Esztergom és Vidéke, 1934

1934-08-19 / 65.szám

ros igazi magyaros vendégszeretetét kétnapig élvezve utaztak el Miskolcról. Az országos kongresszus tárgyrozatát legutóbbi számunkban közöltük. Az Esztergomi Kereskedefmi Társulat fűszerszakosztályát Galambos József, a szakosztály titkára és JóDobronya Béla, a szakosztály intézőbizottságának tagja képviselték. Galambos József az országos kong resszuson szakosztálya megbízásából nagy beszédet tartott „A képesítés kérdése a kereskedelemben" ci men, amelyet legközelebbi számunk ban egész terjedelemben közölni fog juk. Ismertető az erdészeti és vadászati csoport kiállításáréi A m. kir. erdőgazdasági szakiskola tanulmányi termének elhagyása után következő ajtón belépve, a tágas világos teremben szinte az erdő nyugodt csendje és fensége fogja meg a vadász látogatót. A falakról lenéző trófeák, az emlékek sokaságát idézik minden vadász lelkébe. Gróf Esterházy Ferenc tatai uradalmának trófeái foglalják itt el a két főfalat. A 10 darab kitömött vadkanfej, melynek csucsivpontjában egy páratlan, 18 as szarvasagancs van, feketeíából készült és almáttartó fejjel, mindenkire lenyűgöző hatást kelt kolosszális méreteivel. Itt van a kiállítás legszebb vadkanagyara, mely kan 1930 szept. 23-án lövetett Agostyánban. Ez alatt mint szinte páratlan ritkaság szerepel a ferde orrú vaddisznó kitömött feje, az alul levő asztalon elhelyezett koponyacsontjával. A többi szarvas agancsok közül kitűnik a bajor kir. herceg által 1908. szept. 22-én Vértesszőlősön lőtt óriási méretű 12es szarvasagancs élethű másolata, mely körüa különböző jellegű, nagyságú szar vasagancsok, a legszebb kollekciót mutatják. Az üvegtartókban elhelyezettek között feltűnő ritkaság a hatlábu őzgida és a világosvörös vadnyúl. A gróf Esterházy Ferenc által kiállított fegyverek, a gróf előszeretettel használt 10es öblű tófegyvere, a Pirk J. örökösei Dotzaner Károly által készített duplacsövű látcsővel felszerelt golyós fegyver és egy Miller és Val Greis féle Münchenben készült hármascsővű fegyver kakasfejváltóval. A terem bejáratától jobbra eső fal közepét gróf Esterházy Móric kollek tiója foglalja el. A szépen kitömött vaddisznófej alatt látjuk mint nagy specialitást egy szarvastehén fején nőtt szarvasagancsot, alatta egy parókás őzagancsot és ez alatt egy rendellenesen nőtt szarvaslábkörmöt. A még török időkből származó fegyverek, az uradalom bauxit bányája kőmintái teszik érdekessé a kollektiót. Ezen gyűjteménytől jobbra és balra a magánosok által kiállított szarvas és őzagancsok közül nagyfeltünést kelt Pfalc Tibor kiválóan kapitális és Hajdú Gyula jó erősségű őzagancsa, dr. Brandt Vilmos Esztergom város erdejében terítékre hozott vadkan agyara, Hajabács Károly által kiállított király fácán és remek faragású sétabot, valamint a Brutsy Jenő által kiállított jégmadár és sza lonka fej és Brutsy Jenőné vadásszá avatását mutató két fotográfia, mely utóbbiak a kiállítás legkedvesebb tárgyai. A terem közepén Csobán Jenő annavölgyi birtokos által kiállított izlandi énekes vadhattyu és a sarokban elhelyezett széptuzokkakas is méltó feltűnést keltenek, kiegészíti a trófeák sokféleségét Hajdú István dámlapátosa, Brutsy Jenő muflonkosszarva, Jármy István fajdkakasfejei. A teremből kilépve a nagyon szép szarvas és érdekes őzagancsok sokasága által elfoglalt hosszú világos folyosón látjuk a vármegye erdőtet rületét feltüntető felírást és ez alat a vármegye állami ellátás alatt álló és nagyobb saját kezelésű erJőbirtokainak szépen kifestett térképeit Ezeket jobbról balról szegélvezik £ hercegprimási uradalom 1933 évi nagymérvű zúzmara töréseinek fotográfiái, grafikonjai és térképei; az ál lami kezelés alatt lévő kopárok leg szebben sikerült fásításainak fotog rafiái és a hercegprimási uradalom hires boldogasszonyi Csernoch Já nos féle szőlőtelep rajza. A következő terem mely a hercegprimási uradalom, a Metternich — Sándor — Klementina hercegnő bajna-gyarmaii uradalma és a megszállott területeknek a vármegyében lévő trófeáit és erdészeti vonatkozású tárgyait mutatja, tömegével, elren dezésével és szinhatásával szinte órák hosszára le tudja foglalni annak látogatóját. A Hercegprimás oeminenciája címere körül csoportosuló erdészeti, vadászati tárgyak erdei üzemekről készült kiváló fényképek, erdeiben előállított tárgyak, az asztalon eine lyezett mezőgazdasági termékek, az erdőben történő faszenítés kis bogsái és az erdősől készült intarziás dorn bormű, a legnagyobb feltűnést keltik és bizonyítják az uradalom intenzív gazdálkodását. Sokat lehetne a kiállított tárgyakról írni, de azok részletes megszemlélői úgyis élvezik azok érdekessé gét. Különösen megemlitendők mint e téren első kiálitási újdonság a 235 éves tölgy és 160 éves csiszolt bükkkorongon lévő számok és azok mellett elhelyezett kimutatások^ A tölgy csemete 170ö-ban Esztergom ostromakor kelt ki, mig a bükk 1780-ban. II. József trónralépésekor. — Ezen korongokon úgy hazánk történelmének, mint a hercegprimási uradalomnak nagyobb eseményei vannak az év gyűrűkön megjelölve és megmagyarázva. A kiállított fafaragványok egyszerű erdei munkások készítményei, me lyek közül egy turistabott „Dalolva járj hegyet, völgyet, rónát de ne feledd, hogy csonka Magyar hazád" felírással, készítője mély hazafias érzéséről tesz tanúbizonyságot. Külön megemlítendő az állandóan villanyvilágitott üvegkeresztel felszerelt szép 14 es szarvas fej, és a vadkan jellegű vadkocának szépen kitömött feje Metternich — Sándor — Klementina hercegnő erdőhivatala által elfoglalt két főfaí a legszínesebb része a kiállításnak. A birtok régi hires tulajdonosának gróf Sándor Móricnak (Ördőglovas) régi nagy művészi értékű olajfestményű vadászjelenete, a kiál litott tárgyak festmények és rajzok központját képezi. A művészi értékű őzfej festményeket, a bajnai és gyarmati erdő 1840 évi festményeit, gyönyörűen tarkítják a gyarmati vadaskertben lőtt 2 drb. kitömött muflon fej és egy kapitális muflonkos szarva, és az uradalom legszebb szarvas trófeái. Ezek közül a gróf által lőtt két kapitális 18 as szarvas bika; az 1927 évben lőtt és díjazott 2 drb. szarvasagancs, majd egy ab normis őzagancs gyűjtemény és a w, M. P. intézeti kelengyék iskolai felszerelések a legtökéletesebbek! Fiúing P 260 Fiú alsónadrág — — — — — P 1.25 Fiú hálóing jó mosott siffonból — — P 3.40 Fiú klott nadrág — — — — — P 1-60 Leányka ing mosott siffonból — — P 1 — Alsólepedő métere — — — — — P 1.58 Intézeti törülköző métere — — — P -.88 Kiváló klott paplan 2 oldalon használható 180-szor 130 — — — — P 12.80 WEISZ MÓR Posztóáruház Széchenyi-tér 15. két feltűnő szépségű szarvasgyilok | legszebb darabjai ezen kollektiónak. Külön megemlítendő ezen uradalom által kiállított művészi kikészítésű faragványokkal és berakással készített 1800—1860 évekből származó lőfegyverek, melyek az átmenetet mutatják a legegyszerűbb elöltöltő fegyverektől a modern hátultöltő fegyverekig. Végül nem lehet meghatottság nélkül nézni, a megszállott területek trófeái jelzésű kiállítási anyagot, melynek középpontját Haján Gyula kapitális görgényi medvebőre képezi, mely körül szépen csoportosítva Orosz Antal és Schlachta Lászlóné szászsebesi és mármarosi szarvas és őzagancsai, Jármy István fajdkakasai teszik minden vadásznak felejthetetlenné a felvidéki, mármarosi és erdélyi erdők régen elmúlt kedves vadászemlékeit. H Gy. A Weekend-gyűlésen njabb idegenforgalmi problémákat, a jegyzők gyűlésén a jegyzők sérelmeit tárgyalták Augusztus 14-én, kedden délelőtt fél 12 órakor az Országos Idegenforgalmi Tanács és az Országos Magyar Weekend Egyesület az „Esz tergomi Hét* keretében, a Vármegyei Jegyző Egyesület gyűlésével kapcsolatban előadást tartott a vármegyeház nagytermében. Megjelentek dr. Radócsay László főispán, Kaffka Károly, az Idegenforgalmi Tanács budapesti kiküldötte, a Jegyzők Központi Egyesületének ügyv. elnöke, Karcsay Miklós alis pánhelyettes, Reviczky Elemér főszolgabíró, Glatz Gyula polgármester, dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselő, vitéz Szivós- Waldvogel József ny. tábornok, P. Nagy Arisztid ferences tanár, dr. Brenner Antal városi főjegyző és a vármegyei jegyzői kar majdnem teljes számban. Glatz Gyula polgármester megnyitó beszédében üdvözli a megjelenteket. Különös szeretettel köszönti a jegyzőket, kiket mindenkori munkatársainak tekint. Utána Bellus Béla, a Vármegyei Jegyző Egyesület elnöke, megnyitja a gyűlést és felkéri Kaffka Károlyt, az Idegenforgalmi Tanács igazgatóját beszéde el nondasára, Kaffka Károly őrnagy előadása ban a Weekend és a hazai nyaralás feléiénkitését tűzte ki célul, melyet gróf Széchenyi Károly elnökletével az egész országban megszerveztek. A weekend ipari és kereskedelmi szempontból, a hazai nya ralás nemzetgazdasági, falu és városfejlesztési és kulturális szempontból egyaránt fontos. A társulat igen szép eredményeket mutat fel e téren. Példának felhozta a baranyamegyei Kárász községet és a Bakonyban lévő Városlődöt, ahol 250 nyaralót helyeztek el. A jegyzőknek nagy szerepük van a hazai nyaralás meghonosítása terén, amelyet külö nősen a fizető vendéglátás módszerével lehet hatványozott fokra emelni. Esztergom vármegye és maga a város természeti adottságánál fogva különösen alkalmas az idegenforgalom fejlesztésére. Nem szabad azo nban szem elől téveszteni a Pesti Hirlap egy régi számának vezércikkét, amellyel a cikkíró azzal fejezi be irását: „Fejlesszük tovább iparunkat, kereskedelmünket, vendéglátó intézmányeinket azon az egyetlen helyes úton, kétszer kettő csak négy és ak kor sem öt, ha idegentől kívánjuk a portéka árát." Összefogásban van az erő. Tartson össze a falu, a város, fogadják, hívják szeretettel az üdülni vágyókat és akkor gazdagodik a magyar falu és a gazdagodásból egy jobb, nemesebb magyar Élet születik. A nagysikerű beszéd után Bellus Béla elnök felolvassa beszámolóját, melyből megtudjuk, hogy Meszlényi Bélát a jegyzők árvaházának igazgatójává választották. Azután rátér a jegyzők általános sérelmeire. Az illetmények eltörlése iránt indított akció dr. Frey Vilmos közbenjárására annyi eredményt elért, hogy a végleges rendezésig az illetmény megilleti a jegyzőket. Azután megemlíti, hogy több támadás érte a jeg zői kart, amely a falvak népét is relnáoontji Ezt különösen az Egységes Párt figyelmébe ajánlja, mert az országos szervezkedés útján ez elég súlyos akadályt jelentett. A jegyzői illetmények késői folyósítása ellen a főispán közbenjárását kérik. A fizetését nélkülöző jegyző kénytelen a falu iparos és kereskedőtársadalmának segítségéhez fordulni, ez pedig a szigorú törvényes eljárások rovására történik, mert nem alkalmazhatják a törvény szigorát azok ellen, akiktől a jegyzők anyagi léte függ. Sérelmes a jegyzői karra az elbánásmód és a megkülönböztetés a városi tisztviselői kartól. Betegsegélyző nélkülözése és a tisztviselői kölcsönökből való kihagyása. A