Esztergom és Vidéke, 1934

1934-09-02 / 68.szám

EV IIRMt/llf KE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 68. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. SZEPTEMBER 2 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A huszonötödik katolikus nagygyűlés Minden gyűlés a vég nélkül való beszédek sorozata és a és a soha végre nem hajtott határozatok tömege. Ezt az emberi vonást a huszonnégy katolikus nagygyűlés arculatján mindig észre lehetett venni, mégis — Istennek hála — igen sok megvalósult azokból a gondolatokból, melyeket a katolikus nagygyűléseken vetettek felszínre. Az egész ébredő keresztény irányzat a nagyűléseken számol be elért eredményeiről és a nagygyűléseken nyert ujabb buzdítást, útmutatást, esetleg jóindulatú bírálatot. összejöttek az ország számottevő katolikus közéleti munkásai, mondjuk, hogy jól esett nekik a nyilvános elismerés, mondjuk, hogy szivesen állottak ki ezrek elé lelkesítő beszédeket mondani — és a tömeg tapsokkal, éljenekkel nem fukarkodott csokros szónokait hallgatva: de ugyanakkor a kellemes külsőségek, emberi díszletek keretéből gyönyörű gondolatok domborodtak ki, finom érzések fejlődtek életre s uj nekifeszitéssel lendült egyre magasabbra a katolikus élet. Utólag egész határozottan megállapítható, hogy szükség volt ezekre a megbeszélésekre, kibeszélésekre és rábeszélésekre. Sokan mondották ugyanazokat a gondolatokat összetanulás nélkül, papok, világiak, öregek, fiatalok, műveltek s egyszerű emberek: igy a gondolat az igazság erősségében gyarapodott, vérré és cselekedetté változott. Sokan hallgatták egyszere a szónokokat és a tömegerő magával ragadta a legfagyosabb természeteket is, a közömbösek tapsolni és lelkesedni kezdtek. És ha a nagygyűlés tüntetés volt a katolikus gondolat mellett, akkor erre a tüntetésre is szükség volt. * Minden tüntetésnek két tényezője van, két nagy tömeg, az egyik, amelyik mozog zárt sorokban, ugy áll fenséges arányokban, a másik tömeg, amelyik tátja a száját, ugy csodálkozik. Ez mindig megtörtént a nagygyűléseken, tehát mindig előbbre vitte az eszmét, melynek szolgálatára szegődött. Egy ezred katona harci felszereléssel az erőnek nagyszerű látványa, millió sáskával szemben még mindig tehetetlen az emberi tudomány, a komunisták május elseji felvonulása 1919 ben hátborzongató kép marad mindörökre azoknak, akik látták, pedig nem is voltak nagyon sokan. Ma a rádió házhoz szállítja a szónokokat, régebben csak a nagygyűlés nyilvánosságán keresztül hallhattuk legnevezetesebb férfiainkat. Majd két évtizeden át összehasonlíthatatlanul legnagyobb Prohászka Ottokárt, de mindjárt mellette Zichy Nándor grófot, majd Apponyi Albertet, Rakovszky Istvánt és hosszú sorát jeleseinknek, — mind a nagygyűlés szónoki emelvényéről hallottuk országszerte. Sokan elnémultak örökre, soknak kissé kicsorbult a hangja, talán a jelen szónokainkkal igazságtalanok is vagyunk, amikor a régieket annyira kiemeljük, de nem győzzük kérni a vezetőséget, hogy minél több fiatal tehetségnek engedjenek utat a nagy nyilvánosság felé. Be ne porosodjunk, meg ne öregedjünk. A fiatalokat még nem ismerjük, ők uj tüzet, uj lendületet, uj gondolatot, uj érzést hozhatnak, hadd jöjjenek. Szeptember 23-án, vasárnap, a keresztesvonaton együtt legyünk ! Saly László dr. Szent István ünnepsógi gondolatok A Szent István ünnepségi tanulságok között első helyen foglal he lyet, hogy városunk, Szent István születési helye s a székesfőváros az országos Szent István ünnepségek folytán egygyó forrottnak jelentke zett messze jövőre kiható kulturális és gazdasági eredményekkel. Ezeknek gyümölcsöztetésével foglalkozott az Országos Szent Gellért Egyesület augusztus 20-iki székesfővárosi kegyelethelyi kultuszóráján, amikor egybefoglalta az augusztus 14-iki kultuszdélutánján és az augusztus 15-én a Prohászka emléktáblánál elhangzott indítványokat. Ezek közül kiemeljük az 1938-iki novecentennáris Szent István jubiláris ünnepségi terveket. A Szent István kápolnánál s a főszékesegyháznak Párkányra néző oldalán integritási imafohászokat énekelne el a megszállott területekről is idezarándokló dalárdákból alakult országos énekkar. Majd a Patrona Hungariae-téren óriási színpadon adatnék elő az egyesületi irókiválóságok által megírandó látványos Szent István szinmű a külföldi, fővárosi és esztergomi művészek közreműködésével. Az élőké pékben, a tűzijátékokban élénken kifejezésre jutnának a Trianon okozta veszteségek úgy, mikép azokat az egyesület az integritási kálvária tervénél kifejtette. Az ereklyekomplexum gondolat a Szent Gellért ereklyéknél e Szent Gellért hazafias kultuszok egységes sé tételével nemzetközi kapcsolatainkat is kiépítik. Itt kiemeljük, hogy az első magyar vértanú, a székesfőváros védőszentjének csodákkal járó szent teste ereklyékből részeltetés után már mindenfelé törekszenek. Az Osztge már két helyről részesült Szent Gellért ereklye adományozásban, bizonyságul közismertségének és tetterejének. Élénk befolyást gyakorol e buzgó egyesület képadományaik folytán is a Szent Gellért kultuszra oly képen, hogy már átment a köztudatba történetíróink forrástanulmányával megállapított tény, hogy Szent István Szent Gellért buzdítására ajánlotta fel a Szent Koronát és Hazánkat a Patrona Hungariaenek. Mint Magyar Sión vezetőhelyet foglaltunk el az aug. 15-iki ereklyekörmenetünkkel, mellyel a magyar szentek között az idén már a Szent Gellért ersklyék is ünnepélyes hódolat tárgyát képezték. Az egyesület védőkarából Divéky Egyed hitokta tót érte a szerencse, hogy a Szent Gellért ereklyéket a díszes ereklyetartóban vihette. Az augusztus 14-iki kultuszdélutánon a manrézás gondolatok kiemelésekor az alapító elnök felkérte vármegyénk jelen volt főispánját, dr. Radócsay László fővédőjüket hogy mély buzgóságával és varázserejével befolyását szintén érvényesítse, hogy a szept. 7—11-iki székesfővárosi Manréza lelkigyakorlatokon minél nagyobb számban vegyék ki részüket városunk vezető tetterői és a törvényhatósági bizottsági tagok. Az indítványok kidolgozására s propagálására a Sz. Gellért—Prohászka emlék fogadalmi képnél az egyházi megáldás és hódoló virágszáfak letétele után a himnusz hangjai mellett fogadalmat tettek. A magas színvonalú műsorból kiemelkedő költők, művészi előadók s operaénekesek érdemeit s alkotásaik értékelését foglalta diszjegyzőkönyvbe az egyesület: Molnár József, Szily Károly Prohászka—Sz. Gellért verseikből, Szentmiklóssynó Beretvás Ilona, Buzási Kálmán, Roch Ferenc, O. Gabányi János tábornok, történetíró és Városi Istv án theológiai tanár, költő verseiből adtak elő nagy hatással. Ez alkalommal tettek Ígéretet a művészek, hogy a novecentenáris Szent István színműben közreműködnek. Ammer József, Kemény Miklós. Pilinyi Erzsébet operaénekesek a Sz. Gellért Imával és hazafias énekekkel aratták a náluk megszokott sikert s azt az elhatározást érlelték meg, hogy a főszékesegyházban és a belvárosi plébánia-templomban előadott énekek közvetítésén kivül e kiválóságok rádióközreműködését is szorgalmazzák. A Szent István ünnepsági eredményekkel részletesen foglalkoznak majd a szeptember 25-iki Actio Catholica nagygyűlésével kapcsolatban tartandó diszgyűlésen és a szeptember 30-iki országos Szent Gellért ünnepségek után tartandó egyesületi közgyűlésen. Huszonöt osztrák munkanélküli tengerészkapitányt keres A napokban kikötött Esztergomban e

gy „Olympia" nevű hajó. Francia őrnaszád volt és ez a kis társaság olcsó pénzért megvette. Most huszonöt emberrel és két gyerekkel Paraguajba igyekszik. Nincs azonban tengerészkapitányuk, aki átvezetné őket hajójukon Dél-Amerikába. Valamikép megtudták, hogy Esztergomban egy volt tengerészkapitány lakik, aki hosszú éveken keresztül Európa és Amerika, sőt Európa és India között is nagy hajón teljesített szolgálatot. Vezetőjük felkereste az esztergomi kapitányt és felkérte, hogy vállalja el hajójuk átvezetését. Sajnos azonban, az esztergomi kapitánynak nem áll módjában a kérés teljesítése, mert munkaköre Esztergomhoz köti és hosszabb szabadságot nem tud kapni. Beszéltünk a nagy útra induló csapat vezetőjével. Elmondta, hogy már régebb idő óta munka nélkül vannak, megtudták, hogy eladó a francia volt őrnaszád, olcsón megvették és elhatározták, hogy áthajóznak Paraguajba, ahol megélhetésüket biztosítottnak látják. Ha tervük sikerül, családjukat is kivitetik új hazájukba. A kapitány kérdésünkre elmondja, hogy szivesen vállalta volna a vezetést, hivatala azonban meggátolja. Különben is nagyon sok állásnélküli magyar kapitány van, akik közül valaki szivesen vállalkozik vezetésre. A hajó nagyon jó állapotban van, és az ő feltételei között csak némi kis átalakításra és rádióra lett volna szükség. Egyébként nagyon kedvező időre van kilátás, mert a tengereken a Passák-szelek uralkodnak, a hajó kitűnő vitorlákkal rendelkezik és igy minden veszély nélkül vághatnak neki a nagy útnak ... Mi kívánjuk ennek a vállalkozó szellemű elszánt csoportnak, hogy amiért mindent kockára tesznek, sikerüljön nekik. Legyenek boldogok az új hazában, ha szülőföldjükön azt nem találták meg. És ha a szerencse pártfogásába veszi őket, gondoljanak néha azokra, akik otthon maradtak és vállalták a nyomort és a nélkülözést. Ingyen rendelés a szegény tüdőbetegeknek. A Tüdőbeteggondozó intézet (Szent Imre utca 24. sz) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 óráig ingyen rendel a szegény tüdőbetegekneknek.