Esztergom és Vidéke, 1934

1934-01-14 / 4.szám

Minthogy ez a közgyűlési határozat nem tesz különbséget a hátralék fe­lének elengedésére nézve azon há­zak között, amelyek csövezettel ellá­tott utcában vannak, és azon házak között, amelyek olyan utcákban van­nak, ahol nincs csövezet s igy a tulajdonosok nem is vezethették be házaikba, természetes tehát, hogy ez utóbbiak is részesülnek az 50 °/o-os elengedésben. Egyesek több kedvezményt remél­tek, de akadtak földmivesek is, akik nem voltak hajlandók még ezt a kedvezményt sem megadni; úgy gondolkodván, hogy ha ők nem kap­tak kedvezményt, -mások se része­süljenek abban; hogyha ők eddig is és a jövőben is a teljes vizdij ter­hét viselik, fizessék meg mások is; sőt még a vezetékkikapcsolást is emlegették, s hogy ezentúl ők is csak féldijat fizetnek. Ez a fellépés nekik nem használt, de hiába, a magyarnak régi bűne, hogy nem tart össze, inkább marja egymást; azonban ártott az ügyünknek, mert amint ezt hangoztatni kezdték, a bi­zottság a kedvezmény pótlására tervbe vett 20.000 pengőt azonnal leszállította 6.700 pengőre s csak ennyit vett fel az 1934. évi költség­vetésbe. Megengedem, hogy a ked­vezményben részesülők közül egye­sek megfizethették volna az egész dijat, azonban én megmaradok elvi meggyőződésem mellett, hogy aki nem vette igénybe az üzemet, az nem is róható meg annak egész terhével. A fenti határozatból kitűnik, hogy minél később kapcsolja be valaki házába a vízvezetéket, annál kisebb kedvezményben részesül; azért tel­jes jóakarattal ajánlom, hogy ameny­nyire csak lehet, iparkodjanak a ház­tulajdonosok beépíteni a vízvezeté­ket; ezzel a most nyert engedmény­nyel mégis könnyebben megtehetik. Ezt eddig is ajánlottam, mégis meg­gyanúsítottak, hogy én biztattam a földmiveseket a vezeték be nem kapcsolására és arra is, hogy ne fizessenek vízdíjat. Ezt a gyanúsí­tást visszautasítom. Hivatkozom az „Esztergom és Vidéke" 1928. évi 41. számában megjelent cikkemre, amely­ből — helyszűke miatt — csak annyit közlök hogy a legnyomaté­kosabban buzdítottam épen a föld­míves népet a vízdíj törlesztésére, nehogy a hátralékot rátáblázzák a házukra. Hangoztattam azt is, hogy a vízvezeték költségeit valakinek meg kell fizetni akár vízdíjban, akár pótadóban. Továbbá figyelmeztettem, hogy a hátralék után kamatot is szednek s ez évek során súlyos te­herré válik. Végre különösen intet­tem őket, hogy ne hallgassanak azokra, akik ezt kiabálják: „Ne fizessetek!" — maguk pedig első­nek vezették be házukba a vezeté­ket és fizetik is a vízdíjat. A képviselőtestület ugyanazon a közgyűlésen még egy — az állat­tartó gazdákat különösen érdeklő — határozatot is hozott. Ugyanis már 1928-ban kimondotta, majd 1932. okt. 9-én 315. kgy. sz. a. megismé­telte a képviselőtestület, hogy az állatok után kivetett vízdíjat 1929. évtől kezdve megszünteti és mind­azon állatulajdonosok hátralékát törli, akik 1933. július l-ig lefize­tik a lakóházuk után járó vízdíjat. Minthogy sok állattulajdonos a ne­héz gazdasági viszonyok, különösen a termények alacsony ára miatt, a kiszabott határidőre nem volt ké­pes megfizetni a lakóház után járó hátralékot, ennek következtében a városi adóhivatal nemcsak a laká­sok, hanem az állatok után kivetett és feltételesen már törölt dijakra is elrendelte a végrehajtást. Ezen a bajon azzal iparkodtam segíteni, hogy a képviselőtestülethez beadványt nyújtottam, amelyben a terminusnak 1934. dec. 31-ig való kiterjesztését kértem. A közgyűlés ezt meg is tette. Magától értetődik, hogy ez a ha­tározat vonatkozik azokra az állat­tartó gazdákra is, akik még be nem vezették házukba a vízvezetéket és a múltra nézve csak felét kötelesek fizetni a lakás után járó vízdíjnak. Jóakaratúlag figyelmeztetem te­hát a hátralékosokat, hogy használ­ják fel a közgyűlés által adott ha­lasztási időt, vegyék igénybe ez év folyamára megújított kedvezményt, mert ez a* utolsó terminus — ha most íz elmulasztják, magukra ves­senek, ha még az állatok után ki­vetett vízdíjat is ingatlanaikra táb­lázzák. Az eljárásra nézve némi tájékoz­tatásul két példát közlök: V. <J. gazda még nem vezette be házába a vízvezetéket. Állatok után hátraléka volt 60 P, lakása után kivettetett hét év folyamán ....... 