Esztergom és Vidéke, 1934

1934-08-19 / 65.szám

jegyzői kar eme sérelmeinek felsorolásával az ünnepély fenségét sérteni nem akarja, mert célul tűzte ki az ünnepi hét mélyítését, amelyhez a város közönsége támogatását kérik. Az elnöki jelentés elhangzása után az 1933. évi zárszámadás következik, amelynek értelmében a bevétel 296.26 P többletet mutat a kiadással szemben. Azután a költségvetés és a tagsági dij egyhangú elfogadása következik. Pénztárjelentést a távollevő pénztárnok helyett az elnök végzi. Kéri a községeket, hogy a szentkereszten emelt kálvária ügyben hátralévő pénzt mielőbb juttassák az Egyesülethez. Az elhangzott jelentések tudomásulvétele után Tury Sándor, a Központi Egyesület ügyv. elnöke szólalt fel. Beszédjének elején köszönetét fejezi ki a vármegye vezetőségének és kéri a további támogatásukat és megteszi észrevételeit. A jegyzői illetmények időbeni biztosítására a pénzügyminiszter bizonyos összeget rendelkezésre bocsájtott, de remélhetőleg az aratás után megindult nagyobbmérvű adófizetés lehetővé teszi a rendes illetmény fizetést. A községi reformra vonatkozólag három pályamunka futott be, az Egye sülét az őszi tárgyalásokra, a központi képviselő kirendelését kérte a minisztériumtól. Határozott Ígéretet kaptak. A földjavadalom értékelése miatt beadott panaszra vonatkozólag a pénzügyminiszter határozott Ígéretet tett, hogy a sérelmeket feltétlen orvosolni fogja. A belügyminiszterrel együtt oldják meg a felmerült problémákat az őszi ülésszakon. A státus keresztülvitelére szükséges új állásokat rendszeresíteni kell az alispánok beleegyezésével. A Központi Egyesület a kormányintézkedéseket őszre várja. A jegyzői kar a gazdasági krízis idején is megállta a helyét. Becsű lettel, sérelmeire nem gondolva küzdött a magyar faluért és ezen keresztül a nemzetért. Munkáját nem mindig értékelték kellőleg, de azért csüggedni nem szabad. Legyen minden magyar jegyző egy-egy talpkő, melyre a Haza mindig építhet. A gyűlés után a Magyar Királyban közös ebéd volt, melyen résztvettek : Glatz Gyula polgármester, Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselő, Brenner Antal dr. főjegyző, Reviczky Elemér főszolgabíró, Kaffka Károly a Weekend Egyesület igazgatója, László István p. ü. tanácsos, Maros Antal tb. főszolgabíró és Pékh Gyula dr. fő ispáni titkár. Az ebéd alatt dr. Brenner Antal főjegyző köszöntötte föl a vármegye jegyzői karát. Hálásan köszönte meg hogy a jegyzőegyesület bekapcsoló dott Esztergom ünepi hetébe. Az ünnepi hétnek és a kiállításnak az is célja, hogy a vidéket közelebb hozza a városhoz. Kéri a jegyzőket, hogy támogassák ebben a törekvésben Esztergomot és ígéri, hogy Esztergom város és a megye vezetősége viszont azon lesz, hogy a falut és népét emelje. A [szép beszédet lelkes éljenzés fogadta. Az ünnepi ebéden Bangó Lajos, a kettős vármegye közkedvelt prímása és zenekara muzsikált. Fényes sikere volt a „Parasztlakodalom"-nak A „Parasztlakodalom" előadása f. hó 13-án, hétfőn délután 6 órai kezdettel a legnagyobb siker jegyében folyt le. A Belvárosi Olvasókör nagytermét zsúfolásig megtöltötte az előkelő érdeklődő közönség. Ott láttuk városunk szine-javát és igen nagy számban az „EsztergomiHét"-re érkezett vendégeket is. A megjelent előkelőségek között a vármegye és város vezetőférfiáit: Radócsay László dr. főispánt, Glatz Gyula polgármestert feleségével, Fehér Gyula dr.-t, a székesfőkáptalan nagyprépostját, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornokot, Reviczky Gábor dr. vármegyei II. főjegyzőt, Brenner Antal dr. városi főjegyzőt, Madaras Aurél plébánost, továbbá a város vendégei közül Alapy Gáspár komáromi polgármestert, Nyúltót Pál kecskeméti városi tanácsnokot és Caty Verbeek holland újságírónőt és másokat. A „Parasztlakodalom" előadása, a megrendezés a legkörültekintőbb figyelemmel történt. Maguk a szereplők, a Szentgyörgymezői Olvasókör tagjai, kisgazdák feleségeikkel, leányok és ifjak, mind mind teljes odaadással állták meg helyüket. Nem volt semmi színpadias beállítás, nem törekedett a rendező különösebb hatásokra. Úgy mutatta be a közönségnek a parasztlakodalmat, amint az megtörténik : a maga tiszta egyszerűségében. Ezért volt szép, felemelő és magasztos. Ennyi gyönyörűséget, ennyi szépséget nem nyújthatott volna semilyen más előadás. Üde, tiszta légkör uralta a színpadot. Nem volt ott póz semmi. De költészet annál több. Egyszerű, a néplélek romlatlan lelkéből fakadó, mélyen vallásos érzések illatos virágai kötődtek egy bájos csokorba és ez a csokor: a házasság szentsége, egy életre kötött frigy. Ezért volt a sok könnyekig megható jelenet. A föld egyszerű népe tudja, érzi a házasság szentségi voltát. Érzi abban az életnek Istentől rendelt mélységes titkait, a faj- és nemzetfenntartó hivatását. Érzi benne a család örömeit a szomorúsággal váltakozva. Szerencse és szerencsétlenség, bú és bánat, csapások váltogatják a kevés örömet a házasságban, ezekhez hozzájárulnak az emberi gyarlóságból fakadó gyengeségek és hibák. Ezeket mind áthidalja a szeretet, mely a szent életközösségnek legerősebb fundamentuma és a szent eskü, amely „mindennemű hibáiban és minden viszontagságok között holtomig és holtáiglan, őt (házastársát) el nem hagyom, Isten engem úgy segítsen" fogadalommal hagyja el az oltárt hitvesével, akit szeretvén, magához vett házastársul. Ezért volt szertartásos az első négy kép. S ez adja meg minden szépségét a „ParasztIakodalom"-nak, amelyet nem találunk meg társadalmunk egyetlen más rétegénél sem. Ezért is ritka a válás a földmives osztálynál. Mert hittel, mélységes vallásossággal teszi meg az életre szóló lépést és tiszta szeretetből fakad elhatározása. Ezekkel az érzésekkel éltük át az első három kép jelentőségét, a vőfélyi bokréta-felvarrás, rozmaringaranyozás és menyasszonykiadás megkapó jeleneteiben. Itt egy kép hiányzott, az esküvő, a templomi rész. Ez képzeleti volt. Utána következett a vigassság, a lakodalmi vacsora, a menyasszony tánc, cs másnap a „tyúkverő" a vőlegényes háznál (még egy kis lakoma tánccal). A lakodalom is, a tánc is, mind a tiszta örömök visszatükrözői. A vőfély, Erős János kitett magáért. Rengeteg versét és köszöntőjét súgó nélkül mondta a hat képen keresztül. Kedves és szép volt Szmretyka Katóka, a menyasszony, méltó párja Szölgyémi József, a vőlegény. Menyasszony szülei Erős Sándor és neje, vőlegény szülei Krischneider Márton és neje. Násznagyok Trexler Antal és Petróczy István, nászasszonyok ezek nejei. Koszorús lányok: Erős Mancika, Sáska Annuska, Sáska Bözsike és Krischneider Mariska. Koszorús legények: Erős Ferenc, Vodicska Pista, Trexler Anti és Petróczy Gyula. Vendégek: Szalva Ferenc, Fazekas Dezső, Roppauer János, Mayer Lajos és ifj. Erős Sándor. Szakácsné: Nálik Istvánné. Maszkok: Borovszky József, Erős Sándor és Gaál Ferenc. Nagyon szép felköszöntőt mondtak Szalva Ferenc, Erős Sándor és Trexler Antal. De voltak tréfás közbeszólások, vig anekdoták, amivel egyik-másik vendég fokozta a hangulatot és tánc, ropogós csárdás, még öregek tánca is. Nyáry József tanitó fáradozása nem volt hiábavaló. A közönség sok szép és feledhetetlen emlékkel távozott a „Parasztlakodalom" előadásáról. Az agilis fiatal tanitó, a népművelési esték rendezője, vegye népművelési műsorára a népies költészet, régi dalok és táncok bemutatását. Talál ezekből sokat Szentgyörgymezőn. Tegye ezeket közkinccsé. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az első szabadtéri előadás a városházán Vasárnap, f. hó 12-én, este 8 órakor a városház udvarán, a helybeli „műkedvelő gárdák" színjáték-estje zajlott le páratlan siker jegyében. Vak Bottyán palotájának udvarán ennyi ember még nem szorongott soha. A nézőtér ülőhelyei mind elkeltek. Pótszékeket kellett beállítani. De még igy is rengetegen voltak kénytelenek állva végignézni az előadásokat. De azért nem jutott eszébe senkinek sem, hogy hazamenjen. Az előadások megkezdése után pedig olyan kitűnő hangulat lett úrrá a nézőtéren, amely elfeledtette a zsúfoltság kényelmetlenségét és mindenki önfeledten adta át magát a szűnni nem akaró derültségnek, amit kitűnő műkedvelőink szereztek jól kiválasztott egyfelvonásosaikkal. Először a Belvárosi Földmives Ifjúsági Egyesület gárdája lépett a színpadra a