Esztergom és Vidéke, 1933

1933-03-02 / 18.szám

2 ESZTERGOM ét VIDÉKE. 1933. márciui 2. jébe pottyan bele, hogy a strand­fürdő árai drágák — („ezt a pestiek is mondják" I) — hát itt a cikkiró úr ugyancsak elvetette a kalapács nye­lét I Sokszor letárgyalt kérdések ezek 1 A strandfürdő óriási előnye a más városok fürdői felett éppen ab­ban van, hogy a város szivében fekszik s igy könnyen megközelít­hető; — a parkja természetesen a beépített terület miatt nem nagyob­bítható, de akármilyen kicsi is, min­dig tele van virággal, zöld pázsittal, mindig van benne hűvös, árnyékos hely, mindig kedves és vonzó 1 A fürdőből a vendég nem a forró és poros levegőjű városba lép ki, ha­nem az árnyékos fákkal beültetett csinos dunaparti sétányra, ahol a nyár forró levegőjét éppen a Kis­Duna hűs vize temperálja ! Ami meg a fürdőárakat illeti, hát azok sokkal mérsékeltebbek, alacsonyabbak nem csak a pesti, de a jobb vidéki für­dőkénél is I A tavalyi igen rossz május—júliusi szezon s a nyomasztó viszonyok dacára a fürdővendégek száma ismét 2000-rel emelkedett 1 A strandfürdő létesítésével a Takarék­pénztár nem üzletet keresett, hanem hűen alapítása óta ápolt, tehát kö zel évszázados altruista, városát sze­rető szelleméhez, óriási áldozattal a város segítségére sietett, hogy meg­teremtse azt az idegenforgalmat, amely nemcsak neki vagy a ven­déglősöknek és trafikosoknak nyújt hasznot, hanem a hivatalos város nak is és a városon keresztül min­denkinek I Az árak leszállítása igen problematikus kísérletezés lenne, mert könnyen a fürdő nívója és hire bánná meg 1 Teljesen igazat adok a cikk Írójá­nak, amikor idegenforgalmi problé mának tartja az állandó nyaralás kér­dését. Azonban elfelejti a cikkiró úr, hogy állandóan idekötni csak azt az idegent lehet, aki hétvégi kirándu­lásai révén már ideszokott 1 Tehát az állandó, huzamosabb ideig itt tar­tózkodó idegenforgalomnak az alapja éppen a hétvégi kirándulás. Kicsiny­léssel, ócsárlással, elégedetlenkedés sei azonban kedvet ébreszteni bajo san lehet. Ne kissebbitsük tehát ter­mészeti kincseinket, ezt a kedves szép, kis Dunaparti várost, amely mégis csak a miénk s amely kin­cseiben messze túlszárnyalja, hibái­ban pedig meg sem közelíti a többi pestkörnyéki városokat. Állandó nyaralás azonban Eszter­gomban igen sokáig nem lesz meg­teremthető a megfelelő, nyaralásra alkalmas szobák és lakások hiánya miatt I Itt van a kulcsa a probléma megoldásának: amig a lakosság rá nem ébred arra, hogy a nyári szoba kiadással, hogy a nyaraló vendég olcsó és jó kiszolgálásával, kedvé­nek keresésével nemcsak a maga polgári hasznát találja meg, hanem az összlakosság érdekeit is szolgálja, amig be nem látja, hogy már az át­meneti idegenforgalom is nemcsak a Takarékpénztár, hanem a város egész lakosságának az érdekeit szol­gálja, addig állandó nyaralás megte remtéséről beszélni sem lehet. Jellemző az esztergomi gondolko dásra, hogy sok háztulajdonos in­kább üresen tartja lakását, mintsem bebútorozva, hónapos szobáknak ki­adja. Olyan vendéggel vesződni, aki csak napokra akar szobát bérelni, meg éppen senki sem akar ! Pedig a Szent István Fürdő Szálloda, akár­mennyit is áldoz rá a Takarékpénz­tár, az állandó itt nyaralást csak igen kevés embernek tudja lehetővé tenni. Legyünk tehát tisztában azzal, hogy ha a hosszabb