Esztergom és Vidéke, 1934

1934-04-22 / 32.szám

Csak őszre választ alispánt a vármegye gróf Eszterházy Móric feltűnő felszólalása tető műszer csillog az üvegszekrényben. A drogok raktára pedig fűszeres bolthoz hasonlít. Az egész falon végigterjedő faállvány tele fel iratos fiókokkal, amelyek a világ legkülönbözőbb részeiből összevásárolt drogokat és növényeket tartalmazzák. Feltűnik egy hordó citrom héjszerű tartalmával. Ez a holland gyarmatból érkező curacao-héj, aminek párlata adja a közismert Triple Sec zamatát. Megtekintjük még a préselő helyi séget, hatalmas hydralikus présével. Ez azonban csak gyümölcsszüret idején van üzemben. Ez a prés 300 atm. nyomást képes kifejteni; itt préselik a meggyet, málnát, cseresznyét stb. Eszünkbe jut a Városházán néhány éve elhangzott interpelláció, hogy Esztergom speciális éghajlata és földrajzi helyzete nem szőlő-, hanem a gyümölcstermelést teszi indokolttá. Futólagos betekintést nyerünk az irodában az Amerikával folyó üzleti levelezésbe is. Új levegőt hoztak ezek a levelek az évek óta egyhangúirodai életbe. Most tudjuk meg, hogy a cégfőnök angolul is tud. A táviratváltás megolcsóbbitására a Codekönyvet használják. A Code-könyv egyes tárgykörök szerint alfabetikusán csoportosítva tartalmazza az összes előre látható üzleti kifejezések és ténykedések. Egy-egy néhány chiffre-szó egész mondatot jelent. Pl. Oneraire: „Rendelésük mindaddig nem foganatosítható, mig teljes öszszegig meg nem hiteleztek bennünket." A Code tehát jelen esetben kerek 10 szóval rövidítette meg a kábelt és igy kerek 20 pengő megtakarítást jelent. Nagy megelégedéssel távozunk a gyárból, örülünk, hogy egy kis vérkeringés, egy kis idegen pénz kerül városunk ipari és kereskedelmi életébe. Még csak annyit jegyzünk meg, hogy a vállalat különös elismeréssel nyilatkozott arról az előzékenységről és megértésről, amelyet a pénzügyi hatóságok részéről tapasztalt. Ez annál is fontosabb, mert a további rendszeres exportra is kedvező kilátásai vannak a vállalatnak. Mi*TiifTi*hifiiiirrf>tiii'Tni rntMtimJMfti^trflIMM^t Bosco stent János ünnepe Budapesten A magyar Szaléziánusok e hó 29 én tartják Budapesten a Szent 1st ván Bazilikában rendalapitójuknak : Bosco Szent Jánosnak ünnepét. Az ünnepélyes pontifikális nagymisét dr Serédi Jusztinián biboros hercegprimás fogja mondani. Az ün nepi szónok P. Z dravetz István v. tábori püspök lesz. A zenét az esztergomtábori polgáriiskola és az intézet növendékei fogják szolgáltatni, megerősítve a budapesti szent István bazilika énekesei egy része által. Az istentiszteletet a rádió is közvetíti 10 órai kezdettel. A Máv. Igazgatósága erre az alkalomra külön kulturvonatot engedélyezett, 66 % os kedvezménnyel Esztergom és Budapest között, mig Nyergesujfalu és Budapest között a rendes reggeli vonatra az ünnepélyre felvonulók számára 50 %-os kedvezményt ad. Felkérjük Don Boscó minden tisztel tjét, de különösen a polgári iskolát látogató gyermekek szüleit, hogy minél nagyobb számban csatlakozzanak Don Bosco magyar fiaihoz, hogy rendalapitójukat méltóképen ünne peljék meg Magyarország fővárosában. A résztvenni óhajtók jelentkezze nek az esztergomi Idegenforgalmi Hivatalban (Kossuth Lajos u. 25., telefon : 44. szám), ahol felvilágosítást szívesen adnak a vonat indulását, stb. illetőleg. Gróh József dr. és Mozgalmas nap volt csütörtökön délelőtt a vármegyeházán. Féltizenegy órakor kisgyűlés, tizenegy órakor rendkívüli törvényhatósági közgyűlés megtartását jelezte a vármegyeház kapujában kifüggesztett tábla. Az utcán hosszú autósor, két oldalt sürfi csoportok tárgyalták a várható eseményeket. Féltizenegy órakor Lingauer Sándor dr. főispán elnökletével a kisgyűlés teljes számban együtt volt. A főispán üdvözölte a megjelenteket, majd röviden ismertette a rendkívüli kisgyűlés célját. Köztudomású ugyanis, hogy a rendkívüli törvényhatósági közgyűlés összehívását 185 bizottsági tag kérte, de ugyanekkor kifejezetten arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az alispáni állás ne a tavaszi, hanem az őszi közgyűlésen töltessék be. Budapesten, az Országos Kaszinóban külön összejövetel volt a kérdés alapos megvitatására és akkor döntöttek egyhangúlag az alispáni választás ügyében. A megjelentek igen nagy elismeréssel és megelégedéssel nyilatkoztak, hogy sikerült a vármegye autonómiájának tiszteletben tartásával és alkotmányosan a nem éppen könnyű kérdést megoldani. A 185 törvényhatósági tag irásos kérelmét Reviczky Gábor II. főjegyző ismertette. Az indítvány igy szólt: Mondja ki a kisgyűlés, hogy az alispáni állást nem a tavaszi, hanem az őszi közgyűlésen töltik be. — Helyes, úgy van! — kiáltottak a teremben. — Ezzel szemben — folytatta Reviczky Gábor — Karcsay Miklós alispánhelyettes külön indítványt terjesztett be. Feszülten figyeltek a kisgyűlés tagjai. Karcsay azt kérte, hogy az alispánválasztás a tavaszi közgyűlésen legyen. Az elhalasztás sérti az autonómiát. A miniszter határozott Ígéretet tett, hogy az állás tavasszal kerül betöltésre, de ígéretet tett a miniszter, hogy Karcsayt fogja támogatni. A 185 aláirás nem fogadható el teljesen, mert sokan félrevezetés folytán irták alá. Egyszerre nagy mozgás támadt. De felállt Gróh József dr. a kisgyűlés nagy meglepetésére és várakozó figyelem közepette és határozott hangon azt mondta, hogy nagy meglepetéssel hallotta az alispánhelyettes indítványát, annál is inkább, mert hiszen 185 törvényhatósági tag kérte a választás elhalasztását, a törvényhatóság tagjainak mintegy 90 %-ának kívánsága ez. (Helyes !) Az alkotmányos szellemnek ilyenképpen való megnyilatkozásával szemben is tisztelettel kell viseltetni. Az alispánhelyettesi indítványnak és a törvényhatóság tagjainak az indítványa között összhangnak kell lennie. (Ugy van! Természetes ez !) Indítványozza Gróh, hogy a közgyűlés a 185 törvényhatósági tag kérelmét tegye magáévá és az állás csak ősszel töltessék be. Ez az intézkedés felel meg legjobban az önkormáuyzat szellemének. — Helyes, elfogadjuk. Eszterházy élesen szembehelyezkedett Karcsay indítványával. Azt mondta, hogy ő is volt olyan állásban, amikor súlyosabb viszonyok között és nagyobb hatalommal szemben kellett megvédeni az önkormányzatot. A vármegye autonómiáját a törvényhatóság óhajtása teljes mértékben biztosítja. Ezt igazolja, hogy 230 tag közül 185-en kérik a választás elhalasztását. Nem lehet tehát azt mondani, hogy itt sérelem éri az autonómiát. Ha a két indítvány között kell választani, illetőleg véleményt mondani, akkor ki kell jelenteni, hogy a 185 törvényhatósági tag kérelme és állásfoglalása áll közelebb az alkotmányossághoz és az önkormányzathoz, az alispánhelyettes indítványa pedig inkább önkinevezést céloz mint választást. Nagy hatást váltott ki Eszterházy gróf beszéde. Karcsay állt fel most. Azt mondta, hogy az aláírók legtöbbje nem volt tisztában a helyzettel, amikor a beadványt aláírták. Ezt számtalan leA kisgyűlés után rajokban 'jöttek a törvényhatóság tagjai. Már sok népes vármegyei közgyűlést láttunk, de ilyen nagy mozgalmasság még nem volt itt a nagyteremben. Mint a méhkas zúgott a terem. A papság megjelenése különösen kiemelte a gyűlés jelentőségét. Itt volt Machovich Gyula dr. általános érseki helynök, Fehér Gyula dr. nagyprépost, Túri Béla, Drahos János dr. és Lepold Antal dr. prelátus-kanonokok, eljött Budapestről Kemenes Illés dr. tanker, kir. főigazgató és Mattyasóvszky Kaszszián dr. c. főigazgató, Mátéffy Viktor orsz. gyűlési képviselő, Számord Ignác tb. kanonok és a vidéki plébánosok közül többen. A karzaton egymás hátán álltak az érdeklődők. Nagyon sok volt a hölgy. A belépő Lingauer Sándor dr. főispánt hatalmas éljenzés fogadta. Már ez a spontán megnyilatkozás eldöntötte az alispánválasztás ügyét, azonban mégis érezhető volt az izgalmas esemény bekövetkezése. Reviczky Gábor dr. ismét ismertette a törvényhatósági tagok beadványát és felolvasta, most már a kisgyűlés határozatát. Az ismertetés után Karcsay Miklós odaszólt Reviczkynek, hogy az ő indítványát is olvassa fel. A főispán észrevette ezt és határozottan igy szólt: — Itt én elnökölök, tudom, hogy mit kéTl tennem. Intett és Reviczky felolvasta Karcsay indítványát is. A főispán feltette a kérdést, de Szíjj Bálint szólásra jelentkezett. A 185 aláíró között ő is szerepel és szintén résztvett a budapesti értekezleten. — Amikor Budapesten összejöttünk, úgy állították be a kérdést — mondotta, — hogy a helyettes alispán nyugdíjba vonul és azzal érveltek, hogy kár a közgyűlést kitenni két alispánválasztás izgalmainak. A teremben kitört a zúgás, csattogtak a közbeszólások. — Nem áll, le vele — kiáltották többen. — Hát kiskorúak maguk? — hangzott másfelől. De jött a közbeszólások nagyágyúja ! — Lehet félrevezetni egy felsőházi tagot? — Koccintás előtt irta alá. Szíjj: Kérem a főispán urat, hogy engem és többeket az aláirás alól felmenteni szíveskedjék. Félrevezettek minket. Tessék szabad folyást engedni. véllel tudja igazolni. Azt hireszteltelték, hogy ő félév múlva nyugdíjba megy, ez nem felel meg a valóságnak. Gróh József és Eszterházy Móric felszólalása után Karcsay felszólalását most már erőfeszítésnek látták. Zsongott a kisgyűlés. A főispán ezután feltette a kérdést, hogy kíván-e még valaki a tárgyhoz szólni. Senki sem jelentkezett. A főispán a kérdés "eldöntését kérte most, vájjon a kisgyűlés az előadói, illetőleg Gróh József indítványát, vagy Karcsay beadványát fogadja el. A kisgyűlés egyhangúlag az alispánválasztás Őszre való elhalasztása mellett döntött. Karcsay fenntartotta indítványát. A kisgyűlés döntését odakünn a folyosókon élénken tárgyalták a törvényhatósági tagok. — Nem áll, nem áll — zúgott a törvényhatóság. A főispán csengetésére csak las*, san ült el a zaj. A főispán: Ki kíván még felszólalni ? Gaál Endre ref. lelkész áll fel. Szintén azt hangoztatja, hogy félrevezetés történt. Kéri a főispánt, segítse elő, hogy az ügyet nyugodtan megtárgyalhassák. Vitéz Szivós-Waldvogel József: Olyanokat mondanak, hogy nem lehet nyugodtan hallgatni. Gaál: Ugy állították be a kérdést, hogy Karcsayt semmiféle sérelem nem éri, viszont Karcsay azt irja körlevelében, hogy az elhalasztás igenis sérelmes rá. Itt egy erkölcsi probléma előtt állunk és ezt tisztázni kell. — Szavazzunk ! — kiáltották többen. Tomanóczy József áll fel szólásra. Azt mondja, semmiképpen sém történt itt félrevezetés, mert hiszen a törvényhatóság 95 %-ának határozott óhajtása, hogy az alispánválasztás csak októberben legyen. Itt csak egyet kell keresni. Mi volt az ok, hogy 185 törvényhatósági tag a választás elhalasztását kérte? Semmi más, mint a vármegye békéje. Hangsúlyozza, hogy ez az intenció nem érinti Karcsay személyét, mert a döntés után is megbecsülik Karcsayt és munkásságát. Ma, amikor annyira küzdelmes az élet, egzisztenciális szükség, hogy béke legyen a vármegyében. Ha kenyértörésre kerül a sor, a béke felborul és annak a levét a köz és a kisemberek isszák meg. Az a meggyőződése, hogy Karcsay nem lenne tényleges alispán, mert rövidesen nyugdíjba vonul. Sem Karcsanak, sem nekünk nem lenne jó, ha most választanánk alispánt. Karcsay nyugdíjba menne és mi itt maradnánk felborított békével. Ha azonban Karcsay nem megy nyudijba, akkor van rá mód, hogy az ősszel fellépjen. Ez a becsületes álláspont. — Ugy van, éljen! Karcsay hosszabb beszédben válaszol. Mindenki azt várja, hogy visszalép, de kijelenti ismét, hogy százszázalékig állja körlevele minden szavát. A belügyminiszter kijelentette, hogy az alispánválasztás tavasszal lesz és megígérte, hogy őt fogja táKarcsay Miklós harca 13 hive élén a törvényhatóság ellen