Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-20 / 40.szám

módosításokat kíván a Hungária szerződésben, számoljon azzal is, hogy a Hungária visszalép a szerződéstől, visszakéri a pénzt és követelni fogja a befektetések megtérítését. Jármy: Csak kisebb változtatások lennének. Etterdenö: Csak nagy per dönthetné el, hogy kisebb vagy lényeges vál toztatások forognak-e fenn. A polgármester szavazást rendé el. Az eredmény: 28-an igen-nel, 7 nem-mel szavaztak. Eszerint az 1931-es határozatot i közgyűlés fenntartja és érvényesnek mondja ki. Prommer Ferenc főszámvevő zárszámadást ismertette részleteiben. Zwillinger Ferenc pontról-pontra megtette megjegyzéseit. Kimutatta, hogy a város 134 ezer pengőt nem a rendeltetési célra fordított. Indit ványában azt mondta, hogy a város szüntesse meg a városi gazdaságban a juhászatot, a bolgárkertészetet és a tehenészetet. Prommer Ferenc Zwillinger észrevételeire megadta a választ. Megdöbbenéssel hallotta a kép viselőtestület, hogy 250 ezer pengős vizdijhátralék van. — Nekünk nem kellett a vizve zeték — mondják a gazdák. — Be kell hajtani, hiszen ka tasztrófális lehet a város háztartására ez a tartozás — hangzik a közbeszólás. Kiffer Ferenc csatlakozik Zwil linger Ferenc indítványához. Prommer Ferenc azt javasolja, hogy a városi gazdaság kérdését tárgyalja le a gazdasági és pénz ügyi bizottság együttesen. Erős köz beszólások közben vitéz SzivósWaldvogel József emelkedik szólásra — A városi gazdaság kérdése már tengeri kígyóvá nő. Én tiszte létben tartom azokat, akik olyan erősen ellenőriznek és akik jóindu lattal kezelik a város ügyét. De más szempontot is tekintetbe kell venni — mondotta. Volt arról is szó, hogy házbertartozások is fennállanak. A földmivesképviselők is helyeseltek, amikor azt mondottuk, hogy be kell hajtani a házbértartozásokat is. Ha ezt kimondjuk, akkor azt is követelni kell, hogy más tartozásokat is megfizessenek. Igy a földbéreket. Most a gazdaságon lovagolnak, azt mondják meg kell szüntetni, de ter vekről nem hallunk. 220 hold föld van bérben, ugyanannyi van városi gazdálkodásban. Az évi földbér előirányzata 6748 P, aminek be kellene folyni. 1933 év végég 14844 P földbérhátralékot találtunk. Ebből 4 ezer pengő a mostani bérperiódusra tehát 3 év óta, 10 ezer B A [BAYER] ASPIRIN TABLETTÁK A valódiságért és jóságért a Bayer kereszt szavatol, mely minden csomagoláson és tablettán látható. Gyógyszertárban kapható. pengő pedig a régi tartozás periódusára esik és igy 9 éves tartozás áll fenn. Számítsuk ehhez a kamatot is és látni fogjuk, hogy ez mennyire megterheli a várost, illetőleg menynyire ráfizetünk az ilymódon való értékesítésre. A legelőbér 7061 P, a fedeztetési dijak 2584 P. A legelőbér hátraléka 7852 P, a fedeztetési dijakból hátralék 2545 P. Ha a költségvetésben a tenyészállatok tartásának kiadási tételét a bevételi tétellel összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy ennél a tételnél a város közönsége mintegy 4 ezer pengőt fizet rá még akkor is, ha az előirányzott bevételi tételek teljes egészében befolynának, ami azonban nem történik meg. — Azt tapasztaljuk, hogy titkos egyetértés, szervezkedés folyik a városi gazdaság ellen, de arról nem beszélnek, hogy a földbéreket és a legelőbéreket meg kell fizetni. A városi gazdaság nemcsak a földmiveseké, hanem az egész város közönségéé. — Ami a vízvezetéket illeti, víz kell a városban, a köztisztaság és az egészség követeli meg, akár tetszik ez egyeseknek, akár nem. Mi nem akarunk olyan városban lakni, mint amilyenek egyes alföldi városok, ahol kiütéses tifusz pusztít, mert nincs modern fejlődésük és ahol a miniszteri vizsgáló biztos a város lakosságát kevés kivétellel eltetvesedve találta. Mi modern, korszerű világban akarunk élni. Mi (belvárosiak) túladóztattuk magunkat, csak azért, hogy önöknek fa földmivesek felé mutat a tábornok) olcsóbb legyen a víz. (Zaj. Kubovics János és Sebők Ferenc élesen közbeszól.) A beszédjében megzavart v. Sz W. a többször közbeszóló Kubovics Jánosnak a következőket mondja : — Bármennyire is meghajlok az előtt a felkészültség előtt, amelyet a tisztelt képviselő úr, Major tanitó úr negyedik normális osztályában, mint legfelsőbb képesítést nyert, mégis ajánlanám, hogy egy kissé csendé sebben viselkedjék. Csendesebb lesz a közgyűlés. — Messze állok attól — folytatta a tábornok —, hogy ellentéteket szítsak és jogos követeléseket aka dályozzak meg, de csak ott lehetnek jogok, ahol kötelességet is teljesítenek. — Ünnepélyesen felszólítom azokat, akik nem teljesítették kötelességei ket, teliesitsék azt. Ezzel a vita véget ért. A következőkben Szentgyörgy mező kérésével foglalkoztak, hogy a város állítson fel egy vízcsapot. V. Szivós-Waldvogel: Szükség van, hogy a város vagyona megóvassék, azonban tiltakozom az ellen, hogy úgy állítsák be a megtervezett vízvezetéket, hogy az hasznot hajt. Tiz perccel előbb azt mondták, hogy nem kell vízvezeték. Azoknak van igazuk, akik kérik a vízvezetéket, de azt ne mondják többé, hogy „a mi pénzünkből" épül az fel Meg kell mondani azt ís, hogy hogy Szentgyörgymezőn négyszáz ház 52.000 pengő vízdíjjal tartozik Tessék először kötelességet teljesíteni. A tervezett vízvezeték meg lesz, de legyünk mindig tárgyila gosak az ilyen ügyeknél. Végül egészen kedélyes hangulat alakult ki és a képviselők tréfálkozva távoztak az ülésteremből. Az esztergomi gyárak, üzemek és ipartelepek mai helyzete A Hercegprímás! Tégla-, Agyagárú- és Kályhagyár Rt. Ennél a cikknél azzal kell kezdenünk, hogy nem igen tudják az esztergomiak, hogy milyen ipari értékek vannak Esztergomban. Ilyen ipari értéket képvisel a fiercegprimási Tégla-, Agyagárú- és Kályhagyár Rt. kerámiai üzeme. A Hercegprimási Tégla és Kályhagyár tulajdonképpen két gyárból áll. Az egyik a hercegprimási uradalom téglagyára, a másik pedig a volt Eggenhoffer-féle téglagyár. A hercegprimási uradalomtól bérli a gyárat a részvénytársaság, az Eggenhoffer-féle gyár azonban már a saját tulajdona. A két gyár 1912-ben egyesült, a mai cimét pedig 1928ban vette fel, amikor az edénygyár leégett és az új kályhagyár felépült. A Hercegprimási Tégla-, Agyagárú- és Kályhagyár és az Eggenhoffer-féle gyár teljes átvételével megindult üzemi vállalkozás szerencsésnek bizonyult, amennyiben egy kézben is teljes szakszerűséggel irányítják a munkát. Az üzleti irányzatot csak egy körülmény befolyásolja és ez egyedül az, hogy Esztergom határváros és elveszítette a Duna másik oldalán lévő vidéket. Ha nem jött volna közbe Trianon, ez a gyár messze vidéken híres lenne és hatalmas fejlődésen ment volna keresztül. Ha pedig rövidesen majd visszakapjuk az elszakított területeket, amilyen munka folyik ma a gyárban és amilyen kitűnő árúk, különösen kerámiai árúk kerülnek ki belőle, a gyár a nevezetes nagy gyárak sorába fog lépni. A gyár télen-nyáron működik. Évi termelése négymillió tégla, cserép és ezeknek válfajai. Frommer Sándor üzemigazgatóval járjuk végig mind a téglagyárat, mind pedig a kályhagyár telepét. A téglagyárban gépek zúgnak, leányok és fiúk csillén téglákat tóinak, csikorog a felvonó, munkások hányják a földet. Jóleső látvány nézni és hallani, hogy a csöndes Esztergomban a munka zajától szinte kiáltani kell, hogy egymás szavát érthessük. A présházban a téglavágók munkáját nézzük. A második emeletről zuhan le a föld az első emeleten lévő hengereken keresztül az adagolóba, innen pedig a földszinten álló préselőgépbe. Gyönyörű, sima tömbben jön ki a nyersanyag. A téglavágó három téglát vág egyszerre. Napi harmincezer nyers téglát visznek ki innen és ez a szám azt jelenti, hogy a téglavágónak naponta tízezerszer kell lenyomni a vágószerkezetet. Ugyancsak a présházban készülnek a cserepek is. Nagyon érdekes a gerinc-cserép készítése. Több szabadszáritóban száradnak a téglák. A leggondosabb munkát követeli meg a téglaszáritás. A jó munkát és a jó árút a téglamester felügyelete biztosítja Amikor a nyers tégla teljesen kiszáradt, az égetőkemencébe szállítják. Tizennégy kamrából álló körkemencéje van a gyárnak és kétszázezer tégla fér el benne. Rettenetes a hőség a körkemence tetején, ahol az égetők dolgoznak. Hétszáz fok a kemencében, 50 fok idefönn. Hogy a gyár mennyire törekszik a fejlődésre, igazolja, hogy éppen most kísérleteznek egy födémtégla előállításával. A munka már igen előrehaladt. A téglamester segítségére egy főgépész és egy segédgépész áll. Átmegyünk a kályhagyárba. A kerámia-ipar egy jelentős üzemét találjuk itt. A gyár a pécsi Zsolnaygyárból hozatta üzemvezetőjét, Sandmann Istvánt. Aki fogalmat akar alkotni az itt folyó munkáról, az elsősorban tekintse meg Sandmann István laboratóriumát. Itt nemcsak az előállításhoz szükséges előmunkálatok, kísérletek és tervezések folynak, hanem a művészi alkotások szép példányait is megtalálják. A kályhagyárban használatos nyersanyag külföldről érkezik. A nyersanyagokat — különféle szinű föld és agyag ez tulajdonképpen — először áthengerlik. Az egyik hengerből éppen lisztszerű fehér por hull alá. Ezután következik az iszapolás, majd a szűrőprésen és dobokon át végre tömlőkbe préselik a massát. Az első emeleten hatalmas négyszögletű tömbök állanak a segédmunkások mellett. Először lapokat metszenek le, majd gipsz formákba gyúrják. Új különleges ipar munkája kapcsolódik bele Esztergom életébe. Nyugodtan beirhajuk Esztergom ipartörténetébe, hogy kerámiai ipara jelentős. A formából kikerülő nyers kályhacsempéket szárításra viszik, majd első égetés alá kerülnek. Az első égetés után festik be mázzal a szebbnél szebb darabokat. Bármely szinben festhetik a kályhacsempéket. Ezután kerülnek második égetésre. A kikerülő csempéken rajta a szép szines zománc. Csöndes, de annál eredményesebb munka folyik itt. A kályhagyár ma már a legjobb hírnévvel bir. Igazolja ezt az, hogy igen sokan évről-évre kicserélték kályháikat, mert akármilyen kályhatipus mindig hagyott maga után valami kívánnivalót. A hercegprimási tégla- és kályhagyár kályháinak beépítésével teljes a megelégedés, mi több, a jó és praktikus tüzelés hosszú időre biztosítva van. Számos esztergomi és vidéki példa igazolja ezt. Még csak annyit, hogy a hercegprimási kályhagyár kályhái a lakás díszére válnak. Autó- és motorszaktanfolyam nyílik meg Esztergomban A budapesti „Kultur" autószakiskola május hó 23-án este 7 órakor négyhetes tanfolyamot kezd a Deák Ferenc-utcai reáliskolában úrvezetők és hivatásos soffőrjelöltek, hölgyek és urak részére. Napi elfoglaltsága mellett is zavartalanul tanulhat mindenki, mert az elméletet az esti órákban 7—8 ig, mg gyakorlati részt, vezetni, a nap bármely órájában lehet tanulni. Az iskola célja : a vidéken lakóknak is lehetővé tenni ugy az autóvezetést, mint a traktor, kerékpár és csónakmotorok elméletének szakszerű tanulását a legmodernebb felszerelések segélyével. Ezen tanfolyam elvégzése után a tanulók bizottság előtt levizsgáznak és gépjárművezető igazolványt nyernek. Az iskolát vezető gépészmérnök személyesen fogja felkeresni a részletek megbeszélése céljából mindazokat, akik mielőbb jelentkeznek Meszes István illatszettárában. Meg kell még említeni, hogy az iskola vezetője, a szaktanfolyamon való részvételt megkönnyítendő, előnyös fizetési feltételeket állapított meg és a dijaknak 10 pengős havi részletekben való fizetéséhez is hozzájárult. rt*WVi««MUWVUWMUUVWHM Habselyem nőibluzok, kombinék, nadrágok legolcsóbbak Keménynél. Függönyök nagy választékban Illés Sándor cégnél. Matt selyem harisnya elsőrendű J1-82 Keménynél.