Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-25 / 24.szám

irat egy példányban van meg és mivel a plébános Pestre is el akarja küldeni a híreket, megkér bennünket, hogy diktálnánk le, ő majd leírja írógépen. Elő is veszi a gépet és máris megy a munka. Egy kis tót fiú jön be és magyarul ezt mondja: — Plébános úr, bekössük a lovat? — Be! Megtudjuk, hogy a plébános úr lóháton a határban járt. Nem a megszokott plébánosi szituáció. A plébános úr cserkészingben és nadrágban az udvaron, lovagol és híreket ir írógépen . . . — Mit csinál ezenkívül a plébános úr? — kérdezzük magunkban. Mert, hogy új plébánostipussal állunk szemben, az kétségtelen. Sejtjük is, hogy érdekes dolgokat tudunk meg. — Milyen tisztán beszél magyarul ez a tót gyerek — mondjuk. — Mindegyik jól beszéli a magyar nyelvet. Az iskolában csak magyarul beszélnek és tanulnak. — És a templomban? — Ma már csak magyar szentmisék vannak. Ismerni kell ezt a népet. Nekem nincs semmi bajom velük. A temetésen is már magyarul énekelünk és imádkozunk. Volt itt egy plébános, aki revolverrel a zsebében járt temetni. Annak a plébánosnak az volt az elgondolása, hogy ha itt a tót nép magyar kenyeret eszik, hát beszéljen is magyarul. Így nem lehet népet nevelni. Nem szabad erőszakos eszközökkel élni. Nem lehet sovinizmussal nemzeti célokat elérni. Először arra kell törekedni, hogy béke és megelége dés legyen a községben. Nem fontosak a részletek, de ma már azzal jönnek hozzám a tótok, hogy magyarul prédikáljak nekik. Meg kell érteni a tót nép lelkét... — Milyen a viszony a pap, tanitó és a jegyző között ? — kérdezzük. — Jó. Nincs itt semmi baj. A falunak az az átka, hogy a pap is úr akar lenni, a jegyző is, a tanitó is. — Ha egyik sem enged, veszekedés keletkezik. Ha a község érdekében valami munkát kell megindítani, sokszor hallottuk, hogy a pap azért nem vesz részt a munkában, mert azt mondta, hogy a jegyzővel nem dolgozik. Nem lehet közügyet szolgálni, ha azt mondjuk, ja, én nem dolgozom, mert ez is ott van, az is. Mikor én ide jöttem, azt mondtam: a plébániámon én vagyok a legnagyobb úr, a községházán a főjegyző, az iskolában az igazgató-tanitó. Ezt be is tartjuk mindannyian és megértjük egymást és békesség van közöttünk. — Hogy állunk itt a politikával, plébános úr? — Én katonatiszt vagyok. Nálunk is megalakult a Nemzeti Egység Köre. Nekem azonban az a véleményem, hogy először bele kell élnünk magunkat a nép gondolkodásába. Mi kell először a népnek, min jár: a nép esze? A nép azt mondja először szántanom kell, el kell végeznem a munkát. Aztán gondoskodnom kell kenyérről. Ha ez meg van, akkor már lehet arról beszélni, hogy a Nemzeti Egység Köre gyűlést tart. De akkor aztán olyanokat kell szerepeltetni, akik odavalók és akik meg fogják a nép lelkét. Más témára térünk. Elmondja a plébános, hogy négyszáz gyermek jár iskolába. Az iskola hét tanerős. Itt nincs egyke. A társadalmi munkálkodás körül azonban baj van. Van a községnek Hangyaszövetkezete, Tűzoltó Egyesülete, Levente Egyesülete, Faluszövetsége, Egyház községe, Szívgárdája, énekkara, Actio Catolika-szervezete, iskolaszéke és Nemzeti Egység Köre — mindezekhez emberek kellenek. Éppen a napokban készülök a főispán úrhoz és a tanfelügyelő úrhoz. Hét tanerőnk van, de ezek közül négy nő, az igazgató-tanítónak éppen elég gondja és munkája van, a kántortanítónak is meg van a munkaköre, tehát a hétből tulajdonképen csak két tanerő tud szervesen belekapcsolódni a község életébe A községnek 2300 lakosa van. Itt dolj gozni kell. ! Egy egész délutánt eltöltöttünk j Kalmár plébánosnál. Hazafelé jövet, i elgondolkozunk a hallottak fölött. I Csév élni akar. Cséven békés megértésben dolgozik a pap, jegyző és anitó. Csak még több munkaerőre van szükség. Ha a hatóságok figyelemmel kisérik Csév község életét és segítségére sietnek a község vezetőembereinek, itt a nemzeti egység gondolatának egy mintafaluja születik meg. Szentgyörgymezön befejeződtek a bnltureiöatiások HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Gömbös Gyula beszámolt római útjáról a külügyi bizottságban, a képviselők elismeréssel nyilatkoztak az ereményről. — Kemény küzdelem folyik a csenged mandátumért. — A cukorrépa termelést szabályozni