Esztergom és Vidéke, 1934
1934-06-07 / 45.szám
ESZTERGOHJ/DCKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 45. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. JUNIUS 7 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A magyar tanoncoktatás félszázados A magyar tanoncoktatás történetének nevezetes évfordulója van ebben az évben. Most van ötven éve, hogy az országgyűlés — számos európai nemzetet megelőzve — törvénybeiktatta Magyarországon az iparos és kereskedő pályára készülő ifjúság kötelező továbbiskolázását az akkor megszervezett tanonciskolák keretében. Az ötvenéves évforduló alkalmából a magyar tanoncoktatás félszázados múltját, jelenét és jövő fejlesztésének terveit nagyszabású országos tanoncügyi kiállítás keretében fogják bemutatni a nagyközönségnek a budapesti Városligeti Iparcsarnokban. A vallás- és közoktatásügyi, valamint a kereskedelemügyi miniszter védnöksége mellett rendezendő kiállítás június 16-án nyílik meg és kilenc napon át lesz nyitva. Az Iparcsarnok egész területét betöltő nagyarányú kiállítás tiz csoportban mutatja be a magyar tanoncoktatás és nevelésügy különböző intézményeit, az iparos és kereskedőtanulók műhelyi munkáit, üzleti foglalkozását, tanonciskolái életét, alkotásait, rajzait, kézügyességi munkáit. A háború óta szinte hihetetlen fejlődésen ment át hazánkban is a tanoncoktatásügy, amelyről a nagyközönség alig vett tudomást. A régi tanonciskola, amelyben vasárnap délután és esténként folyt tanítás, amely alig állott másból, mint az elemi iskolában tanultak ismétléséből, teljesen eltűnt. Az iskolákban ma már szakmák szerint kifejlesztett szakirányú oktatás folyik, sok helyen saját önálló iskolaépülettel és felszereléssel gyakorlati tanműhelyekkel felszerelt iskolában. A haladás csodálatos eredményeiről a jubileumi kiállítás valóban megkapó képet fog nyújtani. Az iparos és kereskedőtanulók előzetes iskolai képzettségének örvendetes emelkedése lehetővé teszi, hogy a tanonciskolákban ma már a négy középiskolára épülő magasabb szakmai kiképzést kaphassanak a tanulók. Az országos tanoncügyi kiállítás egyik csoportja az ipari és kereskedelmi pályára készülő ifjúság pályaválasztását elősegítő képességvizsgálati eljárásokat szemlélteti az Orsz. Társadalombiztosító rendezésében. A tanulók gyakorlati, ipari és kereskedelmi kiképzését az ipartestületek és egyes nagyobb cégek mutatják be a tanoncok műhelymunkáival. A kiállítás iskolai csoportja mintegy 100 fővárosi és vi déki iparos és kereskedőtanonciskola tanulóinak iskolai munkáival, rajzaival, Írásbeli dolgozataival, az iskolák felszerelésével, taneszközeivel fogja szemléltetni, hogy milyen szép eredményű tanítás folyik ezekben az alig ismert és oly kevésrebecsült iskolákban. A tanonc egészségét védő gyógyítását szolgáló intézményeket az iskolaorvosi rendelők, a balesetelhárítási eszközök bemutatásával lesz alkalma megismerni a közönségnek. A tanoncotthonok mellett bemutatásra kerülnek az iskolánkivüli népművelésnek mindazok az eszközei, amelyek a tanoncok művelésének és nemes szórakoztatásának szolgálatában állanak. A tanoncok leventeoktatását és cserkésznevelését külön kiállítási csoport fogja bemutatni, ahol tornaés sportbemutatók, versenyek, táborozások, hangversenyek, szórakoztató előadások fogják változatossá tenni a látogatók programmját. Egy másik csoport az iskolák tanári testületének iskolánkivüli munkáinak bemutatásával bizonyítja majd, hogy milyen magas