Esztergom és Vidéke, 1933
1933-03-05 / 19.szám
világot, magyar népünket, kicsinyt és nagyot, szegényt és gazdagot, alattvalót és elöljárót; azokat, akik milliók sorsa felett döntenek. Mindnyáját hivja, hogy a kereszt szelid uralma alá helyezzék egész életüket és vizsgálják meg lelküket, miben tértek el a keresztáldozat életet adó tanításaitól. Az esztergom-főegyházmegyei egyházközségek s egyben az Actio Catholica egyházmegyei tanácsának f. hó 2-án, csütörtökön d. e. 11 órakor volt az első gyűlése dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás elnöklete mellett az esztergomi hercegprimási palotában. A gyűlésen a főegyházmegye minden esperesi kerületének képviselete megjelent, azonkívül a bíboros hercegprímás által az Actio Catholica egyházmegyei tanácsába kinevezett tagok. A gyűlést a bíboros hercegprímás szép beszéddel nyitotta meg. Rámutatott arra, hogy a világ megcsodálja ugyan Krisztus tanításait, talán megkönnyezi, megsiratja kínszenvedését, halálát is, de lelkiismerete nem igen mozdul, életét nem változta'ja meg és Krisztus tanításához nem igazodik. Akik azt magyarázták, hogy a hit cselekedetek nélkül is elégséges, a gyakorlatban azt hirdették, hogy Krisztus tanítása csak teoretikus do log, nem szükséges azt belevinni az életbe. Sokan megengedték ugyan, hogy a természetfeletti életben meg lehet valósítani Krisztus tanítását, de a valódi mindennapi életben nem. Bárcsak végre ne csupán koro nánkon, templomainkon és sírjainkon állna a kereszt jele, hanem minden ember szivében diadalmasan uralkodnék és mint egykor Nagy Konstantin, mi is észrevennők a kereszt jelét a világ felét, amely jelben egyedül győzedelmeskedhetünk. Ezek termelték ki a hitbeli közö nyösséget, amely az Egyháznak na" gyobb károkat okoz, mint a nyíl* szembeszállás. Krisztus nerrcsak a természetfeletti életre, hanem az emberi élet minden vonatkozásaira is alkalmazni akarta tanítását. Ennek ügyében a a hierarchiának kell ugyan elsősor ban dolgoznia, de kötelességük az a hiveknek is, hiszen mindnyájunknak apostoloknak kell lennünk. Az a törekvés, amely erre irányul : az Actio Catholica. Annál nagyobb szükség van erre, minél jobban elfordulnak az emberek Krisztustól, — igy különösen napjainkban. XI. Pius pápa Őszentsége sürgeti az egész világon az Actio Catholica megindítását, s a nagyméitóságű magyar Püspöki Kar megértve a kívánságot, amely az egyházi és világi katholikusokat egységes és céltudatos munkára serkenti, elhatározta annak egyházmegyénkinti megszervezését olyképpen, hogy nemcsak az egyházközségeket, hanem a katho likus hitbuzgalmi és karitativ egyesületeket is bevonja a szervezetbe. A bíboros hercegprímás ezután ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy az Actio Catholika munkája mind az anyaszentegyházra, mind édes hazánkra áldásos lesz. A megnyitó beszéd után őeminenciája bejelentette, hogy az Actio Catholica esztergomi főegyházmegyei 1 igazgatójává Drahos János dr. prelátus-kanonokot nevezte ki, akit felkért, hogy az Actio Catholica egyházmegyei szervezetére és ügyrendjére vonatkozó szabályzat megállapítása ügyében tegye meg előterjesztéseit. Az előterjesztett szabályzathoz és ügyrendhez Mer tán János dr., dö mösi plébános, az esztergomi kerület esperese szólt hozzá. Szükségesnek látja annak meghatározását, hogy meddig tart a tagok mandátuma. A hercegprímás szerint a kérdést a legközelebbi püspöki konferencián egységesen rendezni fogják. Drahos János dr. prelátus, ügyv. igazgató ezután a szakosztályok megalakításának tervezetét ismertté, melyet a közgyűlés elfogadott. őeminenciája közölte, hogy a szabályzat egyelőre ideiglenes, mert csak a gyakorlat fogja megmutatni, hol változtassanak rajta. Az elfogadott szervezeti szabályzat alapján a gyűlés kimondotta, hogy megalakítja a szakosztályokat, melyek élére a főpásztor nevezi ki a vezetőket. A szakosztályvezetők, hogy az egyházi hatósággal a felmerülő ügyekben könnyen érintkezhessenek, lehetőleg esztergomi, vagy a környéken lakó tanácstagok legyenek. őeminenciája a határozat kimon dása után kihirdette, hogy az egyes szakosztályok vezetőivé a következő tanácstagokat nevezi ki: 1 A hitbuzgalmi és erkölcsvédő szakosztályba: Sántha Jőzsef dr. városi tanácsnokot, az esztergomi Credo-egyesület elnökét. 2. A kulturális szakosztályba: Saly Arnulf dr. bencés tanár, cserkészparancsnokot. 3. A szociáliskaritativ szakosztályba : Schmidt Sándor dr. m. kir. bányaügyi főtanácsos, dorogi bányaigazgatót. 4. A sajtószakosztályba: Homor Imre tanitóképző-intézeti tanárt, az Esztergomi Tanult Férfiak MáriaKongregációjának prefektusát. 5. A szervezési szakosztályba: Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébánost. Az Actio Catholica országos tanácsába minden egyházmegyei tanács három tagot delegál. Az esztergomi főegyházmegyei tanács kiküldöttei : Mészáros János dr. pre látus-kanonok, érseki általános helytartó, Szőke Gyula dr. felsőházi tag (Bpest) és Schmidt Sándor dr. bányaigazgató (Dorog). A központi igazgató tanácsba a gyűlés ezek közül Mészáros János dr.-t küldötte ki. Őeminenciája üdvözölte a kinevezetteket, majd felkérte Mészáros János dr. prelátust előadásának megtartására. Az illusztris előadó szépen felépített beszédben az Actio Catholica és az egyházközségek kapcsolatát ismertette. Rámuta'o t arra, hogy az egyházközségi szervezetek a legnehezebb időkben, a kommün idején bebizonyították életképességüket és mint kipróbált szervek a legalkalmasabbak lesznek a jövőben is a reájuk váró feladatok megoldására. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Őeminenciája mondott köszönetet Mészáros János dr. prelátusnak. Szőke Gyula dr. felsőházi tag, a Credo egyesületek országos elnöke, őeminenciájának mondott köszönetet, a Kath. Akció egyházmegyei megszervezéséért és hogy a nagyobb hitbuzgalmi egyesületeket, minő a Credo is, belevonta az Actio Catholica munkájába. Ez bizonyítja, hogy eddig is oly munka folyt ezekben, amely becsülésre érdemes. A gyűlés Őeminenciája buzdító szavaival ért véget. Utána a hercegprímás a megjelenteket barátságos „agapé"-ra látta vendégül. A tanítóképző ünnepélye Előkelő és a művészet iránt érdeklődő közönség töltötte meg a mult szombaton az esztergomi érseki tanitóképző-intézet dísztermét. A főhelyen Serédi Jusztinián dr. bíboros* hercegprímást láttuk, ott volt a főkáptalan számos tagja és többen a város vezető köréből. Ismét szép, felemelő, nevelőhatású ünnepélynek lehetett szemtanuja a tanítóképző intézet élete iránt érdeklődő közönség. Ez alkalommal az ifjúsági szinigárda mutatta meg kiválóságát. Már előre hallottuk, hogy értékes bemutató lesz, azt is hallottuk, hogy „A kistanitó" c. színdarabról beszélnek, de hogy valóban esemény lesz a tanítóképző műsoros délutánja, azt csak ott láttuk és éreztük igazán. De beszéljünk először Homor Imréről, a tanítóképző csendesen, szerényen, de annál eredményesebben működő tanáráról. Homor Imre azok közé tartozik, akik, visszavonultan az élet zajától, csendben, de annál jobban figyelve az életet, dolgoznak. Az életvalóság szinte átszűrődik finom lelkiségükön. Igy értjük meg, hogy e gy^ e gy munkájuk mennyi értéket tartalmaz. Homor Imre irta az előadott A A kistanitó" c. színdarabot. Ugy érezzük, hogy ezzel a munkájával, sok melegségével és a lélek finomságával megirt életképe az életbe kikerülő tanitóifjúság tarsolyába legelőször tétendő értéke. Amikor azt mondjuk, hogy a színdarab nevelőhatású volt, nem akarunk sablonosak lenni, de valahogyan mégsem kerülhetjük el a nevelőhatás kifejezést. Ezzel a szóval többet akarunk sejtetni, azt, hogy „A kistanitó" már az intézetben megéreztette az élet izét, levegőjét, küzdelmét, rosszaságát és szépségét, hidegségét és melegségét. A tudás olyan kincs, amit senki el nem vehet, a tudást az iskola adja. Homor Imre nemcsak ezt nyújtja tanári munkásságával, hanem ennél többet: tükröt tesz tanitónövendékei elé, hogy lássák benne az életet, hogy tanuljanak. A pompás színdarab teljes elismerést váltott ki a hallgatóságból. A kitűnő szerzőt lelkesen ünnepelte a közönség. A színdarab szereplői valamenynyien elsőrangú tudásról és rátermettségről tanúskodtak. Kiemeljük és megdicsérjük Szabó Miklós, Szilágyi Sándor, Bertalan Gábor, Sümegi János és Tavaszi Miklós szereplését. Sok tapsot kapott Major László, Gromon József (leányszereplő) és Barta Tivadar. Jól állták meg helyüket Delacasse Gábor, Moór Gyula, Regös Vilmos, Érdi Sándor, Raffay Jenő, Sólymos Béla és Fekete István. Külön megemlékezünk Geyer Béláról, az intézet zenetanáráról, aki az ifjúság által előadott ének és zeneszámok betanításával és vezetésével kitűnő tudásról és művészi munkásságról tett tanúságot. Ez volt első szereplése Geyer Bélának, hiszszük, hogy ilyen értékes számokat máskor is hallunk majd lelkes működése eredményeként. Ingyen rendelés a szegény tüdőbetegeknek. A Tüdőbeteggondozó intézet (Szent Imre utca 24. sz) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 óráig ingyen rendel a szegény tüőbetegekneknek. mmtmmmmmmmmummmmmmmmmmmmmmmmmmmm Olcsó kiránduló- ós sporthajók fognak megindulni Budapest ós Bécs között E járatokban osztálykülönbesége* nem tesznek, vagyis csak egy osztály lenne a hajón. örömmel üdvözöljük a M. F. T. R.nek ezt a nagyjelentőségű és idegenforgalmi szempontból életrevaló kezdeményezését. Nagy érdeklődéssel tekintünk a kiránduló- és sporthajók megindulása elé és hisszük, hogy a M. F. T. R. és a közönség megelé gedéssel fogja tapasztalni az eredményt. A M. Kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. azzal a tervvel foglalkozik, hogy az 1933. év folyamán, megfelelő időközökben, több alkalommal, egyrészt „kiránduló hajót", másrészt „ sporthajót" indít Budapestről—Wienbe. E hajók különjáratban indulnak és társasutazás jellegével birnak. Számításuk az, hogy egy ilyen útban 5—600 utast szállítanak, ami lehetővé tenné, hogy a menetdíj Budapestről—Wienbe és vissza cirka 7—10 pengő között mozogna. A „kirándulóhajót" olyképen ter vezik, hogy az hétfő vagy keddi napon indulna Budapestről, este Pozsonyba érkezne, a résztvevők Pozsonyban meghálnának, másnap délben a hajó továbbvinné a társa ságot Wienbe, ahol két teljes napi időzés után a társaság visszahajózna Budapestre. Az utazás teljes tartama ilyképen 4 napot tenne ki. A „sporthajó" nak viszont az lenne a célja, hogy nagyobb sportesemények alkalmával, pld. nevezetesebb foot ballmérkőzésre stb., igen olcsón vigye fel az érdeklődőket s a menetdíj Budapestről—Wienbe és vissza a 8 Pengőt lehetőleg ne haladja meg. Mivel ily mérkőzések minden vasárnap vannak, a hajó szombaton délután 17 órakor indu'na Budapestről, másnap, vasárnap délután 3 óra körül érkezne Wienbe és csak hét főn reggel indulna vissza. Ez által nemcsak a mérkőzésen való részvételre van lehetőség, hanem arra is, hogy egy fél napot, estével együtt a résztvevők Wienben tölthessenek. A résztvevőket ellátás tekintetében semmiféle kötelezettség nem terhelné. Mindenki étkezhet a hajón, azonban tetszése szerint saját maga is gon doskodhat élelmezéséről. „Iglói diákok" A városban és környékén igen nagyfokú érdeklődés nyilvánult meg Farkas Imre ezen bájos diákoperettjé nek előadása iránt. Különösen mióta az előadás műsora megjelent, mely a kitűnő szereposztást is magában foglalja. A jegyek az előadás napján (március 5-én) délután 3 órától a már közölt olcsó árakon válthatók a Fürdő Szálloda színháztermében. Az előadás este fél 8 órakor kezdődik. A nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos a számozott jegyek mielőbbi megváltása. Az előadás jótékonycélú, amenynyiben azt részben az inségenyhitő mozgalom, részben az esztergomi reformátutus egyház javára rendezik. Jótékonyságot gyakorol tehát mindenki, aki oda jegyét megváltja. Pénzéért pedig megfelelő ellenértéket kap, mert 2 és fél órán át gyönyörködhet ezen kedves és romantikus dalmű előadásában. Jöjjön el oda mindenki, aki a szépért és jóért lelkesedni tud, mert mindenkit szeretettel hivnak és várnak as iglói diákok. Az Actio Catholica esztergom-főegyházmegyei tanácsának első gyűlése