 növendéket sorol tanulói közé. A nagymultú intézet a bencés rend tulajdona, a tanítást a rend tizenöt tagja végzi. Az idei tanévben megvalósította a gimnázium igazgatósága az u. n. félinternátus intézményét, mely ab­ban áll, hogy a vidéki növendékek és a bejáró diákok napi internátusi ellátásban részesülnek. Az ittlakó diákok a városban bérelnek szállást, a bejáró diákoknak pedig a vonat­indulásig alkalmuk van a rendsze­res tanulásra. Az intézet fényes múltja — ki­váló főpapokat, politikusokat, írókat, művészeket tud volt növendékei sorában felmutatni — munkás je­lene a legszebb biztosíték a remény­teljes jövőre. Községi reáliskola Létszámot tekintve a második he­lyet a községi reáliskola foglalja el. Az intézetnek Obermüller Ferenc igazgató vezetésével 251 növendéke van szintén szép jövőre van kilátása. Értesülésünk szerint a most meg­indult tanévben az első osztály már reálgimnázium, a gimnáziumhoz ha­sonlóan, és ezáltal fokozatosan átala­kul az intézmény reálgimnáziummá, a gyakorlat szerint igy jobban be tudja tölteni nemzetnevelő hivatá­sát. A reáliskola is létesített inter­nátust, Obermüller Ferenc igazgató vezetésével, melynek 21 növendéke van. Szent Antal kollégium Egyre fejlődik és mindig szebb jövőt épít ki magának a jerencren diek vezetése alatt álló Szent Antal­kollégium, amely lényegében egyedül­álló az egész országban. A P. Weisz Richárd igazgató ve­zetése alatt álló reálgimnáziumnak 228 növendéke van, akik bentlakók. A kollégiumban azonban gimnazis­tákat és realistákat is találunk. A kollégium összes létszáma 237, igazgatója P Nagy Arisztid. A reálgimnáziumnak jelenleg négy osztálya van, a létszám arról tanús­kodik, hogy a kitűnő vezetés alatt álló intézmény az ország egyik leg­hatalmasabb középiskolájává növi ki magát. Érseki leánygimnázium Az érseki leánygimnáziumnak Blaskovits Piacid igazgató vezetése alatt 176 növendéke van. A jelen tanévben indult az ötödik osztály. Három év múlva ez a középiskolánk is teljes lesz. Az intézet szelleme, és kitűnő vezetése elismert. Szép jövő áll előtte. Érseki tanítónőképző A létszámot tekintve az első a 217 növendéket számláló érseki ta­nítónőképző, Nádler István pápai kamarás, igazgató vezetése mellett. Az intézet a régi és az újonnan végzett növendékek összetartásának fejlesztésére a nyár folyamán meg­alakította az Esztergomban végzett tanitónők szövetségét, mely nemes céljával^ áldásos működésével nemes eszmét szolgál. Érseki tanítóképző Az érseki tanítóképző igazgatója Bartal Alajos, a növendékek száma 150. Nagy gondot fordítanak a jövő tanitónemzedék nevelésére és az intézet szellemének megfelelően a növendékek aktiv résztvevői a ka­tolikus törekvéseknek. Az egyes intézetekben a vidékiek vannak többségben. A környékről és Budapesről is sokan vannak. A növendékek elhelyezésére alkalmas internátusok létesültek, melyek hat­hatósan egészítik ki a tanárok pe­dagógiai munkáját. Női kereskedelmi iskola A női kereskedelmi iskola néhány évi szünet után az idei iskolaévben újra megkezdte működését 30 nö­vendékkel, Bárdos József igazgató vezetése mellett. Az intézet saját erejére van utalva, segélyben nem részesül. A tanítást 8 tanerő, 5 férfi és 3 nő végzi. Az első évfolyam elvégzésére már bizonyos állás (gépírónő) vállalására is jogosít. Az intézet nagy gondot fordit a növendékek vallás-erkölcsi nevelésére, alkalmat ad a bejáró növendékeknek, hogy szabad idejü­ket az intézetben töltsék és ezáltal a mai élet sok visszásságát elkerül­hetik. Polgári leányiskola A leánypolgári a szatmári irgal­mas nővérek vezetése alatt áll. Igaz­gatója Csaba M. Immaculata. Az első osztály kivételével párhuzamos osztályokban történik a tanítás, össz­létszám 294. A növendékek legna­gyobb része helybeli, de sokan jár­nak be vidékről is, úgyszintén a távolabbiak részére internátus áll rendelkezésre. Szalézi iskolák Külön kell tárgyalnunk a szaléziak esztergomtábori iskoláit. Itt ugyanis theologiai