Hegedűs Jenő által magyarra áttett „Nem jut eszébe" c. egyfelvonásos bohózattal. A kitűnő darab főszereplője Nóvák János (Ragacs Ádám könyvkötő) meglepő alakításával nyerte meg a közönség tetszését, Német József (könyvkötő inas) szintén ügyes színésznek bizonyult, mókáival állandó derültségben tartotta a közönséget. Dombóvári Erzsike (Sára asszony), Nóvák Juliska (Zsuzsi) és Tóth Major János (Csendes tanitó) jeleskedtek még a darabban. Sok tapsot is kaptak. A Ref. Ifjúsági tigyesület Török Rezső: „Rajta-rajta" c. vígjátékával remekelt. Éliás István játéka finom és elsőrangú volt a báró szerepében. Mátéffy Rezső (Tamás szolga) különösen jól játszott és Ludas Ilonka is kedves volt Rozi cseléd alakításában. Mészáros Bözsike és Guszmann Emmike szintén átértették és melegen játszották szerepüket. Cserhalmi Mihály cigányprímás kitűnő volt. Molnár Ferenc vígjátékát, az „Ibolyá"-t, az izr. hitközség kulturalosztályának műkedvelői adták elő. Bauer Imre az igazgató szerepét játszotta előkelő finomsággal. Úgyszólván az egyedüli főszerep volt az igazgatóé. Végigjátszotta a darabot. Rövidebb szerepeiket pompásan alakították László György dr. (szerző) és Jellinek Lipót (János), a hölgyszercplők: Herzog Bözsi, Kerényi Bözsi, Kardos Iby, Lőwy Manci, Schultheisz Lili és Jellinek Lili, igen bájosak voltak. Az „Ibolya" előadását ez a kitűnő együttes tette rendkívül évezetessé. A hangulat mind melegebb és derűsebb lett. Minden előadás fokozta a jó hangulatot. Az idő meg szaladt észrevétlenül. M >st a Legényegylet gárdája következett Lőrincz Miklós bohózatával: a „Fegyverszünet"-tel. A szereplők mind kitettek magukért. Zoárd szerepében Varga József volt felülmúlhatatlan. Kitűnő komikusnak bizonyult. Egyébként csak jót mondhatunk a gárdáról. Szűts Zoltán (Koródi), Pujz János (János), Újvári Rózsika (Sugárné), Tóth Annuska (Annus), Stefanidesz Ferenc (Vadas) és Schweiczer Ernő (ezredes) mind a régi, kipróbált játékosok rutinos játékával juttatták sikerre a pompás bohózatot. Befejezőül Turista Egyesületünk kiváló gárdája adta elő Liptai Imre „Kegyelmes uram" c. komédiáját. Mit Írjunk a szereplőkről ? Mit Írjunk a darabról ? Elég, ha megírjuk, kik játszottak. Mind régi ismerősei a közönségnek. A komédia szereplői: Kemény Miklós, Zsolt Ernő dr., Jedlicska István, Éliás István, Hajdú György, Martini Gusztáv, Jánoskuti (Reusz) Ferenc, Vértes Gusztáv, Bárdos Miklós, Bárdos Aladár és Baka Dezső. Ha mégis ki akarunk emelni valakit, akkor a jóizű vidéki embert, Kemény Miklóst kell külön megemlíteni szerepléséért és az egyik szerepbe beugró Jánoskuti (Reusz) Ferencet, aki igy is derekasan oldotta meg szerepét. A darab pedig Liptai Imre kitűnő zamatú darabja. Minden előadást zúgó tapsvihar követett. Sok nyíltszíni taps is volt. Igy zajlott le Esztergom első szabadtéri előadása. Az idő nagyon előrehaladt már, amikor az emberáradat megindult a városházáról .. . Lassan, mintha még várna valamit. A kitűnő szinházi estet ma, vasárnap délután 5 órakor 40 és 20 filléres helyárakkal megismétlik ugyancsak a városház udvarán. Az esztergomi vándordíjak itthon maradtak F. hó 12-én, vasárnap zajlott le az úszóverseny, melyen eldöntésre került Magyarország 200 méteres úszóbajnoksága. Nagy érdeklődés nyilvánult meg országszerte ezen úszóverseny iránt, mit az bizonyít legjobban, hogy az ország területéről több neves úszóegyesület nevezett be az úszóversenyre, rnint a Szegedi Űszó Egylet, az Újpesti Torna Egylet, a Nemzeti Tornaegylet, a Tatatabányai Sport Club, a Szentesi Torna Egylet, a Dorogi Atlétikai Club, a Gyömrői Sport Egylet és a Soproni Pannónia Club. A verseny dr. Rudolf Lóránt gondos és szakszerű rendezésében folyt le szépszámú érdeklődő közönség jelenlétében. Ott láttuk Radócsay László főispánt is a helybeli intelligencia és sportbarátok élén. A verseny izgalmas mérkőzés volt. Esztergomi úszóink nagyszerűen szerepeltek s ennek eredményeképen a két esztergomi vándordíj : viiéz Szivós Waldvogel- és Etter-féle továbbra is Esztergomban maradt. A verseny eredménye a következő : 50 m. gyermekhátúszás : 1. Kostyál I. Emse 428 mp. 2. Szóda Emse 45, mp,