288 P. Ha a 288 P-nek felét lefizette, az állatok utáni 60 P vízdíj töröltetik. Sz. F. már bekapcsolta a vízve­zetéket. Állatok után tartozott 72 P-vel, lakása után 7 esztendőn át kivettetett . . . . 360 P. Ha lefizette a 360 pengőt, töröl­tetik az állatok utáni 72 P hátra­léka. , ^ Két kérelemmel végzem cikkemet. Először azt kérem a várostól: mivel a Speyer-kölcsön legnagyobb részben a vízvezeték létesítésére fordíttatott, azért a Speyer-kölcsön kötvények­ne u ideiglenesen elmaradt törlesz­téséből és a kamatok csökkenésé­ből előálló összeg is elsősorban a vízdíj olcsóbbátételére fordittassék. Másodszor azt kérem, adja meg a város a vizdijhátralékosrjknak azt a kedvezményt, hogy f. évi január 1 tői számított öt év alatt kamatmentesen törleszthessék hátralékaikat, amint az állam is megadta ezt a kedvez­ményt az adóhátralékosoknak. Ezzel is könnyebbedni fog a vizdij terhe és biztosabban helyreáll a vizdij miatt megzavart béke és a felzak­latott kedélyek nyugalma. Számord Ignác. 90« ff • • Egy kérdőjelre már megadtuk ked­ves olvasóinknak a bizonyára meg­nyugtató feleletet s ime most még két kérdőjel mered az érdeklődők elé: 1. Mi lesz a beígért érdekes vígjáték, amely megelőzi és megadja a febr. 1-i Öregcserkészbál alaphan­gulatát ? 2. Mi az a keret, amelynek határain belül szabad a választás a febr. 10 i álarcosbál jelmezeinél. Készséggel adta meg a feleletet a „Karnevál báli tudósító" riporteré nek az öreg Hollók műkedvelői gár­dájának „direktora" ? Különös tekintettel a vidámság farsangi időszakára s mivel ez alka­lommal különben is az öregcserkész­bál alaphangulatának megvetése a műkedvelői gárda feladata egy pazar humorú vígjáték Ínyenc csemegéjé­vel fogunk szolgálni febr. 1-én a bál vendégeinek s azok számára, akik nem hivei a táncnak a színielőadást 2.-án és 4.-én is megismételjük. Maga a szindarab a budapesti Nem­zeti Színház legutóbbi óriási vigjá ték, sikere, az ősz óta még ma is műsoron lévő: „Szegény Mavrier." Különös érdekessége ennek a pom­pás vígjátéknak az, hogy a címében olvasható főszereplő egyszer sem je­lenik meg a színen, annál nagyobb bonyodalmat okoznak hajdani orvo­sának családjában ottmaradt fest­ményei, lévőn a szegény Mavrier egy későn felfedezett zseniális festő. A kacagtató vígjátéki fordulatok va­lóságos tárháza ez a végtelenül szel­lemes szindarab, mely valóban rá­szolgálta arra a sikerre, amelyet az az ország első színpadán aratott. A másik kérdőjelre csak annyit sikerült megtudnunk, hogy tekintet­tel arra az előkelő helyre, melyet a „Holló" cserkészcsapatok a vizi­cserkészek világában elfoglalnak, ezen vizesi mivoltuknak megfelelően az öreg Hollók idei álarcosbálja a „Matrózbál" nevet kapta. Bővebbet a Matrózbálról nem tudhattunk meg a rendezőség ugyanis kijelentette, hogy a jövő hét folyamán megje­lenő meghivókban minden közeleb­bit tudomására hoznak a meghí­vottaknak. m A tizennyolcévesek je­lentkezése A rendőrkapitányság felhívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy kor mányrendelkezés szerint minden magyar állampolgár é létének 19-ik évében való belépését annak az év­nek január 31-éig, melyben 18-ik életévét betölti, bejelenteni köteles. A bejelentés az előirt minta sze rint és erre a célra szolgáló beje­lentő lapok kitöltése utján történik. A' bejelentő lapokat kitöltés után a rendőrkapitányság bejelentő hi­vatalához kell beszolgáltatni. A bejelentő lapokon az összes adatokat pontosan és a valóságnak megfelelően kell feltüntetni. A beje­lentésre kötelezettel együtt a szál­lásadó (családfő) is felelős. Ezek szerint tehát 1934. jan. 1. és 3l-e között az 1915. évben szüle tett mindkét nembeli egyének (fér­fiak és nők egyaránt) kötetesek magukat külön bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy másik bejelentő lapon már eddig is be voltak jelentve. Aki a bejelentést elmulasztja, ki­hágást követ el és büntetésben ré­szesül. SMft Frontharcos közlemények Az esztergomi frontharcos cso­port január hó 7 én a városházán megtartott ez évi első összejövete­lén Makay Gyula ny. huszárezredes elnöki megnyitójában frontharcos bol dogujévet kivánt a szövetség hely­beli tagjainak s tájékoztatta a meg­jelenteket az országos nagytanács december havi gyűlésének lefolyá­sáról és határozatairól. A szövetség 1934. évi programm­ját vitéz Zsiga János dr. vezető tiszt ismertette hosszabb beszéd kereté­ben, amelyben kitartásra, további lelkes munkára és egyetértésre buz­dította a tagtársakat. A vezetőség ismételten kéri a hely­beli tagtársakat, amennyiben a fenti gyűlésen felolvasott névsorba nin­csenek még felvéve, nyilvántartá­sunk kiegészítése végett nevüket, foglalkozásukat, lakáscímüket és tag­felvételi számukat szóval vagy Írás­ban mielőbb jelentsék be a vezető­ségnek, amely a közeljövőben ki­nyomatja a tagnévsort. A frontharcos bélyegrendszerbe való belépést bejelenteni, bélyegeket és vásárlási könnyvecskéket igényel­ni a csoport pénztárnokánál (Kapisz­tóry Ferenc ny. intéző) és ellenőré­nél (Bauer Imre banktitkár) lehet. A legközelebbi baráti est január 16-án, kedden Strasser bajtársunk „Korona" kávéházában lesz. Husz éve lesz ez év júliusában, amikor orvul eldördült Szerajevóban az a revolver, amely közvetlen meg­3+1 lámpás 7331** BAND-PASS EUROPA» vevő készülék dirt a m i k u s hangszóróval Készpénzára: P 225.— Szölgyémy, Slmor J.-utca 1. indítója volt a négyesztendős világ­háborúnak. Folyó év július hó 28-án lesz a huszadik évfordulója annak, hogy a magyar városokból, falvakból is el­indultak dallal az ajkukon, virággal a sapkájukon a világháborús meg probáltatások felé azok, akik közül oly soknak nem volt visszatérés. Az emberi vér és könny soha el nem képzelt áradatának napjai fe­kete betűkkel lessznek beírva a vi­lágtörténelemnek a lapjaira és azok­nak a lelkében, akik akár kint a fronton, — akár pedig az itthoni aggódás és nyomorúság közepette végig élték a négyéves világháború borzalmait, — soha el nem muló szomorú és sokszor dicsőségteljes emléket jelent. A világháború kitörésének husza­dik évfordulójára az Országos Front­harcos Szövetség nagyszabású or­szágos emlékünnepélyt készit elő és pedig lehetőleg a két testvérszerve- ' zettel az Országos Vitézi Renddel és a Hadirokkantak Szövetségével karöltve a külföldi frontharcos szer­vezetek bevonásával óhajtaná ezt a napot méltóvá tenni a világháború­ban elesettek emlékéhez és a nagy nap emlékezetéhez. Ezzel kapcsolatosan a Fronthar­cos Szövetség érintkezésbe lépett a postaigazgatósággal is, hogy folyó év július havában külön emlékbé­lyeg sorozatot bocsásson ki, amely szintén hozzájárulna a világháború kitörése huszadik évfordulójának emlékéhez. Lapunk hasábjain többször visz­szafogunk térni a nagyszabású or­szágos emlékünnepélynek egyes részleteire. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitelt gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi szegény gyermek-otthon a beköszöntő ősszel újból megkezdi 14 ik évi mű­dését Esztergom legszegényebb ré­szének, a szegény munkás-osztály sokszor elhagyott s családilag is le­tört kis iskolás gyermekeinek mentő gondozásáról van szó. Minden a megértő jó lelkek felkaroló irgalmas­ságától függ. Azért kérjük a társa­dalmat a mai viszonyok között na­gyobb gonddal járó alapvető szo­ciális intézménynek szerető felkaro­lására. A pénzbeli vagy természet­beli adományokat a segitő lelkek szíveskedjenek, mint az előző évek­ben is, a vízivárosi plébániára küldeni. Fejfájást megszüntetik és meghűlésnél gyors javulást eredményeznek az Aspirin tabletták. De a valódi Aspirin tabletták legyenek a BAYER kereszttel Gyógyszertárban kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom