Esztergom és Vidéke, 1933
1933-12-03 / 94 (95).szám
az uj sinpárnak az eddiginél 28 centiméterrel mélyebb alapját. Átalakítás folyik még Győrben a Kálvária utcai úgynevezett repülőhidnál is. Itt azonban már nem a vágányokat sülyesztettók le, hanem a hidat emelték fel. A hid emelési munkálatokat ugy hajtották végre, hogy a hidlábak vasszerkezetét toldották meg. Ausztria híradás szerint az osztrák államvaautak igazgatósága más tervekkel is foglalkozik, hogy a Bécs—Budapest forgalmát minél jobban kimélyítse. Intenziven foglalkozik a tervvel, hogy Bécsből Budapestre motoros vonatokat indítson, miáltal a menetidőt az eddegi 4 és fél, 4 és háromnegyed óráról 3 és fél órára apaszthassa le. Ha kísérletük beválik, akkor rendszeresen fognak a motoros vonatok közlekedni. Foglalkoznak azzal a tervvel is, hogy egyesnapokon III. osztályú hálókocsikat járatnak majd Buda pest—Bécs között. Igen szép arányokban indáit meg a névmagyarosítás Hosszú-hosszú társadalmi propaganda és hírlapi harcok eredményeként végre megkönnyítette a belügyminisztérium az idegenes kiejtésű magyar polgároknak a névváltoztatási eljárás eddigelé hosszadalmas tekervényeit. Érdekes megállapítani, hogy nevük megváltoztatását körülbelül 90 °/o-ban Máv. alkalmazottak kérelmezik. A megmaradó rész inkább köztisztviselő és csak rendkívül kevés magános. Megállapíthatjuk tehát, hogy mindazoknál, akik valamilyen ösztönzést éreznek maguk felett avagy erkölcsi obiigóban vannak az őket eltartó állammal szemben, azok nagyobb tömegekben és dicséretreméltó buzgalommal választanak maguknak magyaros hangzású nevet, mig azok, — akik teljesen függetlenek, exisztenciális szempontokból, — azok bizony nem sokat törődnek fajuk, nemzetük és államuknak tartozó kötelességükkel és elhanyagolják ezt a külpolitikai szempontból olyan jelentős közügyet. Ha végig böngészünk a nevek között, azt látjuk, hogy a névváltoztatók lehetőleg olyan új nevet igyekeznek választani, amelynek kezdőbetűje megjelel a név kezdőbetűjének. Pl. Berger—Bajor, Grosz—Gerő, Klein—Kiss. Ennek igen egyszerű oka van, monogrammok stb., amelyek szinte kényszeritik az illetőt, hogy a régi kezdőbetűjüket megtartsák. Nagyon sokan lefordítják idegenes hangzású nevüket, pl. Ziegler-ből lesz Téglási és Bergerből Hegyi, — de bizony a legtöbben nem sokat törődnek ilyen vonatkozásokkal, hanem előveszik azt a listát, amelyet a belügyminisztérium a magyaros hangzású nevekről kiadott s abból választanak maguknak nevet. Érdekessége a névváltoztatásoknak, hogy a belügyminisztérium a köztisztviselőknek és frontharcosoknak ipszilonos végződésű és történelmi hangzású neveket is engedélyez. Éles támadás a eseb kormány ellen Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitelt gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi szegény gyermek-otthon a beköszöntő ősszel újból megkezdi 14 ik évi mű dését Esztergom legszegényebb részének, a szegény munkás-osztály sokszor elhagyott s családilag is letört kis iskolás gyermekeinek mentő gondozásáról van szó. Minden a megértő jó lelkek felkaroló irgalmasságától függ. Azért kérjük a társadalmat a mai viszonyok között nagyobb gonddal járó alapvető szociális intézménynek szerető felkarolására. A pénzbeli vagy természet beli adományokat a segitő lelkek szíveskedjenek, mint az előző években is, a vizivárosi plébániára küldeni. A vers születése Lüktetnek, Mint éltetadó erő A szócseppek Bennem szüntelen : Küzdnek szivemmel (Minden csepp egy gondolat, Minden perc mást gondolhat, ! . .) Lüktetnek, Mint erőtfaló élet: A szócseppek. Ha cseppár tenger, S készen már versem, Csak akkor szűnik a harc, Csak akkor mosolyg az arc . . . Németh Döme ESZTERGOM Irta : KÜHÁR FLÓRIS 0 .S. B. Az esztergomi bazilika a magyar nemzet