akarja a kormány. — Eckhardt Tibor előadást tartott Milanóban a Dunavölgy politikai és gazdasági újjáépítéséről. — Megnyílt Budapes'en az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. — Nagyarányú csempészést lepleztek le az Ipoly menten. — Kalocsán dr. Farkas Géza ottani rendőrkapitányt válasz tották meg polgármesternek. — A magyar kivitelt 25 millióra emeli Franciaország. — Budafokon építik az első nagyszabású gyümölcshűtőházat több százezer pengős költséggel. — Kétmillió pengő értékű hagymát exportáltunk külföldre. — Kétfelé szakad a szegedi múzeum világhírű népvándorláskori régiség gyűjteménye. — Néprajzi falut építenek egy pécsi parkban. — Száz húszkilós harcsát fogtak Szolnokon a Tiszában. — A budapesti galamblövő világbajnokságra 150 külföldi résztvevő jelentkezett. — A cseh kormány állandó kereskedelmi szerződést ajánlott fel Magyarországnak. — A lengyel földmivelésügyi miniszter Budapestre érkezett a mezőgazdasági kiállítás megtekintésére. — Néhány nap múlva teljesen elkészül a gellérthegyi páloskolostor. — A fin követ állandó tartózkodásra Budapestre érkezett. — Másfélmilliárd pengő Budapest vagyona. — Nagykőrös volt rendőrkapitánya 300 ezer pengőt hagyott a nagykőrösiekre. — Megtámadták Szemere Miklós végrendeletét. — Védetté nyilvánították Kő. szeg város birtokait. KÜLFÖLD A pápa fogadta a sziámi királyi párt. — Ujabb nagy vasúti szerencsétlenség volt Oroszországban, 32 halott, 68 sebesült. — Scotus Viator röpiratot adott ki a revízió ellen. — Nagyarányú szovjetkémkedést lepleztek le Parisban. — Emma hollandi anyakirályné 75 éves korában elhunyt. — 30 évi súlyos fegyházbüntetésre ítélték egyenkint a Va tikán bombamerénylőit. — Svájc pénzügyminisztere deflációt hirdet a gazdasági válság ellen. — Megfosztottak rangjától két j^pán grófot, mert összeköttetésben állottak a kommunistákkal. — A csehek attól félnek, hogy Németország és Lengyelország titkos szerződést kötött Cseh ország felosztására — Többmilliós munkás sztrájkja fenyegeti Amerikát. — Amanullah volt afgán király leánya eljegyezte magát egy lengyelzsidó diákkal. — Lengyelország tiltakozott a csehországi lengyel kisebbség elnyomatása ellen. — Hitler újból hiitvallást telt békevágya mellett. — A cseh nemzeti bank megkönnyítette az árúcserét. — SO milliárd dollár betétvagyona van Arne rikának. — Revíziós javaslatot terjesztettek be az angol alsóházban. —• Stavisky gyilkoltatta meg Galmot francia képviselőt, — Ujabb többszáz milliós panamát fedeztek fel Parisban. — Ezer ember lűihalált szenvedett egy japán városban. — A román belügyminiszter betiltotta Goga Oktávián lapját. — Vé res utcai harcok voltak Newyorkban a sztrájkoló soffőrök és a rendőrök között. — A német püspöki kar minden katoliku- diákot eltiltott a párbajtól. — Tésztákba sütve küldte szét a hadititkokat a párisi kémszervezet. — Magasrangú angol személyiségek is bele vannak keverve a btavisky-botrányba. — A francia szocialisták nem lépnek közös frontba a kommunistákkal. — Folyó hó 18-án volt Szentgyörgymezőn az utolsó népművelési előadás ... a tizenötödik. Ez estén az előadó Jeszenszky Kálmán prelátuskanonok volt, aki a „Qudragesimo anno"-t ismertette. Az illusztris előadó teljesen lebilincselte hallgatói figyelmét, nemcsak a szabatos és mélyen átgondolt előadásával, hanem különösen annak témájával. A ma embere gyötrődik, vergődik és . . . vágyódik . . . szomjúhozik az igazság után. Krisztus evangéliuma emelte ki az embert a rabszolgasorsból és adta vissza emberi méltóságát. Az Evangélium alapja a szeretet, ettől távolodott el a mai modern, pogány felfogás — állapította meg a tudós főpap. — A válságot nem háború idézte elő, legfeljebb siettette. A mult század közepe táján, a francia forradalom után lábrakapott eszmék s ezek nyomán kifejlődött kapitalista-rendszer túlfejlődése a mai világválság oka, amely szolgálatába állítja a gépet és kiszorítja \a darabszámra vett embert, vagy rosszul fizeti. Az éhes kapitalizmus önmagát emészti tehát fel, mert maga is elpusztul. Krisztus tanította: a munI kás méltó az ő bérére. És megállapította a munkaadó és munkás egy máshoz való viszonyát, egymásrautaltságát. Vissza tehát a krisztusi útra és megszűnik a válság, mert a