Esztergom és Vidéke, 1934
1934-09-06 / 69.szám
ESZTER(i(WÄKf ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 69. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1934. SZEPTEMBER 6 Szerkesztőség,kiadóhivatal: Simor-u. 20 EereSZtéliy polítíksi 8S társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Nem kell! Nem merünk hinni a szemeinknek. Valóban a husz éves politikai pályafutása alatt mindig a népjogok kiterjesztéséért küzdő Eckhardt Tibortól származik az a lehetetlen választójogi javaslat, amely a Független Kisgazda Párt pénteki ülése után nyilvánosságra került ? És mégis ! Akármennyire fáj is, tudomásul kell vennünk, hogy valóban ő az elgondolója, ő az atyja ennek a javaslatnak, amely egyáltalán nem felel meg azoknak a várakozásoknak, amellyel Eckhardt Tibor minden politikai elgondolása elé a magyar nép tekint. Egy pillanatig sem hisszük, hogy ebből bármikor is törvény legyen, mert a kormány, amelynek komoly szándéka a népjogok kiterjesztése és az alkotmányos életben való részvétel respektálása, nem fogja hozzájárulását adni egy olyan törvényjavaslathoz, amely a nemzet nagy többségének akaratával találja szemben magát. Ami bennünket megdöbbent, nem is az a félelem, hogy a javaslatból törvény lesz, hanem az, hogy Eckhardt Tibor adta oda nevét, beleegyezését, hozzájárulását és politikai renoméját, ehhez a választójogi elgondoláshoz. Mert pártjának állásfoglalása igazán nem érint közelebbről bennünket. Nekünk teljesen mindegy, hogy a javaslatról mint vélekedik Hegymegi Kis Pál, Andaházi Kasnya Béla, Dinich Ödön vagy a többi képviselő úr. Sem időnk, sem helyünk azonban arra, hogy ezt a javaslatot pontonkint vegyük bírálat alá és mutassuk ki tarthatatlanságát. De csak egyetlen példát: Eckhardt Tibor például a legalacsonyab és legszegényebb népréteget üti el az alkotmányos életben való részvételétől akkor, amidőn az ediggi két esztendő helyett, a hat evi egyhelybenlakást köti ki egyik főkelléknek. Neki tudnia kell hogy a mezőgazdasági munkásság egy része, amint azt a földesúr, vagy az utóbbi időben a nagybérlők sisera hada a saját érdekének megfelelően elhatározza, két-három évenkint változtatja lakóhelyét. Hiszen Borsodban, ahol az ő politikai szénái eddig rendben voltak, nem egyszer kellett látnia, vagy tapasztalnia, ha ugyan érdekelték az ilyen dolgok, hogy Szent György napja táján, vagy az újévi rettentő hidegben, az uradalmi fogatok mást sem csinálnak, mint költöztetik a mezőgazdasági munkások lerongyolódott hadát. Micsoda népi politika tehát az, amely nagy néptömegek helyzetéről vagy nyomorúságáról tudomást nem vesz ? Nem tudjuk, milyen taktikai szempontok Írhatták elő a hat évi egyhelyben lakást,- de azt tudnia kellene Eckhardt Tibornak, hogy a népvédelmet, a fajvédelmet alulról kell kezdeni, mert felül már elkéstünk véle. Legalul van szüksége tömegeknek olyan védőügyvédre, mint amilyen ő volt addig a szomorú péntekig, amely nyilvánosságra került, milyen eszközökkel kívánja a hatalmat a maga számára biztositani. De ha igy áll a dolog, akkor hagyjunk békét a Tiszáknak. Ne bántsuk haló poraikban Tisza Kálmánt és Tisza Istvánt, akik valóban a magyarság millióit zárták ki az ország sorsának irányításából. Egy bizonyos azonban. Ez a javaslat lényegesen megerősíti a tömegek hitét és rendületlen bizalmát a keresztény párt felé, amely soha sem adta még tanújelét annak, hogy hirdetett programjából bármit is feladott volna. Férfiasan és önérzetesen gondolkozó magyar ember két szóban sűrítheti össze véleményét a tervezettel kapcsolatban. S ez a két szó: Nem kell! S mert az ország nagy többségének nem kell, a kormány sem vehet róla tudomást, nem tekinthetik komoly tárgyalási alapnak, legfeljebb ugy veheti, mint Eckhardt Tibor külön véleményét, egy egészséges, komoly, minden igényt kielégítő választójogi törvényjavaslattal szemben. Az alispáni székre meghirdették a pályázatot Ismeretes, hogy Palkovics László pengő; 4. utiátalány a Háztartási-J ielhunytával megüresedett alispáni szék betöltését tavaszról őszre halasztotta a vármegye törvényhatósági bizottsága. Most meg történt a pályázathirdetés, melynek értelmében f. hó 22-ig kell a pályázatot beadni. A pályázat szerint az alispáni állás javadalmazását képezik 1. kezdőfizetésül a VI. fizetési osztály