Esztergom és Vidéke, 1934

1934-08-02 / 60.szám

ESZTERGOM is VIDÉKE 1084 auguszus 2 a Hangyaszövetkezetek vezetőségével, hogy árúszükségleteik beszerzésénél az eddiginél nagyobb mértékben foglalkoztassák a kézművesiparosokat. Végül a kisipari hitelkérdés rendezése érdekében szanálták az IOKSz-ot, a fedezetnélküli iparoskölcsönök összegét pedig fokozatosan már is 300.000 pengőre emelték és bevonták ebbe az akcióba a tízezren felüli lakosú községeket is. Dobsa László indítványára a közgyűlés erélyesen tiltakozott Barthou francia külügyminiszter ismeretes kijelentése ellen. A revízió az iparosságnak életszükséglet és mindaddig, amig vissza nem kapjuk, ami a miénk, nem fog megnyugodni ennek a nemzetnek semilyen rendű és rangú fia. Ring Gyula javaslatára kívánatosnak tartanák az iparosok öregségi és rokkantsági biztosítását. Ha az állam az iparosok alkalmazottairól gondoskodik, akkor magukról az iparosokról se felejtkezzék meg öregségük és rokkantságuk idején. Ha a kormány nem tartaná időszerűnek az iparosok öregségi biztosításának bevezetését, maga veszi kezébe a kézművesiparosság az ügyet. Dobsa László javaslatára követelték az 1922. XII. tc. ismeretes 4. §-ának módosítását, hogy a strohmann-rendszerrel űzött visszaélések kiküszöböltessenek. A kereskedők a képesített ipar keretébe tartozó iparcikkek elkészítésére se megrendeléseket fel ne vehessenek, se átalakítást, se pedig javítást ne vállalhassanak. Követelték továbbá a tudva kontárral dolgoztatok megbüntetését. Marschall Béla javaslatára sürgették az ipari érdekképviseletek egységének megteremtését. Az ipari szervezetek egységesítésére annál is inkább szükség van, mert jelenleg külön akciókkal az egyes szervek illetékes helyen zavart okoznak nem egyszer ellentétes kívánságaikkal. Az ipari szervezetek többségének állásNagyobb adókedvezményekkel segíti elő a kormány az építkezést foglalása értelmében ilyen csúcsszervvé az IPOSz-t kell kiépíteni. Kovacsek Ferenc előadása nyomán elégedetlenségüket fejezték ki a házadómentesség ügyének legutóbbi elintézésével. Az adómentesség kiterjesztését sürgették úgy a fővárosban, mint a vidéken. Az OTI ne vásároljon házakat, hanem az iparosok és munkások keservesen befizetett tőkéit új építkezésekre fordítsa. Lippay István javaslatára kívánatosnak tartanák, hogy a kézműiparosok olyan arányban fizessék alkalmazottaik után a betegségi járulékot, amilyen arányban a náluk alkalmazott segédek az OTl-szolgáltatásokat igénybe veszik. Követelték ágy az OTI, mint a MABI-nál a bélyegrendszer bevezetését. Nagy Antal elnök indítványára a kézműves-kamara kérdését egyhangúlag levették a napirendről, mert a kamarákkal való együttműködést a kézművesipar helyzetének javításáért fontosnak tartják. Szőllősy Ferenc az árrombolás megakadályozásáról terjesztett be határozati javaslatot, ugyanezzel a kérdéssel foglalkozott előadásában Füredy Lajos is. Felszólalása alapján hibáztatták, hogy egyesek, akik nem fizetnek OTI-dijakat, sem pedig adót, kiuzsorázzák a munkásaikat és alákonkurálnak a becsületes dolgozó iparosoknak. Majd azt sürgették, hogy biztosítsa a kormány megfelelő kerettörvényben, hogy ha egy szakmában a többség a termelésre voatkozóan valamit elhatározott, úgy az a kisebbséget is kötelezze. * * * A kongresszus, melynek tanácskozásait a nagybetegen jelenlevő Papp József elnök helyett mindvégig Nagy Antal IPOSz-alelnök vezette, az iparosság érdekében nagy és fontos munkát végzett, ami — azt hisszük — éreztetni is fogja" majd hatását. A házadóra vonatkozó nagyobb kedvezmények megadásával igyekezik a pénzügyi kormány az építéseket elősegíteni és közvetve munkaalkalmakat teremteni. A kedvezmények elnyerését az idevonatkozó 178.000/1933. számú pénzügyminiszteri rendelet a szokásos évi tatarozásokat meghaladó karbantartási munkálatokhoz és átalakítások végeztetéséhez köti. Mindenesetre azonban mint szükséges feltételt szabja a rendelet, hogy a munkálatokéri kifizetett számlák végösszege a munkálatok befejezésének évére megállapított házadó alap 30°/o-át el kell érje a családi házaknál és 15 %-át a bérházaknál. Ha ez a feltétel nincs meg, úgy a kérelem tárgyalás alá sem vehető. A kedvezmény elnyeréséhez jogalapot szolgáltató és városunkat érdeklő munkálatok a következők: 1. valamely közműbe való bekapcsolódás, illetőleg a meglevő közművek teljes újítása, 2. a lakásból hiányzó fürdő-, cselédszoba létesítése, 3. központi fűtés létesítése, 4. a lakás teljes átalakítása, üzletből lakás, vagy lakásból üzlet létesítés, 5. a lakás szigetelése, 6. az utcai, vagy udvari homlokzat újítása, 1. tetőszerkezet kicserélése, 8. régi ablakok és ajtók újakkal való kicserélése. A kifizetett összeg 60 %-át téríti vissza az adóból 4 év alatt a kincstár és pedig úgy, hogy évente 15 %-ot von le a kivetett házadókól. Látszólag ez kisebb kedvezmény, mint az 1931. évi 35.000. sz. P. M. rendelet értelmében megillette az adózót. Ha azonban a régi rendelet értelmében kapott kedvezmény nem terjed ki a rendkívüli pótlékra, akkor azt látjuk, hogy a 178.000/1933. sz. rendelet nagyobb kedvezményt nyújt, amennyiben ez a rendkívüli pótlékra is kiterjed. A kedvezményt csak 1934. dec. 31-ig lehet igénybe venni. Minden esetben a városi adóhivatal ad meg minden felvilágosítást. Magyarország 1934. évi 200 m. mellúszó bajnoksága Esztergomban Augusztus 12-én, az esztergomi Nagy boldogasszony-hét megnyitó nap ján városunk az egész ország sportközönségének érdeklődési központjában fog állani, amennyiben ezen a napon fog eldöntésre kerülni a Magyar Uszó Szövetség Budapest kerületének rendezésében Esztergomban Magyarország 200 m, mellúszó bajnoksága gazdag kisérő műsor keretében. A kisérő műsor számait a vitéz Szivós- Waldvogel József vándordíj senior éi az Etter Ödön ván dordij ifjúsági számai fogják alkotni A Move uszógárdája már hétfőn megalakította ezen a nagyjelentőségű versenyen résztvevő úszóinak válogatott keretét, melyre azért volt szükség, hogy úszóink ezen a nagy erőpróbán meg tudják állani helyüket, ahol nagy többségben helyezésre is csak úgy számithatnak, ha a legjobb formájukat fogják kiúszni. Ebben a válogatott keretben egészen új esztergomi úszóneveket is látunk, akik majd hivatva lesznek arra, hogy a mostani utánpótlás keretből kiemelkedve 1926. évi úszógárdájához hasonló gárdát tudjanak rövid időn belül alkotni. Nagy örömmel tö't el bennünket, hogy az esztergomi hét rendezősége ki tudta járni, hogy ez a nagy, izgalmas és szép verseny Esztergomban legyen megrendezve és ezzel az esztergomi hét jelentőségót és országos propagandáját igen nagy mértékben növelte, hisz tudjuk valamennyien, mily nagy propaganda ereje van egy-egy ilyen nagy sporteseménynek. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Alkalmazást kapnak a hadirokkan tak és hadiárvák Az ország véres adóssága a hadirokkantak és hadiözvegyek, árvák eltartása. Ha megnyertük volna a háborút, bizonyára nálunk is úgy lenne, mint Franciaországban, ahol egy-egy hadirokkant más polgári állásnak megfelelő rokkantsági dijat kap, tekintet nélkül arra, hogy van-e keresete vagy sem. Sajnos azonban, mi veszítettünk s igy elég, ha a súlyos anyagi bajokon átsegítjük országunkat s nem igen tudunk a hadirokkantaknak fizetni úgy, ahogy megérdemelnék. Az 1933. évben alkotott VII. törvénycikk szabályozza a hadigondozottak ellátását, s ennek a törvénynek 27. §-a kimondja, hogy a vállalatok — üzemek (városi üzemek is) amennyiben húsz munkáson felül van alkalmazottjuk — kötelesek alkalmazottaik között legalább tizszázalékot a hadigondozottak közül alkalmazni. Sorsjegy-elárusitókra ez a kötelezettség már tiz alkalmazott után is előáll. Az állásnélküli hadigondozottaknak jelentkezniök kell a hatósági munkaközvetítőnél, vagy annak megbízottjánál, itt jegyzékbe veszik a neveiket és az alkalmazásra kötelezett vállalatokat értesitik, hogy mikor és mennyi hadigondozott igényelt elhelyezést. A rendkívül humánus törvény bizonyára lehetővé teszi azt, hogy a háború legsúlyosabban szenvedett áldozatai vagy legalább is azoknak gyermekei megélhetéshez jussanak. Szép eredménnyel végződött az esztergomi folyamúszóbajnokság Vasárnap délben rendezték meg a Kisdunán az esztergomi folyamúszóbajnokságot. A rendezés körül dr. Rudolf Lóránt, Margó István és Vértes Gusztáv fejtett ki nagy tevékenységet és biztosította a sikert. A város részéről ott volt dr. Brenner Antal főjegyző, a Move részéről v. Szivós-Waldvogel József ny. tábornok és dr. Darvas Géza orvos, ott volt több hajósegyleti vezető: Berán Károly, Philipp József, Zsámbéky Pál és mások. A szembsnlévő parton egészen a Tűzoltólaktanyáig nagy közönség nézte végig a szép versenyt. Az eredmény a következő : Az 1 í