főiskolát, polgári fiúisko lát, ipariskolát és elemi iskolát ta­lálunk. Az összes intézmények igaz­gatója Czuczor dános dr. szalézi tanár. A főiskolának 40, a polgári iskolának 193, az ipariskolának 63, az elemi iskolának 103 növendéke van. A tanítást a rend tagjai vég­zik, a polgári iskolában civil taná­rok is nyernek alkalmazást. A pol­gári és elemiiskolások között igen sok a bejáró növendék, az interná­tusban 100 növendék lakik. Erdészeti szakiskola Megemlékezünk az erdőőri és vad­őri iskoláról, mely nem középfokú ugyan, de végzett növendékeinek biztos kenyeret ad. Szilágyi Ernő erdőfőtanácsos, igazgató vezetése alatt álló intézetnek 50 növendéke van. A tanítást főerdőmérnökök és erdőmérnökök végzik. Jelenleg egy évfolyamú, de az új erdőtörvények értelmében ismét két évfolyamú lesz. Az intézet Temesvárról került Esztergomgomba s városunk öröm­mel fogadta falai közé a kiváló in­tézetet. Teológiai főiskola. Még egy főiskolája is van Eszter­gomnak. Az ország egyik legnépe­sebb teológiai jőiskolája itt van a városunkban. Közel 120 teológust számlál, és Tóth Kálmán pápai ka­marás, rektor vezetése alatt áll. Elemiiskoláink A vizivárosi zárda elemiiskolájába beiratkozott növendékek száma 110. Orion rádió főbb előnyei* Átvilágított állojnásnévskála.Hullámhossz* határ 200—1700 m, tehát Budapest II. vétej lére is alkalmas. Változtatható, 5 fokozahí antennacsatolás. Légszigetelésű forgókon* denzátor. Veszteségm entes beépített hulló m» csapda. Modern, lengőnyelveí hangszóró. Minden Orion rádiókereskedőnél kaphatói Árai 120.— pengá A Szent Margit leányiskolába 277, a Szent Imre fiúiskolába 262, a Szent Tamás fiúiskolába 180, a Szent István fiúiskolába 150 és a Szent György fiúiskolába 103 növendék iratkozott be. * * * Mikor igy átnézzük Esztergom intézményeinek népes statisztikáját, örülnünk kell annak, hogy ennyi diákunk van, ennyi szellemi mun­kás képezi magát a jövőre. De örö­münk mérséklődik, ha a mai nehéz életlehetőségekre gondolunk. Felve­tődik bennünk a gondolat, hogy ma, amikor a diplomások százai kenyér nélkül vannak és a kisegitő mun­kák sovány hatvan pengőiből élnek, nem lenne-e jobb, ha a tudományos pályák helyett az ipari és kereske­delmi, vagy más gyakorlati pályát választana jövő nemzedékünk. De mi nem akarunk elriasztani senkit, távol áll ez tőlünk; csak inteni, figyelmeztetni, gondolkodóba ejteni akarunk. A mai nehéz világban nem lenne-e jobb ... Ki tudja? Minden pálya túlzsú­folva ... és minden pang, bármerre tekintünk. Az iskola mégis jó ... S ha a jövő javulást hoz egyszer, — adja Isten, hogy ez ne késsen sokáig — akkor az intelligens és ta­nult új nemzedék nemcsak megta­lálja, de meg is állja helyét s az új lehetőségek mérhetetlen arányo­kat öltenek. Addig azonban, sajnos, sokat kell nélkülözni a tanult ifjú­ságnak. S kérdés: meddig birja ? Járulék vagy dij? A kézművesiparosság állandóan panaszolja, hogy a baleseti járulékok — melyeket teljes egészében a mun­kaadóknak kell fizetniök, rendkívül magasak s azokat a kézművesiparos­ság nem képes fizetni. A törvény szerint baleseti járulékok fizetésére az öt munkásnál többet foglalkoztató üzemek vannak köte­lezve, abban az esetben, hogyha elemi erővel hajtott gépet számottevő termelési tényezőül használnak. Ha a munkáslétszám ötön alul van, ak­kor a munkaadó nem baleseti biz­tosítási járulékot, hanem baleseti di­jat fizet, ami lényegesen kisebb a balesetbiztosítási járuléknál. A munkaadók nem fordítanak kellő gondot arra, hogy melyik kategóriába soroztatnak : baleseti dijat fizetnek e, vagy besoroztatnak a balesetbiztosí­tási járulékot fizetők közé. Különö­sen azoknak kellene figyelemmel kisérniök a besorozást, kiknek mun­kavállalóinak száma öt körül mozog, illetve azoknak, akik öt munkásnál többet foglalkoztatnak ugyan, de ez az alkalmaztatás nem állandó. A kir. Ítélőtáblának 4231—1934. számú ítélete lehetővé teszi, hogy azok. kik ötnél több munkavállalót

Next

/
Oldalképek
Tartalom