Esztergom és Vidéke, 1933
1933-03-02 / 18.szám
2 ESZTERGOM ét VIDÉKE. 1933. márciui 2. jébe pottyan bele, hogy a strandfürdő árai drágák — („ezt a pestiek is mondják" I) — hát itt a cikkiró úr ugyancsak elvetette a kalapács nyelét I Sokszor letárgyalt kérdések ezek 1 A strandfürdő óriási előnye a más városok fürdői felett éppen abban van, hogy a város szivében fekszik s igy könnyen megközelíthető; — a parkja természetesen a beépített terület miatt nem nagyobbítható, de akármilyen kicsi is, mindig tele van virággal, zöld pázsittal, mindig van benne hűvös, árnyékos hely, mindig kedves és vonzó 1 A fürdőből a vendég nem a forró és poros levegőjű városba lép ki, hanem az árnyékos fákkal beültetett csinos dunaparti sétányra, ahol a nyár forró levegőjét éppen a KisDuna hűs vize temperálja ! Ami meg a fürdőárakat illeti, hát azok sokkal mérsékeltebbek, alacsonyabbak nem csak a pesti, de a jobb vidéki fürdőkénél is I A tavalyi igen rossz május—júliusi szezon s a nyomasztó viszonyok dacára a fürdővendégek száma ismét 2000-rel emelkedett 1 A strandfürdő létesítésével a Takarékpénztár nem üzletet keresett, hanem hűen alapítása óta ápolt, tehát kö zel évszázados altruista, városát szerető szelleméhez, óriási áldozattal a város segítségére sietett, hogy megteremtse azt az idegenforgalmat, amely nemcsak neki vagy a vendéglősöknek és trafikosoknak nyújt hasznot, hanem a hivatalos város nak is és a városon keresztül mindenkinek I Az árak leszállítása igen problematikus kísérletezés lenne, mert könnyen a fürdő nívója és hire bánná meg 1 Teljesen igazat adok a cikk Írójának, amikor idegenforgalmi problé mának tartja az állandó nyaralás kérdését. Azonban elfelejti a cikkiró úr, hogy állandóan idekötni csak azt az idegent lehet, aki hétvégi kirándulásai révén már ideszokott 1 Tehát az állandó, huzamosabb ideig itt tartózkodó idegenforgalomnak az alapja éppen a hétvégi kirándulás. Kicsinyléssel, ócsárlással, elégedetlenkedés sei azonban kedvet ébreszteni bajo san lehet. Ne kissebbitsük tehát természeti kincseinket, ezt a kedves szép, kis Dunaparti várost, amely mégis csak a miénk s amely kincseiben messze túlszárnyalja, hibáiban pedig meg sem közelíti a többi pestkörnyéki városokat. Állandó nyaralás azonban Esztergomban igen sokáig nem lesz megteremthető a megfelelő, nyaralásra alkalmas szobák és lakások hiánya miatt I Itt van a kulcsa a probléma megoldásának: amig a lakosság rá nem ébred arra, hogy a nyári szoba kiadással, hogy a nyaraló vendég olcsó és jó kiszolgálásával, kedvének keresésével nemcsak a maga polgári hasznát találja meg, hanem az összlakosság érdekeit is szolgálja, amig be nem látja, hogy már az átmeneti idegenforgalom is nemcsak a Takarékpénztár, hanem a város egész lakosságának az érdekeit szolgálja, addig állandó nyaralás megte remtéséről beszélni sem lehet. Jellemző az esztergomi gondolko dásra, hogy sok háztulajdonos inkább üresen tartja lakását, mintsem bebútorozva, hónapos szobáknak kiadja. Olyan vendéggel vesződni, aki csak napokra akar szobát bérelni, meg éppen senki sem akar ! Pedig a Szent István Fürdő Szálloda, akármennyit is áldoz rá a Takarékpénztár, az állandó itt nyaralást csak igen kevés embernek tudja lehetővé tenni. Legyünk tehát tisztában azzal, hogy ha a hosszabb tartózkodásra vagy állandó letelepülésre nem is elégséges vonzóerő a strandfürdő, de viszont hétvégi weekend célokra elsőrangú és egymagában is képes az átmenő idegenforgalom fenntartására és fokozására 1 Esztergom pedig csak az átmeneti idegenforgalom útján fejlődhetik nyaralóvárossá s ha már lesznek állandó nyaralóink, akkor remélhetjük csak, hogy a magukat itt jól érző nyaralók városunkat fogják választani állandó letelepülésre és igy megvalósul végre a penzionopolis I Sokat lehetne még erről a kérdésről beszélni, de még csak egyet szeretnék megirni. Az idegentől, még az állandóan itt nyaralótól se várjuk azt, hogy nálunk, a cikk szavai szerint, „kalapot, parafadugót vagy sárgarépát" vegyen! A nyaraló úgyis felpakkolva jön s a pesti ember nem vidéken fogja ruhatárát felszerelni. Nyáron, idegenben, nyaralás cime alatt háztartást vezetni aligha fog valaki. Legyünk tisztában azzal, hogy az állandóan itt nyaraló sem fog másutt, mint valamely vendéglőben vagy kifőzésben étkezni s a Szent István vizén (miért még mindig „Malya" ?), Szaczi-süteményen és sörön kivül mást igen ritkán fog venni. Hanem majd megveszi azt a kalapot a gazda, aki köménymagját, sárgarépáját a nagyobb fogyasztás folytán jó áron tudja majd eladni, meg a vendéglős, aki talán az emlegetett parafadugót is itt fogja beszerezni, természetesen kizárólag csak az esztergomi termelőktől vett finom borai részére 1 Etter Jenő dr. irodafőtiszt. A számvizsgáló bizottság tagjai: Bérczy Endre, Bellovits Gyula és Takács Mihály intéző. Választmányi tagok: Melszer Béla kisbéri jószágigazgató, SárkÖzy Aladár bábolnai jószágigazgató, Varjas József kömlődi ny. főszámvevő, dr. Virágh Zsigmond tatai ügyvéd, Kutass János gazd. tanár, Kelndorfer Károly mocsai intéző, Pataky Endre bokodi főjegyző, Szölgyémy Gyula tanár, Berencz György tanár, Perger Kálmán ny. rendőrfőtanácsos, Barcza Miklós selyemtenyésztési felügyelő. Bartus József esztergomi kisgazda intézkedést kért aziránt, hogy a kistermelők Budapesten a kispiacokon is árulhassanak, mert a nagy piacra szorítva a nagykereskedők áruzsorájának vannak kitéve. Gere János szentgyörgymezei kisgazda a kis üst visszaállítása érdekében, Hajdú Istvánné jószágigazgató neje a kisterm-lők érdekeinek felkarolása érdekében szólalt fel. Szlabey Imre pedig az esztergommegyei gyümölcstermelők több kívánságát terjesztette elő. Az alakuló közgyűlés elhatározta, hogy a vezetőség feladatává teszi ezen kérdéseknek a megtárgyalását és a szükséges intézkedések megtételét. Holényi László ügyvezető-igazgató a maga és a megválasztott tisztikar és választmány nevében köszönetet mondott a beléjük helyezett bizalomért és ígéretet tett arra, hogy buzgón fogják szolgálni az egyesület ügyét. szerettünk volna látni. Diszes magyarruhás lányon akad meg szemünk. Utána francia gránátos ruhában egy hölgy. Csupa mosoly egy biedermeyer baba. Egy modern jelmez : bridzs-dáma. Egy pompás görl. De itt a Miki egér is. Nagyszerű a jelmeze. Ugyancsak eredeti a kinai mandarin. Emitt egy bohóc. De kijön amott ? . . . Bethlen — mondják nevetve a közönség körében. Előrébb kacagás és hahota, mert jobbrabalra Gandhi köszön az ő ismert lepedőjében Hogy milyen cingár lábai vannak ennek a Gandhinak, hogy egyke fogáról ne is beszéljünk. Félszemű kintornás biceg ezután. Előtte egy spaayol nemes. Berregés hallatszik, egy gépember jön. Sárgazöld szemek villannak, itt van a dorogi brikett-jelmez is. Két kártyavető cigánylány is feltűnést kelt. De már nem jegyezhetünk tovább, a felvonulókkal már a teremben vagyunk és itt iparkodunk még jó néhány érdekes és szép jelmezt felírni. Valamennyi ötletesnél-ötletesebb. Látunk diszes strucc-, remek páva , csinos dominó-, spanyol táncosnő-, gyönyörű görlice-, helyes konyhatündér-, fehér selyem bohóc , bájos piruette-, tüzes szemű ördög-, tündéri nyári éj , szende tiroli- és tengerész-jelmezt. De fel kell jegyezni a filmszerűen csodás jelmezek közül egy hindu herceget, egy madárijesztőt, egy pipás angolt, egy rabot, egy johanita lovagot és bárcsak feljegyezhetnénk mindazokat a hölgyeket, akik az álarc mögött rejtőznek és mindegyiküknek eredeti és szép a jelmeze. De hát a nagyorrú cigánylegények, a csörgősipkás brácsás és cimbalmos már rázendítettek — Csonka Gábor mókás és kitűnő bandája — már áll a tánc és reggelig pompás hangulatban áll a bál. De még valakit fel kell jegyeznünh. Piros pozsgás sváb menyecske áll meg előttünk és táncra kér. Hát mulassunk reggelig. Hogy kik rejtőznek az álarc mögött ? Azt éjfél után tudtuk meg, amikor jött a villogó pallosú tivornyaűző, elsötétedett a terem — le kerültek az álarcok, vörös-kékes fény ömlött a teremben és mire ismét Megalakult vármegyénkben a gyümölcstermelők egyesülete Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett várme gyék gyümölcstermelői a gyümölcstermelés fellendítése, fejlesztése helyes irányba terelése, a köztermelésre ajánlható gyümölcsnemek és fajták megállapítása, az anyafák nyilvántartása, mintagyümölcsösök létesítése, bel- és külföldön keresett könnyen értékesíthető és a mainál sokkal nagyobb mennyiségű gyümölcstermelése valamint a gyümölcstermelés szakszerű begyűjtése és megfelelő értékesítése céljából vármegyei egyesületbe tömörültek. F. évi február 21-én tartották meg alakuló közgyűlésüket dr. Lingauer Sándor főispán elnöklete alatt. Az egyesület megalakításának elő készítése érdekében a vármegyei köz igazgatási hatóságok és hatósági közegek igen értékes szolgálatot végeztek s a vármegye területén megjelenő lapok nagy készséggel karolták fel az ügyet s ennek köszön hető, hogy a gyümölcstermelők országos egyesületének és a vármegye főispánjának kezdeményezésére meg indult akció iránt a mai gazdasági válság s a lakosság nagy részét eltöltő közömbösség és fásultság dacára igen szép érdeklődés mutatkozott, ugy hogy a megalakult egyesület máris közel 200 tagot számlál. Elnöklő főispán meggyőző szavakkal ismertette a megalakulás szükségességét, célját és előnyeit. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Halász Elemér ny. fővárosi tanácsnok, mint a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének kiküldöttje egyesületének célkitűzéseit és eddigi munkásságát, v. dr. Zsiga János vm. aljegyző pedig az egyesület alakulását előkészítő bizottság eddigi tevékenységét ismertette, majd az alapszabálytervezetet mutatta be, amelyet az alakuló közgyűlés hozzászólás nélkül elfogadott. Karcsay Miklós vm. főjegyző a betegszabadságon levő alispán nevében és megbízásából