szeretet vezeti az embereket . .. Ez volt Jeszenszky prelátus beszédjének magva. Zúgó tapssal fogadta a hallgatóság a beszédet, mely alatt, mintha még lélegzetet sem vettek volna, oly csend volt. Előtte és utána a dalárda énekelt, legvégén pedig a műkedvelők „A szent bokréta" c. egyfelvonásost adták elő. Ezzel befejeződtek a kulturesték Szentgyörgy mezőn. Nem lesz érdektelen, ha a szép programmot itt egészében ismertetjük. Kulturelőadást tartottak: 1933. nov. 19-én: Madaras Aurél „Isten létezése"; nov. 26-án: Szölgyémy Gyula: „Okszerű gyümölcstermelés"; dec. 3-án: Kerényi Rezső: „Apponyi Albert emlékezete"; dec. 10-én : Bartmann Miklós dr.: „A Mikulás jelentősége" ; dec. 17-én : Madaras Aurél: „Az utca jelleme"; (dec. 25-én 5 felv. pásztorjáték.) 1934. jan. 7-én : Nyáry József: „A magyar népdal, zene és tánc" (elemi leányisolások magyar táncbemutatójával, melyeket Szölgyémy Boriska oki. tanítónő tanított be és özv. Müller Antalné magyar énekszámaival); jan. 14-én : Kerényi Rezső: „József főherceg élete"; jan. 21-én: Madaras Aurél : „A fegyházak lelkivilága"; febr. 2-án : Szölgyémy Gyula: „ „Szőlőtelepítés"; febr.4-én: Szalva László: „Gárdonyi Géza emlékezete" ;febr. ll-én : Szalva László: „Esztergomi járás ismerte tése"; febr. 18-án : Bartmann Miklós dr.: „Hitlerizmus"; febr. 25-én : Szalva László: „Védekezés a gáztámadás ellen"; márc. ll-én: Borz Lajos: „Márciusi emlékbeszéd" és márc. 18-án : Jeszenszky Kálmán : „Quadragesimo anno ismertetése". A Szentgyörgymezői Kat. Olvasókör gazdag programmot adott.Tizer öt előadás. Kisérő műsorban mindenikhez négy-öt szám. Szindarab, ének. A szervező, betanító, karnagy és rendező : Nyáry József tanitó, hatalmas és szép munkát végzett, büszke lehet gárdájára az agilis, fiatal tanitó. A jól végzett munka tudata legyen legszebb jutalma. Tudományos orvosi előadások Esztergom város orvosi kara f. hó 21-én tartotta ötödik tudományos összejövetelét, amelyet nagy érdeklődés előzött meg. Jelen voltak az esztergomi orvosok teljes számban, sőt a vidéki orvosok közül még Ko marom megyéből is többen eljöttek, úgyszintén az esztergomi gyógysze részek is teljes számban megjelentek. Az első előadó dr. Stockinger János vm. tiszti főorvos volt, aki a betegségek megelőzéséről, a praeventióról tartott előadást. Az előadó történelmi visszapillantás keretében ismertette, hogy már az ókori népek is ismerték a praeventiót, azaz a betegségek megelőzését és annak keresztülvitelére szigorú törvényeket is hoztak. Azóta állandóan látjuk a történelem folyamán, hogy járványok és tömegmegje egedések esetében a betegségek megelőzésére és tovaterjedésének megakadályozására nagy gondot fordítottak. Az orvostudomány mai fejlettségénél, amikor már a betegségeknek keletkezési okát is ismerjük, a legtöbb betegségnél meg van a mód arra, hogy megelőzzük, vagy súlyosabb alakjának kifejlődését megakadályozzuk. Ez a célja a működő anya és csecsemővédelemnek, az iskolaorvosi intézménynek, a tüdőgondozó intézeteknek, valamint a nemibeteg gondozóknak is. Előadó szerint az egészségügyi kormányzatnak legfőbb igyekezete, hogy a megelőző orvosi munkát minél szélesebbé tegye és a felvilágosítás által is odahasson, hogy az emberek is megtanulják a betegségek megelőzésének és elkerülésének a módjait. Ezekután dr. Berényi Zsigmond városi tisztifőorvos a modern gyógykezelés hatásairól tartott előadást. Az orvosi működés fejlődésének ismertetése során kifejtette, hogy a modern orvosi tudomány legfőbb célja a betegségeket a kórokozók megsemmisítése által megszüntetni. Ezen célt többféle módon igyekszik elemi. A sok módszer közül legkiválóbban hat a serummal való kezelés, különösen a dyphtériánál. A legnagyobb haladás a sebészetben történt. Ha sok betegséget a mai orvosi tudomány direct nem is tud még gyógyitani, de azáltal, hogy a betegség tüneteit enyhíti vagy elt nteti, a szervezetnek erejét megtartja, mely azután képes lesz arra, hogy meggyógyuljon. Ez az oka, hogy az átlagos életkor az utolsó száz évben annyira meghosszabbodott. Az előadások után élénk vita indult meg, melyben úgyszólván mindenki résitvett egy-egy értékes hozzászólással. A vitát társas vacsora követte, mely után a résztvevők még sokáig együtt maradtak.