A) csoport 3. fokozatára nézve megállapított fizetés, melynek alapösszege havi 450 pengő, jelenleg 24%-kal csökkentve, vagyis 342 pengő; 2. természetbeni lakás; 3. reprezentációs költségátalány, melynek alapÖsszege havi 160 pengő, jelenleg 24%-kal csökkentve, vagyis 121*50 alapból évi 3.240 pengő, a várme-'; gyei közúti alapból évi 615 pengő; 5. tisztilegény-tartás. Ezidőszerint két pályázó van : dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő és Reviczky István tatai főszolgabíró. Reméljük, hogy a fontos pozició betöltése a kettős vármegye közönségének és a törvényhatóság megelégedésére fog megtörténni. Érdeklődtünk aziránt, hogy a jelenlegi alispánhelyettes, Karcsay Miklós vármegyei főjegyző pályázik-e az állásra. Nem lehetetlen, hogy Karcsay Miklós is benyújtja pályáw zatát s igy hárman versenyeznének a fontos pozícióért. Ujabb tudnivalók a keresztes-gyorsról Az Actio Catholica országos elnökségétől vett értesülés szerint a szeptember 23-i Katholikus Nagygyűlésre indítandó „Keresztes gyors"ra a jelentkezéseket szeptember 10-ig okvetlenül le kell zárni, mert az államvasutak igazgatóságának szept. 15 ig az egész országról áttekintést kell nyernie a keresztes gyorsok résztvevőinek pontos számáról. Az esztergomi, szobi és szegedi keresztes gyorsoknak a budapesti keleti pályaudvarra történő érkezése — sajnos — nem vihető keresztül, mert a keleti pályaudvar a rendes vonatokon kivül az érkezésekre megszabott rövid idő alatt több vonatot már nem bir el. E keresztes gyorsokat a körvasuton kellene a keleti bűnön maradhatnak és elfogyaszthatják magukkal hozott ebédjüket. Italról és frissítőkről a pályán levő vendéglők gondoskodnak. Ebéd után az egyes csoportok újból oszlopokba állanak és onnan vonulnak az Eucharisztikus körmsnetbe. Az egyes egyházmegyék a körmenetben külön csoportokban, ifjúsági csoportjaikkal együtt ízléses tábláikkal és zászlóikkal vonulnak fel. A keresztes gyorsok menetrendjét a MÁV igazgatósága úgy állította Össze, hogy lehetőség szerint tekintettel volt a csatlakozó vonatok menetrendjére is. A vasutasok abban az esetben utazhatnak a keresztes gyorssal, ha a minimális 500 fizető utas biztosítva van, s ha ennek igazolásával előterjesztett kérésre az igazgatóság az engedélyt megadja. pályaudvarra bevinni, ami kb. 40 perces időveszteséget és viteldíj többletet is jelentene. A nyugati pályaudvarra érkező keresztes gyorsok résztvevői a Podmaniczky-utcán át a 46-os villamos vonal mentén min denütt a gyalogjárón baloldalt haladva vonulnak fel az ügetőverseny pályára a Katholikus Nagygyűlés színhelyére. A keresztes gyorsokat a pálya udvaron rendezők várják, akik a rendőrség segítségével az érkezőket az ügetőversenypályára vezetik. Itt meglesz a lehetősége annak, hogy az egyes csoportok együtt maradhassanak. A megnyitó ülés befejezése után, amikor a fővárosi közönség szétoszlik, a vidékiek a tri- pek Keménynél. Megalakult az Esztergomban végzett tanítónők szövetsége Vasárnap délután a vizivárosi zárdában tartott közgyűlésen megalakult az Esztergomban végzett tanitónők szövetsége. Mintegy hatvanan jöttek össze több vidéki és igen sok budapesti tanítónő vett részt a gyűlésen. A szövetség, melynek tiszteletbeli elnöke Nádler István pápai kamarás, tanítónőképző intézeti igazgató, a következő tisztikart választotta meg: elnök: Zséger Margit; titkár : Bárdos Anna; pénztáros : Jeziersky Ilona ; ellenőrök Homor Kálmánné Szkalka Anna és Meszes Istvánné Vanyek Julia tanítónők. Az alapszabályokat a szövetség elfogadta és jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz terjesztik tel. A szövetség célja az összetartás érzésének s a társas érintkezésnek ápolása a tanítónők között, akik ifjúságuk legszebb éveit a helybeli érseki tanitónőképzőben töltötték el. Ébrentartása és elmélyítése az intézet falai közt nyert valláserkölcsi és pedagógiai szellemnek, továbbá segítése a tagoknak vagy esetleg hátramaradottaiknak, amennyire a szövetség anyagi körülményei megengedik. Elhatározták, hogy évenkint a nyári hónapokban közgyűlést tartanak és lelkigyakorlatokkal készülnek a további munkára. Ha olcsón akar vásárolni, keresse fel Illés Sándor céget, meglátja jól jár. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bei- mint külföldön. Habselyem férfiingek csodaszé-