Esztergom és Vidéke, 1933

1933-02-19 / 15.szám

tv™ im m Kf ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 15. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 VASÁRNAP, FEBRUÁR 19 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Társadalmi egyesületek A szocializmus egyik főereje — legyen az demokrata vagy keresztény — a társulás, a társadalmi együttműködés. S ez mindnyájunk kötelessége. Ma nem lehet, nem szabad elvonulni csak a család, a magány szentélyébe; nem lehet mondani : „én nem törődöm a nagyvilág háborúságaival, én nem megyek ki az élet küzdő porondjára, élek az én szűk, megszokott magányomban." Nem gyávaság, de sokszor súlyos kötelességmulasztás az ilyen gondolkodásmód, amely a testi és lelki erők arányában nem akar résztvenni egymásnak boldogításában, támogatásában, Egyházunk s hazánk érdekeinek előmozdításában, s ha kell, megvédelmezésében. Mert mi lehetne más a különböző társadalmi, egyesületi tevékenységnek célja s egyben forrása és szükségessége, ha nem az, hogy: a tudós, a pap, a szerzetes, a világi, a férfi, az asszony — kiki magával hozva az ő erejét, tudását, egyéni tehetségét, szeretetét, buzgóságát és áldozatkészségét, mindezek az egyesülés, társulás kohójában összeforrasztva ismeretet terjesszenek, szeretetet nyújtsanak, irányítást adjanak, s ha a szükség hozza, védelmezzenek — I vallást, hazát, hitet szent eszméket — s mindenképen: a jót, az igazat, a szépet — ez örök eszméket — terjesszék, aprópénzre váltsák'. Az ilyen együttműködő, kultúrát terjesztő társadalmi egyesületek, hál' Isten, ma már nálunk is — mind országos, mind helyi vonatkozásban — elég nagy számmal vannak. Azonban — sajnos — az is világos, ismert dolog, hogy sok, igen sok társadalmi egyesület nem emelkedett arra a magaslatra, illetőleg leszállt arról a magaslatról, amelyen állt, vagy amelyre jutnia kellett volna; nem töltik be egészen vagy sehogy sem azt a hivatást, amely tulajdon képen életcéljuk, létezésük alapja. S bár igaz az, hogy a mai kor lázas, idegfeszítő munkája után inkább szükség van ma, mint valaha különféle felüdítő, csendesen szórakoztató kártyajátékokra, dákó forgatásra, egyegy táncmulatságra, — azonban az is biztos, hogy a mai komoly idők szelleme, nehéz anyagi és erkölcsi helyzetünk meg nem engedik azt az élvezetet, hogy pusztán szórakozás, felüdülés céljából alakuljanak, álljanak fenn társadalmi intézmények : körök, kaszinók, egyletek stb. Amiként Széchenyi István sem kizárólag szórakozás céljából alapította a Nemzeti Kaszinót, úgy nekünk is ma nemesebb, magasabb célt is kell megvalósítanunk a társadalmi egyesületekben. Ideális helyzet az volna, ha ezek az egyesületek lennének a világítótornyok, fényszórók, amelyek a mai kor eszme-harcában, eszmezavarában az igazság, a szent meggyőződés fényét árasztják szét a társadalomra. Nem áll messze az igazságtól az az elgondolás, amely a kereszténység, a katolicizmus háttérbeszorítását, a közvélemény kialakításában való gyengeségét, erőtlenségét épen az ily erkölcsi, szellemi gócpontok hiányában látja. Pedig a mai társadalmi egyesületeknek leglényegesebb feladata, hogy a modern kort és a ma emberét foglalkoztató eszméket ismertetné, azokat vallásunk igazságainak prizmáján átszűrve juttatná a közönség körébe. Ez így módot és alkalmat nyerne arra, hogy a modern világot mozgató eszmékről, törekvésekről, irányzatokról helyes Ítéletet alkothasson magának. A szórakozás és mulatság mellett a különböző körökben, kaszinókban, egyletekben a modern élet minden kérdése és a problémák alapos megbeszélése, esetleges megvitatása fontos, tán hálás és eredményes feladat ! Hisz úgyis a mai élet egyik legfontosabb társadalmi tevékenysége a közművelődés, műveltség terjesztése. Ezt látjuk a szabadegyetemek, líceumok, népakadémiák működésében, hol időszerű eszmék megvilágítása, tudományos és közérdekű kérdések tárgyalása forog napirenden. De az eredményességhez, a valódi hathatóssághoz szükséges : a közös munka, az együttérzés gondolata és keresztülvilele, a kölcsönös támogatás, a megértés, a szeretet. Szükséges a papi és világi egyéneknek egyaránt az önzetlen, odaadó apostolság, az eszmék, az igazságok, a műveltség szolgálatában. Szükséges a vezetők okos irányítása, amely új remények izgalmát és lehetőségeit is kielégíti, de egyúttal szükséges a tagok összefogó, munkás támogatása. Társadalmi egyesületeink működésének ily elgondolása, munkája, ha nem is mindent, de sokat tehet, segíthet a jobb magyar jövő érdekében. Horváth Anaelm HETI ESEMÉNYEK Győr vár megy éhez vagy Pest vár megyéhez csatolják-e Esztergomot? Köztisztviselői körökben ismét izgalmat kelt a kormányzás belső átszervezésének a terve. Az „Esztergom és Vidéke" egy izben már foglalkozott ezzel a halált vagy életet jelentő kérdéssel. Akkor azonban elcsendesedett az ügy és már-már napirendre tértünk fölötte. Az egyik fővárosi lapban olvassuk most, hogy a kormányzás átszervezésének ügye ismét előtérbe került. A terv szerint az országot hét új kerületre osztanák és ennek a hét új kerületnek Budapest, Győr, Szombathely, Pécs, Szeged, Miskolc és Debrecen lenne a székhelye. Ez a nagyszabású reform jelen tős személyi változásokkal fog járni és különösen a vezetőembereket érinti. Ami a kerületek székhelyét illeti, az új beosztás azt jelenti, hogy az adminisztrációs ügyeket e kerületek székhelyéről intéznék. BELFÖLD Éles összecsapás volt Eckhardt Tibor és Gömbös miniszterelnök között a parlamentben a mezőkeresztesi választás miatt. — Pótválasz tás lesz ma Mezőkeresztesen. — Ötszázezer ember zarándokolt Apponyi ravatalához, temetése fejedelmi volt. — Ujabb panamát lepleztek le Budapesten, az Imperial Rt. vizes olajat szállított a Mávnak. — Párt' különbség nélkül hevesen támadtak a főváros közgyűlésén az adóemelési és gyűléstilalmi rendeletet. — Ellenzéki közös blokk megalakításáról tárgyalnak, a vezér Hadik János gróf lenne. — Alkoholmérgezésben meghalt hat szegedtanyai ember. — Komunistdk tüntettek Pesten r

