Esztergom és Vidéke, 1934

1934-09-27 / 75.szám

ESZTERGQHJ/IDCKE ülVbJNUlUUlKUVh. /í>. oZAM CSU 1 UK 1 UK, 1934. SZEKlLMBEK 27 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 Keresztény POlitifeai éS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Az alispánválasztás előtt Holnap zajlik le az alispán­választás régóta húzódó kér­dése s ezzel nyilván hosszú időre nyugvópontra jut a vár­megyei élet. Örömmel állapítjuk meg, hogy sem most, sem korábban a kormányhatalom részéről nem találkoztunk erőszakos jelensé­gekkel a választók véleményé­nek befolyásolása körül. Ennek éredményekép és a kérdés hosszú ideig tartó függése |miatt valóban a legkülönbözőbb sze­mélyi kombinációk kerültek fel­színre. Míglen a legutóbbi fő­ispáni értekezleten valósággal megérett állapotban jutott sző­nyegre a döntés Frey Vilmos személyében . . . Egész tárgyi­lagosak kívánunk maradni e kérdésben és úgy láttuk, hogy e jelölést Komarom vármegye kis részének kivételével a ket­tős vármegye megnyugvással vette tudomásul. Ezzel tulaj donkép pontot is tehetnénk az események után, ha nem késztetnének szólásra Komárom vármegye egy kisebb­ségének a választás körüli cse­lekményei. Ugy tudjuk, hogy egyesek ivvel járnak körül a komárommegyei jelölt érdeké­ben és személy szerint kapaci­tálnak egyeseket ez iv aláírá­sára és a komáromi jelölt tá­mogatására. Akkor, amikor az alispán választása a törvény szerint titkos, nem mehetünk el szó nélkül azon eljárás mellett, mely a törvény szellemével ellentét­ben nyilt színvallásra kény­szeríti a törvényhatósági bi­zottsági tagokat és személy szerinti kapacitálással és helyi vonatkozások felhasználásával törekszik a törvényhatósági köz­gyűlés keretén kívül az alispán­választást a törvény szellemé­vel nem egyezően preparálni. Ha, tegyük fel, főispáni in­tencióra vagy kezdeményezésre történnék a bizottsági tagok ilyetén való befolyásolása, nem kételkedünk benne, hogy min­den alkotmányosan érző polgár joggal háborodna íel a válasz­tás ilyen illetéktelen befolyáso­lása miatt. Mi volnánk az el­sők, akik ilyen cselekmények ellen, a mint a múltban, úgy a jelenben felemelnénk tiltako­zó szavunkat. Azonban ugyanezt kell ten­nünk akkor is, amidőn ezt nem a hatalom képviselői teszik, ha­nem szabad, független polgá­rok, akiknek pedig át kellene hatva lenni a tökéletes alkot­mányos felfogás érzésétől. Ha a törvény az alispánvá­lasztást titkossá teszi, úgy en­nek a titkosságnak érvényesülni kell a vármegye falain kívül is. És ezzel semmi esetre sem egyeztethető össze, hogy egye­sek személyed rábeszélés útján, ívek aláírásával, az adott szó kötelező erejével elhomályosít­ják azt az abszolút vélemény­nyilvánítási szabadságot, amit az alispánválasztásnál a tör­vény által megengedett titkosság jelent. Amidőn ilyen jelenségeket lá­tunk, annak nyilt kimondását tartjuk szükségesnek, hogy az önkormányzatot nemcsak a kir. kormány képviselőjének, de el­sősorban a polgároknak kell tiszteletben tartaniok és mesz­sze távol kell tartani a válasz­tástól minden olyan cselek­ményt, amely a törvény köve­telte titkosság szellemével ösz­sze nem fér. Badocsay László dr. főispán szólott a a bányászokhoz budapesti gyűlésükön Vasárnap este félhétre az ország katolikus bányászai gyűltek össze a pesti Vigadó nagytermében, hogy a jubiláris katolikus nagygyűlés kere­tében megtartsák országos bányász­gyűlésüket. Ezalkalomból a Vigadó hatalmas terme zsúfolásig megtelt, még a folyosókon is tolongott sok bányásznép és az érdeklődő közön­ség. Ezek megafon segítségével hall­gatták a szónokokat. A bányászgyűlésen Serédi Jusz­tinián dr. biboros-hercegprimással az élén megjelent az egész püspöki kar és nagyon sok magasrangú köz­életi férfi. A lépcsőfeljárónál hatalmas fehér­márvány szobor: a glóriás Krisztus szobra. Körülötte egyenruhás bá­nyászok álltak diszőrséget. Ők fo­gadták az érkezőket: Szerencse fel! — hangzott ajkaikról a köszöntés az érkezők felé, akik a fekete egyen­bányászok sorfala között léptek a terembe. Bartináy Ferenc apát, espres-plé­nos nyitotta meg a bányászgyűlést, majd József Ferenc főherceg lépett a mikrofon elé és nagyhatású be­szédben szólott a bányászokhoz. A második szónok Brey er István dr. győri megyés püspök: Krisztus or­szágáról szólott, ahol mindenki meg­kapja a jó munka megérdemelt ju­talmát. Általános figyelem közepette emel­kedett szólásra Radocsay László dr., egyesitett vármegyénk főispánja, aki a család védelméről és tisztasá­gáról tartott előadást: — Olyan családokra van szüksége a társadalomnak — mondotta a fő­ispán — amelyekben a jogrend fö­lött a tiszta erkölcs és a szeretet uralkodik Majd végigvezette beszédében a bányászokat a lelkiismeretes, Krisz­tus szellemében dolgozó bányász kötelességein, az áldást hozó mun­kán s többek között még ezeket mondotta: — A munkásnak azonban nem szabad megfeledkeznie arról, hogy elsősorban hazájáért, Magyarország­ért dolgozik s aki ilyen munkát vé­gez, részesévé válik egy nagy nem­zeti egység gondolatának. A nemzeti munka adja vissza az ország terü­letét, amelyhez elsősorban az szük­séges, hogy a katolikus családok­ban három motivum domináljon: az imádság, a munka és a szere­tet .. . Zúgó tapsvihar fogadta Radocsay László dr. főispán beszédét, amelyet töbször szakított félbe a lelkes bá­nyászsereg helyeslése és tapsa. A csend beáltával P. Böle Kornél do­minikánus atya, budapesti perjel mondotta el nagyszabású beszédét, melyben apostolkodásra szólította fel a bányászokat, ha hazamennek a nagygyűlésről, s jövőre hozzák el azokat is, akik most nem jöttek el. Legvégül Serédi Jusztinián bíbo­ros főpásztor szólott: — Ti vagytok azok, akikre leg­büszkébb a munkástársadalom és az egyház, mert a családi élet és a szeretet mintaképe minden egyes bányász — mondotta többek között a főpásztor s áldását adta a bányá­szokra s a megjent közönségre. A felcsendült bányászinduló hangjai mellett vonult ki a közönség a te­remből. Makkay Gyula ny. huszárez­redes távozik városunkból Makói és geleji Makkay Gyula ny. huszárezredes, a „Virágos Eszter­gom" mozgalom vezetője eltávozik városunkból s ezen alkalomból a kö­vetkező levelet intézte dr. Perget Kálmán ny. rendőrfőtanácsoshoz, az Esztergomi Szépítészeti Egylet el­nökéhez : „Sajnálattal közlöm, hogy vál­tozott életviszonyaimra való tekin­tettel Esztergomból elköltözöm, miért is kötelességszerűen bejelen ­tem, hogy a „Virágos Esztergom" mozgalom elnökségéről lemondani vagyok kénytelen. Midőn ezt bejelentem, nem mu­laszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak a Részedről és Eszter­gom város nagyérdemű közönsége részéről megnyilvánult, megtisztelő bizalomért, mellyel engem — aki csak nagyon rövid ideje tartózko­dott az ősi városban — ezen szép és nemes mozgalom élére állítot­tatok. Minden igyekezetem oda irá­nyult, hogy az előlegezett biza­lomnak megfeleljek, s ha ez csak részben is sikerült, úgy őszinte örömömre szolgál és az eredmény elérésében részük van a lelkes körvezetőknek is, akiknek támo­gatásáért és önzetlen munkássá­gukért ezúton is köszönetet mon­dok. Mellékelten megküldöm okmá­nyolt elszámolásomat, mely szerint bevételeztem 839 pengőt, kifizet­tem 700"82 pengőt és ezek sze­rint 138'18 pengőben mutatkozott maradványt az Esztergomi Taka­rékpénztár R. T.-nál takarékbetét­ként elhelyeztem és a róla szóló betétkönyvecskét felmentésemre csatoltan küldöm. Esztergom város szépítését min­dig szívügyemnek tekintettem és tekintem a jövőben is, s ameny­nyiben ez irányban még tehetek valamit, ugy mindig örömmel fo­gom ezt tenni.* Frontharcos Bajtársak! Október 7 én, vasárnap Budapes­ten rendezendő országos frontharcos találkozó résztvenni szándékozó baj­társak sürgősen jelentsék be ebbeli szándékukat a helybeli vezetőségnek s egy alkalommal nyilatkozzanak arra nézve is, vájjon félárú jegy váltására jogosító igazolványra (a 50 fillér) van-e szükségük. A bajtársak minél számosabb je­lentkezését kéri és várja a Vezetőség. Habselyem férfiingek csodaszép pek Keménynél. la éjszaka várlak KGRZO Szeptember 27-én csütörtökön, Csak 1 napig! 7és9-kor Vidám bécsi történet. Főszereplők: Paul Hőrbiger, Jenny Jugo. A ti BAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom