Esztergom és Vidéke, 1934
1934-04-01 / 26.szám
A vármegye utasította a várost, hogy kössön új szerződést a Hangárjával A vármegye alispánja 2194/1934.! ai. száma latt átiratot intézett a városhoz és utasította, hogy kössön új szerződést a Hungária Villamossági Rt.-al. Ez a rendelkezés a közigazgatási bíróság döntéséből ered. Az új szerződés megkötése elé nagy érdeklődéssel tekint a város közönsége. Épen ezért feltárjuk azokat az óhajokat, amelyek a közönség körében felhangzanak az új szerződéssel kapcsolatban. Kétségtelen, hogy teherkönnyitést vár Esztergom közönsége az új szerződéstől. Éppen ezért már most hangsúlyozni kell, hogy az új szerződés megkötése ne húzódjék sokáig és kövessen el a város vezetősége mindent, hogy a város érdeke és java, a közönség érdekeinek tekintetbe vételével nagyobb teret és lehetőséget kapjon az új szerződésben. Ki kell használni az alkalmat, mert ha ezt elmulasztjuk, soha többé nem leszünk ilyen előnyben. Az első kikötésnek annak kell lennie, hogy a város kapjon olyan öszszegfi kedvezményes kölcsönt, amellyel kifizethetné a Speyer-kölcsönt. Tudvalévő, hogy a Speyer-kölcsönt igen olcsón meg tudjuk váltani. Ezt ki kell harcolni. Ha ez sikerül, jelentősebb összeggel esne le a pótadó, az adózás terén a lakosság súlyos tehertől szabadulna meg. Olcsóbb lesz a víz is. A másik fontos kikötés a villany egységárának és az ipari áram árának leszállítása. Itt meg kell jegyeznünk, a legutóbb közölt egységárakról szóló kimutatás nem tartalmazta az olcsóbb árammal rendelkező helyeket. A szerződésben biztositani kell, hogy olcsóbb legyen az áram, mert Esztergom a jelenlegi magas árakat nem sokáig birja el. Ha a Speyer-kölcsön kifizetésére kölcsönt kapunk, ebből tartalékolni is lehet. Ez feltétlenül szükséges, mert vegyük csak azt a körülményt, hogy a vízvezetéki berendezés, a vízmű az állandó használattal rongálódik, kopik, javításra szorul. Miből fedezünk a mai körülmények között egy nagyobb vízműjavítást? Ezek lennének az életbevágó szükségek az új szerződés megkötésénél, amelyeket a közönség vár és óhajt. Ámde hivatalos helyen is eljártunk és érdeklődtünk, hogy mit várhat a közönség az új szerződéstől és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a városnak nem áll módjában a szerződésen változtatni. Az új szerződés csak formailag lesz új, lényegében és jogilag a régi, éppen a benne foglalt kötelezettségek miatt Annak megváltoztatása beláthatatkövetkezményekkel járna a város kö zönségére. A „Virágos Esztergom'bizottság ülése Szerdán délután a „Virágos Esztergom "-bizottság csaknem teljes számban, Makkay Gyula ny. ezredes elnökletével ülést tartott. A bizottság hasznos programmot tárgyalt meg. Először megválasztották a körzeti elnököket. A munkaprogramba felvették, hogy gondoskodni kell a házak környékéről a gaz eltávolításáról, továbbá felkérik a háztulajdonosokat, hogy díszítsék a sorfák alját és, hogy ahol még nincs, létesítsenek a házak előtt virágágyakat, össze fogják irni a virágositható ablakokat és erkélyeket. Végül az újabb létesítményeket beszélték meg. Ezzel kapcsolatban javaslatot tett Számord Ignác és azt kérte a bizottságtól, hasson oda, hogy a Budapesti-utca és a Huszonhatos-utca kiköveztessék, mert enélkül szépíteni nem lehet. Azt is kérte, hogy vétesse gondozásba a Rozália-kápolna környékét is a bizottság. Vitéz SZÍVÓS Waldvogel József arra hivta fel a bizottság figyelmét, hogy rendbe kell hozni a Szenttamási kápolna és az itt lévő transzformátor-ház körüli térséget. Madaras Aurél a szentgyörgymezői dunapart rendbehozását javasolta (Erről majd külön cikket irunk legközelebb.) Ugyancsak kérte, hogy a szentgyörgymezői templomtér is állandó gondozás alatt legyen. Sürgette, hogy a vágóhidnál építsék meg végre e csatornát. Berencz György a Horthy Miklósút külső részén lévő félbenmaradt Perneczky-féle építkezést kifogásolta utcaszépség szempontjából. Egy indítványt is tett, hogy a vasúti töl tés és a Horthy Miklós-út között létesíttessék egy játszótér. Körmendy Károly erdőtanácsos a Csernoch János-úton lévő hentesműhelyből kiáradó bűzt tette pa nasz tárgyává. Végül beszámolunk a /te-gépgyár készséges ajánlatáról, hogy önköltségi áron bocsájtja a város rendelkezésére a tereken használatos kerti csapokat. A bizottság örömmel fogadta az ajánlatot. Húsvéti levél a frontharcos táborból a hadviseltekhez! Kedves Bajtársak! Bár karácsonyi levelem után bi zonyos érdeklődés mutatkozott körötökben az országos frontharcos szövetség iránt s ennek eredménye ként azok közül, akiket zászlónk alá hívunk és várunk, több régvárt bajtársunk csatlakozott hozzánk, az eredmény nem a legrózsásabb. Az a vigasztaló tény, hogy kérésünk mégsem maradt pusztában elhangzott szó, s az az elszomorító tény, hogy még mindig vannak itt Esz tergomban bajtársaink, akik még nem keresték és vették fel velünk az érintkezést, arra ösztönöz, hogy a húsvéti fegyverszünet idejét fel használva, ismét elküldjük Hozzátok hívó szavunkat. Abban mindnyájan egyetértünk, hogy a magyar hadviseltek nagy része saját hibáján kívül kedvezőtlen anyagi helyzetben van, sokan különösen azok, akik a véletlen szeszélye, a körülmények kedvezőtlen alakulása folytán — nem részesül tek harctéri érdemüket dokumen táló kitüntetésekben, — még a háborús szolgálatokat megillető erköl esi elismerést sem kapják meg. A szegény sorsban, talán nélkülözések között élő bajtársak sokszor hiába kérnek kenyeret jelentő, tisztes meg élhetést biztosító munkát, akinek nincsenek kitüntetései, sokszor nehezen tudja elismertetni azt, hogy ő a világháború vérzivatarában férfiasan, bátran és becsületesen teljesítette kötelességét. Sőt sokszor és sokan az érmekkel díszített harcost sem azzal a tisztelettel és hálával nézik és kezelik, ami ő joggal megilletné. Bár helyzetünk az utóbbi évek folyamán lényegesen javult, úgy a tételes jogalkotás, mint a köz- és magánintézmények megindultak azon az úton, mely a frontharcosok sérelmeinek orvoslásához vezet, de mi sajnos, nem lehetünk megelégedve az eddigi eredményekkel, az eddigi tempóval. Mi jól tudjuk, hogy az idő nem nekünk, hanem ellenünk dolgozik. A mi soraink egyre jobban ritkulnak s még nagyobb baj, hogy a hadviseltek mind nagyobb percentje válik éppen a harctéri sebesülések, fáradalmak következtében idő előtt rokkanttá, fáradttá, fásulttá, közömbössé, lemondóvá. Nekünk nem szabad egy percet sem elvesztegetnünk, mi nekünk minden erőnket összeszedve rohamra kell indulni azon akadályok elé, amelyek ma még céljaink elé tornyosulnak. Küzdelmünk csak úgy lehet eredményes, ha ebben az attakban ismét együtt lesznek, egy zászló alatt a gorlicei bakák, limanovai huszárok, a görzi tüzérek s a novarai tengerészek és a többi csapattesthez tartozó magyar katonák. Ezért ismét csak arra kérünk : Jöjjetek táborunkba bizalommal, hogy együtt s a győzelem reményével küzdhessünk igazunkért. Az esztergomi főcsoport nevében bajtársi szeretettel v. dr. Zsiga János. Kedves előfizetőinknek, olvasóinknak, munkatársainknak és hirdetőinknek kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk. Turisták és kirándulók figyelmébe! A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya kirándulásainak programmja mindenkor Rákóczi-téren Szathmáry Béla ékszerész kirakatában látható. • m Éiiiitfi fttfitfirninri fiirf im" Hl S i.§ K Hí Tavaszodik a Dunaparton, Még néha csíp, ha erősebben fúj a márciusi szél, de minden havat eltüntetett már és a Dunaparton kitörőben van újra a tavasz. A vén vadgesztenyék, csapzott fenyők közt a szomorúfűz rügyezik először, búsan lengő ágain a halvány zöld reménység színe félénken előtör. Lepipál minden fát, mely szebb virágot, édes gyümölcsöt hoz később talán, de a tavasz első csókjának hinni nem mer, nem lud, vagy nem akar talán. A szomorúfűz hirdeti először: a bronz avar Jelett a Dunaparton tavasz lesz és hogy újra piros rózsa, öröm nyílhat a téltől fakó arcon. A szomorúság tud csak mindjárt hinni a legelső kis langy reménysugárnak, a szomorúság, melyre ezután is legfeljebb ha kis szürke barkák várnak. Az öröm ráér mindenen tűnődni, van ideje, hogy mindent fontolgasson • hisz úgyis lesz később elég virágja* gyümölcse, melynek mézén elmulasson A Dunaparton mostan ő a kedvenc, az első hir, a jó hír üdvöskéje; de ki nézi majd a szomorűfüzet, ha virágzik a part sok gesztenyéje ? •' Én akkor is először látom őt majd, első tekintetem övé marad még nyáron is, mert tőle tanulom most a hit-, reményt, a zsendülő tavaszt. Magasi Artúr. A hercegprímás mondja IV. Károly király lelkiüdvéért az engesztelő rekviemet. IV. Károly király halála évfordulója alkalmából az ünnepi gyászistentiszteletet dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprimás fogja bemutatni április 10 én, kedden d. e. 10 órakor, a budavári koronázó templomban. A halálozás évfordulója tudvalévően április l-e, e napon azonban, mivel húsvét vasárnapjára esik, más mise, mint az ünnepi, nem végezhető. Ugyanigy nem lehet gyászmisét tartani húsvét oktávájában. Az oktávát követő első napot Gyümölcsoltó Bolgogasszony ünnepe számára foglalta le az egyház és igy április 10 e a legelső nap amely a halál évfordulójához legközelebb esik mint, olyan, amelyen engesztelő misék mondhatók. Nádler István pápai kamarást megoperálták. Nádler István pápai kamarás, érseki tanítónőképzőintézeti igazgató a héten orrműtéten ment keresztül. A műtétet a Koloskórházban Eggenhofer Béla végezte. Nádler István állapota már annyira javult, hogy a kórházat elhagyhatta. A Legényegylet új disztagja. Az Esztergomi Kat. Legényegylet vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József nyug. tábornokot disztagjává választotta. Eljegyzés. Magyarász Imre reáliskolai tanár, húsvét vasárnapján tartja eljegyzését Klekker Irénke urleánnyal. (Minden külön értesítés ahelyett.) Horváth Anzelm Braziliába indul. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök azzal a kéréssel fordult a pannonhalmi főapáthoz, hogy bocsásson rendelkezésre a braziliai magyarok lelki pasztörizálására egy bencés szerzetest. Sao Paoloban és környékén mintegy negyvenezer ma gyar él és igen szükséges az ottani magyar lelkészek kibővítése. A pannonhalmi főapát felkérte az itthoni bencés szerzeteseket önkéntes je'entkezésre. Sok bencés között Horváth Anzelm, az esztergomi bencés gimnázium fiatal tanára is jelentkezett. A főapát az önként jelentkező bencések közül Horváth Anzelmot választotta és igy őt küldte ki a braziliai missióba. Horváth Anzelm rövidesen útnak indul. A fiatal tanár távozását őszintén sajnálja Esztergom társadalma. Eljegyzés. Kis-Szölgyémy Boriska tanítónőt eljegyezte Könözsy Ferenc tanitó. (Minden külön értesítés helyett). Halálozás. Willerding Rezső, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. lábatlani cementgyárának tisztviselője f. hó 29-én, hosszas szenvedés után, 45 éves- korában elhunyt. Temetése Piszkén folyt le meleg részvét mellett. A megboldogultat özvegye és kiterjedt rokonsága gyászolja. Állami óvónői áthelyezések és megbizatások. A vall. és közokt. ügyi m. kir. miniszter Mihajlovics Mária solymári állami kisdedóvónőt a dorogi III ik számú állami óvodához áthelyezte. — Urbán Mária oki. kisdedóvónőt állami segédóvónővé kinevezte és szolgálattételre a továbi inézkedésig a dorogi I-ső számú állami óvodához osztotta be. — Schmajda Mária sárisápi állami kisdedóvónőt a solymári áll. óvodához áthelyezte, helyére Sárisápra Szabó Ilona oki. kisdedóvónőt helyettesi minőségben rendelte. — Szenzenstein Mária kesztölci áll. kisdedóvónőt az etyeki áll. óvodához áthelyezte, kesztölcre pedig Exner Gabriella és Branyiczky Vilma oki. kisdedóvónőket rendelte ki helyettes minőségben.