a vármegye területén működő közigazgatási hatóságok és ha tósági közegek intenzív támogatását helyezte kilátásba az alakuló egyesület részére, megemlékezett e hatóságoknak a gyümölcstermelés érdekében ezideig kifejtett tevékenységéről, különösen pedig a Komárom megyében Mocsán cca 10 év előtt a megye közönségének áldozatkészségékői létesített és igen áldásos hatású mocsai járási faiskoláról. A Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara képviseletében Ripka Ferenc oki. n űkertész, a dunaalmási téli gazdasági szakiskola nevében pedig Kutas János gazdasági tanár tartottak igen tanulságos szakelőadást a gyümölcstermelés és értékesítés problémájáról. Dr. Bárdos Ádám a vár megyei tanitószemélyzet, Wiesenbacher József iskolánkivüli népművelési titkár pedig a vezetése alatt álló tanfolyamok támogatását helyezték kilátásba és a tanítótestület, illetve Ha valaki mérleget készít az idei esztergomi farsangról, kétségtelenül azt állapítja meg, hogy az öregcserkészek által rendezett Látszatadóbál volt a legsikerültebb. Kitűnő, ötletes rendezés érvényesült, meglepetések, derű és pompás hangulat. Elsősorban is megemlékezünk a terem díszítéséről. Az előcsarnok terraszán két oldalt nagy szalmakévék, a teremben rongyos cigánysátor, százlyukú ponyvával, a középen két széksor kukoricaszárakkal feldíszítve. Nagyon helyesen tették ezt a rendezők, így nem volt majomsziget. Dehát enélkül sem lett volna, mert szebbnél-szebb hölgyek érkeztek a bálra. A falakon köröskörül szintén láthattuk a látszatadóbál jelvény-díszítéseit. Már kilenc óra előtt érkeztek az álarcos vendégek. Autó autó után jött. Az álarcosok bejárata előtt nagy nézőközönség verődött össze. A rendezőség lázasan dolgozott. Egy-egy jelmezes-álarcos érkező izgalmas ér deklődést váltott ki. Mindenki találgatni kezdett, dehát a maszkok pompásak voltak és igy nem sikerült a személyazonosság megállapítása, csak a titoktartó és diszkrét rendezőség — ezek közül is csak a bizalmi urak — volt abban a boldog helyzetben, hogy beletekinthetett a meg hívókba és ezzel fellibbenthette a fátyolt. Fét tíz után pár perccel moraj futott végig a Fürdő összes termein, amelyek már eddigre mind megteltek. A jelmez és álarc nélküli közönség, érdeklődők és vendégek, az előcsarnokban és a nagyteremben helyezkedtek el, hogy végignézzék a bevonulást. Végre kürt szólalt meg : Jönnek a jelmezesek. Az első és a második pár már meg is jelent. A nézőkön a meglepetés és a csoda lat moraja fut végig. Már mindenki tudja, hogy a Látszatadó-bál szen zációs lesz. (Hát hogyne lett volna az, hiszen a „Magyarság" is megírta.) Dehát hogyan és milyen érdekes jelmezben jönnek a felvonulók? Az első hölgy nyilván a bál fejedelemasszonya. Szemünk végigsiklik a hosszú soron. Mindenkit egyszerre fenti tanfolyamok eddigi agrár tevékenységéről számoltak be. Ezután megalakította a:í alakuló közgyűlés az egylet tisztikarát. Elnök: dr. Lingauer Sándor fő ispán. Alelnökök: Thaly Dezső ny. jószágigazgató tóvárosi és Szlabey Imre ny. m. kir. csendőrezredes esztergomi lakosok. Ügyvezető igazgató: Holényi László ny. hercegprimási uradalmi intéző. Titkár : Ifj. Raymann János esztergomi oki. műkertész. Pénztárnok: Kapisztóry Ferenc ny. intéző. Ellenőr: Szőllősy Béla vm.