Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-31 / 43.szám

kai vezette a hallgatóságot Széche­nyi politikáján át és rámutatott arra, hogy óvakodnunk kell az érzelmek politikájától. Mit tehetünk mi a mostani kényszerhelyzetben? Volt-e joga Trianonnak ilyen őrületes szer­ződést ránkerőszakolni. Minden jog alapja az erkölcs és a belső igaz­ság. Ahol ez nincs meg, ott nincs iog/(Nagy éljenzés,) Rátért Lepold Antal meggyőző szavaival arra is, hogy az állam ala­kulásnál nemcsak a népet kell te­kinteni, hanem szükséges amellett a gazdasági és kulturális adottság is. Ha nem veszik tekintetbe a két utóbbi követelményt, akkor a cigá­nyok is azzal állhatnak elő, hogy őket is megilleti az államalakítás joga. Az újonnan alakult államok nem ezen az alapon állanak. Nem elég a népesség, szükséges a kultu­rális és gazdasági fok is. Magyar­ország nem akarta a háborút és az egyedüli állam volt, amely szerző­désbe vette, hogy ha belemegy is a háborúba, ezt nem hódítási szándék­ból, hanem önvédelemből teszi. A népességre vonatkozólag hang­súlyozta Lepold Antal, hogy egyet­len államban sem tisztelték úgy a népeket, mint Magyarországon. A mi országunk sokkal jobban tisztelte a jogokat, mint Európa bármely or­szága. (Hosszú éljenzés, ugy van!) Éppen ezért a legélesebben kell til­takozni Trianon ellen. Nagyon érdekes és nagy figyel­met érdemlő szavakat mondott Le­pold Antal dr. akkor, amikor kifej­tette, hogy türelemmel meg kell várni az időt, amikor a külföld be­látása arra jut, hogy a lehetetlen szerződéseket revizió alá vegye. Meg kell érdemelnünk az igazságot. Az a nemzet legyőzhetetlen, amely a szenvedéseket megértéssel tűri. Min­den állampolgár azért van, hogy a köznek szolgáljon. El kell fogadni, hogy csak hivatott vezetőket kell elismerni. Ezt azonban így pusztán nem lehet a néppel megértetni, erre a vallás szankciói segítenek. Csak ilyen úton szolgálhatjuk a hazát és az erkölcsi törvényeket. A keresztény teória szerint a hatalom szolga, a hatalomnak tehát a közt kell szol­gálnia. Nem elég kulturfölényt te­remteni, ebben bízni nem lehet, mert beigazolódott a történelemből, hogy primitív népek eltemethetnek kultú­rát és kulturfölényt. Erkölcsi tör­vényre kell magunkat helyezni, ezt semmiféle hatalom nem temetheti el. Nem szabad felülnünk biztatá­tásoknak és jóslásoknak, hogy ne-| künk ingyen szolgáltatnak jogokat. Igazságot nyerünk, ha azt megérde­meljük. A legnagyobb erkölcsi erő pedig az lesz számunkra, ha hiszünk Istenben, egy örök isteni igazság­ban és Magyarország feltámadásában. Hosszantartó taps zúgott fel, a bizottsági tagok állva tapsoltak a nagyszerű beszédnek. A főispán in­dítványára a beszédet jegyzőkönyvi­leg örökítik meg. A tárgysorozat többi pontját a törvényhatóság — igen nagy he­lyesléssel vitéz Szivós-Waldvogel József indítványára összességében elfogadta és így ezzel a közgyűlés véget ért. Norvégek és angolok Esztergomban Vasárnap norvég és angol vendé gei voltak Esztergomnak. A norvé gek 45-en 14 autóval érkeztek meg Hild Károly, a KMAC titkárának ve zetésével. Megtekintették a bazilikát, majd a Dunára néző oldalon meg­szemlélték a trianoni határt. A látot­tak és a magyarázatok mély nyo­mokat hagytak a norvégekben és szimpátia támadt bennük Magyaror­szág iránt. Az ebédet a Fürdőben fogyasztották el. Mindennel meg vol­tak elégedve. Elragadtatással beszél­tek Csonka Gábor cigányzenekará­ról. Ugyancsak a Fürdőben láttunk egy angol csoportot is. Siklóssy László vezetésével 30-an látogattak el Esz­tergomba. Közöttük volt Miss Iréné Ward, aki egyenesen a kormányzói kihallgatásról érkezett. Három angol képviselő és több újságíró is volt a csoportban. Az angolok is jól érez­ték magukat városunkban és meg­ígérték, hogy máskor is eljönnek. Esztergomi tannkat is ki­hallgatnak a jDréhr-ügyben Junius 8 án kezdődik a nagy Dréhr­pör tárgyalása. Ez a pör a népjóléti minisztériumban