Esztergom és Vidéke, 1934

1934-09-08 / 70.szám

A Tamás Galléria esztergomi kiállítása a Balassa Balint Irodalmi és Művészeti Társaság és a Széche­nyi Kaszinó rendezésében a XX. század magyar művészete Előzetes jelzést adtunk arról a! kulturális tervezetről, hogy a Ba-] lássa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság meghívása alapján, a bu­dapesti Tamás galléria nagy átütő erejű, impozáns propaganda kiállí­tást készül rendezni az esztergomi Széchenyi Kaszinó dísztermében. A kiállítás, — Ferenczytől, a nagy bányai festőkolónia egyik alapítójá­tól kezdve, máig —, a XX. század nagy művészetét mutatja be a leg­kiválóbb mesterek műveiből összeválo­gatott gyűjteményben. Az anyagot kiválogatta és rendezte Kárpáti Aurél, a neves műkritikus. Ez a kollektió Európa bármely nagy városában szenzációs művészi esemény erejével hatna és büszkék lehetünk majd rá, hogy a nagy vi­déki városokat megelőzve, először] No, nem! — nem Esztergom ka­pott ennyit, hanem Eger — a mi kis, szintén történelmi múltjával konkur rens testvérvárosunk — kapott ilyen szép összeget városrendezési cé­lokra. Eger város műszaki hivatala ugyanis tervezetet készített az ösz­szes belvárosi utak átépítéséről s e tervezetet megküldötte a kereske­delmi minisztériumnak is, transzfer­kölcsönt kérve annak megvalósítá­sára. E terv szerint az összes utak átépítésére száznyolcvanhatezer pen­gőre lett volna szükség s a keres­kedelmi miniszter most értesítette Eger törvényhatóságát, hogy az utak átépítésére százezer pengő ötszáza­lékos transzferkölcsönt ad, melyet ötévi egyenlő részletben kell Eger­nek majd visszafizetnie. Hát belőlünk nem az irigység be­szél, tudjuk, hogy Esztergom is nya kig úszik a mindenféle jobbnál jobb kölcsönökben. Van Speyer-kölcsöne, egy másik kölcsöne, vagy ez az utóbbi harminc éves jótétemény talán nem is kölcsön, hanem, ha jól emlék­szünk, inkább ajándék-féle, vagy mi a csoda s elismerjük, hogy Egerre is ráfér egy kis kormányzati nagy­lelkűség, csak mi arra gondolunk, hogy egy kis városrendezésre ha­marosan ránk is ránkférne vagy százezer pengő. A minap ugyanis arról esett szó, hogy a mi legrégibb városrészünk­ben : Vízivároson mennyire szűkek az utak a folyton fejlődő forgalom számára. Hogy többet ne említsünk: ott van a Ferenc József úton ki­szögelő Vodicska-féle s a még foly­tatását képező két-három ház, to­vábbá az Úri-utca 15 -19. számú házak, melyeknek az utcasorból való kiugrása annyira megszűkiti ezt a két forgalmas utcát, hogy például az Úri-utcában szemközti irányban haladó két kocsi egyáltalában nem fér el, mig a Ferenc József-út emii­tett szakaszán részben az utca foko­zódó autóbuszforgalma, részben az ott elhelyezett tanintézetek csendje nagyon is megkívánná az utcák kibővítését. Persze, ez a kis nadrágszij-eresz­tés is belekerülne vagy százezer pengőbe, amire mi mostani szegény­ségünkben nem gondolhatunk, de ébren akarjuk tartani ennek a terv­nek keresztülvitelét s konzerválni kívánjuk itt is ezt a gondolatot arra az időre, amikor majd adódik rá valahonnan százezer pengő. Mindenesetre nagyon üdvös dolog, hogy a vízmosásos hegyi utakat nálunk kerül bemutatásra. Ez a gyűjtemény tanúbizonysága annak, hogy a a mai magyar piktúra és szob­rászat világ viszonylatban is versenyké­pes. Résztvesznek műveikkel a jelen század legjelesebb élő és elhunyt képzőművészei; huszonöt festő és öt szobrász. A nagy érdeklődésre számító és érdemes kiállítás ünnepélyes meg­nyitása október 7-én, vasárnap d. e. 11 órakor lesz a Széchenyi Kaszinó dísztermében. A megnyitást dr. Le­pold Antal prelátus-kanonok, a Ba­lassa Társaság elnöke fogja beve­zetni, Kárpáti Aurél, a Vajda János Társaság elnöke tárlatvezetést és Einczinger Ferenc, a Balassa Társa­ság alelnöke művészeti tárgyú fel­olvasást fog tartani. rendezik előbb, hadd jöjjön be az a kis esővíz jobb úton a városba, a kirándulók ezrei meg úgyis elfér­tek eddig is a hajóállomáshoz ve­zető Ferenc József-út előbb említett szorosán, de aztán, ha már rendez­ték a Kaán Károly-, meg Bárány-, Siszler-, stb. fölötte fontos forgalmi utakat, akkor hadd jöjjön igazán ismét egy kis belső városrendezés. Hiszen szépek, szépek, romantikusak is, idillikusak is az ilyen kis törté­nelmi városban azok az antik, ó-német stílusú girbe-gurbaságok, de hát mégis csak kezd győzni mindenütt, még Egerben is a higiénikusabb fel­fogás : több napfényt, több levegőt, s minél kevesebb árnyékot a váro­sok utcáira. Mikor igy csendben, barátságosan megszorítjuk Eger kezét s gratulá­lunk neki a száznyolcvanhatezer pengős városrendezéshez, mégiscsak valami olyasféle testvéri irigység bújik meg a szivünk csücskében, mikor arra a százezer pengős köl­csönre gondolunk, ami ránk is épp­úgy ránkférne, mint Eger-testvé­rünkre . .. Reméljük, hogy a kölcsönügyek javulásával sort kerít a város veze­tősége ennek a két utcaszakasznak égetően szükséges rendezésére is. Mennyi egyetemi hallgatót szabad ezidén felvenni A vallás és közoktatásügyi mi­niszter a tudományegyetemekre az 1934—35. tanévben az első évfo­lyamra felvehető hallgatók számát a következőkben állapította meg:[ A budapesti Pázmány Péter Tu­dományegyetemen a hittudományi karon 50, a jogi és államtudományi karon 450, az orvostudományi ka­ron 120, a bölcsészet tudományi ka ron, bölcsészettanhallgató 250, gyógy­szerészhallgató 50. A szegedi Ferenc József Tudo mányegyetemen a jogi- és államtu dományi karon 150, az orvost udo­munyi karon 40, a bölcsészet-, nyelv­és történettudományi karon 40, a matematikai és természettudományi karon bölcsésztanhallgató 40, gyógy­szeresztanhallgató 25. A debreceni Tisza István Tudo mányegyetemen a református hittu­dományi karon 45, a jogi és állam­tudományi karon 150, az orvostu­dományi karon 40, a bölcsészet, j nyelv- és történettudományi karon 70. j A pécsi Erzsébet Tudományegye­temen az ágostai evangélikus hit­tudományi karon 50, a jogi- és állam­tudományi karon 150, az orvostu­dományi karon 40, a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karon 40. & íelezezeti tanítók állami fizetéséről szóló rendelet A hivatalos lap egyik legutóbbi száma közölte a felekezeti elemi iskolai tanítók és kántortanítók anyagi helyzetének javítását célzó kormányrendeletet, melynek legfon­tosabb intézkedése az, hogy az ösz­szes felekezeti tanítók készpénzille­tékeiket 1934. okt. elsejétől az isko­lafenntartók kérésére a m. kir. köz­ponti illetményhivatal utalványozza havonta, tekintet nélkül arra, hogy az iskolafenntartó által kivetett fen­tartási adók kellő időben befoly­tak-e vagy sem. Az iskolafenntartó hitfelekezetek vezetőinek aug. 31-ig a tanfelügyelő utján a vallás és közoktatásügyi miniszternek kell bejelenteniük, kí­vánják-e a központi illetmény hiva­tal utján történő illetményfizetést? Az iskolafenntartó köteles a hivatal által kiutalt összeget a tanítóknak teljes egészében haladéktalanul ki­fizetni és azt más célra fel nem használhatja. Minthogy a rendelet szerint a helyi készpénzjárandósá­gok, tekintettel az egyházak auto­nómiájára, csak az iskolafenntartók kérésére utalványozhatok, most már csupán a szükséges adatok beter­jesztésén múlik az illetmények za­vartalan kiutalása és az, hogy a rendelet még szeptemberben gya­korlatilag érvényesülhessen. Bérmálás Sárisápon Dr. Serédi Jusztinián biboros-her­cegprimás a mult vasárnap bérmálta meg sárisápi és annavölgyi híveit. Bérmaútjára elkísérték dr. Radó­csay László főispán, Reviczky Elemér főszolgabíró és dr. Frey Vilmos or­szággyűlési képviselő a vármegye részéről, a primási aulából pedig dr. Hamvas Endre titkár és Weisz Fe­renc. A biboros egyházfejedelmet a köz­ség határában árvalányhajas, ma­gyarruhás, 30 tagból