Esztergom és Vidéke, 1933

1933-05-14 / 38.szám

igen hamis képét rögzítette a fanatikus, lelkes hallgatóság lelkébe. Ez ellen a jelentkező szülőknek, felnőtteknek a legerélyesebben kellett volna tiltakozni, de ahelyett nevetés, kacagás jutalmazta az iskolában valószínűleg elhasalt komédiás-szerző hitvány, üres jelenetét. Teljesen nélkülözte a szellemességet egy másik, az ipar köréből vett jeliemkép is, amely szintén tömve volt ostoba, komisz kifejezésekkel. De azért gyakran felzúgott a harsogó kacaj. Hiába a tömeg csak tömeg marad, mely nem él a jó ízléssel. Nem is tud. Egyik a másikat ragadja magával. Még szerencse, hogy akadtak olyanok is, akik megbotránkozva hagyták ott a „művészetársaságot. A hangszóró meg csak szórta az előadás dicséretét, a tiszta „művészetet", emlegette, melyet a közönségnek nyújtanak, és kérte a perselyekbe ezért a szives adományokat. Szerények is voltak, mert kijelentették, hogy öt pengősöket senki se dobjon a perselyekbe, mert esetleg elromlanak. A közönség szót is fogadott. Nem igen szórta az öt pengősöket. A perselyezés alatt a hangszóró mögül jöttek a népdalparódiák. (Egy olvasónk leírta és beküldte szerkesztőségünkbe.) Ocsmány módon erkölcstelen kiszinezéssel rontotta el a láthatatlan „művész" (vagy talán cirkusz-inas) sok szép és kedves népdalunk értékét és adott a fiatalságnak új témát ezek énekléséhez oly módon, ahogy erre eddig senki sem gondolt. A hallgatóság, felnőttek, kicsinyek: szülők és gyermekeik is — az egész tömeg — kacagott, röhögött . . . egyszerre, mind s talán csak hazamenet kezdtek felocsúdni egyesek. Hát ez igen szomorú. Hiszen elég lett volna, ha egy este ott hagyják az előadást és másnap se mennek. Majd észretér a társaság. Vagy szedi a sátorfáját és megy máshová, vagy kidobja műsorából a kidobni valót. De ha a közönségnek tetszik? Otthagyni az előadást? Ki kezdje meg? A gyerek sír, ő maradna, de, hisz sok közülük még nem is érti, csak akkor nevet, amikor a felnőttek is nevetnek. Azok pedig szívesen nevetnek és szívesen maradnak. Ha már a nép nem tiltakozik, s nem is tud, de nem is akar, — mi tiltakozunk a legerélyesebben ilyen ocsmányságok kiküszöbölésére. Minek akkor az iskola, a népnevelés, ha kint az életben vásáros komédiások egy óra alatt lerontják a pap, a tanító áldozatos munkáját, mellyel éveken keresztül ápolgatta a tiszta gyermekleikeket. A hatóság minden esetben kérje be a müsorszöveget, de még az esetleges kikiáltó mondókáját is, a kuplék szövegét, bohócok és augusztok mókáit s csak engedélye alapján adhassák azt elő és akkor nem történhetnek ostoba rögtönzések, erkölcstelen sületlenségek a jövőben, amelyek sehogysem méltók városunk nívójához és polgárságához. A nemzet lelkét érintő értékeket mindenkinek, de legfőképpen a nemzeti jövő hivatalos őreinek, a hatóságoknak kell megvédenie. Felhívás a város közönségéhez Néhány év kitartó és áldozatos munkájával Esztergom kiemelkedett előbbi elmaradottságából s ma elismerten egyike hazánk legkedvessebb városainak. A megkezdett munka — amelynek már eddig is mutatkoznak gazdasági téren is a gyümöl csei — további tevékenységre serkent. Minden erre a célra fordított fillér és munka nemcsak a magunk gyönyörködtetését szolgálja, hanem szolgálja egyúttal a város gazdasági életének felélénkitését is. A Virágos Esztergom végrehajtó bizottsága, mint minden évben, ezúttal is szerető biz^lo rimal fordul városunk szépet kedvelő áldozatkész közönségéhez azzal a kérelemmel, hogy munkánkat minden rendé?kekezésére álló eszközzel elősegíteni szíveskedjék. Nem egyesek erőlködése, hanem az összesség együttes munkája vezethet csak igazi ered menyre. Kérjük elsősorban az utcai gaznak a házak környékéről való eltakarítását; az utcai sorfák alján kevés áldozattal és munkával üdítő gyepszélek (tányérok) létesíthetők a háztulajdonosok illetőleg a lakók által. Néhány olcsó faláda, amelybe virágot teszünk és ablakainkat, erkélyeinket díszítjük vele, szintén nem képez elviselhetetlen költséget. Mindezeken felül nyomatékosan kérjük a szülőket és különösen az iskolák vezetőségeit, hogy a gyermeksereget az igy létesített csinosítások megbecsülésére, sőt az önkén tes őrszolgálatra is oktassák ki. Am. kir. államrendőrség a jövőben a leg erélyesebben fog eljárni minden kihágóval szemben. Aki városának szeretetét nemcsak az ajkán hordja, hanem lelkében is átérzi, áldozatai és tettel velünk van a nemes és szép munkában ! Szives adományokat Vi rágós Esztergom megjelöléssel Hol lósi Mátyás banktisztviselő, Iparbank cimre kérjük küldeni. Esztergom, 1933 május hó 12. Virágos Esztergom végrehajtó bizottsága. Kelemen Krizosztom látogatásai. Megirtuk. hogy Kelemen Krizosztom dr. pannonhalmi főapát hivatalos látogatásra Esztergomba érkezett. Megérkezése után tisztelgő látogatást tett Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimásnál. Őeminenciája ebédre hivta meg a főapátot. Másnap Breyer István dr. felszentelt püspöknél tett látogatást a főapát, majd Machovich Gyula dr. ált. nos érseki helynöknél és Fehér Gyula dr. nagyprépostnál. Ugyancsak meg látogatta Lingauer Sándor dr. főispánt, Glatz Gyula polgármestert és Gróh Józsefet az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgatóját. A főapát pénteken utazott vissza Pannonhalmára. Felber Gyula dr. kinevezése. A kegyúri bemutatás alapján Őeminenciája a Biboros hercegprímás június 1-én kezdődő hatállyal dr. Felber Gyula teológiai tanárt a belvárosi plébániára plébánossá kinevezte. A biboros-hercegprimás a következőket irta a kinevezési okiratba Felber Gyula dr.-nak : „Igen fontos munka kört bízok Nagytisztelendőségedre és remélem, hogy eddigi buzgóságához hiven minden erejével azon lesz, hogy főpásztori várakozásaimnak megfeleljen. A hivek ezrei várják apostoli munkáját, hogy azzal erősítse és vezesse őket a mai nehéz időkben, mikor sokkal inkább rászorulnak a buzgó lelkipásztor támogatására, mint valaha. Imádságaimmal kisérem működésének helyére és kérem a jóságos Istent, hogy áldja meg munkáját." Felber Gyula dr. jun. 1-én foglalja el parochiáját. Az installáció később lesz. Megalakult a városok idegenforgalmi szakosztálya. Hétfőn alakult meg Kovácsházy Vilmos fővá rosi tanácsnok elnöklete alatt a Városok Idegenforgalmi szakosztálya, mely elnökévé Nendvich Andor pécsi polgármestert, társelnökeivé pedig dr. Márkus Jenőt és dr. Kovácsházi Vilmost választotta meg. Előadó dr. Schmidt Lajos, a pécsi idegenforgalmi hivatal vezetője, jegyző pedig dr. Piskor Károly szombathelyi ügyosztályvezető lett. Az ügyosztály helyesléssel fogadta Várhidi Lajosnak, a Városok Kongresszusa igazgatójának az a tervét, hogy a gyümölcs termelő központokban ugy a belföldi mint külföldi idegenforgalom fejlesztése céljából gyümölcskurák tartását honosítsák meg Kívánatosnak tartják, hogy még ez évben Pécsett a városok egy országos idegenforgalmi értekezletet tartsanak az idegenfor galmi kérdések megvitatására. Eljegyzés. Halmos Máriát elje gyezte Mauser Géza vámtiszt Budapest. (Minden külön értesítés helyett.) Egyházi hirek. Bodó János hugyagi káplán nyugalomba vonult. Helyére Varga Gáspár káplánt nevezték ki. — Motesiczky Károlyt a külsőferencvárosba káplánná, Szelényi Istvánt krisztinavárosi káplánná és Pulay Istvánt józsefvárosi káplánná nevezte ki a hercegprímás. Kurucz Mihály budapesti tisztviselő telepre került. Ünnepélyes fogadalomtétel. A 14-es „Holló" cserkészcsapatok parancsnoksága közli, hogy a mai (vasárnap) délelőtt fél 12 órai ünnepé lyes fogadalomtételt a kedvezőtlen idő miatt nem a gimnáziumi sporttelepen, Jhanem a gimnázium' dísztermében tartják meg. Halálozás, özv. Muzslay Andrásné f. hó 13-án hajnalban, 71 éves korában elhunyt. Temetése f. hó 15 én (hétfőn) d. e. 10 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. Az elhunytban Muzslay Jenő tatai középiskolai tanár édesanyját gyászolja. Megválasztották az uj plébánosokat. A székesfőváros kegyúri bizottsága kedden délelőtt tartott ülésén töltötte be a főváros három újonnan szervezett plébánosi állását. A kegyúri bizottság a Szent Család plébáni plébánosi tisztségét Sármány Ferenc eddigi adminisztrátorral töltötte be, akire 19 szavazat esett. A külső Váci-uton lévő tripoliszi plébániát Mester Jenő adminisztrátor nyerte el, ugyancsak 19 szavazattal, a törökőri plébános pedig dr. Török Zoltán segédlelkész lett 18 szava zattal. A szavazás során 32 szavazatot adtak le, a két első plébános a hercegprímás által első helyre jelöltek szorából kerül ki, csupán dr. Török Zoltán törökőri p'ébános volt a biboros érsek által második helyen jelölve. Az Öreg Hollók műkedvelőinek versenyelőadása. Lapzártakor értesülünk, hogy a Műkedvelő Egyesületek Szövetsége az Országos Műkedvelői Versenyek esztergomi előadását május hó 21-ére tűzte ki. A versenyen Esztergomból az Öreg Hollók gárdája indul, akik már készülnek is az előadásra egyik korábban nagy sikerrel előadott darabjukkal az „Édes Ellenség" gel. Az előadásra már most felhívjuk városunk műpártoló közönségének figyelmét. A budapesti Radnai Gyorsíróiskola hajókirándulása Eszter gomba. F. hó 25-én, Áldozócsütörtökön de. 11 órakor Esztergomba érkeznek a Radnai gyorsíróiskola növendékei. Kíséretében lesz hazánk gyorsiróéletének néhány kiválósága is. Városunkból a növendékek között van : Király Erzsébet és Rosenberg György, akik gyorsirástanitói képesi tést nyernek a Radnai-iskolában. A kirándulás célja városunk nevezetességeinek megtekintése.Ha jó idő kedvez a kirándulóknak, bizonyára kedves emlékekkel fognak távozni Esztergomból. Változás az „Esztergom" cimű lapnál. Gábriel István, az „Esztergom" felelősszerkesztője ezentúl mint társszerkesztő működik lapjánál. A felelős szerkesztést Marczell Árpád dr. reáliskolai tanár vette át. Magoss Lajos nem igazgatósági tag. Legutóbbi lapszámunkban közöltük, hogy kik vannak érdekelve a köztisztviselők közül a helybeli pénzintézeteknél, mint igazgatósági vagv felügyelő-bizottsági tagok. Magoss Lajos dr. kir. j árásbirósági el nököt is mint a Takarékpénztár igazgatósági tagját említettük, ez azonban tévedés, mert Magoss Lajos dr. már hét évvel ezelőtt lemondott igazgatósági tagságáról. Tévedésből azonban kimaradt mint igazgatósági tag, Mattyasóvszky László tényleges szolgálatban álló honvédmérnökkari alezredes és Etter Jenő dr. városi főügyész, aki az Esztergomi Gazdasági Banknál is igazgatósági tag. A hivatkozott minisztert rendelet a köztisztviselőkre »vonatkozólag úgy intézkedik, hogy közérdekből ha ez kívánatos, a minisztertanács engedélyezheti az igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagságot egy köztisztviselőnek. Alaposan megvizsgálván a kiadott rendeletet, biztosan állíthatjuk, hogy a minisztertanács senkinek ezt megengedni nem fogja Színdarabbal egybekötött táncvizsga. A mult szombaton este kedves műso-os táncvizsgát tartót: Zahey Ilus táncisko'ája Nívós és jól sikerült színdarabok élénkítették az ünnepélyt. Kár azonban, hogy csak azok látták, akik ott voltak. Először az „Éjjeli látogató" c. darabot mutatták be Pollák László és Herpay Ferenc kitűnő szereplésével. Második számban Strubel Vally szép angol táncot lejtett finom, csiszolt tudással. Ezután a „Zenés kihallgatás" c. egyfelvonásos bohókás darabot mutatták be. Külön kiemeljük, hogy ezt a darabot Paszternák László irta. Igen Ötletes. Pompás szereplők voltak : Vágó Gyula, Herpay Ferenc, Forgács Gyula, Paszternák László (a szerző) és v. Környey László. Nagy sikert és tetszés aratott a „Virágok hódolata a rózsakirálynő előtt" c. jelenet. A rózsakirálynő táncát Strubel Wally táncolta gyönyörűen. Tulipánok voltak : Demény Irénke, Oszkay Angella, Sprincz Jucika. Gyöngyvirágok vo:tak: Drexler Jolika, Kégli Mária, Kindl Margitka és Ruttkay Irénke. Végül a „Zsúfolt vonat" c. humoros darab aratott sikert. A szereplők közül elsőrangú volt Paczolay Katóka és Mahler György, de ügyesen játszottak Polgár Sándor és Bekény István is. A műsor után tánc volt reggelig. Mulattak is a lányok és fiúk, csak az volt a kár, hogy hamar beköszöntött a reggel. A rendezés kitűnő és Ötletes volt, a főiskolások kitettek magukért. A turista mise egyházi zenéje. Ma vasárnap déli 12 órakor a bazitikában, a turista misén az érseki tanítóképző intézet énekkara énekel: 1. Hassler: Cantate Domino (4 sz.). 2. Boldogasszony Anyánk. Négyszó lamra. Demény Dezső. 3. Ravanello: O salutaris (3 sz.). 4. Régi magyar népénekek: a) Kezdődik az ének. (XVII. sz.). b) Csodákkal tündöklő. (Bozóky. 1897.) c) Isten hazánkért. (Naray, 1695.) Villanyvilágítás és vízvezeték lesz Vaskapun. Vitéz Szivós-Waldvogel József többszöri utánjárásának köszönhető, hogy végre megvalósul az a régi óhaj, hogy a Vaskapuhoz felvezessék a villamosvilágitást. Szívós Waldvogel József közbenjárásai eredményre vezettek. Már megtörténtek a műszaki tervek, készen van a terv, most már csak a beépítés van hátra, ami nem késik sokáig, mert a tervek már a Hungária központjánál vannak. Általános megelégedésre és örömre irjuk meg, hogy vitéz Szivós-Waldvogel Józs?f ny. tábornoknak sikerült elérnie, hogy a Hungária díjtalanul vezesse fel a villanyt Vaskapuba. A villany bevezetésével megoldódik a vizkérdés is igy nagy lépéssel jut előre Vaskapu fejlődése. Kettészakadt a személyvonat. F. hó 8-án, hétfőn a Budapestről 5 órakor induló személyvonat Piliscsaba tájékán az összekötő kapocs eltörése következtében kettészakadt s öt személyszállító vagon elmaradt. A sérült vagont gyorsan mellékvágányra tolták s igy az összekapcsolás után mintegy 25 percnyi késéssel ért a vonat Esztergomba. Harisnyák, kesztyűk, nagy választékban feltűnő olcsón Illésnél.