a Soroksári-uton. — Jászberényben Apponyi halálával megüresedett képviselőségre Imrédy pénzügyminiszter a hivatalos, Barát Endre a kisgazdajelölt. — Borcsempészek a vasutasokkal közelharcot vivtak. — Magyar—osztrák—cseh vámközösségben látja Gratz Gusztáv a válj ságból kivezető utat. — 500 munkás sztrájkol a győri textilgyárban. KÜLFÖLD Hatalmas gázrobbanás romba • döntötte Neukirchent, a Saar-vidék j egyik ipari központját. A halottak száma többszáz. — Hitler Adolf nemzeti koncentráció és a marxizmus pusztulását hirdette választási beszédében. — Merényletet követett el egy olasz anarchista Roosevelt amerikai elnök ellen, akire hatszor rálőtt, de a golyók célt tévesztettek és az elnök mellett álló csikágói polgármestert érték, aki haldoklik. — Sztrájkoló vasúti munkások a bukaresti főműhelyben elbarrikádozták magukat és fegyverrel szembeszálltak a rendőrséggel. Elkeseredett harc után megadták magukat. — A háborús uszítást tovább folytatja a francia sajtó. — Japán kilép a népszövetségből. — Megszállták a kommunisták a pá rizsi lengyel követséget. — Aláirtak az új kisantant egyezményt, amelynek az a célja, hogy a kisantant megerősödjék. — A román király kitüntette Mussolinit. — Véres utcai harcok voltak a spanyolországi Ovideóban. — Hitler feleségül veszi Wagner Siegfried özvegyét. — Megbukott Bécsben a rossz viszonyok miatt négy hires mulató. — Nagy kártyabotrány történt egy előkelő berlini klubban. — Csehország külkereskedelmi forgalmának háromnegyed részét elvesztette. — Franciaország pénzügyi bizottsága elhatározta a nyugdijak újbóli csökkentését. — Kolumbia és Peru között kitört a háború. — Az angol bank három millió font aranyat vásárolt. !£mX Zsuzsanna a fürdőben 7 és 9-kor 3, 5, 7 és 9-kor Egy szegény piktor és egy gazdag modell kalandja MOZGÓBAN •j