Esztergom és Vidéke, 1934

1934-04-26 / 33.szám

Felejthetetlen napot töltöttek az esztergomlak Egerben Szombaton délután egyre csöngött az esztergomi idegenforgalmi hivatal telefonja. Délig körülbelül ötszáz jelentkező volt az egri kirándulásra, de délután valóságos rohamot intézett a közönség a hivatal ellen. Bodor Zoltán nem győzte a jegyeket kiadni. Este 8 óráig tartott szolgálatot és amikor lezárta a jelentkezést 716 volt a résztvevők száma. Reggel öt órakor már sűrű csoportok tartottak az állomásra. Az ég borús volt. Fél hatkor Béres István theológiai tanár csendes misét mondott. A zárda növendékei szép énekekkel tették bensőségessé a misét. Tizzennégy kocsi telt meg a kirándulókkal. Hat óra tíz perckor fütyülés, kendőlobogtatás és lassan kifutunk az állomásról. Budapestig többször megállunk, mindenhol sokan szállnak fel. Dorogon a dorogiak, tokodiak, nyergesiek és süttőiek szállnak fel nagy tömegben. Szemereg az eső. Jaj, csak ne essen — aggodalmaskodtak az utasok. De azért jó a hangulat, már több felől nóta hallatszik, sőt gramofon is szól az egyik kupéban. Angyalföldről átvágunk Rákosra. A miskolc—hatvani vonalon járunk, a vonat meggyorsul. Eddig csak filléres volt a vonat, de most már gyors is. A felhők mögül kibúvik a nap. Fokozódik az öröm. Budapesttől Egerig. Az I., IL, III, IV. és V. kocsiban a zárda növendékei utaznak. Itt állandó a jóhangulat, folyton énekelnek és csicseregnek a lányok. Pár szót váltunk Blaskovits igazgatóval és Béres tanárral. A zárda 220 növendéke jött el. A VI. kocsiból nem szabadulunk egykönnyen. Ennek a kocsinak a nagyobbik szakaszában igen nagy a jókedv. Itt vannak Riedlyék, Brutsyék, Reuszék, Katonáék. Brenner Antal üdvözli éppen vitéz Szivós-Waldvogel Józsefet, két bencéstanár beáll egy kártyapartiba, Einczinger Feri olvasna, de nem tud, a nevetésből és jókedvből kacagás csendül ki. Riedly Csöppi és Divéky Kató társasjátékot játszanak. Mike Marika meg énekli, hogy: Sörtől a bortól a ... Egy konyakos üveg jár kézről-kézre Brutsyéknál, nagy a hahota, mert dudli van az üveg száján. Berényi Zoltánné meséli, hogy Egerben született. Tizenöt éve nem volt otthon. Riedly Gyuláné is haza utazik, Egerben vannak a szülei. Mindenféleképpen nagy az öröm. Ennek a kocsinak a jókedvét csakhamar hirül veszik a más kocsiban utazók is és többen látogatóba jönnek. Átjön néhány percre Meszlényi Zoltán primási igazgató is. Bodor Zoltán jön jelenteni, hogy Hatvanban friss sörcsapolás lesz, mire a vonat befut. Hurrá — éljen — kiáltják. Püspöki Aladár vonalfelvigyázó főintéző egy feketeszakállas főkalauzzal ellenőrzésen jár. Mindenütt mosolyogva üdvözlik a feketeszakállas főkalauzt, Pető Györgyöt. Itt jegyezzük meg, hogy a kalauzok a legnagyobb figyelmet tanúsítják. Egy másik „főkalauzunk" is van. A Jedlicska Pista. Van is rend a vonaton. Hárman a kupé első kis terében énekelnek, Jedlicska Pista szigorúan mondja: Kérem, tantusszal itt nem lehet utazni. Hatvan — kiáltják. Elfogy jó sok pohár sör. A mozdonynál fényképeznek. Már indulunk is. Balra a Mátra, jobbra az Alföld kezdődő sikja. A 7-es kocsiba látogatunk. Itt már kiürült egy demizson. A 8-as kocsi talán még a 6os kocsi hangulatát is túlszárnyalja. Ez a „városi" kocsi. De elmondhatjuk-e, hogy hogyan telt el az idő minden kocsiban ? Elhagyjuk Füzesabonyt és felvágunk Egernek. Csak arra figyelünk fel, hogy 11 óra lesz. Fütyül a vonat, mindenki az ablakokhoz tódul: Itt van Eger. A magyar Athénben. Katonazenekar fogadja az esztergomiakat. És nagy éljenzés. Több városi vezetőember mellett ott láttuk Subik érseki irodaigazgatót. Több katonatiszt is kijött. Az üdvözlések után hosszú sorban megyünk a főutcán végig. Harangoznak, a dóm harangjai szólnak. De gyönyörű a hangjuk. Az emlékműnél v. Szivós-Waldvogel József ny. tábornok mond szép megkapó beszédet és helyezi el az esztergomiak gyönyörű fenyőkoszorúját. A beszéd után Kőhalmy László dr. Gyula diák a „Hősökhöz" cimű versét szavalta el nagy hatással. A kis, de felemelő ünnepség után Eger impozáns székesegyházába vonulunk. Csodálattal és megilletődéssel hallgatjuk a kismisét. Búg a hatalmas orgona és szétnyitja kelyhét a lélek. Szép hangon énekel a kántor, áhítattal hallgatjuk. Nagyon szép volt a „Szent Atyánk, kit Jézus tett atyánkká" c. ének. Süt a nap az egri utcákon. Ebédre mennek az esztergomiak. Ki a Koronába, ki a kitűnő Koczán-vendéglőbe, mások meg a Park-vendéglőbe. Könnyű volt válogatnj, mert a bevonulásunkkor röpcédulákat osztogattak. Könnyű volt rájuktalálni is, mert az egriek — bárkit is megkérdeztünk — igen figyelmesen álltak szolgálatunkra útbaigazítással. Külön reklámja volt az egri bikavérnek. No, lesz itt ma jókedv. Eger legelőkelőbb szállója a „Korona". Gyönyörű épület. A papság tulajdona. Eger Gellért-szállója. Gyönyörű a hallja, a bejárattal szemben, vitrinben, iparművészeti remekmunkák. Két hatalmas étterem terítve. Kellemes nagy terrasz, lenn szép kert. Hatvan modern szobája van. Hideg és meleg víz. Pompás a kiszolgálás, borravaló nincs. Igen dicsérték az esztergomiak a Koczán-vendéglőt is. Az esztergomi Magyar Királynak felel meg. Kitűnő vendéglőse eredeti vendéglős öltözetben fogadott. Kék kötény volt előtte, fején korcsmáros sapka. Igen szép közönsége volt. Tisztek is járnak ide. Ebéd után egri újságot kérünk. Mit ir az egri újság? Az első cikk az alispán és a polgármester harcáról szól. Szóval itt is van harc. A polgármester nem fizeti a rendőrségi hozzájárulást. Erre az alispán úgy nyilatkozott, hogy „a polgármester viselkedésén csak mosolyogni lehet." Még hozzáteszi, hogy „a közigazgatási tisztviselő tanulja meg magát fegyelmezni." Ebéd után sétára indulunk Eger utcáin. A nevezetesebb utcákon mindenütt virágágy, gyepágyak szép bokrokkal. Ne is vitatkozzunk tehát Esztergomban, hogy kell-e a szépítés vagy sem. Nincs idegenforgalom szépítés nélkül. Megtekintjük a város nevezetességeit. Sok szép palotája van Egernek. A belváros igazi városkép. Kiemelkedik belőle a Lyceum hatalmas épülete. Tornyában csillagvizsgáló van. Érdemes megtekinteni. Az utcák tiszták. Az érseki kertben gyönyörű sétány. Ilyen kert hiányzik Esztergomban. Megtekintjük a strandfürdőt is. Az esztergomi fürdőtelep szebb. Dobó István várában. Fölbaktattunk a várba, az „Egri csillagok" hajdani világába. Részben már restaurálták a várat, részben most folynak a feltárások. Káívária-út vezet föl, a hegy tetején három kereszt. Lőréseken az utca egy-egy darabja látszik a mélyben. Megállunk a keresztek alatt, szél fúj a gömöri hegyek felől, ezüstös felhők úsznak sietve. Mi az első gondolat itt, mit keresünk legelőször? Gárdonyi Gézáé az első gondolat, az „Egri csillagok

1

' költőjének sírját keressük. Ott látszik előttünk a Bebek-bástyán. Odamegyünk egy imára. De sok ima száll itt az ég felé ... Keresünk egy helyet, ahol senkisem zavar, ahol magányosan beszélgethetünk az egri csillagokkal, ahol a legjobban felidézhetjük a régi időket, Dobó István és Bornemissza Gergely hősi világát és Gárdonyi Géza szellemét. Gárdonyi teste, „csak a teste" ott pihen a tölgyfa kereszt alatt, a szelleme örökké itt leng a romok fölött. A Kálvária-domb meredek oldalában találunk pihenőhelyet. Az egész várost látni innen, a szemünk előtt a Bebek-bástya, jobbra várudvarok. A város vége síkba fut. Onnan jött a török .. . Futnak a felhők, szél borzolja a a dús füvet. Nincs itt talpalatnyi hely, melyet vér ne öntözött volna. Eger csöndesen hallgat odalenn. Kerületről-kerületre siklik a szemünk. Ott a Hatvan

\-hostya — mint itt a kerületet nevezik, amott a makiári, azután sorjában a Rácz- és a Cifrahostya. Most hirtelen a templomokra ugrik a tekintet, majd egy pillanatra be kell hunyni a szemünket, valami furcsa érzés támad bennünk . . . Hogyan is állnak a templomok? Ott a Lyceum, a dóm, a barátok és a minoriták temploma. Félre esnek a vártól. A vár alatt a zsidótemplom. Hunyt szemmel úgy látjuk, mintha megindulnának a templomok. Mintha ide sorakoznának a vár alá és védőgyűrűt alkotnának a síkságszájában . . . Igen, közelebb kívánkoznak a mi templomaink. De hazátlanul fúj a gömöri szél... Hej, ha a szél beszélni tudna, ha itt a falak hangot adhatnának . . . Vonat dübörgése hallatszik, megzavarja a vár csöndjét, elkergeti a látomásokat. A vonat a vár egy részét vágja ketté. A putnoki vonat dübörög át. Ének hangzik a Gárdonyi sírja felől. A zárda növendékei énekelnek. Kis ünnepélyt tartanak. Verset, éneket kap szárnyra a szél. Megható . . . Nyugosznak itt a hősök, hallgatnak a falak, meg nem áll a szél. Sirva bolyong, csapkod, táncol a szél. Csak egy percre hailgat el, mikor a fehér lelkű leányok imára kulcsolják kis kezüket. Soha, soha nem jön vissza a régi dicső idő, de vájjon új hősök támadnak-e ma vagy holnap, ha hivna a haza, tudnánk-e mi is úgy szeretni a hazát, mint az egri csillagok?... Odalenn, az Almagyar-utcán verkli szól és papagáj rikolt.. . A kazamatákba ereszkedünk le. Villanyvilágítás, mély folyosók, tátongó üregek, aknaőrhelyek, négyszáz éves kősírok, ágyúgolyók, egy fülkében a mennyezetig felhalmozva koponyák és csontok — vörös fényben. Magyar harcosok csontjai... Hősöké... Szemüregükben halál, de azontúl megdicsőült örök élet. Hideg szélfuvalat rohan a folyosón végig. Nagy csönd. A lélegzet is eláll. Víz csobogása hallatszik a föld alól. Lenézünk a százméter mély várkútba. A kitűnő idegenvezetők — hölgyek is voltak közöttük — pontosan és szépen magyaráznak. Szinte megelevenednek a koponyák lelki szemünk előtt, a szemüregben szemek csillognak, ragyogó kék szemek. Új világba sülyedünk, az egri hős nők és hős harcosok lehelletét érezzük szinte. Fellélegzünk odakünn, örülünk a napvilágnak. Kis kertbe jutottunk. A várbeli Török-kert vendéglőbe. Frontharcosok ülnek hosszú asztalnál egri bikavér mellett. Cigánymuzsika szól. Sűrűn térnek be ide az esztergomiak és valamennyien egri bikavért rendelnek. Eger szebb innen .. . A Koronában öt órai tea. Tánc, muzsika, jókedv. Kitűnő a hangulat. Csak az a baj, hogy nem lehet az óramutatót megállítani. Eljön az indulás ideje. Fájó szívvel veszünk Egertől búcsút. A kedves egriek kikísértek minket az állomásra és szívélyes búcsút intettek : a viszontlátásra Esztergomban. Az egri bikavérből a vonatra is került. Csoda, hogy ki nem siklott a vonat a jókedvtől, a muzsikától, meg a tánctól. Mert így jöttünk haza . .. Az utolsó szó Bodor Zoltánnak szól: kitűnően sikerült az út. Minden szép és jő volt, máskor is kérünk ilyen kirándulást. Vécs Ottó. • • Bosco szent János ünnepe Budapesten A magyar Szaléziánusok e hó 29 én tartják Budapesten a Szent István Bazilikában rendalapitójuknak ; Bosco Szent Jánosnak ünnepét. Az ünnepélyes pontifikális n*agymisét dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás fogja mondani. Az ün nepi szónok P. Zadravetz István v. tábori püspök lesz. A zenét az esztergomtábori polgáriiskola és az intézet növendékei fogják szolgáltatni, megerősítve a budapesti szent István bazilika énekesei egy része által. Az istentiszteletet a rádió is közvetíti 10 órai kezdettel. A Máv. Igazgatósága erre az alkalomra külön kulturvonatot engedélyezett, 66 °/o os kedvezménnyel Esztergom és Budapest között, mig Nyergesujfalu és Budapest között a rendes reggeli vonatra az űa lepelyre felvonulók számára 50 % os kedvezményt ad. Felkérjük Don Boscó m nden tisztel ját, de különösen a polgári iskolát láogató gyermekek szüleit, hogy minél nagyobb számban csatlakozzanak Don Bosco magyar fiaihoz, hogy rendalapitójukat méltóképen ünnepeljék meg Magyarország fővárosában. A résztvenni óhajtók jelentkezne nek az esztergomi Idegenforgalmi Hivatalban (Kossuth Lajos u. 25., telefon : 44. szám), ahol felvilágosítást szi vesén adnak a vonat indulását, stb. illetőleg. Az Esztergomi Körzeti Úszóbarátok Egyesületéről Lapunk mult heti számában bejelentettük, hogy Esztergom a szülővárosa egy sporttámogató mozgalomnak, amely hivatva lesz az egész országban elterjedve megadni a lehetőségét annak, hogy a magyar úszósport ujreneszánszának csillaga felragyoghasson s az egyre közelgő olimpiászra ismét verhetetlen úszógárdát állithasson Magyar ország. Jeleztük, hogy az uj egyesület oly módon kéri a támogatást, hogy a csekély tagdijak fejében nyújtott előnyök révén azok teljes egészükben meg is térülnek. A tagdijakból befolyó összeget — az alapszabályok szerint — a középiskolás és levente ifjúság helyes úszástanitására — uszótanfolyamok rendezésével — versenyek rendezésére és az eredményeket elért úszóknak versenyekre való kiküldésére s így az