történt panama ügyekkel foglalkozik és előrelátható­lag egy hónapig fog tartani. A pör aktáit ujabban rendőrök őrzik, mert attól tartanak, hogy egyes akták el­tűnnek. A tárgyalás iránt óriási az érdek­lődés. A fővárosi ismert nagy politi­kusok mellett esztergomi tanukat is kihallgatnak. Megidézték Túri Béla prelátus-kanonokot, Frey Vilmos dr. és Mátéffy Viktor országgyűlési kép­viselőket. HM JHIK Sí A hercegprimás az egyetem rektorának diszebédjén. Angyal Pál dr., a Pázmány Péter Tudomány­egyetem ezidei Rector Magnificusa, akinek rektori tiszte az iskolaév vé­gével lejár, szombaton délben dísz­ebédet adott, mintegy elbúcsuzásul azoktól a hatóságoktól és közéleti tényezőktől, akikkel rektorsága alatt együtt működött. Az ebéden részt­vett dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprimás és dr. Hóman Bálint kultuszminiszter is. Az első pohár­köszöntőt dr. Angyal Pál rektor mon­dotta a bibornok hercegprímásra. Se­rédi Jusztinián hercegprimás válaszá­ban ismét tanújelét adta az egyetem iránt mindenkor érzett szeretetének. Huszár Aladárt vitézzé avat­ják. Junius 3 án a kormányzó ujabb vitézeket fog felavatni Budapesten, a Margitszigeten. A felavatandók kü­zött van dr. Huszár Aladár, Buda­pest főpolgármestere is. Mátéffy Viktor eskütétele. A hercegprímás Mátéffy Viktor prépost, országgyűlési képviselőt az érsek­vadkerti plébániára kinevezte. A be­invesztálás és az eskü kedden tör­tént meg Machovich Gyula dr. ált. érseki helynöknél. Személyi hir. Schalkház Lipót okleveles állatorvos doktori diplomát nyert az állatorvosi főiskolán. Ezüstmennyegző. A közel na­pokban ülték meg Molnár Ferenc ny. tisztviselő és neje Békássy Krisz­tina egybekelésük 25 ik évfordulóját. A jó Istennek a helybeli Szent Anna templomban adtak hálát kegyelméért, rokonaik és jóbarátaik körében, ahol a jubiláló párra Számord Ignác tb. kanonok kérte le a Mindenható ál­dását és intézett hozzájuk megható beszédet. Az Úrileányok Mária-Kongre­gációja felkéri tagjait, hogy az úr­napi körmenetben minél számosab­ban vegyenek részt. Gyülekezés d. e. V* 9 órakor a vizivárosi zárdá­ban. Ünnepség a szentgyörgymezei kisdedóvóban. A szentgyörgyme­zei kisdedóvó felszerelése javára f. hó 2-án, szombaton d. u. 4 órai és 3 án, vasárnap d. u. 6 órai kezdet­tel a Szentgyörgymezői Kath. Kör nagytermében ünnepséget rendez. Elismerés a vármegyei tiszti­karnak. A kedden tartott vármegyei gyűlésen dr. Lingauer Sándor főis­pán tájékoztatta a törvényhatóság tagjait, hogy a megtartott számon­kérőszék meggyőződött arról, misze­rint a vármegyei tisztikar hivatalos teendőiket teljes ügy buzgalommal és pontosan látja el, számottevő hátra­lékok nincsenek. Dr. Reviczky Gá­bor vm. főjegyző mondott köszöne­tet a főispán elismerő szavaiért és tisztviselőtársai és a maga nevében ígéretet lett arra nézve, hogy a jö­vőben is hasonló szorgalommal óhajt­ják és fogják kötelességüket teljesí­teni. Érdekes arcképsorozat látható a Vörös-féle üzlet egyik kirakatában, amelyre midőn ezúttal felhívjuk ol­vasóink figyelmét, a hálás megemlé­kezés érzetét óhajtjuk ápolni az arc­képsorozaton látható érdemes öreg tanítók iránt, kik 40—45 éven át annyi nemes ügybuzgalommal s be csületes odaadással szolgálták az or­szág, de főkép városunk népoktatá­sának ügyét. Esztergom város kö­zönsége által fenntartott elemi- és iparostanonc fiúiskoláknál 1869— 1934 ig működött igazgatótanitók arc­képét gyűjtötte össze az egykori nö­vendékek s a késői utódok kegye letes megemlékezésének tárgyául egyik kartársuk s e képet a Szent Imre elemi fiúiskolában fogják kol­legiális megbecsüléssel őrizni a jö­vendő generációk számára. Ugyan­ezen üzlet másik kirakatában a most képesítőző fiatal tanítók arcképsoro­zata látható. A verőfényes reggel s a borús alkony, — egymás mellett... Az arcképsorozat csak 1869-től kezd­ve foglalja egybe az itt működött igazgatókat, mert az