Esztergom és Vidéke, 1934

1934-06-29 / 51.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1934 június 29. ______________________ Nagyszabású úszóverseny lesz vasár­nap a strandfürdőben veszi az abortuszt, nem retten visz­sza a hálálba-segítéstől, eszköze a sterilizáció is és az átöröklésben szenvedők házassági megakadályo­zása is a preventív intézkedései közé tartozik. A pozitív eugenika nemes eszkö­zökkel dolgozik és munkája erkölcsi, keresztény alapon áll. Eszközei a fel­világosítás ez öröklődés káros hatá­sáról, népszerű propaganda szüksé­ges. A házassági tanácsadással is sok elérhető, sok rossz kiküszöböl­hető. Az orvosi vizsgálat is fontos eszköze a pozitív eugenikának. Hatalmas taps fogadta Angyal Pál szavait, amikor azt mondotta, hogy be kellene vezetni törvényileg a sok és Mi a katolikus felfogás az euge­nika kérdésében ? Vegyük először a magzatelhajtást. A magzatelhajtás minden esetben bűn és büntetendő. Ak­kor is bűn, ha terhelt anya magzat­elhajtásáról van szó. Nem szabad rosszat tenni, hogy jó származzék belőle — mondotta Angyal Pál a hallgatóság nagy tapsa közben. Etikai célból sincs helye a kér­désnek. Ha most szociális szempont­ból vizsgáljuk, vájjon szabad-e, kell-e abortuszt alkalmazni, akkor azt kell mondani, hogy az élet java nem rendelhető alá gazdasági szempon­toknak. Semmi körülmények között nem helyezkedhetünk a megalkuvás politikájára. (Nagy helyeslés és taps.) Nincs különbség az anya szive kö­zött lévő és a bölcsőben fekvő gyer­mek között. Az orvos feladata a gyógyítás, nem pedig a gazdasági helyzet mérlegelése. Feszült figyelem között beszélt most Ángyai Pál az euthanaziáról: a halálbasegitésről. Minden modern büntetőkönyv bünteti azt, aki öl. Nem mentség a szenvedés sem. Az ártat­lan élet szenvedése szent és sérthe­tetlen. (Hosszú taps.) Ha halálbase­gítünk valakit, legyen az csirában lévő élet, csecsemő, vagy felnőtt, a kalálbasegítés rossz és az bizonyos, mig azonban a javulás csak valószínű. Modern Tajgetos nem menti meg az emberiséget. Ezután a sterilizációról értekezett Angyal Pál. Az első kérdés, van-e joga az államnak büntetésként ste­rilizációt alkalmazni. Ehhez nem fér szó, mert ha az államnak van joga büntetésként életet elvenni, akkor van joga a kisebbet is elvenni. Az a sterilizáció azonban, mellyel azt akarjuk elérni, hogy terhelt szülők­től ne származzék gyermek, már tiltott. Tehát az eugénikai sterilizá­ció bűn. Kérdés tehát, hogy az eu genikai sterilizációval, ha sok rossz, terhelt életet pusztítunk is el, nem pusztítunk-e el olyan életet is, mely­ből jó élet is származhatik, nem pusztítunk-e el esetleges lángészt, nem akadályozzuk-e meg egy új Széchenyi vagy Kossuth világrajöve­teléi. (Nagy taps.) Ezután érdekesen kitért Angyal Pál az alkoholizmus terheltségével elkövetett bűnökre. A Kúriának ma már az az álláspontja, hogy az ittas állapot nem mentő, hanem súlyos bitó körülmény. Még fontos megemlíteni Angyal Pálnak az orvosi titoktatrtásra vo­natkozó kijelentéseit. A fajnemesitést azzal is elérhetjük, hogy a házasság előtt orvosi vizsgálattal kerüljük a baj bekövetkezését. Példának okául egy apa gyanakszik leányának vőle gényére, hogy nemi bajban szenved, kérdés, szabad-e a vőlegény orvosá­nak