Esztergom és Vidéke, 1934

1934-04-12 / 29.szám

ESZTER(l(W«,yinfKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 29. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1934. ÁPRILIS 12 Szerkesztőség, kiadóhivatal :Simor-u. 20 Keresztény pOlítíkaí éS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. áz alispánválasztás elhalasztása ügyé­ben előreláthatólag egyhangú szavazás lesz a rendkívüli megyegyűlésen A főispán folyó hó 19-ére hivta egybe a vármegyei rendkívüli közgyűlést Dr. Lingauer Sándor főispán f. hó 19-ére hivta egybe a rendkívüli törvényhatósági közgyűlést az alispánválasztás el­halasztásának ügyében. A mai napig a független bizottsági tagok 80 százaléka foglalt állást az alispánválasziás elhalasztása mellett. Ji főis­pán egyenes kiodnsága, — hogy a hivatalos presszió vágyja­nak még az árnyéka se férhessen hozzá — nemcsak az ön­kormányzati tisztviselők, hanem az állami tisztviselő közigaz­gatási bizottsági tagok is tartózkodtak az elhalasztást kérő ív aláírásától. Á még hiányzó aláírások is sorra be fognak érkezni és előre látható, hogy a rendkívüli törvényhatósági közgyűlésnek az alispánválasztást elhalasztani kivánó határozata 100 százalék­ban egyhangú szavazással fog keresztülmenni. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimmwwmtm A dorogi hetivásár engedélyezésének előzményei 7 gom mit sem tehetett. Mindenesetre politikai szempotok erőszakolták ki ezt a döntést s igy kellett Eszter­gomnak kénytelen kelletlen megosz­toznia Doroggal. Én abban az idő­ben a következőket tudtam. Először, hogy a község bányatelepe Önellá­tásra van berendezve és úgy a tiszt viselők, mint az alkalmazottak a vál­lalat által fentartott központi üzlet­ből, a consumból szerezhetik be minden szükségletüket, tehát a piac felesleges. Tudtam azt is, hogy Do­rogon a község határában konyha­kertészetet is űznek és ennek ter­mékei ott kerülnek fogyasztásra, vé­gül az is bizonyos volt és az ma is, hogy a dorogiak — az őslakosság — a földmivelő, gazdálkodó elem, amely minden terményét és állatait ott képes értékesíteni. E tények azt bizonyítják, hogy a vásártartási jog engedélyezése erőszakolt dolog volt. Ismétlem : helyesen tenné az ezen kérdést Esztergom iránt jóakarattal felszólaló cikkíró, hogy ha a vonat­kozó iratokat a városi és megyei le­véltárakban betekintené. Ez esetben annyi bizonyos, hogy a vármegye az ő egyedüli székvárosának érdekei ellen cselekedett, amikor a város til­takozása ellenére Dorog mellé állt! O'svdth Andor Teljes sikert aratott városunkban a táti német­ajkú ifjúság magyar szinelöadása Az „Esztergom és Vidéké"-nek március havi egyik számában ko­moly szó esett a dorogi hetivásárok­ról anélkül, hogy a cikk irója nyo mozta volna, vájjon Esztergom vá­rosa milyen álláspontot foglalt el an­nak idején ebben a kérdésben. Ezt a körülményt én nem szívesen lát­tam elmellőzve és éppen azért arra törekszem, hogy — mint a város akkori főjegyzője — világosságot ke ressek ez ügyben. Annak idején — nem tudom, hogy béke volt-e már, avagy vérben gá­zoltak az Apocalipsis rémlovasai — egy napon megérkezett Dorog köz­ségnek olyan irányú megkeresése, hogy amennyiben hetivásárjogot óhajt nyerni, kéri, hogy Esztergom város ezt a kérést támogassa, illetve ad­jon nyilatkozatot arra nézve, hogy a hetivásár engedélyezése ellen nincs kifogása. Az ügynek év voltam az előadója s mint a békebeli Magyarország vá­rosai országos és egyedüli sajtóor­gánumának („Városok Lapja", nyo­matott Laiszky János könyvnyom­dájában, Szerk.) szerkesztője, továb­bá a városok kongresszusának elő­adó jegyzője,, jól tudtam, mit jelent az, amikor egy város az ősi jogá­ból felad, illetve azt megfelezi, tehát már a megkeresés olvasásakor elha­tároztam, hogy a kérést előadmá­nyomban ellenezni fogom. Eltekintve ettől az indítéktól, természetesen Esz­tergom város érdekeit is védelmez nem kellett, mert akkor — hát még most 1 ? — minden fillér jövedelem­f agaszkodni kellett. Előadmányom tanácsi tárgyalás alá került s mi sem természetesebb, mint az, hogy egész terjedelemben elfogadtatott és határozattá vált. Ez a határozat a reá vonatkozó későbbi iratokkal együtt a városi levéltárban feltalálható és körülbelül igy szólt : Esztergom szab. kir. város tanácsa értesíti Dorog község elöljáróságát, hetivásár tartási törekvéséhez hozzá nem járul, sőt egy' ilyen irányú en­gedélyezés ellen eleve is tiltakozik, mert ebben ősi jogának csorbítását látja, de eltekintve ettől, egy város, mint megyeszékhely, kulturális és gazdasági központ, nem engedheti, hogy anyagi hasznot biztosító eme jogában csorbíttassék ! Körülbelül ez volt az értelme an­nak a válasznak, amely határozatba foglalva Dorog községnek elkülde­tett. Mindenesetre terjedelmesebb és az indokolása is bővebb. Hogy mi történt azután, arra homályosan em­lékezem, de meg kell említenem, hogy amikor Dorog község Eszter­gomhoz intézte kérését, ugyanakkor betartotta azt a szabályt is, hogy a vele 30 kilométer körzetben eső köz­ségeket is hasonló kérelemmel ter­helte. Nem kétlem — bár erről meg­győződést nem szereztem, — hogy azok is szerzett joguk védelmében tagadó választ adtak. Ez után for­dult Dorog község a megyéhez és ez utóbbi hely terjesztette fel párto­lólag az iratokat a kereskedelmi mi­niszterhez, aki azután — ősi vagy szerzett jog ide vagy oda — a ké­relmet teljesítette. A miniszteri döntés ellen Eszter­Az a nagy érdeklődés, amely a tátiak esztergomi szereplése iránt mutatkozott, pompás valósággá lett és a táti műkedvelők részére egy felejthetetlen, örömökben gazdag estnek a legteljesebb sikerét bizto­sította. Este óra van . . . ünnepi est . .. a tátiak ünnepi estje. Esztergom vár&s közönsége szép számban való megjelenésével ünnepélyessé tette a tátiak bemutatkozását. A megjelen­tek soraiban ott láttuk Lepold An­tal dr. és Drahos János dr. prelátus­kanonokokat, Lingauer Sándor dr. főispánt, Glatz Gyula polgármestert, Frey Vilmos dr. országgyűlési kép­viselőt, vitéz Szivós-Waldvogel Jó­zsef ny. tábornokot, Horváth György dr. rendőrtanácsost, Reviczky Ele­mér főszolgabírót, Maros Antal szolgabírót, Balogh Albin dr. bencés gimnáziumi igazgatót néhány tanár­társával, Horváth Regalát szentfe­renkrendi házfőnököt és többeket a helyi és környékbeli papság, a vár­megyei és városi hivatalok tisztvi­i selői közül. Az előadás Reviczky Elemér fő­szolgabíró bevezető szavaival kezdő­dött. Meleg szavakkal üdvözölte a táti törekvéseket, kiemelve a község történelmi nevezetességeit. A beszéd elhangzása után Lepold Antal dr. prelátus-kanonok emelke­dett szólásra. Beszédében a tanítói hivatást fejtegette, majd Kostyál János táti tanitó kulturmunkássá­gát dicsérte meg és állította oda követendő példaképül a magyar ta­natóság elé. Nemcsak a tátiaknak ünnepe ez a mai est, hanem ünnepe az esztergomi érseki tanítóképzőnek is, ahonnan olyan hivatásos tanítók kerülnek ki, mint Kostyál János — mondotta a többi közt Lepold pre­látus. A továbbiakban szeretettel üdvö­zölte dr. Lepold Antal a táti mű­kedvelőket és felkérte a megjelente­ket, hogy fogadják szeretetteljes meg­értéssel a tátiak előadását. A két illusztris szónok beszédét a közönség melegen megéljenezte. Az előadás Sajó Sándor „Magyar ének 1919-ben" cimű irredenta köl­teményének a szavalásával kezdődött. Magyar csikós jelmezben előállott Schalk Ignác és az ünnepélyes csend­ben érces hangon, tiszta magyar­sággal, rutinirozott szavaló ügyessé­gével elszavalta a mélyérzelmű ha­zafias költeményt. Sokáig meleg éljenzés és tapsvi­har jutalmazta a kitűnő szavalatot. A szavalat után Almássy Tihamér „Cigány Panna" cimű 3 felvonásos népszínműve került előadásra kitűnő rendezésben. A címszerepet Cseresznyés Júlia játszotta ügyesen bátran, dicséretre­méltóan. Cigányzenével kisért ének­számait mindannyiszor tapsvihar ju­talmazta. Az özvegy biróné szerepé­ben Szabó Magdolna jeleskedett. A biróné lányát Papp Mária alakította. A kártyavető kislány Scherczer Má­ria volt. Kedves szereplése köztet­szést aratott. A parasztlányok szerepeiben : Né­meth Ilus és Juhász Mária szép magyar ruhájukkal és biztos fellé­pésükkel érdemelték ki a dicséretet. A köcsögárus kislány Radanovics Ilonka volt. Jól megsiratta az ösz­szetört köcsögöket. A címszereplő partnere a törvény­biró fia szerepében Schalk Ignác ügyesen, bátran alakított. Nagyon tetszett vak Pista szerepében Nagel János. Rauch Sebestyén, mint Ferkó legény igyekezett a dicséretet meg­szerezni. A rendkívül érdekes cigány­karaván tagjai Papp János, Paar Márton, Gyurcsek Mihály és Gyur­csek István voltak. A cigánykaraván produktumai harsogó nevetésre in­dították a nézőtér közönségét. A kopasz birójelölt szerepében Cseresznyés József idézett elő több­ször általános derültséget. Vámosi biró uram nagyszerű alakitója Keil Pál volt. Az álmos kisbíró szerepé­ben Papp András ügyeskedett. A le­» 0fensé 9 e az elárusítónő" Egy csodás.szerelmi történet­MOZOÓBAN mmam taaam

Next

/
Oldalképek
Tartalom