Esztergom és Vidéke, 1933

1933-02-19 / 15.szám

Amikor a mult évben foglakoztunk a kormányzás átszervezésével, akkor arról volt szó, hogy Esztergomvármegye Pestvármegyéhez fog tartozni. Az új átszervezési tervben azonban már nem Pestvármegyéhez, hanem Győrvármegyéhez csatolják vármegyénket. Ez a jelentés megdöbbenti Esztergomot. Ha ezt az elcsatolást, vagyis, ha Esztergomvármegyét Komáromvármegyével együtt Győrvármegyéhez csatolják, végrehajtják, akkor ez a rendelkezés halálát jelenti Esztergomnak, pusztulását a polgárságnak, az iparosoknak és kereskedőknek. A falu nivójára sülyed a primási város. Nem szabad nem komolyan foglalkozni ezzel a nagyjelentőségű kérdéssel. Nem szabad közömbösen elmenni mellette, de még abban a reményben sem ringassuk magunkat, hogy hátha nem csatolják el vármegyénket. Akkor, amikor csak per tangentem is szóbakerül, hogy Esztergomot Győrmegyéhez csatolják, azonnal fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat és legelső kötelességünkké tenni, hogy ezt a veszélyt elhárítsuk Esztgrgomról és a polgárságról. Nem akkor kell tiltakoznunk, amikor a terv végrehajtására megteszik az intézkedéseket, hanem ez előtt. Az az érzésünk, hogy amikor Eszter gomvármegyét Győrvármeg\ éhez jelölték a tervben, nem tanulmányozták kellő figyelemmel a térképet. Elsősorban is Esztergomvármegye tulajdonképen egy járás. Vidékével, földrajzi kialakulásával természetszerűleg is Pestvármegyéhez kívánkozik. Ha már elkerülhetetlen a kormányzati átszervezés, a vármegyék összevonása, akkor ne Győrvármegyéhez, hanem Pestvármegyéhez csa tolják a csonka Esztergomvármegyét. A földrajzi kialakulás elsősorban tiltakozik Győrvármegyéhez való csatolás ellen. Azt elismerjük, hogy Ko máromvármegye Győrvármegyéhez kívánkozik, azonos földrajzi és közigazgatási kialakulása is alátámasztja ezt, Komárom mint város nem megyei székhely és igy nem fenyegeti veszély, hogy veszteséget jelent számára az elcsatolás. Esztergomvármegye azonban messze esik Győr vármegyétől, ennek a kapcsolatnak keleti határa lenne és csak képzeljük el, hogy milyen rettenetes álla pótokat teremtene, ha az esztergomi polgárnak hivatalos, vagy peres és más ügyek miatt Győrbe kellene utaznia 1 Kálvária járást jelentene ez Esztergom és a járás polgárságának. De nem szabad figyelmen kivül hagyni a kárt sem. várost fenyegető anyagi Elvinnék innen a vármegye összes hivatalait, a társadalombiztositót, az államépítészeti hivatalt, a tanfeiügyelőséget és mindazokat a közigazgatási szer veket, amelyek nemcsak a város, hanem a megye vérkeringését is mozgésba hozták. Óriási kárt jelentene a Győrhöz való csatolás. Ismételjük tehát, ha már elkerülhetetlen Esztergom és a járás elcsatolása, akkor a kisebb bajt válasszuk és inkább Pestvármegyéhez kérjük beolvasztásunkat. Számolni kell minezeken kivül azzal is, hogy Esztergom városa adósságokkal küzd, a polgárságnak eddig is elviselhetetlen terhekkel kell birkóznia, mi lenne, ha még kisebb lenne a forgalom, ha még nagyobb lenne az élettelenség ? Lehetetlen, hogy egyes városokat felemeljenek többeket pedig pusztulásba taszítsanak. Tiltakozásunk jelentse azt a ké relmünket is, hogy a vármegye fő ispánja, alispánja, a város polgár mestere, a törvényhatóság és a kép viselőtestület hasson oda, hogy Győr höz való csatolásunkat akadályozza meg kapu legendá"-t Földvárynak „Fári kút" c. költeményével együtt versenydíj mellett elszavaltatják. Ezután a már is kitűnő filozófusnak bizonyult Varjas Béla tartotta meg székfoglalóját a „Népdal a középkorban" cimű tanulmányával. Dr, Kemenes Illés c. tankerületi őigazgató, az Orsz. Közoktatásügyi anács alelnöke a nevelési eszmékről és a cserkészet jelentőségéről értekezett. Majd összefoglalva a Földváry-kultuszra vonatkozó indítványokat, magas szárnyalású, költői gondolatokban gazdag beszédben állozott az ideális lelkű költő emiétének. A megjelent közönség kegyeetének felállással adtak kifejezést s egyben elhatározták, hogy mindentoron az erre felkért bencés-renddel és az ifjúsággal Földváry Istvánnak, Esztergom kiváló költőjének sirjáíoz kivonulnak. Az Osztge kultusz-estéin immár íarmadizben ünnepeli Brenner—Nemesszeghy-\w2iTteit e kultusz-estén kiegészült új kiváló tagokkal, mint dr. Rosenmüller Zoltánnal, Bérczy -ászlóval, Nemesszeghy Gizivel és ifj. Nemesszeghy* Istvánnal. Weber „Jubileumi nyitány"-a volt ezúttal mély érzéssel s nagy művészi műsora, a „Szent Földváry-knlfmsz az OSzTGE-ban A székesfővárosban 12 éve működő Országos Szent Gellért Egyesület tettereje városunkban is teljes mértékben érvényesül. Ennek egyik bizonyítéka Kamenszky Gyula dr. alapító elnök rendezésében i hó 5-én megtartott ünnepségen a szentévi kultusz ismertetése. A szentévek, főleg a jelen szentév jelentőségének taglalása után az elnök a Gellérthegyi kálvária propagandájával foglalkozott. Különösen azzal, hogy miképen fogják a stációkat a testvéregyesületek közös munkával úgy kiképezni, hogy azok Isten közelsége érzésével példaadólag hassanak és egyben emlékeztessenek az elszakításra ítélt országrészekre s nagy városaikra. E kálvária a Szent Gellért kegyelethelynél kezdődnék és a Szent Gellért szobornál fejeződnék be. E nagy történelmi kálvária-akciónál a közéleti kiválóságok s cselekvő erők közé beválasztották Preszly Elemért, Pestvármegye főispánját. Az a terv is felmerült, hogy az esztergomi belvárosi plébánia-templomban is felállítják a kálvária stáció relifjeit. Ezen akció megszervezésére és keresztülvitelére felkérik Palkovics László alispánt, a belvárosi egyházközség elnökét. Nagyjaink kultuszában az alapító elnök arra buzdította az esztergomi írókat, hogy Katona Istvánon kivül Pór Antal prelátus-kanonok, volt belvárosi plébános műveire is helyezzenek nagy súlyt. Költőink közül ki kell emelni Balassa Bálintot, ki Esztergom ostrománál esett el s igy sugalmazó erővel hathat. Megállapította e kiváló költőnek hatását dr Haan Béla és dr. Földváry István költőnkre és pedig úgy a hazafias vallásos verseiknél, mint lírájuknál Erős a reményük, hogy április 2-án a bencésgimnaziumban tartandó kul tusz-estén a Petőfi Társaság is ál dozni fog emléküknek. Az elnöki bejelentések után meg kezdődött a kultusz-est Elsőnek Kemény Miklós Gellért himnusz"-t énekelte el nagy tetszés mellett Nemesszeghy Gizella zongora kísérete mellett. Majd dr, Kamenszky Gyuláné Schubert „Ave Maria"-ját adta elő zongorán mély meghatottsággal. Földváry István dr., néhai városi főügyész kegyelet napjára való te kintettel Varjas Rudolfné Földváry nak „Esztergom ormán" cimű köl teményét szavalta el nagy hatással Schleifer Agnes a nála megszokott tetszés kiváltással, kitűnő hangsúlyozással és mély érzéssel olvasta fel Földvárynak „Megtérés" c. kölA kiváló szereplők a után elő el teményét szűnni nem akaró taps-vihar még több, költeményt adtak Schlei jer Ágnes a mostanában parentált Sajó Sándornak „Lovcsen cimű hazafias versét adta elő oly hatással, hogy mindannyiunkna emlékezetébe idéződött a harctéren hősi halált szenvedett hozzátartozója Varjas Rudolfné pedig Gabányi tá bornok „Vaskapu legenda "-ját sza valta el művészi előadásban Határozattá vált, hogy a szentév ben augusztus 15-én a vaskapu Nagy Boldogasszony szoborhoz tör ténő zarándoklás alkalmával a „Vas-rögtön negyed összhangban érvényesülő műsorszám. Nagy tetszésben és dicséretben volt része dr. Rosenmüller Zoltán, a kiváló hegedűművész 10 éves csodagyermekének, Rosenmüller Tibinek, kinek Danella H-moll konzert-solóját meg kellett ismételnie. Az egyesületi kiválóságokból álló ünnepi közönség a Himnusz eléneklése után az Osztge-kultusz munkáját feltüntető felvételeket és olajfestményeket tekintette meg. A jelonvolt bencéstanárok közül Magasi Arthur dr. Ígéretet tett, hogy az április 2-iki kultusz-estén hazafias, vallásos alkalmi költeményeit bemutatja, Monsberger Ulrich pedig Ígéretet tett arra, hogy Nagymaroson egyik egyesület a Szent Gellért zászlóhoz hasonló zászlót készíttet. Szomor Felicián a kiállítás részére rendelkezésre bocsájtott Szent Gellért képet adományozta az egyesületnek, Vécs Ottó pedig megígérte, hogy a Prohászka-kultuszban az előző sajtóközleményben foglalt eszméket propagálni fogja s a Prohászka emlékét megörökítő városi bizottsággal oda fog hatni, hogy Prohászka műveit a nagyközönség is olvashassa. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Technokrácia' Uj szó jelentkezik a fővárosi lapok íasábjain, amelynek értelmét különféleképpen magyarázzák, de főcélja mégis az, hogy köpönyegül szolgálion a mostani rossz viszonyok leplezésére. Technokrácia! A gépek túlfejlődése és ez által sok-sok munkásnak a feleslegessé válása! Ez a megállapítás! Azután megindul a vita, hogy ez nem is igaz, ez rosszindulatú ráfogás, mert ha helyettünk gépek dolgoznak, akkor az a nagy előny háramlik reánk, hogy nekünk kell kevesebbet fáradnunk,' nem kell hajnaltól estélig robotolnunk és mégis bekövetkezik az a kívánatos állapot, hogy könnyen megkeressük kenyerünket. Ehhez csupán a javak igazságos és célirányos felosztása kell. Ilyen gondolatok minden újsághír nélkül is foglalkoztatják a józan gondolkodót. A primitív felfogás szerint oly egyszerű a megoldás, hogy tel jesen érthetetlen, vájjon miért késik az? Ugy látjuk azért késik, mert nemcsak a gazdasági javak, hanem a tőke maga is igazságtalanul, jobban mondva helytelenül van felosztva. Egyik országban a tresortok tele vannak arannyal, amely sulyá val megbénítja magát az életet, a másik államban pedig annyi sincs belőle, hogy az papírpénznek értékállandóságát biztosítani tudja vele. Azt mondják a lélekbúvárok, hogy az emberi elme mindjobban kiélesedik s hogy különösen műszaki téren oly nagy a fejlődés az utolsó 20 évben, mint nem volt 200 évig előtte. L.S ez valószínűleg igaz is. El kell fogadnunk az állítás helyességét, mert mi, az élet közkatonái, természetesen nem tudunk a technika vívmányaihoz szakszerűen hozzászólni. Mi csak azt látjuk, hogy hiába a nagy szellemi felkészültség, az nem hozza meg ezernyi sebünkre a gyógyirt. Az egyik technikus feltalál olyan uj szálat az izzólámpákba, amely azoknak élettartamát megtízszerezi. Rögtön megveszik találmányát, nehogy az belekerüljön a gyakorlati életbe. Ez esetben ugyanis még kevesebb lámpát kellene gyártani a munkások számát újra apasztani kellene és a profit is kevesebb volna. A másik vegyész feltalál egy vegyüléket, amelybe a gyapjúszövet bemártva örökre immúnissá válik molyrágás ellen. Ezt sem szabad forgalomba engedni, mert a textilgyárak kapacitásra süllyednek és újra nagy tömeg ember marad kereset nélkül. Amerikában oly borotvapengével lépett a piacra egy feltaláló, amelynek éle nem kophat el soha. Hamar ezt is le kellett szerelni — közérdekből! Mindenhol becsületesen szolgálják a közérdeket — önzésből. Legutóbb filmen a Frank pótkávégyár üzemét mutatták be az esztergomi moziban. Gyönyörű és hatalmas üzem. A pótkávén kivül a csomagolást, adagolást, cimkeragasztást, nyomtatást ládagyártást, azoknak szögecselését, vagyis mindent, amire csak egy gyárban szükség lehet, gépek látnak el zseniális elgondolás szerint. Mindehhez nagyon kevés emberi erő kell. A gyár csakugyan nem helyezkedhetik emberbaráti álláspontra, hanem ugy szolgálja jól kikalkulált érdekeit, ahogy legjobbnak látja, cs igy tesz valamennyi. Ennek eredménye azután, hogy Amerikában ma 17 millió munkanélküli retteg a holnaptól és hogy pl. Budapesten 10.219 lakás és bolt áll üresen már a harmadik hónapon túl. És mi ezeket a jelenségeket, ellentétben a rémlátóktól, az adott sivár helyzetben kedvezőknek ítéljük. Amig valaki egészséges, nincs érzéke másnak betegsége iránt, de amikor ő maga is beteg, kétségbeesetten szalad orvoshoz segítségért. Lassanként minden állam, kivétel nélkül, belekerül a bajoknak súlyos lázzal telitett betegágyába és akkor azután nincsen már üres genfi konferencia, hanem sürgősen cselekedni kell. Philippe Paneth angol újságíró beutazta az egész világot. Egyenként állapítja meg az országokról a diagnózist és a mi hazánknak pl. csakis a csehekkel leendő őszinte kibékülés esetére ígér gyógyulást. De ő is, a teljesen pártatlan közgazdasági tudós, határainknak helyreállítását jelöli meg első lépésül a gyógyulás felé, ami szerinte a cseheknek is elemi érdeke. Mi, akik azt látjuk, hogy a sirámok a világ összes lapjaiban tekintélyes helyet foglalnak le, csak türelmet hirdethetünk. Meggyőződésünk, hogy rosszabb helyzetben mi sem vagyunk, mint a többi vidéki város és hogy a főváros még nehezebben ad kenyeret, mint a provinciák. És ha kiég az a sok rossz, ami most aggodalomban tartja az emberiséget, ha elkövetkezik a javulás, amely elvégre el nem maradhat, annak mi leszünk földrajzi hely-