felvilágosítást adni. A francia álláspont szerint, az orvosi tiikot .el­árulni nem szabad. Angyal Pálnak az a véleménye, hogy maga az apa küldje a vőlegényt az általa megne­vezett orvoshoz és hozzon bizonyít ványt, vájjon egészséges e. (Nagy helyeslés.) Az érdekes és tudományosan fej­egészséges gyermekkel rendelkező szü­lőket. Sokat lehetne, kellene tenni a sokgyermekes szülők érdekében. Igy kedvezményt kellene adni az adónál és állásszerzésnél a sokgyermekes apa jusson előtérbe. Ezzel szemben viszont külön meg kell adóztatni a a gyermektelen házaspárokat, meg kell fosztani az agglegényeket az örö­kösödés jogától és igy tovább. A fajnemesítés érdekében talán a legtöbb súlyt a prostitutio és a por­nográfia elleni küzdelemre kell he­lyezni. Ezzel szemben a legtöbb erőt, legjobb tudásunkat és akaratunkat a tiszta és önmegtartóztató éleire való nevelés fontosságára kell fordíta­nunk. tegetett előadást számos példával tette élénkebbé Angyal Pál. Ugyanezt a témát Tóth Tihamér kedden erkölcsi szempontból világí­totta meg. A hétfő előadások között érdekes volt Huzella Tivadar egyetemi ta nár biológiai előadása, mig délután Alszeghy Zsolt főiskolai tanár irodal­mi tartott előadást a közönség nagy tetszésétől kisérve. Kedden délután dr. Lepold Antal prelátus kanonok tartott vetitettképes előadást az esztergomi bazilika épí­téséről. Igen érdekes előadásában el sőrészében a mostani bazilika előd­jéről beszélt történelmi értékű kuta­tásai alapján. Legkszelebbi előadásá­ban szombaton, az esztergomi vár­ról beszél. Ugy tudjuk, Lepold An­tal új kutatási eredményeket is közöl. Szerdán délelőtt Tóth Tihamér a sterilizációról beszélt bővebben és igen érdekesen. Előadását legköze­lebbi számunkban közöljük. Huzella professzor a biológiáról tartott tudo mányos előadást. A harmadik órá­ban Lengyel Julia tanársegéd a ki sérleti sejteknek ^ártott szép előadást. Előadásán — már Huzella profesz szor előadásán is — megjelent dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegpri­más Meszlényi Zoltán dr. hercegpri mási irodaigazgató és Hamvas Endre dr. titkár kíséretében. A hallgatóság soraiban többeket láttunk olyanokat, akik még nem voltak az előadáso­kon. A közönség nagy tetszéssel fo­gadta a fiatal asszisztens előadását. Közöljük, hogy a délutáni előadá sok nem 4 órakor, hanem 5 órakor kezdődnek. Áz előadások sorrendje: Szombaton: 9— 10 óráig Lepold Antal dr.: Az eszter­gomi vár. 10— 11 óráig Huzella Tivadar: A bioló­gia múltja és jelene. 11— 12 óráig 'Lengyel Julia : Az élettudo­mány kísérleti eredményei­5— 6 óráig Lepöld Antal dr.: Esztergomi kincstár. 6— 7 óráig Lepold Antal dr.: Esztergomi Keresztény Múzeum. Vasárnap: 5—6 óráig Hangverseny az érseki tanító­képző-intézetben. Hétfőn, kedden, szerdán: 9—10 óráig Gimesi Nándor: Bevezetés az örökléstanba­10— 11 óráig Kecskés Pál: Egyén és kö­zösség a fajkérdésben. 11— 12 óráig Ábrahám Ambrus : A szár­mazástan és a mai biológia. 5—6 óráig Koudela Géza : A katolikus egyházzene. Wolek József városunkban 33 éve elismert, jónevű zongorakészitő és hangoló már városunkba érkezett. Kéri a nb. közönséget, hogy biza­lommal forduljanak hozzá, nem mint kontár, hanem mint szakemberhez, aki lelkiismeretes munkájáról ismert. Megkereséseket kérjük a kiadónkba leadni. Kiváló jó, selyem harisnya csak néhány napig 1.38 P. Keménynél. Fürdő trikók, keztyük, harisnyák a legolcsóbbak Illés Sándor cégnél. A Magyar Uszó Szövetség Buda­pesti Kerülete az EMSE úszószak­osztályával karöltve július hó 1-én d. u. 6 órai kezdettel nagyarányú úszóversenyt rendez a Szent István strandfürdőben. Az EMSE úszószakosztály intéző bizottsága f. hó 20-án tartott ülésén, melyen résztvettek dr. Brenner An­tal elnökön kivül dr. Rudolf Lóránt, Szölgyémy Pál, Magyarász Imre dr. Katona Gábor, Gábris Ödön és Margó István tárgyalta le a verseny részleteit a MUSz Budapesti Kerület kiküldöttjével, aki bejelentette, hogy a versenyre eddig beneveztek a leg­kiválóbb budapesti egyesületek kö­zül a III. ker. TVE, a Nemzeti Tornaegylet és Bp. Move úszói és folyamatban vannak a MUE, FTC stb. nevezései. A verseny program ját műugró számok és vízipóló mér kőzés fogják tarkítani és már az eddigi nevezések folytán is olyan nivós sportot fog nyújtani, amely kiemel­kedő" eseménye lesz városunk sport­életének. A július hó 1-i verseny megren­dezését a Takarékpénztár áldozat­készsége tette lehetővé melynek sport­szerető és a sportot tevékenyen is Isten áldásának, a mindennapi ke­nyerünknek megszerzése. Bizony­nyára még a mennybéliek is moso­lyogva nézik, a földi emberek pe­dig esengve, hogy megadassék szá­mukra az, amit az Úr imájában olyan bizakodással kérnek. Amit az áldott, drága anyaföld hónapokig táplált és érlelt; amiért földet mű­velő népünk egy esztendőn keresz­tül verejtékezett: az most kerül édes mindnyájunk asztalára, nem csupán azokéra, akik fáradtak és megdol­goztak azzal. Ezért megszentelt munka, fenségesebb minden más­nál, mert azt szerzi meg, amit úgy kérünk, hogy: „Mi atyánk... add meg...!" Jó kedvtől, daltól hangos legyen a mező, a munka nem tűr halasz­tást, sem az éjjel, sem a nappal nem határoznak, a szemes életet akkor kell learatni, amikor eljött az ideje, és úgy, hogy az elérés foly­tán ki ne peregjen. A csend, a szót­lan ' munka nem az igazi aratás, akkor valami baj van, vagy a gabo­nában, vagy a lelkekben. Semmikép sem ismerem el az aratógépek jogo­sultságát a magyar, vagy a tót ka­szás munkájával szemben. Minden­kinek megadassák az alkalom, hogy megkereshesse a kenyerét, az ínsé­ges téli időkre való táplálékát, aki dolgozni akar és tud, mert valójá­ban ez az igazi aratás, nem a sze­szélyes, megbízhatatlan és romlandó masinák munkája. Bölcs dolog azt a túlhajtott gépszeretetet fékezni és nemzet elleni bün egy igazán ro­konszenves és értékes néposztályt a hagyományos keresetétől megfosz­tani. A géparatásnak csak nagy ura­dalmakban és ott is csak akkor ismerem el a jogosultságát, ha a rohamos, egyszerre történő gabona érés sürget, és félős, hogy a kasza nem bir azzal idejében, de akkor sem az aratórész rovására. Nincs külömbség az arató mun­kájában a sok ezer holdas urada­lomban, vagy a kis gazda búzájá­ban. Csak az aratók száma határoz, de a munkája ugyanaz, akár száz pár végzi, akár maga a gazda fia lányával. Éles kasza kell hozzá, kal­íantyúval felszerelve és az a virtus, ki tud szélesebb rendet vágni, ki tudja a tarlót leborotválni, hogy mentül kevesebb szalma kallódjék mindenkor támogatni kész elnökve­zérigazgatóját Etter Ödönt a MUSz az uszóügyek Esztergomi Helyi Bi zottsága elnökéül kért fel. A verseny belépődijait a legmini­málisabb filléres árakban állapították meg. Állóhely 24 fill., ülőhely 60 fill., páholyjegy 100 fillér. Ülőhely és páholy elővételben Katona Andor sportházában kapható hétfőtől ked­vezményes elővételi árban 50, illetve 80 fillérért. Az alakulóban lévő Uszóbarátok Egyesületének tagjai a versenypénztárnál már is 50 %-os kedvezményes jegyeket válthatnak. Tagjelentkezés még ott a helyszínen is lehetséges. Itt említjük meg, hogy a MUSz helyi megbízottnak egy igen agilis fiatal embert, Magyarász Imre reál­iskolai tanárt kérte fel, aki a tiszt­ség elfogadásával fontos szerepet vállalt, mert az Uszóbarátok Egye­sületének rendezésében és a MUSz által kiküldött legkiválóbb magyar edző: Eperjessy Béla vezetésével július hóban lebonyolítandó úszó­iskolák és tanfolyamok az ő mun­kásságának közvetítésével fogják szolgálni az utánpótlás nagy és fon­tos munkáját. el. Ámbár az sem vész kárba, hi­szen abban a földben korhad el, amely a gabonát megtermetté, amely az áldást adta, és csak visszaszol­gál valamelyest a kiélt táperőből. Uradalmakban természetesen az ara­tás nagyarányú; százakra menő pá­rokban dolgoznak a bandák, és nem is olyan egyszerű dolog az intéző gazdának a sorrendet irányítani, hogy az egyes táblák termése érésük mérve szerint kerüljön kasza alá és a fölösleges hurcolkodás is elmel­lőztessék, mert aratás idején égy óra is nagy veszteség, és egy ilyen em­bersokadalomnak messzebbre való költöztetése sohasem telik ki egy órából. Tehát sürgős munka, ame­lyet akkor kell teljesíteni, amikor épen itt az ideje. Mikor a repce alsó beczőiben az intéző gazda — akinek ebben az időben minden táb­láját délelőtt is, délután is látnia kell, és amikor igazán le kell mon­dania az ebéd utáni szunditásról — azokban a hüvelyekben ma délután barnuló szemeket talált, akkor azt holnap vágatni kell. Mikor a buza sárga érésben van, de még puha és körömmel bevágható, — kaszát neki, hogy piros, acélos, sima tapintató és sikérdús maradjon. Keresztekben, asztagokban kell teljesen megérnie, csak a vetőmagnak kiválasztott bú­zatábla termése érjen meg lábon, de az sem várhat peregésig. A ro­zsok szeme már keményebb legyen, amikor aratjuk. Tökéletes beérést kivan az árpa és a zab, de ha azt megérték és a kaszával megkésünk, törik az árpa kalásza és az ég ma­darainak jut, a zab pedig veszedel­mesen hullajt. A repce nem gabona, épen csak azért említettem, mert a legkényesebb és az első. Utána nem­sokára az őszi árpa, azután a ro­zsok, rendesen Péter Pál hetében, néha előbb is, mint ezidén. Buza, tavaszi árpa, vagy egymás után, vagy egyszerre, végül a zabok. Kí­vánatos tehát, hogy a gabonák ne egyszerre érjenek, hanem sorozato­san, akkor mniden idejében leke­rülhet. Minden aratóbandának gazdája van a számosnak több is, de a legta­pasztaltabb a rendelkező, annak leg­alább is akkora tekintélye vagyon, mint a cigánykaravánnál a vajdának, A munkába kivonult banda azután Nem szabad rosszat tenni, hogy jó származzék belőle mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm mindennapi kenyerünk megszerzése

Next

/
Oldalképek
Tartalom