tartózkodásra vagy állandó letelepülésre nem is elégséges vonzóerő a strandfürdő, de viszont hétvégi weekend célokra elsőrangú és egymagában is képes az átmenő idegenforgalom fenntar­tására és fokozására 1 Esztergom pe­dig csak az átmeneti idegenforgalom útján fejlődhetik nyaralóvárossá s ha már lesznek állandó nyaralóink, akkor remélhetjük csak, hogy a ma­gukat itt jól érző nyaralók városun­kat fogják választani állandó letele­pülésre és igy megvalósul végre a penzionopolis I Sokat lehetne még erről a kérdés­ről beszélni, de még csak egyet sze­retnék megirni. Az idegentől, még az állandóan itt nyaralótól se várjuk azt, hogy nálunk, a cikk szavai szerint, „kalapot, parafadugót vagy sárga­répát" vegyen! A nyaraló úgyis fel­pakkolva jön s a pesti ember nem vidéken fogja ruhatárát felszerelni. Nyáron, idegenben, nyaralás cime alatt háztartást vezetni aligha fog valaki. Legyünk tisztában azzal, hogy az állandóan itt nyaraló sem fog másutt, mint valamely vendéglőben vagy kifőzésben étkezni s a Szent István vizén (miért még mindig „Malya" ?), Szaczi-süteményen és sörön kivül mást igen ritkán fog venni. Hanem majd megveszi azt a kalapot a gazda, aki köménymagját, sárgarépáját a nagyobb fogyasztás folytán jó áron tudja majd eladni, meg a vendéglős, aki talán az em­legetett parafadugót is itt fogja be­szerezni, természetesen kizárólag csak az esztergomi termelőktől vett finom borai részére 1 Etter Jenő dr. irodafőtiszt. A számvizsgáló bizott­ság tagjai: Bérczy Endre, Bellovits Gyula és Takács Mihály intéző. Vá­lasztmányi tagok: Melszer Béla kis­béri jószágigazgató, SárkÖzy Aladár bábolnai jószágigazgató, Varjas Jó­zsef kömlődi ny. főszámvevő, dr. Virágh Zsigmond tatai ügyvéd, Ku­tass János gazd. tanár, Kelndorfer Károly mocsai intéző, Pataky Endre bokodi főjegyző, Szölgyémy Gyula tanár, Berencz György tanár, Perger Kálmán ny. rendőrfőtanácsos, Barcza Miklós selyemtenyésztési felügyelő. Bartus József esztergomi kisgazda intézkedést kért aziránt, hogy a kis­termelők Budapesten a kispiacokon is árulhassanak, mert a nagy piacra szorítva a nagykereskedők áruzsorá­jának vannak kitéve. Gere János szentgyörgymezei kisgazda a kis üst visszaállítása érdekében, Hajdú Ist­vánné jószágigazgató neje a kister­m-lők érdekeinek felkarolása érde­kében szólalt fel. Szlabey Imre pe­dig az esztergommegyei gyümölcs­termelők több kívánságát terjesztette elő. Az alakuló közgyűlés elhatá­rozta, hogy a vezetőség feladatává teszi ezen kérdéseknek a megtárgya­lását és a szükséges intézkedések megtételét. Holényi László ügyvezető-igazgató a maga és a megválasztott tisztikar és választmány nevében köszönetet mondott a beléjük helyezett biza­lomért és ígéretet tett arra, hogy buzgón fogják szolgálni az egyesü­let ügyét. szerettünk volna látni. Diszes ma­gyarruhás lányon akad meg sze­münk. Utána francia gránátos ruhá­ban egy hölgy. Csupa mosoly egy biedermeyer baba. Egy modern jel­mez : bridzs-dáma. Egy pompás görl. De itt a Miki egér is. Nagyszerű a jelmeze. Ugyancsak eredeti a kinai mandarin. Emitt egy bohóc. De ki­jön amott ? . . . Bethlen — mondják nevetve a közönség körében. Előrébb kacagás és hahota, mert jobbra­balra Gandhi köszön az ő ismert lepedőjében Hogy milyen cingár lábai vannak ennek a Gandhinak, hogy egyke fogáról ne is beszéljünk. Félszemű