álló lovasban­dérium és egy kerékpáros osztag fo­gadták és elkísérték a felállított dia­dalkapuig, hol Laux Antal főjegyző üdvözlése után a főjegyző bájos leánykája a bérmálandók nevében kedves szavak kíséretében fehér ró­zsacsokorral kedveskedett a főpász­tornak. Innen a hercegprímás processió­ban vonult a templomba. A menet­ben résztvettek a bérmálandók bér­maszüleikkel, a sárisápi és annavöl­gyi leventék, zenekarok, tűzoltók, a bányászok nagyszámú csoportja szép uniformisukban Lukács Lajos bánya­felügyelő és Pétery Károly mérnök vezetésével és a hivek nagy tömege. A templom bejáratánál Pätz Gyula uradalmi intéző üdvözölte Őeminen­ciáját a patronátus és az Actió Catholica helyi szervezetei képvise­letében, majd Rabenseifer Alfréd ot­tani plébános köszöntötte a hivek nevében. Az üdvözlések után a hercegpri­más az oltárhoz vonult és szentmi­sét mondott, mely alatt a gyermek­kórus a „Missa de Angelis"-t éne­kelte. A szentmise után Illetsko La­jos esperes tót szentbeszédet mon­dott, majd pedig a hercegprimás intézte főpásztori szózatát magyarul a hívekhez. Ezután megkezdődött a bérmálás, mely két óra hosszat tar­tott, összesen 581-en részesültek a bérmálás szentségében. Nagy volt a a sárisápi és annavölgyi hivők örö­me, mert az ifjúság alázatos lélek­Gyógyszertárban kapható. kel vette a bérmálás szentségeinek kegyelmeit, hogy ezután mint Krisz­tus leventéi harcoljanak az Isten or­szágáért. A bérmálás után az egyházfejede­lem fogadta az egyházközség, az Actio Catholica, a Stefánia Szövet­ség, a község képviselőtestületét, a leventék, a tűzoltók, azután a bá­nyászok és a frontharcosok küldött­ségét, kiket Lukács Lajos bányafelü­gyelő vezetett. Végül vitéz Szabó Ist­ván kir tanfelügyelő a tantestületek és óvódák hódoló küldöttségét mu­tatta be a hercegprímásnak. A biboros főpásztor d. u. fél 4 órakor tért vissza Sárisápról Esz­tergomba. Országos vizslaverseny Esztergomban Az Országos Vizsla Club nagy­szabású vizslaversenyét, miként már a megelőző két évben is, úgy ez­idén is ma, szombaton és holnap vasárnap Esztergomban tartja meg. A versenyek színhelye a Körtvé­lyes- és Nyáras-szigeteken lesz, me­lyet az Esztergomi Sportvadászok Társasága szives előzékenységgel bocsátott az Országos Vizsla Club rendelkezésére, hogy a város idegen­forgalmát ezáltal is növelje. Szép és érdekes látványosságban lesz tehát ismét része a a város kö­zönségének és arról is intézkedés történt, hogy a városból a verseny színhelyére a kirándulók részére mindkét napon délelőtt fél 11 órakor és d. u. 2 órakor a Széchenyi-térről külön ^autóbuszok indulnak 50 fil­lér viteldíj mellett. A versenyre be­léptidij nincsen és mindenki szive­sen lát az Országos Vizsla Club. Hideg és meleg ételekről és ita­lokról a helyszínen felállított buffet­ben gondoskodás történt. Érdeklődők részére külön felvilá­gosítást dr. Jármy István vadász­mester nyújt Esztergom, Ferenc Jó­zsef-út 29. Beirások az érseki leánygim­náziumban. Az érseki leánygimná­ziumban a beirások szept. 10-én lesznek d. e. 8—12 ig az igazgatói irodában. A két részletben fizethető beirási dij 35 P, a havi részletben fizethető tandíj 100 P. Akik a júniusi beiratkozáskor az igazgatónál már beiratkoztak, és a beíratási dijat vagy részletét már lefizették, most a jel­zett időben csak az osztályfőnöknél tartoznak jelentkezni. A beiratáshoz szükséges iratok iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat, keresz­telő levél és újraoltási bizonyítvány. Akik különbözeti, javító vagy pótvizs­gálatot tesznek, szept. 10-én tartoz­nak jelentkezni az igazgatónál, reg­gel 8-kor. A vizsgálatok ugyanazon nap d. u. 4 órakor lesznek. A Veni Sancte ll-én 9 órakor lesz. wmmmmmwmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmt Százezer pengő városrendezésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom