Esztergom és Vidéke, 1934

1934-04-05 / 27.szám

EOTÍRGOODÖÍE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 27. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. ÁPRILIS 5 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. milyen lesz az új választójog? Még messze vagyunk az elkövetkező parlamenti ciklus választásaitól, de máris élénken foglalkoztatja a magyar közvéleményt az a kérdés, milyen formában fejezheti ki majd az ország közönsége választói akaratát ? Megmarad-e a mai vegyes szavazási rendszer, amely a városok egyrészében titkosságot biztosít, a vidéken ellenben a nyilt szavazás módszerével kérdezi meg a választópolgárságot, vagy pedig az egész vonalon a titkos szavazás lép életbe ? Annál inkább felvethető ez a kérdés, mert Gömbös Gyula már többször kijelentette, hogy meg akarja valósítani a titkosságot, hiszen ez a követelés benne van a nemzeti munkaterv alapvető pontjaiban. Azonban mindig hangsúlyozta, hogy a titkos választójog nem lehet öncél, nem lehet olyan követelmény, amelyet önmagáért érdemes megvalósítani, mert ez is, mint annyi más politikai intézmény, csak arra szolgálhat, hogy segítségével megalapozzuk és erősítsük az öncélú nemzeti államot. A kormány állítólagos terveiről az utóbbi napokban érdekes részletek szivárogtak ki, amelyekkel érdemes foglalkoznunk. Kétségtelen, hogy a belügyminisztérium már hónapokkal ezelőtt hozzáfogott a választójogi reform előkészítéséhez és ez a munka már anynyira előrehaladt, hogy rövidesen az alapelvek tisztázására kerülhet a sor. Gondoskodás történik arról, hogy a magyar választópolgárság akarata szabadon és befolyástól mentesen nyilvánulhasson meg a következő választáson oly tényezőként, amely az egészséges nemzeti akaratot képviselve, szilárd alapot ad a jövő nagy feladatainak előkészítése és megoldása számára. A választójogi törvényen végzendő változtatásokról szóló híresztelésekben, a közelmúltban igen gyakran félmerült az az állítás, hogy a kormány a vásztójogi reform keresztülvitelét össze akarja kapcsolni az érdekképviseleti rendszer bevezetésével. Erre vonatkozólag azonban semmiféle jel sincs, sőt inkább az látszik valószínűbbnek, hogy az alsóház kereteiben az érdekképviseleti rendszer nem fog tért nyerni. A választójogi törvény reformjával kapcsolatban felmerül azután a titkosságon kivül a szavazás másik mikéntjének kérdése is. Hogyan fognak akaratuknak kifejezést adhatni a választópolgárok : az eddig szokásos kerületenkénti választási rendszer szerint, vagy pedig vármegyénkinti lajstromos szavazás útján ? Ebben a kérdésben az ország közvéleményének nincs egységes álláspontja. Vannak akik azzal érvelnek, hogy a magyar politikai jeliemnek inkább megfelel a jelenlegi kerületenkénti választás, mert a magyar ember szeret szembenézni azzal, aki képviselője lesz. Ezt a rendszert támogatja a hagyomány is; viszont egyesek a lajstromos szavazás bevezetése mellett kardoskodnak, a fővárosban szerzett tapasztalatok alapján. Ez a rendszer a többek között azzal az előnnyel is járna, hogy lehetetlenné tenné komolytalan kis pártok szereplését, amelyek főleg a választásokat megelőző közeli időkben szoktak elszaporodni. A lajstromos szavazás mellett a közvéleményben gyökeret nem vert szélsőséges, továbbá a jelentéktelen kis pártoknak el kell tünniök a választások színpadáról, ami nyilván azzal a haszonnal jár, hogy csak azok a pártok mérkőzhetnek mandátumokért, amelyek mögött ténylegesen nagyobb tömegek állanak. Ebben a kérdésben a hir szerint kormány véglegesen még nem foglalt állást, de nyilván azoknak az alapos megfontolásoknak a során, amelyek a választójogi reform parlament elé terjesztését kell, hogy megelőzzék, az összes vélemények és ható tényezők figyelembevétevel fog állást foglalni ebben a kérdésben is. Gömbös Gyula miniszterelnök eddig sem tért ki a reformok elől. Kétségtelen, hogy a választójog kérdésében is meg fogja szolgálni a két célt : közmegnyugvásra kielégíti a tömegek várakozását s egyben biztosítja a nemzeti munkaterv elgondolásai számára az egészsémegvalósulás lehetőségeit. Az iskolánkivüli népművelés eredményei Évről-évre csendben, de eredményesen hálózza be az országot egy hatalmas kulturmozgalom, amely önzetlen apostolok munkájára támaszkodik. Ebben a mozgalomban több, mint 17.000 népművelési előadó vesz részt, tehát egy hatalmas szellemi tábor, amely a falvak haladását, munkájának tökéletesítését, látókörének kiszélesítését szolgálja. A népművelési akció központi vezérkara Budapesten van. Résztvesz ebben a lelkes munkában minden magyar megye, úgyszólván az egész ország, a magyar közigazgatás, az egyházi élet, valamint a közoktatás számos harcosa. Városunk és vármegyénk is intenziven kapcsolódik bele ebbe a munkába. A legutóbbi statisztika szerint közel 2000 katolikus és protestáns lelkész, több mint 8000 tanitó, 1400 tanár, közel 1000 jegyző, másfélezer orvos vett részt a népművelési akcióba.: s ezek több, mint 195.000 órán át oktatták a falvak népét. Földbirtokos és gazdatiszt alig 400 vesz részt ebben a fontos munkában. Minthogy itt elsősorban termelési és értékesítési kérdésekről, a modem irányú kistermelési ágak kiterjesztéséről van szó, nagyon megnyugtató volna, ha ezen a téren a mezőgazdasági munka leghivatottabb szakértői nagyobb mértékben volnának segítségére a lelkes kulturpolitikusoknak. mmmmmmmm$mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm r Április 27-től május 22-ig lesz érvényes a Budapesti Nemzetközi Vásár utazási kedvezménye Pár hét választ már csak el a Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitásától, illetve a vásár alkalmából engedélyezett utazási kedvezmények kezdetétől. A magyar vasutakon a vásár igazolványa által nyújtott 50 százaiékos utazási kedvezmény a külföldiek számára április 27 tői, a belföldiek számára április 28-tól kezdve lesz érvényes. A külföldön 19 európai állam 56 közlekedési vállalata, ezenkívül a Földközi-tengert, a La Manche-csatornát és a Keleti- és Balti tengert járó 14 tengerhajózási vállalat, Európát és a közel Kelet égboltját keresztül-kasul szelő nyolc légiforgalmi vállalat és végül a folyamhajózási és autóbuszjáratok hosszú sora biztosítanak jelentékeny utazási kedvezményeket Budapestre s a Nemzetközi Vásárra. A vásár által nyújtott utazási kedvezmény a külföldi vasúttársaságoknál 25—50 százalék, a tengerhajózási vállalatoknál 10—75 százalék, a légi forgalomban 10—37 százalék. A folyamhajózási vállalatok és az autóbuszjáratok 50 százalékos kedvezményt adnak. A Wien—Budapest-i autóbusz-vonalon a kedvezmény 35 százalék. A külföldi közönség a vásár alkalmából vizűm nélkül lépheti át a magyar határt A Budapesti Nemzetközi Vásár vásárigazolványai az utazási kedvezményeken kivül még számos egyéb előnyt is nyújtanak. A vásárigazolványok már rendelkezésre állnak, úgy hogy a külföldön, mint a belföldön a vásár tb. képviseletei és a menetjegyirodák útján az érdeklődő közönség már beszerezheti. Magánnyomozó iruda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Matt selyem harisnya elsőrendű 182 Keménynél. Április 6., 7. és 8-án péntek, szombat, vasárnap 7 és 9 órakor 3,5, 7 és 9 kor Krisztina királyné Greta Garbo legszebb filmje, amit róla valaha alkottak MOZGÓBAN