szentélye. Nagysága, monumentalitása nem egy vidéki városkának igényeihez van szabva, hanem a nagyságos Dunáéhoz, a nemzet folyójához, ahhoz a nagy országho 7 , amely a várhegyről tárul fel a szem előtt. Ugy épült, hogy messze távlatokon uralkodjék, hogy a dunántúli hegyek csúcsáról, a Felvidék völgyeiből és hegyeiből feléje szállhasson az imádság és hatalmas sziluettje misztikus fénnyel bontakozzék ki a dunai úton hajnalban vagy napnyugtakor erre hajózók előtt. Ez a bazilika az éji homályból feltűnő régi dicsőség szimbóluma, az elmúlt századok benne élednek fel, hogy a nemzetnek örök jövőt követeljenek. A nagy Duna mentén Dévénytől Orsováig nincs oly emlék, mely vele vetekedne. Magányosan áll a várhegyen, mint a magyar sors szigete a népek tengerében. Mégis homlokzatáról Krisztus adja áldását Nyugatnak és fönséges oszlopcsarnoka a Kelet népét hivogatia. Rudnay primás arca a bazilika múzeumában őrzött freskóképen szépivű hatalmas homlokával, vonásainak méltóságával, arckifejezésének áhítatos pom pájával — olyan, mintha legendák pergamenjén nyert volna életet. Sze meiből inkább nagy álmok szöknek elő, mint titáni akarások. És mégis ő emelte a magyar élnihivatás gigantikus emlékét. Volt bátorsága rombolni ott a hegyen azt, ami rom volt; a régi templom alapfalait, az ősi paloták romjait nem kímélte; de magát a hegyet sem. Micsoda munka volt az, mellyel a hegytetőt egye nesitette, domborulatát a templom alapjainak méreein is túl (170 m hosszú, 48 m széles) lehordatta, hogy ide állítsa az országnak azóta is legnagyobb templomát És a Bakócz-kápolnát úgy vitette át mai helyére, igaz, hogy darabokra szétszedve és újraépítve, mintha csak a 20. század amerikai technikája segítette volna. Képzelete, akarata az egész templomot hordta magában, azt, amellyel évtizedek is alig lettek készen és minden új épitő lealkudott valamit az eredeti tervből. Az Törköly József Magyar Nemzeti Párti képviselő a prágai parlamentben élesen bírálta a cseh kormányt. A magyarság pártjai bizalmatlanok az egész kormányzattal szemlen. Az igazságügyi kormányzat nem teljesiti kötelességét a szabadságjogok biztosítása érdekében. Bizalmatlanságuk főoka — mondotta — hogya magyar kisebbség politikai, gazdasági, kulturális életét elnyomják kerettörvény ugyan van, de a kész törvények még 14 év után is hiányoznak. A legfontosabb elnemzetietlenitési eszköz volt a kormány kezében az 1931. évi népszámlálás. Döntő erejű bizonyítékokat hozott fel, hogy a népszámláláson mesterségesen befolyásolták a magyarság lélekszámának arányát, ehhez az arányhoz pedig a nyelvhasználat joga fűződik, ezért azt követeli, hogy parlamenti bizottság vizsgálja felül a törvényellenes népszámlálást. Részletesen kitért . Kassa esetére, amelyről Schrobár a fordulatkor a városháza erkélyéről ismerte el, hogy 70 százalékban magyar, de 1919ben csak 38, 1921 ben 22 1, 1930ban pedig csupán 18 százalék magyart mutattak ki és ezzel a magyarság elvesztette hatóság előtti nyelvhasználati jogát. A községi választási statisztikával ellenőrizhetjük a népszámlálást. 1927. évi községi választásokon 49"04, 1932-ben 40*5 volt a magyar pártokra leadott szavazatok száma. Kik adtak nyereménytárgyakat rejtvény versenyünkre ? Rejtvényversenyünket mind nagyobb érdeklődés kiséri. Legutóbbi számunkban közöltük a nyereménytárgyakat, most azt közöljük, hogy kik adták ezeket. Jelezzük azonban, hogy nyeremény tárgyaink még szaporodni fognak. Egy tartós ondolálást Kiss Gábor úri- és hölgyfodrász ad. Egy gyönyörű púder-compactot Domonkos Sándor drogériája ad. Egy havi borotvá'ást Mátéffy Rezső borbély és fodrászüzlete ad. Egy üveg pezsgőt Vörös József fűszer- és csemegeüzlete ad. Egy doboz névjegyet borítékkal és az „Esztergom és Vidéke" egy havi küldését nyomdánk vállalta. Két darab mozijegyet a Kultur Mozgó ad kitűnő előadásaira. Egy művészi fényképet a nyerőről Sziklay fényképész készít. Egy doboz finom levélpapírt Buzárovits Gusztáv könyvkereskedés ajándékozza. Egy üveg finom likőrt Schrank likőrgyár szállítja. Egy üveg kölni vizet Meszes István Kultur-illatszertára ad. Egy karácsonyi csomagot Jódobronya Ferenc kereskedő állit össze. Egy tortát a kitűnő Szatzlauer cukrászda ad. Két kilós pontyot Borz Kálmán hálójából adunk. Több üveg bor, több nyakkendő, két kiló zsirszalonna, egy kosár gyümölcs és több doboz csokoládé ajándékozóját legközelebb irjuk meg. Ezenfelül két szép kézimunkát Jelinek Kató kézimunka üzletéből adunk. Kaíh. tanitók gyűlése Az Esztergom-vidéki Róm. Kath. Népnevelők Egyesületének Esztergomi Köre nov. 6 án tartotta meg ezévi közgyűlését. A közgyűlés helye az esztergomtábori fiúnevelő otthon volt. Gyűlés előtt Czuczor János dr. szalézi igazgató szentmisét mondott. A gyűlést 9 órakor nyitotta meg Szkalka Lajos elnök, aki Don Boscó ihlet Rudnayé volt, a genius az ő lelkében vett szállást ; mesterei Khünelés Packh csak az érzéki formát adták az ő eszmelátásához. — Ez a hegyeket mozgató akarat az Isten szolgálatában állott. Kényszeritette a földet és a követ, hogy meghódoljon a Fölséges előtt, hogy mélyre alázkodjék és a porból emelkedjék az égbolt közéjébe. A romantika a múltba nézett; Rudnay a multat bemélyítette a földbe, alkotott neki síremléket, a bazilika kriptájában, mely ben a régi dicsőség nyugvóhelyet talált és az ősi századok a kripta széles csarnokaiban megpihenhettek. A mult zömök pillérein, oszlopain, ivein nyugszanak a magyar jövő templomának falai és kupolája. Ez a bazilika egyszerre kriptája a régi prímásoknak, kanonokoknak — és temploma az élőknek. A húszas évek magyar öntudatának és akaratának Széchenyi azzal adott kifejezést: Magyarország nem volt hanem lesz. Rudnay a bazilika épületében ennek az akaratnak adott kemény, szilárd formát. Más temp lomok tele vannak síremlékekkel; Rudnai a síremlékeket, a mult tanúit a föld alá rakatta. A templomot az élő és jövendő nemzedéknek hagyta. A nemzet reformja volt az ő eszménye is, mint Széchenyinek. A bazilika alapkőletétele évében (1822) tartotta meg a pozsonyi nemzeti zsinatot, mely valóban a nemzetnek „főben és tagokban" való megújhodását akarta szolgálni, a magyarság nemzeti egységét a hercegprimási jogkör hagyományos kiterjedésének alapján fejezte ki azzal, hogy Erdély és Horvátország püspökei is képviselve voltak rajta. Szent István koronája, az a Regnum Marianum, melyet ő hagyott utódaira, Rudnay prímásnak ihletője, ennek szimbóluma lett az általa megkezdett templom is. A rommá lett esztergomi székesegyház portáléján Szent István e szavakkal ajánlja fel országát a Pat rónának : Suscipe virgo pia mea regna regenda Maria. A magyar kereszténység nemzeti eszményei bőséges ihletet adhattak volna a húszas évek költészetének, sajnos, hogy az az ihlet épp úgy nem talált megfelelő költői kifejezést a még katolikus költőknél (Pázmándi, Horváth, Kisfaludyak, Vörösmarty, Czuczor, Garay — a két utóbbi részben megkapta ezen ihletet), mint Széchenyi eszmevilágának legbensőbb magva, a nemzetnek a lélek legmélyén, a lelkiismereti, erkölcsi erők terén való megújítása. Az esztergomi bazilika azért áll oly társtalanul ; alkotójának gigantikus rátámaszkodása a magyar keresztény múltra, a nemzeti eszményeknek ez az ég felé való törése nem zendült meg a magyar lanton, mely akkor inkább a párducos pogányősök kalandjait hirdette, vagy a zordon lovagkor borzalmairól költött regéket. A katolicizmus nemzetépítő erejében nem hittek azok, akik (mint Eötvös) benne letört lelkek melachóliájának mentsvárát látták.
