Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-18 / 22.szám

HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Elfogták a kommunisták központi titkárságát. — Eltűnt a budapesti görögkeleti főpap 200.000 pengős hagyatéka. — Nagy beszédet mondott Shvoy püspök Debre cenben az Actio Catholica célkitű zéséről. — Tizenöt évre Ítélték Pre mecz Endrét, a kapuvári bombapör vádlottját. — óriási tűz pusztított Zalában. — Fabinyi Tihamér ke reskedelemügyi miniszter nagyszabású idegenforgalmi programot adott ki. — Még húsvét előtt elfoglalhatja helyét az álláshoz jut'atott 1200 diplomás. — A közelgő vihart ezután vörös léggömb fogja jelezni a Dunán a fővárosi evezősöknek. — A kecskeméti polgármester lemondott, hogy átadja helyét a fiatalságnak. — Megakadályozta a rendőrség í fővárosban sztrájkoló cipészek erő szakoskodásait. — Alagutat akar nak fúrni az Erzsébet hid budai hid fője alatt. — Lelőtt egy munkásleányt a szentgothárdi szolgabíró fia — Kisebb zavargások voltak a Mű egyetemen. — Ki akarták tiltani a Pesti Hírlap tudósítóját az ország házból, de a kitiltást visszavonták — A debreceni milliós szeszcsalás ügyében száznál több embert hall gattak ki. — Agyonvert az unokája egy züllött parasztnábobot, mert féltette az örökségét. — Bugac a legújabb idegenforgalmi nevezetesség — Öngyilkos lett három leány egy legény miatt. — Szeged városa viszszaállítja a robotot. — Levágta feleségének két kezefejét idegrohamában egy bölcskei földmives. — Előléptetéssel honorálta a Hitelbank a kitűnő üzleti eredményeket. — A pápánál és az olasz királynál tisztelgő látogatást tett Gömbös miniszterelnök. KÜLFÖLD A Hohenzollern család restaurációjáról tanácskoztak Doornban. — Menekülnek a törökök a macedón forradalmárok bombái elől. — Felborult és elsülyedt flottagyakorlat közben egy japán búvárhajó. Száz halott. — Vissza akar térni Vilmos császár Németországba. — Sixtus pármai herceg, Zita királyné fivére meghalt. — Nagy csatát viv az Atlanti Óceánon 86 angol hadihajó. — Ujabb letartóztatások történtek Fran ciaországban a Stavisky botrány miatt. — Spanyolországban fokozódnak a zavargások. — Nagy orkán pusztított a liguri partvidéken. — Visszavonták az „Erdélyi La pok" betiltásáról szóló határozatot. — Vádat emelnek Amerikában adó csalás miatt Mellon, Morgan és Jimmy Valker. — Meggyilkoltak a cseh határőrök két magyar gazdát. — Nagyszabású kémkedési botrányt lepleztek le Máltában. — Fegy verkezési körútra indul a román hadügyminiszter. — Meghosszabbították egy hónappal a francia—német kereskedelmi szerződ est. — Rövidesen helyreáll az orosz—román diplomáciai viszony. — Vladivosz tok lesz az orosz-amerikai kereskedelem főkikötője. — Szabadlábra helyezték a Duca-gyilkosság négy gyanusitottját. — Közös vezetés alatt egyesítik az amerikai katonai és kereskedelmi és légirajokat. — Barcelonában meghiúsult az általános sztrájk terve. — Végetért a nemzetközi rádió-értekezlet. — A menekült osztrák szocialisták Svájc ban újra szervezkednek. —• Mürz zuschlagban lerombolták Ferenc József szobrát. — Felrobbant egy amerikai hadihajó. -- A máltai lovagrend százötven év óta most tartja első ülését Rómában. — Uj kormány alakult Lettországban. — Közel két és félmilliárd dollár az Egyesült-Államok deficitje. — Ford jelemelte gyáraiban a munkabéreket. Iák csak egy felső tagozatot tartsanak fenn. A javaslatnak képviselőházi bizottsági tárgyalásán aztán ujabb változtatás tőrtént. Hogy a felső tagozatnak ezt a bonyodalmas és igen terhes kettősségét kikerüljék, a bizottság a C) ágazatot törölni javasolja, úgy hogy ezentúl csak kétféle középiskola legyen : az egységes alsó tagozaton épülő A) humanisztikus gimnáziumi és B) modern nyelvi reálgimnáziumi középiskola A realisztikus irányzatú oktatás tehát eszerint megszűnnék. Ezt sokan úgy magyarázták, hogy magukat a reáliskolákat szüntetnék be, holott a törvényjavaslat egyet len középiskola megszüntetésére sem gondol, hanem valamennyit az új elgondolás szerint át akarja szervezni. Tehát nem lesz kevesebb középiskola, ellenben nem lesz annyiféle, hanem csak két fajta az egész országban. Hogy az uj középiskolai reformnak városunk középiskoláira várható hatásáról tájékozódjunk, felkerestük a városi reáliskola igazgató ját, Obermüller Ferencet, aki érdeklődésünkre a következőket mondotta : — Még nem tudhatjuk, hogy az új középiskolai reform hogyan fog végleg kialakulni. A miniszter úr, úgylátszik, minden érdemleges javaslatot honorálni kész s igy az eredeti javaslat nemcsak az országgyűlés közoktatási bizottságban, hanem még a pléniumban is lényeges változásokon mehet keresztül. — Ha a miniszter ur eredeti javaslata, mely a bifurkációt kívánja, nyer törvényerőt, akkor mindenesetre nagy gond szakad a helybeli középiskolák fenntartóira. (A szentferencrendi reálgimnáziumot, mint különleges helyzetű zárt intézetet most nem emlitem.) Az eredeti javaslat szerint ugyanis mind a gimnáziumnak, mind a reáliskolának eredeti felső tagozata mellé még egy-egy reálgimnáziumi tagozatot kellene felállítani. Ez azt jelenti, hogy mindkét középiskolának mai tanártestü letét egyenként 3—4 uj tanárral kell szaporítania, tantermeinek számát is 3—4 új tanteremmel kell bővítenie. Uj tanárokat még csak lehetne kapni, bár a személyi illetmények .ezzel lényegesen megnövekednének, de honnét vennők akár mi, akár a gimná zium a még szükséges 3—4 új tan termet ? — A reformjavaslatnak az országgyűlési bizottságban történt megváltoztatása ezt a nehéz helyzetet egy szeriben megkönnyítette. Eszerint ugyanis csak két fe'ső tagozat marad : a humanisztikus gimnáziális és a modern nyelvi reálgimnáziális. Miután pedig a miniszter úr indokolt esetben nem kívánja, hogy minden középiskola felső tagozatában kétágú legyen, hanem maradhat egy ágú, igy az átmenetnek városunknunk, hogy voltaképen kinek és minek köszönhetjük ezt a rettentő anyagi hátrányt? Három évvel ezelőtt Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő vezetésével küldöttség tisztelgett dr. Bud János akkori kereskedelmi miniszban nincsen semmi nehézsége. A. térnél, aki kétségbeesett indokolábencés gimnázium az egységes alsó; sunk ellenére azt jelentette ki, hogy tagozat utolsó felső tagozatában a | szerzett jogokat többé megvonni nem papnevelés érdekeire való tekintettel továbbra is humanisztikus maradna a reáliskola pedig nevet cserélne s az egységes alsó tagozat után felső tagozatában a modern nyelvi és reál gimnáziális oktatást folytatná — Az a körülmény., hogy a hely beli két középiskolában az egységes alsó tagozat után más más irányú fe'ső tagozat lesz, bizonyos előnyt is jelent a tanulók és szülők szempontjából. Mert pl. ha valaki a gim náziumban a latinnal nem boldogul, minden különbözeti nélkül vizsga átléphet a mai reáliskola felső tago zatába modern nyelvi tanulmányokra Viszont, ha a mai reáliskola alsó tagozatát elvégzett tanuló latin ta nulmányait folytatni óhajtja, minden vizsga nélkül átléphet a gimnáziumba s ott folytathatja a humanisztikus tanulmányokat. Megkönnyíti ezt még az a körülmény is, hogy mindkét fajta új középiskola érettségi bizo nyitványa egészen egyformán jogosít az egyetemi tanulmányok bármely ágára. — Nincs tehát szó arról, amint azt egyesek tévesen értelmezték, hogy akár a helybeli, akár más reális kola mint iskola megszűnnék, hanem csak annak átszervezéséről. Ami speciálisan minket, az esztergomi reáliskolát illeti, nem történik majd más, mint az, amit néhány évvel ezelőtt a K!ebelsberg-féle reform nyomán mind a fenntartó város mind a szülők nagyrésze óhajtottak, hogy t. i. az esztergomi reáliskola is szombathelyi és soproni reáliskolák példájára reálgimnáziummá alakuljon át. Annak idején a magam részéről ezt a gondolatot azért nem forszi roztam, mert nem akartam az akkoriban tervezett és azóta létesült uj helybeli középiskolának nehézségeit esetleg ezzel is megtetézni. Ma más a helyzet. Ma már senkinek érdekét nem érinti, hogyha a 78 éves reál iskola, reálgimnáziummá alakul át és megváltozott név alatt, de a régi bevált szellemben folytatja az esztergomi és környéki ifjúság nevelésének, oktatásának munkáját. — Meggyőződésem ma is, hogy az „Esztergom iskolaváros nemcsak jelszó lehet, hanem valóság, minél több iskolát, minél több internátust hozunk ide, a város polgársága csak hasznát fogja látni. Kisek a hibájából a vásártartá A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara buzgó h. titkára oly közérdekű könyvet adott ki, amely avasatok és vásározásokra vonatkozó 'ontosabb törvényeket és rendeleteket ismerteti. Minket esztergomiakat ez a mű különösen érdekel, mert a dorogi hetivásár, de főleg az ottani kirakó vásárok élénksége anyagilag rendkívül károsan érinti kereskedőinket és iparosainkat. Az 1892-ben kiadott 45.889. sz. kereskedelmi miniszteri rendelet a) Donija előírja, hogy „új" vásári engedély csakis a folyamodó községétől 30 kilométernyi területen belül fekvő és vásártartásra jogosult községek hozzájárulása mellett adható ki. Nyilvánvaló tehát, hogy Dorog község kérvénye annak idején Esztergom város hozzájárulási nyilatkozatával is fel volt szerelve !! Az a kapta meg Dorog si engedélyi kérdés tehát, hogy ez a nyilatkozat miképen keletkezett? Miként lehetett az, hogy a város saját forgalmának megbénítására önként vállalkozott és ezzel a ténykedésével jóvá nem tehető kárt okozott kereskedő és iparos polgárainak? Megkérdezdezték-e akkor a Kereskedelmi Társulatot, vagy az Ipartestületet megfelelő formában ? Elrendelték-e az összes kereskedő és iparos meghallgatását? Történt-e mulasztás a hozzájárulást igazoló okmány kiállításánál? Mindez nyitott kérdés és nagyon jó volna, ha pontosan meg lehetne állapítani, vájjon a kézen fekvő hiba lényegében hogy történt? Amikor mi a szombati hetivásárokon alig látunk idegeneket, mikor a hajdan oly jelentőségteljes hetivásároknak ma már csak paródiái léteznek, akkor legalább azt jó tudlehet. Fájó szívvel hallgattuk meg ezt az „illetékes" kijelentést és szomorúan tértünk visszí. Esztergomba, hol tehetetlenségünk tudatában csüggeteggé váltunk. Már pedig erre nincs okunk! Ugyanis a megjelent műnek 10. lapján tételes törvényre hivatkozva, a következők olvashatók: „A magyar kir. kereskeselmi miniszter az általa engedélyezett vásárokat oly feltétellel engedélyezi, hogy az engedélyt a miniszterjvagytannak hivatali utódai bármikor minden kárpótlás nélkül visszavonhatják." Ezek szerint tehát igenis meg van a lehetőség arra, hogy az esztergomiak rovására túlméretezett dorogi hetivásárt a háború előtti színvonalra helyezzék vissza! Ezt annál is inkább szorgalmazni kell, mert a kereskedelemügyi miniszter 1897-ben 74.512. sz. rendeletében a következő nagyjelentőségű kitételek olvashatók: „Az ország számos helyén olyan vásárok tartatnak, amelyeket közgazdasági és közforgalmi szempontok egyáltalában nem tesznek indokolta, egyrészt, mert a helyi forgalom fejlesztését elő nem mozdítják, de főleg, mert kereskedelmi emporiumokra hivatott nagyobb városok fejlődését akadályozzák. Számos közgazdasági indok teszi ugyanis kívánatossá, hogy a vásári forgalomnak emporiumképes helyeken való központosításával igyekezzünk a vidéki nagyobb városok fejlődését előmozdítani, mert csakis a forgalom ily irányú növelése fogja azt eredményezni, hogy ezen városokban ujabb szükségletek és igények keletkezzenek, amelyek az ottani iparosság és kereskedelem hasznos foglalkoztatására vezetnek stb." Fentiekben az akkori körültekintő miniszter már jóval a háború előtt elismerte, hogy nem közérdek a faluknak vásárengedélyt adnu de főleg nagy hiba volt ez Esztergom mellett, amely városnak a trianoni kényszerszerződés már amúgy is betömte tápláló forrásait! Szomorúan állapítjuk meg, hogy saját erőnkből a meglévő dorogi versenyt leküzdeni nem tudjuk és tisztában vagyunk azzal is, hogy az esetben, ha nem szüntetik be a dorogi vásárt, lassú és biztos elsorvadásban lesz részünk. Viszont arra nem kötelezhet minket senki, hogy utolsó leheletünkig ne harcoljunk bajaink orvoslásáért. Ebben az irányban összetartunk mindannyian, ebben a kérdésben nem akad olyan kereskedő, vagy iparos, akinek külön véleménye volna! Meg nem alkuvó éberséggel figyeljük majd az összes lehetőségeket, melyek ez ügynek kedvező megoldásához hozzásegíthetnek és előre is megfogadjuk, hogy újabb képviselőválasztásnál a mi voksunknak az lesz az ára, hogy a jelölt garanciát vállaljon ez anomáliának megszüntetésére. Támogatásunk csakis azoknak juthat osztályrészül, akik velünk éreznek és akik ezt a rettentő sérelmet korrigálni segítenek. Lenkei Emil. Gyűjtse pénztári szelvényein cet — értékük 5 °/o-át — visszatérítjük önnek árúban 1 Virág és Szántó. Nagy divat a kötött blúz gyönyörű választékban kapható Illés Sándor divatárúházában, Széchenyitér.