általános, köte­lező népoktatásról szóló 1868. évi törvény életbeléptetése előtt Eszter­gomban az alreáliskolának és az elemi iskoláknak közös igazgatója (Kaán János) s részben közös tantes tülete is volt s csak 1869 ben ke­rültek az elemi iskolák külön igaz­gatás alá. A városrészeknek 1891­ben történt becsatolása után műkö­dött igazgatókat is iskolák szerint csoportosítva ábrázolja a képsorozat. A képen látható 17 igazgató közül 11 -en már örök nyugovóra tértek a nagy Tanítómester fényes udvarába s mi késői utódok a nagyrabecsü­lésnek s az őszinte tiszteletnek adó­jával hódolunk a derék testület tag­jaira való ezen megemlékezésünkben. Kérelem a vasutasokhoz Az esztergomi máv. tényleges és nyug­díjas vasutasok koszorú és gyámo­lító egyesülete felkéri tagjait, hogy Űrnapján, május 31-én és vasárnap, június 3 án tartandó urnapi körme­netre a belvárosi plébánia-templom előtt reggel 8 órakor zászlónk alá sorakozni szíveskedjenek. Az elnök­ség. A 14-es honvédek tiszti és le­génységi tagjai felkéretnek, hogy f. hó 30-án, szerdán d. u. 6 órakor a Kat. Legényletben tartandó értekez­letre minél nagyobb számban meg­jelenni szíveskedjenek. Tárgy a 14­es honvédemlék leleplezési ünnepé­lye. Áramszünet. A Hungária Villa­mossági R. T. értesiti a n. é. közön­séget, hogy f. hó 31 én, azaz csü­törtök reggel 4—10 óráig halasztha­tatlan hálózati munkák miatt áram­szünetet tart. Az egriek Esztergomban. Az esztergomiak látogatását vasárnap adták vissza az egriek. Valamivel 11 óra után érkeztek. A vasútállomá­son nagy tömeg várta őket Ott lát­tuk a város részéről Brenner Antal dr. főjegyzőt, Etter Jenő dr. főügyészt, Sántha József dr. tanácsost, Prom­mer Ferenc főszámvevőt v. Szivós­Waldvogel József ny. tábornokot, a takarékpénztári tisztviselői kar élén Etter Ödön elnök-vezérigazgatót, Horváth György dr. rendőrtanácsost, Balogh Albin dr. bencés igazgatót, Obermüller Ferenc reáliskolai igaz­gatót és Blaskovics Piacin leánygim­náziumi igazgatót és több apácát diák és lányok nagy csoportja élén. A kivonult leventezenekar az „Egri kislány mind büszke" c. nótával fo­gadta a vendégeket. A lelkes fogad­tatásnak bizonnyára örültek az egriek, összesen hatszázan érkeztek. A meg­érkezés után a Hősök szobrához vo­nultak, ahol koszorút helyeztek el. Itt üdvözölte őket Glatz Gyula pol­gármester. Ezután a bazilikába vo­nultak és misét hallgattak, majd megtekintették a nevezetességeket. Hogy hogyan érezték magukat, ezt tőlük szeretnők hallani. Este 7 óra­kor indultak vissza Egerbe. Tanitógyülés. A Komárom és Esztergom vármegyék Ált. Tanitó Egyesülete június 4-én, hétfőn dél­előtt fél 10 órakor Esztergomban, a Kat. Legényegylet dísztermében tartja évi rendes közgyűlését, mely után a Magyar Király vendéglőben közebéd lesz. Pedagógiai szeminárium. Ju­nius 4 én, hétfőn délelőtt 10 órakor a Kat. Legényegylet dísztermében tartott tanitógyülés után az egyesi­tett vármegye tanítósága részére pe­dagógiai szeminárium lesz. Előadók: Wiesenbacher József vm. nópműv. titkár és Szkalka Lajos tanitó, c. képzőint. tanár. Utca és járdaépítés Dorogon. Dorog nagyközség nyilvános ver­senytárgyalást hirdetett a község fel­ső utcáiban végzendő utca- és járda­építési és ezzel kapcsolatos munká­latokra. Az ajánlatokat június 14-én d. e. 10 óráig kell beadni. A felté­telek a községi irodában a hivata­los órákban megtekinthetők, illetve 4 pengőért megszerezhetők. Könyvnap június 4. 5. 6.-án. Könyvelőjegyzés, könyvek és ingyen könyvsorsjegyek Müller és Társa könyvkereskedőnél. Esztergom, Kos­suth L.-u. 20. HOVA MÉSZ KOMÁM OLYAN ÖRÖMMEL? A BOROZÓBA! (BASA-UTCA 8 SZAl) MERT OTT IHATOD MAS A LAISZKY B ORPINCÉSZET 10 BORAIT! 1 LITER ... 70 FILLÉR HáZON KIVÜL 60 FILLÉR GYÖNYÖRŰ KERTHELYISÉG !! TEKEPÁLYA! FIGYELMES KISZOLGÁLÁSI HIDEG ÉTELEK I FRISSEN CSAPOLTSÖRI SZIVES PÁRTFOGÁST KÉR A TULAIDONOS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom