Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-20 / 40.szám

HETI ESEMÉNYEK Az „Esztergom és Vidéke" körútja a varmegyében X. CSOLNOK BELFÖLD A magyar kormány panaszt nyúj­tott be Genfben a sorozatos szerb határsértések miatt. — Meghalt So­mogyi Szilveszter, Szeged nagy al­kotó polgármestere. — A szárazság miatt vízhiány van Budapesten. — Aláirtak az olasz-osztrák-magyar gazdasági egyezményt Rómában. — Göring porosz miniszterelnök átuta­zóban repülőgépen Budapesten volt. — Rákosi Mátyás volt népbiztost ismét letartóztatta az ügyészség. — Megvonták a repülési engedélyt a „Gerle"-szöktető pilótáktól. — Egy rendőr önvédelemből agyonlőtte Jesz­más József ismert boxbajnokot. — Ünnepélyesen avatták fel Budapes­ten Bem apó szobrát. — Meghalt Bódy Tivadar, Budapest volt polgár­mestere. — Papp Kálmán százados lett a világ élőgalamblövő bajnoka. — Sárost, a hires futballista sikere sen tette le harmadik alapvizsgáját a szegedi egyetemen — Metángá sat találtak Balatonfüreden. — A Prohdsska emléktemplomban sír­emléket állítanak Prohászkának Szé­kesfehérvárott. — Törvényjavaslat készül a kémkedések szigorúbb bün­tetéséről. — Visszahívták a ma­gyar-jugoszláv kereskedelmi tárgya­lásról a jugoszláv kiküldöttet. — 50 motoros osztrák rendőrtiszt érkezett Budapestre. — A budapesti árú­mintavásáron 600 ezer látogató, 70 ezer idegen és 2720 vagon árú volt — Győr baromfi exportvásárt alapit. — Elfogatóparancsot adtak ki Windischgraetz Lajos herceg ellen. — Francia képviselők jönnek Bu­dapestre. — Sopronvármegye sta táriumot kér a gyújtogatókra. — A vendéglősök és szállodások végleg a borravaló mellett döntöttek. — Jö­vőre 300 éves lesz a Pázmány egye­tem. KÜLFÖLD Sztálin orosz kommunista diktá­tor első felesége öngyilkos lett. — Botrány és vihar volt a francia ra­dikálisok pártkongresszusán. — Ro­mánia lefoglalta az összes tengeri készleteket. — Ottó királyfi hossza­sabban tárgyalt Baselben Jenő fő herceggel. — Braziliában 26 mii lió zsák kávét semmisítettek meg. — Rómában telepszik le XIII. Al­fonz spanyol exkirály. — Kihirdet ték az ostromállapotot Lettország ban. — Légivonattal kísérletezik Szovjet-Oroszország. — Pororkán dühöng Amerikában. — Mélypontra sülyedt a német márka aranyfede­zete. — Tilos a vad házasság Szer­biában. — Mussolini a leszerelés kudarcát a Népszövetség halálának mondja. — Galileában az özönvíz Tiberias városát megsemmisítette. — Bányalégrobbanás volt egy belga szénbányában 32 halottal. — Isten és a vallás ellen új rohamot indított az orosz szovjet. — Bombát tettek Dolifuss osztrák kancellár asztalára. — Anglia válogatott futballcsapata 2: l-re Prágában is kikapott. — Uj képviselőválasztások lesznek Bulgá­riában. — Lezuhant a német sztra­toszféra léggömb. — A japán árú kivitel május hónapban 23 százalék­kal növekedett. — Tilos a pártuni­formis a német templomokban. — Trockij véglegesen elhagyja Fran­ciaországot és Svájcban akar letele pedni. — A délsarki tengeren 42 ezer bálnát öltek meg a mult nyá ron. — Lengyelországban új kor mány alakult. — Egy francia ver­senykocsi belerohant a tömegbe, 8 halott. — Törökország csatahajó­kért földet ad Japánnak. — A finn miniszterelnök pünkösd után Buda­pestre jön. — Belgium acélerődö ket épít határain. — Lepra és ki­ütéses tifusz pusztít Szerbiában. — Négyszázezer hivatásos gonosztevő van az Egyesült-Államokban. Autóbuszon megyünk Csolnokra. Táborig öten megyünk, azután már csak ketten. Azt halljuk, igy van ez majd mindig. Hogyan lehet így fenn­tartani autóbuszt ? ... Dorogon túl gödrök vannak az országút közepén egymásután sorban. A por elvisel­hetetlen. Nem csoda, hogy gödrös a dorog— csolnoki út. Építik a homokvasatat, Hárommillió pengőt dob bele a bánya a homokvasút építésébe. Micsoda óriási munka! A távolálló nem tudja ezt elképzelni! Hegyoldalt faragnak le, hidat építenek, két domb közti völgyet töltenek ki. A vízzel hada­koznak, követ robbantanak — nincs semmiféle akadály, a homokvasút­nak meg kell épülnie. Hárommillió pengő . . . Nincs is itt a környéken munka­nélküli! Nem kapni napszámost. Az állam példát vehetne. Ilyen nagy munkákat kellene több helyen az országban megindítani, akkor nem lenne nálunk munkanélküli. Csolnokon, a falu fölötti dobon fúróállvány áll. A bányáé. A bánya uralkodik itt. A bánya jelenti Csol­nokon az életet. Az autóbusz a községházánál áll meg. Mindjárt felkeressük Meszlényi Béla főjegyzőt. — A község lakósága német. Majd­nem minden lakos a bányából él. Csak nyolcvanhárom gazdacsalád van. Csolnokon terem a Salgótar­jáni legjobb szene. Munkaalkalom mindig van, az élet nálunk normá­lis. Az emberek felfogása a háború után igen megváltozott. Jellemző erre, hogy ma a huszonöt-harminc éves fiatal ember házat. épit. Meg­fontolt, takarékos és előrelátó. Ez a kerete Meszlényi főjegyző tájékoztatásának. A többiről, vagy a szavak mögött rejlő valóságról közvetlenül győző­dünk meg. Könözsy Endre igazgató­tanító kalauzol minket a községben. Nincs munkanélküli Csolnokon, nem kapni napszámost, normális itt az élet — ezek a mondatok kava­rognak bennünk, ahogy az utcát járjuk. Ha nem mondjuk is, hogy jólét van Csolnokon, de azt mon­dani is nagy dolog ma, hogy nor­mális az élet. Látszik ez a rendkívüli tisztaságon, szép német udvarok, fehéren meszelt házhomlokzatok. Most különösen egyetemes tisztálkodás folyik, mert pünkösd vasárnapján búcsú lesz a faluban. Rezes banda, ünneplő ruhák, szines pántlikák, ringó szoknyák és rozmaringok. És ünnepi lakoma. Betérünk Dlabig Pál ötven holdas gazda portájára. Megnézzük a laká­sát. Az első szobát, Rendkívül ér­dekes. Majd a plafonig érnek az ágyakra feltornyozott vánkosok. Pa­tyolat tiszta vánkosok. A horgolás­ban kék vagy píros szalagok. A szobaszögletben az úgynevezett sub­lót, rajta sok csecsebecse, a falon szines papirkoszorúk és szentképek. Odakünn hőség, idebenn kellemes hűvösség, egyetlen légy nincs. A többi szobában is ugyanilyen tiszta­ság. Példát lehet venni. Talán azt felelné valaki: Könnyű a csolnokiaknak, jólétben élnek, hát tiszta lehet a portájuk. Erre azt fe­leljük : vannak szegény svábjaink is, de ezeknél is példás tisztaság van. Megtekintettük egy kisebb gazda házát is, ott is ragyog a szép rend és csinosság. Az egyik utcában lakodalmas nép. A vőlegény leányvári leányt vesz el. Itt van a biró is, szóba elegyedünk vele, körülöttünk leányok és legé­nyek. Csodáljuk a lányok szép öltö­zetét : monogrammos ingblúz, sok szoknya, a nyakon gyöngysor, szi­nes pántlikák. Azt mondja az egyik lány, hogy nem ebben a ruhában megy a lakodalomba. Délben se­lyembe öltözködik. Meglátogatjuk Bokovies József dr. plébánost is. Igen kellemesen elbe­szélgettünk itt is. Ismét egy község, ahol teljes a harmónia a jegyző, a pap és tanitó között. Elbeszélgetünk a plébánosnál a község eredetéről. Csolnok valamikor magyar község volt. Nem lenne ér­dektelen kikutatni, hogy mi volt az oka a magyar lakóság eltávozásá­nak. 1335-ben már volt temploma a községnek. A jegyzőnél, a papnál, a tanító­nál érdeklődtünk, van-e a község­ben pángermán agitáció. Agitáció tulajdonképpen nincs, gyűlést azon­ban szoktak tartani. Az agitáció annyiban áll, hogy a szónok min­dig ezen a vesszőparipán lovagol: Mielőtt a németek Magyarországon letelepedtek volna, az ország nagy pusztaság volt. A kultúrát a német Glatz Gyula polgármester elnök­letével közgyűlést tartott szerdán délután a város képviselőtestülete. A közgyűlésen két fontos tárgy sze­repelt : a Hungária Villamossági Rt. szerződése és a városi gaz­daság kérdése. Sántha József dr. előadta, hogy a Közigazgatási Bíróság formai hibák miatt megsemmisítette a városnak azt a közgyűlési határozatát, amely a Hungáriával kötött szerződést el­fogadta. A kérdés most az, hogy a közgyűlés fenntartja-e és érvényesnek mondja-e ki az 1931-ben hozott határozatot, vagy pedig nem. Jármy Isván kérdéseket tesz fel, melyekre Etter Jenő dr. főügyész adja meg a felvilágosításokat. Hosz­szabb, de nyugodt vita folyik. Vitéz Szivós-Waldvogel József azt mondja, hogy a határozatot formai hibák miatt semmisítették meg, ezeknek a formai követelmé­nyeknek azonban most eleget tesznek. Semmi másról nincs szó. Kiffer Ferenc felszólalásában pa­naszokat említ a Hungáriával kap­csolatban. A polgármester azt válaszolja, hogy a panaszokat a legmesszebb­menőleg megvizsgálják és rendszerint ő maga intézkedik. Zwillinger Ferenc villamos-bizott­ság megalakítását sürgeti. Vitéz Szivós-Waldvogel József hangsúlyozza, hogy csak akkor le­het panaszokról beszélni, ha ezeket az illetékes he­lyek elé viszik. Az még nem panasz, ha az embe­rek összejönnek korcsmákban és el­mondják észrevételeiket. Legyen bá­torságuk az illetőknek a panaszo­kat, ha vanak, az illetékes helyekre juttatni. Ami ezenkívül folyik, az nem más, mint izgatás. Csákváry Mihály előnyt akar biz­tositani a városnak. Indítványozza, hogy a Hungária-kérdést vegyék le a napirendről. Vannak sérelmek, eze­ket előbb meg kell beszélni, össze kell gyűjteni a biztos adatokat és szorgalom és munkaszeretet emelte. A másik vesszőparipa, hogy aki elhagyja anyanyelvét, az elveszti lelki egyensúlyát és sehová nem tartozik. Se német, se magyar nem lesz. Ha ezt agitációnak lehet nevezni, az agitációért nem a német lakósá­got kell okolni. Vannak soviniszta és véres szájú agitátorok, tessék azokat elővenni. A népet nekünk kell vezetni. Egyébként a pánger­mán agitációval a községlátoga­tások után külön fogunk fog­lalkozni. Igen érdekes tapaszta­lataink vannak. 1920-ban csak németül folyt a tanítás Csolnokon, ma csak magyarul. Az alapvető fontosság azonban az, hogy van óvodája is a községnek, két óvónő kétszáz gyermeket tanít Magyarul tanítanak. Ezekből a gyer­mekekből egészen új generáció lesz. Még sok mindenről Írhatnánk, de elég ennyi is. csak aztán döntünk, hogy fenntart­suk-e a szerződést a Hungáriával vagy se. Ő nem beszél a Hungária ellen, maradjon meg továbbra is a Hungária, de orvosolni kell pana­szokat és a városnak több előnyt kell szerezni. Hermann Lajos konkrét panaszt ad elő. Azt mondja, a Hungáriának, mint gyárüzemnek huszonöt mun­kást kell alkalmazni, ezzel szemben pedig hét-nyolc munkása, szerelője van. Vitéz Szivós-Waldvogel: Ez nem tartozik ide. Glatz Gyula: Gondoskodunk róla, hogy a törvény intézkedéseit be­tartsák. Erős István egyes szentgyörgy­mezői utcák jobb megvilágítását kéri. A Dobozi-utca vége sötét. Vitéz Szivós-Waldvogel: Ha na­gyobb baj nincs, ez ugyan kicsiség. Egyébként úgy szerződtünk, hogy a Hungária a közvilágítást ingyen adja. Évenkint öt percenttel sza­porítják az utcai lámpákat a város egész területén. Meg kell mondani azt is, hogy nem akarják belátni, hogy kifelé terjeszkedni nem lehet. A városnak a belterületen kell fejlődnie. Károsnak kell tartani, hogy például a város végén épült egy-két ház részére közműveket kérnek. Igen sok pénzbe ke­rülne, ha a város messze végében épült pár új ház érdekében csatornát, vízvezetéket, vil­lanyt építenénk Az okos gazdálkodás azt követeli, hogy befelé fejlődjünk. Nem beszél az ellen, hogy a szentgyörgymezői gyér világítást ne javítsák meg, is­métli, ez kicsiség, de rajta lesznek, hogy az ünnepek után a hiányzó lámpák pótoltassanak. A kívánság részletkérdés, kár ilyen kérdésekkel elhúzni a közgyűlést. Indítványozza, hogy vita nélkül döntsenek a Hun­gária-ügyben. Jármy István azt kéri, ha új szer­ződés kötése lehetséges, azon kell lenni, hogy a villamosvilágitásra vo­natkozó szabályrendeletet több pont­ban módosítsák, mérsékeljék a di­jakat és egységesítsék a különböző feszültségeket. Etter Jenő: Kötelességem beje­lenteni és felhívni a képviselők fi­gyelmét arra, hogy ha a közgyűlés Heves viták a városi közgyűlésen a Hangáriáról és a városi gazdaságról

Next

/
Oldalképek
Tartalom