Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-27 / 42.szám

HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Végei ért a balatonfüredi orvoshét. — Meghalt Josipovich Géza volt horvát miniszter. — Husaár Aladár lesz Budapest szanálási főpolgármestere. — Felfüggesztette a belügyminiszter a debreceni főügyészt. — Pünkösdkor 224 ezer utas volt Budapesten. — Egyre nagyobb arányokat vesz fel az újpesti bútoripari sztrájk. — Budapestre érkeztek a belga király trónfoglalását bejelentő hirnökök. — Göring porosz miniszterelnök repülőgépen Budapestre érkezett. — A kecskeméti új polgármestert ünnepélyesen beiktatták. — Zsitvay Tibor nyug. igazságügyminiszter édesanyja meghalt. — Elkészült Debrecen gyönyörű stadionja. — A szerbek nem vesznek részt a budapesti tornász világbajnokságon. — Junius 3 án vitézzéavatás lesz Budapesten. — Pázmány Péter hamvait nem találják a pozsonyi dómban. — Francia képviselők és újságírók voltak Budapekten. — Negyven pár kötött házasságot pünkösdkor Újpesten. — Parlamenti bíróság Ítélkezését kéri Dréhr ügyvédje. — A titkos választójogban és a kormányzói jog kör kiterjesztésében megegyezett a kisgazdapárt Gömbössel. — Ötös ikrek születtek egy szabolcsi aszszonynak. — A felekezeti tanítókat szeptembertől az állam akarja fizetni. — Huszonkét filérben maximálták Budapesten a barna kenyér árát. — Lemondott erős harcok után Szentendre polgármestere. — A „Gerle" magyar repülőgép cseh területről visszarepült. — Hétszáz csónakkal leégett az újpesti csónakház. — Pelikánt lőttek a szentesi határban. — Megszűnik a boletta, de fölemelik a forgalmiadót. — Cseh repülőgép kényszerleszállást végzett Mátrában. KÜLFÖLD Kikiáltották a diktatúrát Bulgáriában. — Anglia lázasan fejleszti légi haderejét. — Tömeges robbantási merényletek vannak Ausztriában. — Jenő főherceget ünnepélyesen és hivatalosan fogadták Bécsben — Japán repülőgépek orosz váró sokat bombáztak. — Az angol trónörökös Amerikába akar repülni. — Kínában egy lezuhant hegy tizenkét falut temetett el. — Masarykot rekordtöbbséggel ismét elnökké választották. — Franciaország különleges csapatokat von össze határain. — A monarchista tábornokok visszahelyezték a spanyol hadse regbe. — Pénzt veretnek horvát emigránsok. — Togo japán admirális halálos beteg, — Faulhaber német biboros a pápánál volt. — Uj hőhullám indul Amerikából. — Az osztrák forradalmárok Lettországba szöktek. — Franciaország és a szovjet katonai szerződést kötnek egymással. — Mexikóban Somora államban az összes templomokat bezárták. — Alfonz király nem vá gyik vissza a spanyol trónra — óriási tűzvész pusztított Csikágóban. — A pápa megtekintette nyaralóját. — Japán kis zsebbúvárnaszádokkal kísérletezik. — A szovjet lázasan készül az ázsiai háborúra. — Athénben rendezik az 1944 iki olimpiászt. — Nagy vesztegetési panamát fedeztek fel a japán pénzügyminisztériumban. — A washing toni főpóstán egy pokolgép robbant fel. — Brazília részben feloldotta a devizakorlátozást. — Véres sztrájkok és munkászavargások Amerika ban. — Japánban nagy kommu istairtás van. — Földalatti közpon tot építenek Londonban a légi támadások elhárítására. — Sztrájkba léptek a francia molnárok. — Az erdélyi magyarok petícióval fordul tak a Népszövetséghez. értelemben beszélt A vezetőség és a közönség kölcsönös mukája fogja a régi nivóra állítani Esztergom sportját. Az ifjúságot pedig munkára serkentette. Az egyesület tisztikarát egyhangúlag választották meg. Ügyvezető elnök: v. Dudás László városi kultúrmérnök, alelnökök: Krompaszky Pünkösd szombatján látogattuk meg Tokod községet. Sajnos Bellus Béla főjegyzőt nem találjuk otthon, igy Fentős Ferenc adóügyi jegyző ad felvilágosításokat. — Tokodnak ötezer magyar lakossága van — mondja. Már Szent István király idején lakott hely volt. Esztergom történetében sokszor játszott szerepet. A tatárdulás idején felgyújtották, sokat szenvedett a török harcok idején, a reformatio alatt vallási villongások borították fel a békés életet. A lakosság kettészakadt, egyrésze, a protestánsok Nagysápra távoztak. Az ókorban is fontos hely lehetett, mert a II. számú római segédlégió itt állomásozott. Ezt római leletek igazolják. Az u, n. Várberekben Kolbert gazda földjén ma is találhatók római kasztrumok és termák nyomai. A község lakosságának a főfoglalkozása a régmúlt időkben földmivelés volt, de már 70 évvel ezelőtt Tokod bányatelepen ősbányászat folyt. Ebből fejlődött ki fokozatosan a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. jelenlegi üzemszervezete és a mostani Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. telepe. A Salgó elődje az Esztergom-szászvári bánya 1905ben nyitott bányát, azonban egy katasztrofális vízbetörés megszüntette az üzemet. Csak 1918—19-ben nyilt meg újra. Schmidt Sándor dr. elévülhetetlen érdeme ez, mert a vizelöntést csak az ő speciális beiszapolási eljárásával lehetett megszüntetni. Azóta zavartalanul egyre fejlődve működik a bánya a magyar bányaipar és Tokod község javára. A két bányatelep mellett elsősorban említésre méltó az üveggyár, mely Magyarország egyik legnagyobb és legmodernebb üveggyára. Eggenhoffer Jenő gyárigazgató nevéhez fűződik a gyár fejlődése. A lakosság igy három nagy ipartelepen nyer elhelyezést. A megélhetés szempontjából tűrhető állapotok vannak. Természetesen a mai nehéz helyzetet érzi a gazdaközönség, mivel foglalkozása a bortermelés és az állattenyésztés. Az értékesítés pedig ma sok nehézségbe ütközik. Az ipartelepeknél való kenyérkereseti lehetőség egyensúlyozza a rossz gazdasági helyzetet és igy Tokod lakosai más községek viszonyaihoz képest jobb helyzetben vannak. Tokod a vármegye községei között a leg

több adót fizető község

. A pénzügyi hatóságok éppen most Írtak elismerő levelet a községnek, mert az adó 90°Io-a folyt be. Az adó anélkül folyt be, hogy egyetlen egy végrehajtást is kellett volna vezetni, vagy egyetlen egy állatot eladni. Az emberekkel jó lélekkel foglalkozunk és igyekszünk bajaikat orvosolni. A közbizalom és a köznyugalom joT~7TOködik Tokodon is a Független Kisgazdapárt, de tagjai most jóindulatú álláspontra helyezkednek. A politikai vezetést a Nemzeti Egység Párt tartja. Csanády László m. kir. bányaügyi tanácsos, bányaigazgató közkedvelt személye és bölcs vezetése biztosítja, hogy a politikai nyugalom továbbra is fennmarad. Mióta Bellus Béla Tokod főjegyzője, a községfejlődés igen szép eredményeket mutat. A fejlődés ReSándor reáliskolai tanár, Gyarmathy Lajos főmérnök, titkár: Sárjalvy Géza, jegyző: Hafjner Kálmán, intéző : Eckert Alfréd (a Magyaróvári T. E. volt ügyvezetője), tréner: Lonsták Ede, pénztárnok: Matkovits Béla, ellenőrök: Nagy János, v. Romváry Ferenc és Pózna József, számvizsgálók: Éliás István és Znack viczky Elemér főszolgabíró és Frey Vilmos dr. orsz. gyűlési képviselő támogatásának köszönhető különösen. A közelmúlt éveiben épült a gyönyörű hat tantermes emeletes iskola, a kántorlak, a hősi emlék. A fejlődés terén megemlíthetjük az új köztemetőt is. Egészségügyi szempontból jelentős a létesített Stefánia Szövetség fiókintézete. A község lakosai az építkezés terén fejtenek ki nagy tevékenységet. Számtalan új ház épült. A község is elősegítette ezt, amennyiben munkások részére igen sok házhelyet engedett át igen kedvező fizetési feltételek mellett. Az építkezést a FAKSz kölcsön tette könnyebbé. Egy veszély fenyegeti most Toko dot. A tátiak ugyanis szeretnék az üveggyárat a jaluhoz csatolni. Reméljük azonban a felsőbb hatóságok jóindulata elhárítja a községtől ezt a veszélyt. Egyébként is az üveggyár tokodi határban van. Folyamodnak azután Táthoz is és hangsúlyozzák, Tokod mindig gavallér volt Tattal szemben. De nemzeti szempontból is fontos, hogy az üveggyár a magyar községhez tartozzék, mert Tokod-üveggyár munkásai igen szépen előrehaladtak a magyarosodás terén, ez pedig Tokodnak köszönhető. Meg kell emlékezni arról a kulturális életről, amely a Magyar Ált. Kőszénbánya telepén folyik. Altárón külön templom épült, az egész teEste 8 óra. Teljes kivilágításban pompázik a tanítóképző hatalmas palotája. De odabent néma, ünnepélyes csend. Búcsúztatják az V. éveseket. Életbeindulásuk szent percei ezek. Áhítatos hangulat vesz erőt mindenki lelkén. Az V. évesek saját osztályukban gyülekeznek. Fölcsendül énekük: „Ballag már a véndiák..." Végigjárják a nóta hangjai mellett az intézetet. A termeket, hová diákéletük "annyi izgalmas, kedves emléke fűződik. „Ti tantermek, örökre Isten veletek..Szeretettel simogatják meg az öreg zongorákat, engesztelik, amiért oly sokat ütötték, verték... Könnyes a szemük, mikor bevonulnak a tornaterembe. Itt gyülekeztek a többiek, itt búcsúznak el egymástól, innen indul majd a városba a ballagás. Elcsendesült a ballagok hagyományos dala. Előlép Németh Ferenc IV. éves. Társai nevében szól. Meleg szeretettel kivan sok szerencsét azoknak, kik az élet rögös útjaira lépnek. Megköszöni azt a testvéries kedvességet, amellyel a fiatalabb kollégákhoz voltak és kéri ezt arra az időre is, amikor odakint majd együtt, vállvetett munkával fognak dolgozni. Az énnekkar komoly, szép magyar nótába kezd. A magyar emberről szól, ki oly jó, mint a falat kenyér, mindig ad és sohasem kér... Az első éves Ray Rudi lép elő. Útravalóul elszavalja Gárdonyinak kezdő tanítóhoz irt költeményét: Ferenc, háznagy: Deutsch Vilmos. Fegyelmi bizottság: Gyarmathy Lajos elnöklete alatt: Eckert Alfréd, Süttő István dr., Bárdos Béla és Lonsták Ede. Orvosok : Schwarz Pál dr. és Hamvas Dezső dr. Ügyészek: Berényi Róbert dr. és Steiner László dr. örömmel állapítottuk meg, hogy a közönségben van még sportszeretet. lep felvirágoztatásán Vida Jenő vezérigazgató nemeslelkűséggel fáradozik. A telep Csanády László igazgató vezetése mellett egyike a legszebb és legmodernebb ipartelepeknek. Nevezetessége most a községnek a gyermekkar, melyről maga Koudela Géza nyilatkozott elismerőleg. Steiner György tanitó érdeme az énekkar. A TÜSC futballcsapat is említést érdemel, most készülnek a középmagyarországi bajnokság elnyerésére. Eddig szól Fentős Ferenc tájékoztatása. Mi azonban folytatjuk. Nevezetessége a községnek, hogy itt tölti nyugalmi éveit a humoráról ismert Foltin János. Humora egy ideig szünetelt, mert az adóügyi jegyző kereseti adót követelt tőle. Kisült azonban, hogy Foltin János nem tartozik Tokodon kereseti adót fizetni. Azonnal visszatért Foltin János humora és meg is kérdezett többeket: Ki viselte 1848-ban a legnagyobb kalapot a Balaton mentén? — Hát ki más, mint aki Tokodon is — akinek a legnagyobb feje volt. Meglátogattuk szép kúriáján Thoma Imre alesperes-plébánost is. Tokod hitéletéről beszél megelégedéssel, örülünk ennek, mert egyszer Prohászka Ottokár püspök kedvezőtlenül nyilatkozott a dunamente itteni községeiről. Mikor először lépsz az iskolába, legyen arcodon Jézus nyájassága. Szólítsd magadhoz a kisgyermekeket és simogasd meg kezecskéjüket. S ha látsz közöttük rútat, rongyosat, gyermeki arccal búbánatosat, ismerd meg benne a korán szenvedőt, s öleld magadhoz és csókold meg őt. Minden ötödéveshez most odaszalad egy-egy elsőéves és gomblyukába néhány szál| nefelejcset tűz. Hogy ne felejtsék el ezt az intézetet, mindazt a szépet és nemeset, amit itt tanultak, amit most tovább kell majd adniok. Ne felejtsék el... és ha úgy érzik, hogy nehéz az élet, nehéz az eszmények szabta utat követni, ha úgy érzik, hogy fogy az erő, lankad a lendület... találjanak vissza ide az Alma Materbe, minden tanítók erőforrásához, honnan felfrissülve, megerősödve fognak visszatérni munkájukhoz... A kedves búcsúztatást Szabó Anti köszöni meg. Búcsúszavai meleg köszönet az iskolának és a fiúknak, szent hitvallás az iskola szelleme mellett. Kiindulnak az életbe, de viszik lelkükben az ideális tanitó képét, melynek kialakításán dolgoztak idebent, amit megvalósítani fognak odakint. A nóta szavaival fejezi be igéretét: olyan tanítók lesznek, kik jók, mint a falat kenyér, mindig adnak, de semmit se várnak érte, kiknek szavára megremeg a tespedt világ és új, szebb élet fakad munkájuk nyomán. Még egy kézszorítás, szerető ölelés és indul a menet. „Nyitva áll a rácsos kapu... Isten veled Alma Mater,./ Az „Esztergom és Vidéke" körútja a vármegyében XL TOKOD A vármegye egyik leggazdagabb községe Ballag már a vén diák ., • A tanítóképző ballagása május 22-én