Esztergom és Vidéke, 1934

1934-09-27 / 75.szám

ESZTERGQHJ/IDCKE ülVbJNUlUUlKUVh. /í>. oZAM CSU 1 UK 1 UK, 1934. SZEKlLMBEK 27 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 Keresztény POlitifeai éS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Az alispánválasztás előtt Holnap zajlik le az alispánválasztás régóta húzódó kérdése s ezzel nyilván hosszú időre nyugvópontra jut a vármegyei élet. Örömmel állapítjuk meg, hogy sem most, sem korábban a kormányhatalom részéről nem találkoztunk erőszakos jelenségekkel a választók véleményének befolyásolása körül. Ennek éredményekép és a kérdés hosszú ideig tartó függése |miatt valóban a legkülönbözőbb személyi kombinációk kerültek felszínre. Míglen a legutóbbi főispáni értekezleten valósággal megérett állapotban jutott szőnyegre a döntés Frey Vilmos személyében . . . Egész tárgyilagosak kívánunk maradni e kérdésben és úgy láttuk, hogy e jelölést Komarom vármegye kis részének kivételével a kettős vármegye megnyugvással vette tudomásul. Ezzel tulaj donkép pontot is tehetnénk az események után, ha nem késztetnének szólásra Komárom vármegye egy kisebbségének a választás körüli cselekményei. Ugy tudjuk, hogy egyesek ivvel járnak körül a komárommegyei jelölt érdekében és személy szerint kapacitálnak egyeseket ez iv aláírására és a komáromi jelölt támogatására. Akkor, amikor az alispán választása a törvény szerint titkos, nem mehetünk el szó nélkül azon eljárás mellett, mely a törvény szellemével ellentétben nyilt színvallásra kényszeríti a törvényhatósági bizottsági tagokat és személy szerinti kapacitálással és helyi vonatkozások felhasználásával törekszik a törvényhatósági közgyűlés keretén kívül az alispánválasztást a törvény szellemével nem egyezően preparálni. Ha, tegyük fel, főispáni intencióra vagy kezdeményezésre történnék a bizottsági tagok ilyetén való befolyásolása, nem kételkedünk benne, hogy minden alkotmányosan érző polgár joggal háborodna íel a választás ilyen illetéktelen befolyásolása miatt. Mi volnánk az elsők, akik ilyen cselekmények ellen, a mint a múltban, úgy a jelenben felemelnénk tiltakozó szavunkat. Azonban ugyanezt kell tennünk akkor is, amidőn ezt nem a hatalom képviselői teszik, hanem szabad, független polgárok, akiknek pedig át kellene hatva lenni a tökéletes alkotmányos felfogás érzésétől. Ha a törvény az alispánválasztást titkossá teszi, úgy ennek a titkosságnak érvényesülni kell a vármegye falain kívül is. És ezzel semmi esetre sem egyeztethető össze, hogy egyesek személyed rábeszélés útján, ívek aláírásával, az adott szó kötelező erejével elhomályosítják azt az abszolút véleménynyilvánítási szabadságot, amit az alispánválasztásnál a törvény által megengedett titkosság jelent. Amidőn ilyen jelenségeket látunk, annak nyilt kimondását tartjuk szükségesnek, hogy az önkormányzatot nemcsak a kir. kormány képviselőjének, de elsősorban a polgároknak kell tiszteletben tartaniok és meszsze távol kell tartani a választástól minden olyan cselekményt, amely a törvény követelte titkosság szellemével öszsze nem fér. Badocsay László dr. főispán szólott a a bányászokhoz budapesti gyűlésükön Vasárnap este félhétre az ország katolikus bányászai gyűltek össze a pesti Vigadó nagytermében, hogy a jubiláris katolikus nagygyűlés keretében megtartsák országos bányászgyűlésüket. Ezalkalomból a Vigadó hatalmas terme zsúfolásig megtelt, még a folyosókon is tolongott sok bányásznép és az érdeklődő közönség. Ezek megafon segítségével hallgatták a szónokokat. A bányászgyűlésen Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimással az élén megjelent az egész püspöki kar és nagyon sok magasrangú közéleti férfi. A lépcsőfeljárónál hatalmas fehérmárvány szobor: a glóriás Krisztus szobra. Körülötte egyenruhás bányászok álltak diszőrséget. Ők fogadták az érkezőket: Szerencse fel! — hangzott ajkaikról a köszöntés az érkezők felé, akik a fekete egyenbányászok sorfala között léptek a terembe. Bartináy Ferenc apát, espres-plénos nyitotta meg a bányászgyűlést, majd József Ferenc főherceg lépett a mikrofon elé és nagyhatású beszédben szólott a bányászokhoz. A második szónok Brey er István dr. győri megyés püspök: Krisztus országáról szólott, ahol mindenki megkapja a jó munka megérdemelt jutalmát. Általános figyelem közepette emelkedett szólásra Radocsay László dr., egyesitett vármegyénk főispánja, aki a család védelméről és tisztaságáról tartott előadást: — Olyan családokra van szüksége a társadalomnak — mondotta a főispán — amelyekben a jogrend fölött a tiszta erkölcs és a szeretet uralkodik Majd végigvezette beszédében a bányászokat a lelkiismeretes, Krisztus szellemében dolgozó bányász kötelességein, az áldást hozó munkán s többek között még ezeket mondotta: — A munkásnak azonban nem szabad megfeledkeznie arról, hogy elsősorban hazájáért, Magyarországért dolgozik s aki ilyen munkát végez, részesévé válik egy nagy nemzeti egység gondolatának. A nemzeti munka adja vissza az ország területét, amelyhez elsősorban az szükséges, hogy a katolikus családokban három motivum domináljon: az imádság, a munka és a szeretet .. . Zúgó tapsvihar fogadta Radocsay László dr. főispán beszédét, amelyet töbször szakított félbe a lelkes bányászsereg helyeslése és tapsa. A csend beáltával P. Böle Kornél dominikánus atya, budapesti perjel mondotta el nagyszabású beszédét, melyben apostolkodásra szólította fel a bányászokat, ha hazamennek a nagygyűlésről, s jövőre hozzák el azokat is, akik most nem jöttek el. Legvégül Serédi Jusztinián bíboros főpásztor szólott: — Ti vagytok azok, akikre legbüszkébb a munkástársadalom és az egyház, mert a családi élet és a szeretet mintaképe minden egyes bányász — mondotta többek között a főpásztor s áldását adta a bányászokra s a megjent közönségre. A felcsendült bányászinduló hangjai mellett vonult ki a közönség a teremből. Makkay Gyula ny. huszárezredes távozik városunkból Makói és geleji Makkay Gyula ny. huszárezredes, a „Virágos Esztergom" mozgalom vezetője eltávozik városunkból s ezen alkalomból a következő levelet intézte dr. Perget Kálmán ny. rendőrfőtanácsoshoz, az Esztergomi Szépítészeti Egylet elnökéhez : „Sajnálattal közlöm, hogy változott életviszonyaimra való tekintettel Esztergomból elköltözöm, miért is kötelességszerűen bejelen tem, hogy a „Virágos Esztergom" mozgalom elnökségéről lemondani vagyok kénytelen. Midőn ezt bejelentem, nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak a Részedről és Esztergom város nagyérdemű közönsége részéről megnyilvánult, megtisztelő bizalomért, mellyel engem — aki csak nagyon rövid ideje tartózkodott az ősi városban — ezen szép és nemes mozgalom élére állítottatok. Minden igyekezetem oda irányult, hogy az előlegezett bizalomnak megfeleljek, s ha ez csak részben is sikerült, úgy őszinte örömömre szolgál és az eredmény elérésében részük van a lelkes körvezetőknek is, akiknek támogatásáért és önzetlen munkásságukért ezúton is köszönetet mondok. Mellékelten megküldöm okmányolt elszámolásomat, mely szerint bevételeztem 839 pengőt, kifizettem 700"82 pengőt és ezek szerint 138'18 pengőben mutatkozott maradványt az Esztergomi Takarékpénztár R. T.-nál takarékbetétként elhelyeztem és a róla szóló betétkönyvecskét felmentésemre csatoltan küldöm. Esztergom város szépítését mindig szívügyemnek tekintettem és tekintem a jövőben is, s amenynyiben ez irányban még tehetek valamit, ugy mindig örömmel fogom ezt tenni.* Frontharcos Bajtársak! Október 7 én, vasárnap Budapesten rendezendő országos frontharcos találkozó résztvenni szándékozó bajtársak sürgősen jelentsék be ebbeli szándékukat a helybeli vezetőségnek s egy alkalommal nyilatkozzanak arra nézve is, vájjon félárú jegy váltására jogosító igazolványra (a 50 fillér) van-e szükségük. A bajtársak minél számosabb jelentkezését kéri és várja a Vezetőség. Habselyem férfiingek csodaszép pek Keménynél. la éjszaka várlak KGRZO Szeptember 27-én csütörtökön, Csak 1 napig! 7és9-kor Vidám bécsi történet. Főszereplők: Paul Hőrbiger, Jenny Jugo. A ti BAN