felkészültségű tanerők kezében van letéve ma már az iparos és kereskedőoktatás nagyfontosságú nemzeti munkája. Minden nagyobb vidéki városból I kulturvonatok indulnak az országos i tanoncügyi kiállításra. A kulturvo! natokra a városok iparostanoncisI kóláinak igazgatóságainál kell jelent1 kezni, ahol részletes felvilágosítással szolgálnak minden kiállitásügyi kérdésben. Beszélgetés Esztergom idegenforgalmi kérdéseiről Kntassy Lajossal, a Fürdő szálló ós vendéglő bérlőjével Kutassy Lajos, a Fürdő-szálló és vendéglő bérlője a mult tavasz óta vezeti Esztergom legjelentősebb idegenforgalmi üzemét. Senki sem vitatja el, hogy a Fürdő nemcsak Esztergomban, de messze vidéken is a legszebb, legmodernebb és csodás strandjával a legtökéletesebb szálló és vendéglő. Pár évvel ezelőtt, amikor Esztergomban az idegenforgalom még gyermekcipőben járt, szinte szenzáció volt, ha budapesti kirándulók jöttek hozzánk. Ez már kétségtelen jele volt, hogy Esztergom megindult az idegenforgalom útján. Az már valóságos ábrándnak tünt, hogy külföldiek jöjjenek ide és amikor ez után sóvárogtunk, bizony nem egyszer mosolyogtak ezen az emberek, azok, akik nem tudtak a jövőbe látni- Ma, pár év után, már megszokott ese menyként írjuk meg, ha egy egy kül földi 1 csoport látogat el városunkba. Irtunk már olaszok, franciák, angolok, svájciak, osztrákok és lengyelek esztergomi látogatásáról. Elérkeztünk tehát ahhoz az időhöz, amikor Esz tergomot, a primási várost, már felfedezték, és elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor az eddigi eredményekkel nem szabad megelégedni. Tovább kell dolgozni és tovább kell fejleszteni idegenforgalmunkat. Sokkal nagyobb és hozzáértőbb munkára van szükségünk, mint eddig. Ez a szükség és gondolat vezetett minket Kutassy Lajoshoz, a Fürdő bérlőjéhez. Megtesszük ezt azért, mert egyrészt a Fürdőben látjuk idegenforgalmunk bázisát, másrészt — mert Kutassy Lajos nemcsak esztergomi és budapesti idegenforgalmi tapasztalatokkal rendelkezik, hanem európai idegenforgalmi tapasztalatokkal is. Köztudomású róla, hogy több középeurópai üzemnek volt vezetője. Kutassy Lajostól elsősorban arra kértünk választ, hogy milyenek eddigi tapasztalatai ? — Már ősz óta itt vagyok — mondotta —, nagy ambícióval jöttem ide, de eddig még sem magamról, sem a Fürdőről, sem pedig az esztergomi idegenforgalmi problémákról nem nyilatkoztam. Meg akartam ismerni a helyzetet és igy csendben dolgoztam. Tudom, hogy bizonyos kedvezőtlen híreket terjesztettek a Fürdőről és annak vezetéséről, de soha senki nem fordult hozzám konkrét panaszával. — Nekem az a főtörekvésem, hogy a Fürdőn keresztül Esztergom idegenforgalmát emeljem, hogy beleilleszkedjem Esztergom nagyszerű idegenforgalmi terveibe. Azt hiszem, azért volt idegenkedés a Fürdő iránt, amikor azt én átvette n, nagy újításokat vezettem be. Sajnos, ma a leg több ember idegenkedik az újításoktól, mert azoknak hasznosságát csak egy bizonyos idő eltelte után látják be. — Mit akartam tulajdonképpen? Nem tettem mást, mint aszerint a gondolat szerint rendezkedtem be, hogy Esztergomnak idegenek kellenek, olyan idegenek, akik pénzt hoznak a városba. Éppen ezért elgondolásom és utánajárásom szerint saját idegenforgalmi propagandát fejtettem ki a tél és a kora tavasz folyamán. Irtunk Hamburgba, Brémába, Münchenbe, Wienbe, Párizsba, Londonba, Rómába, Athénbe, Belgrádba, Oslóba és más főbb helyekre. Ennek a propagandának meg volt a maga eredménye. Tizenhét külföldi csoportot sikerült lekötni az idei nyár és a kora ősz folyamára. Eddig már négy csoport volt itt. Külön emlitésreméltó ezzel kapcsolatban, hogy maguk az idegenek emelték ki ennek az aránylag kis városnak a magas hotelkulturáját. Ezek mind olyan idegenek, akik nem tarisznyából étkeznek, hanem pénzt hoznak magukkal. Tudni kell ugyanis, hogy kétféle idegen van. Az egyik hasznos idegen, ez hozza a pénzt, a másik az úgynevezett fövid kiránduló. Ez a fajta tarisznyából étkezik és ez nem hoz hasznot a városnak. Az eddigieken kivül e hónapban, július, augusztus és szeptember hónapban jönnek még külföldiek. — A lekötött idegen csoportokat csak úgy sikerült Esztergomnak biztositani, hogy a Fürdő étkezési áraiból még 10 %-ot engedtünk. Minden igyekezetem és igyekezetünk odairányul, hogy minél kedvezőbb jeltételek mellett álljunk az idegenek rendelkezésére. Nagy gondunk van arra, hogy megelégedettek legyenek a Fürdő vendégei. — Ezzel szemben elég kínosan érintett, hogy egyesek rosszindulatú híreket terjesztettek a Fürdőről és vezetőségéről. Aki igazán szivén viseli az esztergomi idd^enforgalmat, akkor lenne igazi szolgálatot, ha esetleges kifogásainál jóindulatú figyel' meztetéseivel közvetlenül hozzánk fordulna. Igy nagyobb eredményt érnénk el. Állítólagos panaszokkal nem érünk célt. Talán boszantás is akar ez lenni, nem tudom, de nemcsak nekem ártanak ezzel, hanem a városnak is. — De lássuk ezeket a kifogásokat. Azt mondják, hogy lassú a kiszolgálás. A leghatározottabban állítom, hogy a primási városban a Fürdő üzeme iránt sokkal kevesebb a panaszalkalom, mint a világ bármely hasonló erősforgalmú üzeme ellen. Be kell látni, hogy nem könynyú egy 500—600-as kiránduló cso • portot pillanatok alatt ellátni. Ha utánaszámolunk, csak tizenkétezer vendéglői eszközről kell gondoskodni (tisztítani, szervírozni stb). Az nem lehet panasz, ha valaki ilyen forgalom közepette a kért kenyeret vagy a pohár sört egy kis várás után kapja meg. Ezek nem panaszok. De különben nagyon igyekszünk, hogy gyorsan kiszolgáljuk a vendégeket. — Azt is figyelembe kell venni, hogy a Fürdő csak nyári és vasárnapi üzem. Ezeknek a forgalmából kell fedeznünk egész évi kiadásunkat és üzemfenntartásunkat. A hétköznapok szinte semmit sem számítanak. Ilyen körülmények között majdnem teljesen lehetetlen a kizárólag kiránduló vendéglő helyes, racionális és gazdaságos vezetése. Ez főleg annak tudható be, hogy az üzem forgalma roppant nagy ingadozást mutat, — Ismétlem, nem nyilatkoztam eddig, mert nem akartam meddő polémiába bocsátkozni. Cégem annyira közismert, hogy fölöslegesnek is tartottam a cáfoló válaszokat. Sokkai jobban szeretném, ha megértéssel, jóindulattal közelednénk ahoz a célhoz, amely nemcsak a Fürdő érdeke, hanem egész Esztergomé. — A Fürdő üzemvezetősége részéről mindenesetre ki kell jelenteni, hogy még a legkisebb panaszt is ki akarjuk küszöbölni, mert tudjuk, ha a Fürdőt dicsérik, egyben dicsérik Esztergomot is. Esztergom idegonforgalmának fejlesztését így érhetjük el fokozatosan. — Ma már sok országból jönnek az idegenek Esztergomba. Sikerült jelentékeny számú csoportot lekötni, áldozatokat is hoztunk, csak azért, hogy Esztergom jó hírnevét biztosítsuk és idegenforgalmi jelentőségét nagyobbítsuk. Az esztergomiak részéről keveset kérünk — ez azonban nekünk sokat jelent — jóindulatot, megértést, segítést és szeretetet. Függönyök nagy választékban Illés Sándor cégnél.