/z km-es versenyben első Sinkovics József 19 p. 19 mp., második Margó György 19 p. 40 mp., harmadik Kostyál I. 20 p., negyedik Rappay Ferenc 20 p. 5 mp., ötödik Kostyál Rezső 20 p. 6 mp., hatodik Szóda Lajos 21 p. A 2

1

lt km-es versenyben első Margó István 22 p., második Hun Jenő 24 p., harmadik Pivók József 25 p. 30 mp., negyedik Székely András 25 p., ötödik Tamási Lajos 26 p. Ugyanebben a versenyben a hölgyek közül első Nipply Stefi DAC 26 p. 10 mp., második Kapóra Manci 26 p. 20 mp., harmadik Vértes Buci 26 p. 20 mp. Az egyletenkivüli versenyben első Lukács László Pilismarót 29 perc. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm áugnsztnsban újból megindulnak a badikölosönsegélykiotalások Az 1933. évi hadikölcsönsegélyezés befejezés nyert, hogy július elsejével megkezdődjék az 1934-es év, amely remélhetőleg nagyobb lépéssel viszi előre a hadikölcsön ügyét a méltányos valorizálás felé. Az elmúlt költségvetési esztendőben kiugrott a segélyezettek száma. Több, mint tízezerrel szaporodott az elintézett kérvényezők tábora és az elmúlt év alatt ötvenezer kérvényező kapott segélyt. A segély tiz pengőnél kezdődött és kilencszáz pengőnél végződött, de természetesen kivételt képezett az árvaszékeknél lévő hadikölcsönsegélyezés, melyet a gyámpénztár útján intéztek és ahol a többezer pengős segélyek nem mentek ritkaságszámba. A költségvetésbe felvett összeg csak úgy lehet elegendő, ha újabb redukciót visznek keresztül, mert a 3,200.000 pengőből az 1934. évben még segélyezésre felveendőknek nem jutnat pénz a régi segélyezendők segélyösszegének megcsonkítása nélkül. Remélhetőleg erre nem kerül sor, mert a jelek szerint gondoskodás fog történni az ^újabb segélyezendők kielégítéséről. A hadikölcsön-segélykiutalás jövő augusztus hónap második felében kezdődik. Aki még sohasem kapott hadikölcsönsegélyt, az írjon néhány soros kérvényt a belügyminiszterhez, adja elő ebben a kérvényben vagyoni helyzetét, irja meg mennyi hadikölcsöne van, ősjegyző-e, vagy örökölte és kérjen rá segélyt. A kírvényre nem kell bélyeg. A belügyminiszter a kérvény beérkezése után utasítani fogja az elöljáróságot, hogy a kérvényezőnek vagyont állapotáról vegyenek fel jegyzőkönyvet, és hadikölcsönkötvényeit vegyék letétbe és mikor ez megtörtént, kezdetét veszi a kérvényező részére a segélykiutalás processzusa. Segély iránti kérelmeket most kell benyújtani, mert most ért véget az 1933. évi költségvetési esztendő és most kezdődik az új év, amelytől minden hadikölcsönös több segélyt vár. Kiváló jó, selyem harisnya csak néhány napig 1.38 P. Keménynél,