Esztergom és Vidéke, 1934
1934-04-12 / 29.szám
ESZTER(l(W«,yinfKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 29. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1934. ÁPRILIS 12 Szerkesztőség, kiadóhivatal :Simor-u. 20 Keresztény pOlítíkaí éS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. áz alispánválasztás elhalasztása ügyében előreláthatólag egyhangú szavazás lesz a rendkívüli megyegyűlésen A főispán folyó hó 19-ére hivta egybe a vármegyei rendkívüli közgyűlést Dr. Lingauer Sándor főispán f. hó 19-ére hivta egybe a rendkívüli törvényhatósági közgyűlést az alispánválasztás elhalasztásának ügyében. A mai napig a független bizottsági tagok 80 százaléka foglalt állást az alispánválasziás elhalasztása mellett. Ji főispán egyenes kiodnsága, — hogy a hivatalos presszió vágyjanak még az árnyéka se férhessen hozzá — nemcsak az önkormányzati tisztviselők, hanem az állami tisztviselő közigazgatási bizottsági tagok is tartózkodtak az elhalasztást kérő ív aláírásától. Á még hiányzó aláírások is sorra be fognak érkezni és előre látható, hogy a rendkívüli törvényhatósági közgyűlésnek az alispánválasztást elhalasztani kivánó határozata 100 százalékban egyhangú szavazással fog keresztülmenni. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimmwwmtm A dorogi hetivásár engedélyezésének előzményei 7 gom mit sem tehetett. Mindenesetre politikai szempotok erőszakolták ki ezt a döntést s igy kellett Esztergomnak kénytelen kelletlen megosztoznia Doroggal. Én abban az időben a következőket tudtam. Először, hogy a község bányatelepe Önellátásra van berendezve és úgy a tiszt viselők, mint az alkalmazottak a vállalat által fentartott központi üzletből, a consumból szerezhetik be minden szükségletüket, tehát a piac felesleges. Tudtam azt is, hogy Dorogon a község határában konyhakertészetet is űznek és ennek termékei ott kerülnek fogyasztásra, végül az is bizonyos volt és az ma is, hogy a dorogiak — az őslakosság — a földmivelő, gazdálkodó elem, amely minden terményét és állatait ott képes értékesíteni. E tények azt bizonyítják, hogy a vásártartási jog engedélyezése erőszakolt dolog volt. Ismétlem : helyesen tenné az ezen kérdést Esztergom iránt jóakarattal felszólaló cikkíró, hogy ha a vonatkozó iratokat a városi és megyei levéltárakban betekintené. Ez esetben annyi bizonyos, hogy a vármegye az ő egyedüli székvárosának érdekei ellen cselekedett, amikor a város tiltakozása ellenére Dorog mellé állt! O'svdth Andor Teljes sikert aratott városunkban a táti németajkú ifjúság magyar szinelöadása Az „Esztergom és Vidéké"-nek március havi egyik számában komoly szó esett a dorogi hetivásárokról anélkül, hogy a cikk irója nyo mozta volna, vájjon Esztergom városa milyen álláspontot foglalt el annak idején ebben a kérdésben. Ezt a körülményt én nem szívesen láttam elmellőzve és éppen azért arra törekszem, hogy — mint a város akkori főjegyzője — világosságot ke ressek ez ügyben. Annak idején — nem tudom, hogy béke volt-e már, avagy vérben gázoltak az Apocalipsis rémlovasai — egy napon megérkezett Dorog községnek olyan irányú megkeresése, hogy amennyiben hetivásárjogot óhajt nyerni, kéri, hogy Esztergom város ezt a kérést támogassa, illetve adjon nyilatkozatot arra nézve, hogy a hetivásár engedélyezése ellen nincs kifogása. Az ügynek év voltam az előadója s mint a békebeli Magyarország városai országos és egyedüli sajtóorgánumának („Városok Lapja", nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában, Szerk.) szerkesztője, továbbá a városok kongresszusának előadó jegyzője,, jól tudtam, mit jelent az, amikor egy város az ősi jogából felad, illetve azt megfelezi, tehát már a megkeresés olvasásakor elhatároztam, hogy a kérést előadmányomban ellenezni fogom. Eltekintve ettől az indítéktól, természetesen Esztergom város érdekeit is védelmez nem kellett, mert akkor — hát még most 1 ? — minden fillér jövedelemf agaszkodni kellett. Előadmányom tanácsi tárgyalás alá került s mi sem természetesebb, mint az, hogy egész terjedelemben elfogadtatott és határozattá vált. Ez a határozat a reá vonatkozó későbbi iratokkal együtt a városi levéltárban feltalálható és körülbelül igy szólt : Esztergom szab. kir. város tanácsa értesíti Dorog község elöljáróságát, hetivásár tartási törekvéséhez hozzá nem járul, sőt egy' ilyen irányú engedélyezés ellen eleve is tiltakozik, mert ebben ősi jogának csorbítását látja, de eltekintve ettől, egy város, mint megyeszékhely, kulturális és gazdasági központ, nem engedheti, hogy anyagi hasznot biztosító eme jogában csorbíttassék ! Körülbelül ez volt az értelme annak a válasznak, amely határozatba foglalva Dorog községnek elküldetett. Mindenesetre terjedelmesebb és az indokolása is bővebb. Hogy mi történt azután, arra homályosan emlékezem, de meg kell említenem, hogy amikor Dorog község Esztergomhoz intézte kérését, ugyanakkor betartotta azt a szabályt is, hogy a vele 30 kilométer körzetben eső községeket is hasonló kérelemmel terhelte. Nem kétlem — bár erről meggyőződést nem szereztem, — hogy azok is szerzett joguk védelmében tagadó választ adtak. Ez után fordult Dorog község a megyéhez és ez utóbbi hely terjesztette fel pártolólag az iratokat a kereskedelmi miniszterhez, aki azután — ősi vagy szerzett jog ide vagy oda — a kérelmet teljesítette. A miniszteri döntés ellen EszterAz a nagy érdeklődés, amely a tátiak esztergomi szereplése iránt mutatkozott, pompás valósággá lett és a táti műkedvelők részére egy felejthetetlen, örömökben gazdag estnek a legteljesebb sikerét biztosította. Este óra van . . . ünnepi est . .. a tátiak ünnepi estje. Esztergom vár&s közönsége szép számban való megjelenésével ünnepélyessé tette a tátiak bemutatkozását. A megjelentek soraiban ott láttuk Lepold Antal dr. és Drahos János dr. prelátuskanonokokat, Lingauer Sándor dr. főispánt, Glatz Gyula polgármestert, Frey Vilmos dr. országgyűlési képviselőt, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornokot, Horváth György dr. rendőrtanácsost, Reviczky Elemér főszolgabírót, Maros Antal szolgabírót, Balogh Albin dr. bencés gimnáziumi igazgatót néhány tanártársával, Horváth Regalát szentferenkrendi házfőnököt és többeket a helyi és környékbeli papság, a vármegyei és városi hivatalok tisztvii selői közül. Az előadás Reviczky Elemér főszolgabíró bevezető szavaival kezdődött. Meleg szavakkal üdvözölte a táti törekvéseket, kiemelve a község történelmi nevezetességeit. A beszéd elhangzása után Lepold Antal dr. prelátus-kanonok emelkedett szólásra. Beszédében a tanítói hivatást fejtegette, majd Kostyál János táti tanitó kulturmunkásságát dicsérte meg és állította oda követendő példaképül a magyar tanatóság elé. Nemcsak a tátiaknak ünnepe ez a mai est, hanem ünnepe az esztergomi érseki tanítóképzőnek is, ahonnan olyan hivatásos tanítók kerülnek ki, mint Kostyál János — mondotta a többi közt Lepold prelátus. A továbbiakban szeretettel üdvözölte dr. Lepold Antal a táti műkedvelőket és felkérte a megjelenteket, hogy fogadják szeretetteljes megértéssel a tátiak előadását. A két illusztris szónok beszédét a közönség melegen megéljenezte. Az előadás Sajó Sándor „Magyar ének 1919-ben" cimű irredenta költeményének a szavalásával kezdődött. Magyar csikós jelmezben előállott Schalk Ignác és az ünnepélyes csendben érces hangon, tiszta magyarsággal, rutinirozott szavaló ügyességével elszavalta a mélyérzelmű hazafias költeményt. Sokáig meleg éljenzés és tapsvihar jutalmazta a kitűnő szavalatot. A szavalat után Almássy Tihamér „Cigány Panna" cimű 3 felvonásos népszínműve került előadásra kitűnő rendezésben. A címszerepet Cseresznyés Júlia játszotta ügyesen bátran, dicséretreméltóan. Cigányzenével kisért énekszámait mindannyiszor tapsvihar jutalmazta. Az özvegy biróné szerepében Szabó Magdolna jeleskedett. A biróné lányát Papp Mária alakította. A kártyavető kislány Scherczer Mária volt. Kedves szereplése köztetszést aratott. A parasztlányok szerepeiben : Németh Ilus és Juhász Mária szép magyar ruhájukkal és biztos fellépésükkel érdemelték ki a dicséretet. A köcsögárus kislány Radanovics Ilonka volt. Jól megsiratta az öszszetört köcsögöket. A címszereplő partnere a törvénybiró fia szerepében Schalk Ignác ügyesen, bátran alakított. Nagyon tetszett vak Pista szerepében Nagel János. Rauch Sebestyén, mint Ferkó legény igyekezett a dicséretet megszerezni. A rendkívül érdekes cigánykaraván tagjai Papp János, Paar Márton, Gyurcsek Mihály és Gyurcsek István voltak. A cigánykaraván produktumai harsogó nevetésre indították a nézőtér közönségét. A kopasz birójelölt szerepében Cseresznyés József idézett elő többször általános derültséget. Vámosi biró uram nagyszerű alakitója Keil Pál volt. Az álmos kisbíró szerepében Papp András ügyeskedett. A le» 0fensé 9 e az elárusítónő" Egy csodás.szerelmi történetMOZOÓBAN mmam taaam