kintornás biceg ezután. Előtte egy spaayol nemes. Berregés hallatszik, egy gépember jön. Sárga­zöld szemek villannak, itt van a dorogi brikett-jelmez is. Két kártya­vető cigánylány is feltűnést kelt. De már nem jegyezhetünk tovább, a felvonulókkal már a teremben va­gyunk és itt iparkodunk még jó néhány érdekes és szép jelmezt fel­írni. Valamennyi ötletesnél-ötletesebb. Látunk diszes strucc-, remek páva , csinos dominó-, spanyol táncosnő-, gyönyörű görlice-, helyes konyha­tündér-, fehér selyem bohóc , bájos piruette-, tüzes szemű ördög-, tün­déri nyári éj , szende tiroli- és ten­gerész-jelmezt. De fel kell jegyezni a filmszerűen csodás jelmezek közül egy hindu herceget, egy madár­ijesztőt, egy pipás angolt, egy rabot, egy johanita lovagot és bárcsak fel­jegyezhetnénk mindazokat a hölgye­ket, akik az álarc mögött rejtőznek és mindegyiküknek eredeti és szép a jelmeze. De hát a nagyorrú ci­gánylegények, a csörgősipkás brá­csás és cimbalmos már rázendítettek — Csonka Gábor mókás és kitűnő bandája — már áll a tánc és reg­gelig pompás hangulatban áll a bál. De még valakit fel kell jegyez­nünh. Piros pozsgás sváb menyecske áll meg előttünk és táncra kér. Hát mulassunk reggelig. Hogy kik rejtőznek az álarc mö­gött ? Azt éjfél után tudtuk meg, amikor jött a villogó pallosú tivornya­űző, elsötétedett a terem — le ke­rültek az álarcok, vörös-kékes fény ömlött a teremben és mire ismét Megalakult vármegyénkben a gyü­mölcstermelők egyesülete Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesitett várme gyék gyümölcstermelői a gyümölcs­termelés fellendítése, fejlesztése he­lyes irányba terelése, a közterme­lésre ajánlható gyümölcsnemek és fajták megállapítása, az anyafák nyil­vántartása, mintagyümölcsösök léte­sítése, bel- és külföldön keresett könnyen értékesíthető és a mainál sokkal nagyobb mennyiségű gyü­mölcstermelése valamint a gyümölcs­termelés szakszerű begyűjtése és megfelelő értékesítése céljából vár­megyei egyesületbe tömörültek. F. évi február 21-én tartották meg alakuló közgyűlésüket dr. Lingauer Sándor főispán elnöklete alatt. Az egyesület megalakításának elő készítése érdekében a vármegyei köz igazgatási hatóságok és hatósági közegek igen értékes szolgálatot vé­geztek s a vármegye területén meg­jelenő lapok nagy készséggel karol­ták fel az ügyet s ennek köszön hető, hogy a gyümölcstermelők or­szágos egyesületének és a vármegye főispánjának kezdeményezésére meg indult akció iránt a mai gazdasági válság s a lakosság nagy részét el­töltő közömbösség és fásultság da­cára igen szép érdeklődés mutatko­zott, ugy hogy a megalakult egye­sület máris közel 200 tagot számlál. Elnöklő főispán meggyőző szavak­kal ismertette a megalakulás szük­ségességét, célját és előnyeit. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Halász Elemér ny. fővárosi ta­nácsnok, mint a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének kiküldöttje egyesületének célkitűzéseit és eddigi munkásságát, v. dr. Zsiga János vm. aljegyző pedig az egyesület alakulá­sát előkészítő bizottság eddigi tevé­kenységét ismertette, majd az alap­szabálytervezetet mutatta be, ame­lyet az alakuló közgyűlés hozzá­szólás nélkül elfogadott. Karcsay Miklós vm. főjegyző a betegszabad­ságon levő alispán nevében és meg­bízásából a vármegye területén mű­ködő közigazgatási hatóságok és ha tósági közegek intenzív támogatását helyezte kilátásba az alakuló egye­sület részére, megemlékezett e ha­tóságoknak a gyümölcstermelés ér­dekében ezideig kifejtett tevékenysé­géről, különösen pedig a Komárom megyében Mocsán cca 10 év előtt a megye közönségének áldozatkész­ségékői létesített és igen áldásos ha­tású mocsai járási faiskoláról. A Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara képviseletében Ripka Ferenc oki. n űkertész, a dunaalmási téli gazdasági szakiskola nevében pedig Kutas János gazdasági tanár tartot­tak igen tanulságos szakelőadást a gyümölcstermelés és értékesítés prob­lémájáról. Dr. Bárdos Ádám a vár megyei tanitószemélyzet, Wiesenba­cher József iskolánkivüli népműve­lési titkár pedig a vezetése alatt álló tanfolyamok támogatását helyezték kilátásba és a tanítótestület, illetve Ha valaki mérleget készít az idei esztergomi farsangról, kétségtelenül azt állapítja meg, hogy az öreg­cserkészek által rendezett Látszatadó­bál volt a legsikerültebb. Kitűnő, ötletes rendezés érvényesült, meg­lepetések, derű és pompás hangulat. Elsősorban is megemlékezünk a terem díszítéséről. Az előcsarnok terraszán két oldalt nagy szalma­kévék, a teremben rongyos cigány­sátor, százlyukú ponyvával, a közé­pen két széksor kukoricaszárakkal feldíszítve. Nagyon helyesen tették ezt a rendezők, így nem volt majom­sziget. Dehát enélkül sem lett volna, mert szebbnél-szebb hölgyek érkez­tek a bálra. A falakon köröskörül szintén láthattuk a látszatadóbál jel­vény-díszítéseit. Már kilenc óra előtt érkeztek az álarcos vendégek. Autó autó után jött. Az álarcosok bejárata előtt nagy nézőközönség verődött össze. A ren­dezőség lázasan dolgozott. Egy-egy jelmezes-álarcos érkező izgalmas ér deklődést váltott ki. Mindenki talál­gatni kezdett, dehát a maszkok pom­pásak voltak és igy nem sikerült a személyazonosság megállapítása, csak a titoktartó és diszkrét rendezőség — ezek közül is csak a bizalmi urak — volt abban a boldog hely­zetben, hogy beletekinthetett a meg hívókba és ezzel fellibbenthette a fátyolt. Fét tíz után pár perccel moraj futott végig a Fürdő összes termein, amelyek már eddigre mind megtel­tek. A jelmez és álarc nélküli közön­ség, érdeklődők és vendégek, az elő­csarnokban és a nagyteremben he­lyezkedtek el, hogy végignézzék a bevonulást. Végre kürt szólalt meg : Jönnek a jelmezesek. Az első és a második pár már meg is jelent. A nézőkön a meglepetés és a csoda lat moraja fut végig. Már mindenki tudja, hogy a Látszatadó-bál szen zációs lesz. (Hát hogyne lett volna az, hiszen a „Magyarság" is meg­írta.) Dehát hogyan és milyen érdekes jelmezben jönnek a felvonulók? Az első hölgy nyilván a bál fejedelem­asszonya. Szemünk végigsiklik a hosszú soron. Mindenkit egyszerre fenti tanfolyamok eddigi agrár tevé­kenységéről számoltak be. Ezután megalakította a:í alakuló közgyűlés az egylet tisztikarát. Elnök: dr. Lingauer Sándor fő ispán. Alelnökök: Thaly Dezső ny. jószágigazgató tóvárosi és Szlabey Imre ny. m. kir. csendőrezredes esz­tergomi lakosok. Ügyvezető igazgató: Holényi László ny. hercegprimási uradalmi intéző. Titkár : Ifj. Raymann János esztergomi oki. műkertész. Pénztárnok: Kapisztóry Ferenc ny. intéző. Ellenőr: Szőllősy Béla vm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom