Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-05 / 2.szám

nossal a független kisgazdapárti szellem vonult be a városházára. Ugyanitt emiitjük meg Erős Istvánt is, aki szintén tagja, sőt egyik alelnöke az Esztergomi Független Kisgazda Pártnak. Mind a négyen érdemes embe rek. Kiffer Ferenc személye garantálni fogja működésük komolyságát. Meszlényi Zoltán dr. prelátus-kanonok, primási irodaigazgató ezeket mondotta : „A városi képviselőnek nem feltétlenül hivatása új tervekkel szolgálni. Inkább az a föladata, hogy támogasson terveket, melyeket legjobb Nádler István pápai kamarás ezeket mondotta: . „Programmot adni ezekben a nehéz időkben nem lehet. Van azonban vezérgondolat és ez a részemről az, hogy a földmives kisgazdán, a kisiparoson és a kiskereskedőkön, általában a kisembereken segíteni kell. Az új képviselőkkel megváltozott a képviselőtestület. Hiszem, hogy a Reviczky Elemér főszolgabíró ezt válaszolta kérdésünkre: „Intencióm becsülettel és odaadással dolgozni kerületemért, de az egész városért is. Különös felfogásom, hogy a városházán függellen akarok lenni. Semmiesetre sem szabad pártpolitikai szempontból nézni a közügyeket, a város polgárságának egyetemes érdekét kell szem előtt tartani. Amennyiben szerény hatásköröm megengedi, ezeknek tekintetbevételével kívánok a városházán De hallgassuk meg, mit mondanak az új képviselők, Nem mindegyiket kerestük fel. Hiszen az alábbiakban úgyis megkapjuk az új képviselők vezérgondolatát, ami mindenkinek kell, hogy vezérgondolata legyen lelkiismerete szerint a polgárság szempontjából üdvöseknek itél. E pillanatban csak arra gondolok, hogy a városházán belül is iparkodni fogok mindig lelkiismeretem parancsszava szerint cselekedni." siker reményében lehet majd dolgozni. Azt a szélmalomharcot, amely a múltban folyt, céltalannak találom. Legyen végre komoly munka színhelye a képviselőtestület és nem meddő harcoké." Nádler Istvánnal sokáig elbeszélgettünk a helyi problémákról, minden szavából kicsendült, hogy aktiv képviselője lesz a városi közgyűlé settnek. a polgárságért és ennek a szegény városnak jövőjéért dolgozni. A békés és nyugodt tanácskozás hive vagyok. Az éles és személyeket sértő és az egységet megbontó tanácskozásoknak nincs helye a közgyűlésen. A komoly munkának kell érvényesülni. Én a városházán nem mint tisztviselő akarok képviselői munkát ki fejteni, hanem mint polgár. Nem utasítások ajapján fogok eljárni, hanem mindig saját meggyőződésem fog vezetni működésemben." kétségte'enül munkaalkalmat fog biztosítani, de ezt az ügyet csak akkor Kißer Ferenc, mint a Független Kisgazda Párt elnöke nyilatkozik : „Igen nagy megtiszteltetés a számomra, hogy a polgárság bizalmából bekerültem a képviselőtestületbe. Ezért minden kerületemben választópolgárnak köszönet mondok. A bizalmat azzal fogom viszonozni, hogy a polgárság megelégedésére működjem a városházán. Képviselői felszó lalásaim és inditván\aim mindenkor a köz érdekében fognak elhangzani. Előre k41 már megjegyeznem és ezt mint a Független Kisgazda Párt helyi elnöke teszem, hogy legfőbb töPerger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos nyugalomba vonulása A Belügyminiszter a m. kir. államrendőrségtől a szolgálati idejüket és a 60 éves kort betöltött tisztviselőket nyugdíjazta. Igy került nyuga lomba dr. Perger Kálmán rend rfőtanácsos, az esztergomi m. kir. áll. rendőrkapitányság vezetője. Perger Kálmán 1871 évben Nógrádpatakon [született. Pozsony vármegyéhez 1896. okt. 1 én közigazgatási gyakornokká neveztetett ki. Ugyanott 1896. december 21-én szolgabiróvá (Galántán, Malaczkán és Nagyszombaton), 1905. február 21 én a nagyszombati járás főszolgabírójává választották meg és itt is maradt 1918. november hó 20-ig, a cseh megszállásig, amikor is a csehek Brünbe internálták. Közben 1916 bán alispánságra jelölték Nagyszombatban, de kisebbségben maradt. Nagyszombatból 1920-ban jött át Magyarországba és ä m. kir. áll; rendőrséghez került mint rendőrtanácsos és a belügyminisztériumban nyert beosztást a rendőri főosztályon, míg 1921-ben, mint rendőrfőtanácsos az esztergomi m. kir. áll. rendőrkapitányság vezetésével bízatott meg és 1932. december hó 31ével nyugdíjaztatott. Perger Kálmán dr. nyugalombavonulása nagy veszteséget jelent az esztergomi rendőrkapitányságnak, de az esztergomi hivatalos közéletnek is A polgári közélet minden bizonynyal továbbra is érezni fogja csőn des, de annál buzgóbb munkálkodását. A rendőrkapitányság tisztikara érzékeny búcsút vett tőle, de mindazok, akiket nyugalombavonulása alkalmából meglátogatott, szintén őszinte sajnálattal vették tudomásul a kapitányság éléről való tá vozását. A rendőrség beosztottjai mindenkor nagyrabecsüléssel viseltettek vele szemben, mert hivatalában soha különbséget nem ismert, mindenkit egyforma szeretettel becsült. Hivatali felebbvalói is mindenkor elismerték kitűnő munkásságát, igazságosságát és körültekintő eljá rásait, Esztergom polgársága azonban Perger Kálmánt nemcsak mint ren dőrfőtanácsost becsülte, hanem mint a közügy, a város érdekeinek fáradhatatlan és szerény munkását is. Perger. Kálmán dr. nevéhez fűződik az esztergomi városszépítés hatalmas kifejlesztése, az ő érdeme, hogy a fásítás, a parkosítás és a virágágyak létesítése oly nagy előrehaladást tett Esztergomban. A munka latok vezetésében és irányításában személyesen vett részt, ezért, mint várospolgár lelkesedni tudott és mint rendőrfőtanácsos őrködött, hogy amit alkotott és alkottak, azok megbecsülésre találjanak. Hisszük, hogy nyugalombavonulásával ez az értékes {és önzetlen munkálkodás nem fog megszűnni. támogathatjuk, ha a városra teher nem hárul. rekvésem oda fog irányulni, hogy mielőbb csökkentsük a város terheit. A mai nehéz és válságos időkben, mikor mindenki tönkre megy és a polgárság óiási terhek alatt nyög, nem lehet reprezentációs költségeket, pótilletményt és forgalmiadó pótlékot adni. Ha majd jobb idők lesznek, ezeket újra megadhatjuk. Addig nem. Nagy feladat a pótadó csökkentése is." Ezekben foglalták össze az új képviselők álláspontjukat, munkálkodásukat majd a városházán kisérhetjük figyelemmel. (&oJ A rendőrség beosztottjai tisztelettel, a város hivatalos tényezői munkájának értékeléséve', mi pedig a város közönségével nagyrabecsüléssel és köszönettel veszünk tőle búcsút. (-) EGYRŐL-MÁSRÓL Á városi képviselőválasztás tanulságai nagy n figyelemreméltók és számszerű adatai statisztikailag csoportosítva sok tanulságot és okulást rejtenek magukban — megszivlelésül — a jövőre. Itt nincs arra helyünk, hogy akár a választás eredményeit, akár az ezeket kiváltó s elősegítő okokat új ból felsoroljuk, de két fontosabb tanulságot különösebben le akarunk s le is kell itt szögeznünk. Az első örvendetes eredménye ennek a választásnak az a bizonyságté el, hogy íme a városi polgárságnak még egyszerűbb elemei is milyen tiszteletreméltó határozottsággal és megfontolással tudnak élni a választójog titkosságának szabad rendelkezésükre álló lehetőségeivel és esélyeivel még akkor is, ha akár egyéni, akár pártközi megállapodás alapján készült s a választó spontán elhatározását kétségtelenül erősen befolyásoló kész szavazólapot kapnak is a kezükbe. Láttuk ugyanis, hogy a szavazólapok igen nagy százaléka kiigazított, helyesbített névsorral került az urnába, mi a választók esetenkinti egyéni megfontolásának az igazolása. A második ; fontos tanulsága a mostani választásoknak az, hogy a választó szabad elhatározásának előnyeit kihasználva s emlékezve a mult eseményeire: jutalmazott, fizetett, sőt — visszafizetett. Fizetett gavallérosan jobbra és balra ; fizetett azok nak, kiket megszeretett s fizetett azoknak, akikből kiábrándul. Hiszen nem nagy esemény ilyen vicinális viszonylatban sem az, ha valaki bekerül a testületbe, sem az ha kimarad belőle. Nem nagy gyönyörűség benn lenni s nem nagy bánat kimaradni belőle. Másokkal is megtörtént már mind az egyik, mind a másik eset és sem az örömbe, sem a bánatba nem halt még bele egy sem. Ellenben mindkét eshetőség, illetve mindkét eredmény föltétlenül érdemes arra, hogy gondolkodjanak fölötte s okuljanak belőle : azok is, akik bekerültek, azok is, akik kimaradtak, mert azt azért nem lehet elvitatai, hogy a mostani választás messze felülmüta s tú'nőtte az előző szürke választásoknál tapasztalható apathiát. A választók már éltek elhatározásuk szabadságával jelöltjeik javára, most aztán az új képviselőkön a sor, hogy a választóiktól nyert megbízatással viszont okosan éljenek megbízóik s a város közbékéje javára . .. Mért ez mindenné! fontosabb a mai nagyon súlyos időkben . . . Megértést a kisgazda, a kereskedő, iparos és tisztviselő között Jármy István dr. ügyvéd ezekben foglalta össze álláspontját: „1913 óta tagja voltam a képvi selŐtestületnek 1929-ig. Régi ember vagyok, aki ismerem a város minden baját. Tagadhatatlan örömemre szolgált, hogy a város közönségének bizalma nem várt lelkesedéssel ismét felém fordult és függetlenül önálló listával lettem megválasztva. Ézt a függetlenségemet a jövőben is fenn fogom tartani. Főleg az teszi számomra értékessé megválasztásomat, hogy a független választók tömegei tömörültek mellettem. Nagyon jól tu lom, hogy nehéz feladatra vállalkoztam, azonban politikai pártokon kívüli állásfoglalásom meg fogja könnyíteni munkámat, mert főcélom az, hogy csakis szere tett városunk egyetemes polgárságának a javát szolgáljam minden erőm mel és szem előtt tartsam azt, hogy ez a város székhelye Magyarország első záslós urának, a hercegprímás őeminenciájának, akinek a sokat szenvedett és a trianoni béklyókban sínylődő csonka Hazánk érdekében kifejtett önzetlen és eredményes munkáját mindenkor a legnagyobb érdeklődéssel és tisztelettel figyeltem. Hosszas politikai multam alatt szerzett bőséges tapasztalataim megtanítottak arra, hogy a kossuthi eszmék azok, amelyek egyedül alkalmasak hazánk talpraállitására. Ezekben a kossuthi eszmékben bennfoglaltatik az a törekvés, hogy a közéletben a tekintélytisztelet, a magasabb erkölcsi tisztaság, az összetartás és egymás munkájának rang, foglalkozás és valláskülönbség nélküli megbecsülése vigyék a vezérszerepet. Elégtétellel állapítom meg, hogy 48 óta először a mai kormányzati irány az, amely valóban a kisgazda osztályra alapítva igyekszik megvalósítani azokat az eszméket, amelyeket Kossuth Lajos vallott ma gáénak. Nem is kell messzire visszapillan tani, amikor a gazdának jó sora volt, boldogult vele együtt a kereskedő, az iparos és a tisztviselőnek s a nyugdíjasnak sem kellett a fizetésé' redukálni. Főcélom, hogy a nehéz igát vonó kisgazda-társadalmat megértessem a kereskedővel, az iparossal és a tiszt tisztviselőosztállyal és egyesült erővel szolgálhassuk önzetlenül a város és a haza mindenek fölött álló szent érdekeit." Kovancsek Jenő ezeket válaszolta kérdésünkre : — Mindenkor a közérdek fog vezetni és semmiesetre sem az, hogy önérdek vagy személyekhez fűződő érdek alapján szerepeljek a képviselőtestületben. Egyik nagy törekvésem, hogy megtaláljuk a közös megértést az egyes társadalmi osztályok k5pviselői között. Mint kereskedő képviselő első kötelességem kereskedő-polgártársaim ügyét szívvel és lélekkel szolgálni. Schweiczer Vilmos is figyelemreméltó választ adott : — Nemcsak mint iparos, de mint képviselő is nem győzöm eléggé hangoztatni, hogy a helyi iparosokat és kereskedőket azoknak kell támogatni, akik itt élnek és itt kapják a fizetésüket. A városházán a város boldogulását fogom szem előtt tartani, Pártpolitikai szempontból semlegesnek érzem magam és pártatlan leszek, mert a város polgárságáért akarok dolgozni. Itt van például a kertváros kérdése. Az előhegyi építkezés A lelkiismeret szava szerint... Ne legyen szélmalomharc... Felülemelkedni a pártpolitikán Csökkenteni a város terheit