Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-26 / 92 (93).szám

a közöljük a nyereménytárgyakat [»TIRfilH/KKE HHHHHHHBHnHH ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 92. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1Ö33 VASÁRNAP, NOVEMBER 26 Előfizetési 1 ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Nacionalizmus és katolicizmus Az emericánások vasárnapi gyű­lésén, mint röviden jeleztük, kima­gasló beszédet mondott Lepold An­tal dr. prelátus-kanonok. Ez a be­széd valóságos drágagyöngy volt az emericánás gyűlés túltengő külső­ségei közepette. Jótékony harmat volt a szavak szárazságában, a ce­remóniák tikkasztó formaságában. Sokszor hallottuk Lepold Antalt be­szélni, köztudomású, hogy beszédei mindig mély nyomot nagynak a hallgatóságban és hogy azok min­denkor eseményt jelentenek, de a vasárnapi emericánás beszéde oly mély erkölcsi tartalommal volt te­lítve, hogy az eddigi beszédeit ma­gasan túlszárnyalta. Beszédéből két vezérgondolatot vezethetünk le. Az egyik, hogy Ma­gyarországon a nacionalizmus és a katolicizmus mindig egy úton járt. Koronkint eltérhettek egymástól, időnkint talán eltért a nacionaliz­mus a katolicizmus útjától, de azu­tán mindig vissza-visszatért, talál­koztak és közös úton haladtak. Ép­pen ez okból a katolicizmus mindig megértően nyújtja kezét a naciona­lizmus felé, éppen ezért a naciona­lizmus mindenkor számíthat a ka­tolicizmus erejére és megértésére. Akkor, amikor nem szélcsendes és nyugodt a magyar politikai és köz­élet tengere, amikor nap mint nap hullámok csapnak fel körülöttünk, és amikor szinte kinos vajúdásban hánykolódunk uj élet születése előtt, a katolicizmus és a nacionalizmus összetalálkozása biztosan mutatja meg az utat, mely kivezet bennün­ket a háborgó vizekről, mely fel­emeli és lelki összeialálkozásba szó­lítja az embereket, a nemzetet. A nacionalizmus és a katolicizmus útja eddig eltérő volt egymástól, de nem vesszük-e észre napról napra, hogy az eltérés egyre szűkül és a két út mind közelebb kerül egymáshoz. Az dők jele arra mutatni, hogy a naciona­lizmus megértő összefogásában fog megszületni az új Magyarország. Lepold Antal dr. beszédének má­sik gondolata az volt, hogy ma a világ és minden ember telve van gonddal, bajjal, nyomorral és szen­vedéssel. A gonddal, bajjal, nyomor­ral és szenvedéssel telt életben, azok, akik nem akarnak az élet ezen szen­vedéseiben részt venni, akik nem tudják megadással viselni a reájuk mért sorscsapásokat, — azaz nem a mai kor emberei, azokból hiányzik a megértő lélek a mai kor iránt, azok inferióris emberek. A szenve­dések kálváriája a kath. embert nem lesújtja, hanem felemeli, — ellen­álló képességét nem letöri, de meg­acélozza. És minden sorscsapást el­visel Istenbe vetett bizalommal, Krisz­tusban hivő alázattal. Ez az Istenbe j vetett bizalom, ez a Krisztusban hivő j alázatosság Cél előttünk, ez az út az igazi út, az igazi érdemek útja. Végtelen öröm tölt el bennünket, hogy ez a beszéd Esztergomban, a primási városban hangzott el, kell is, hogy ilyen beszédek a Magyar Sionból sugározzák szét hullámai­kat. Prohászkai gondolatokat, akti­vitást ismertünk fel a beszédben. A szónokot a hallgatóság valóban szívből éljenezte meg. Nyilt levél dr. Marczell Árpád ho Kedves Barátom I Az esztergomi állástalan tanult ifjak megmozdulása és szervezkedése nagyobb visszhangra talált Eszter­gomban, mint gondo'tam. Nehogy félreértés legyen, ez a visszhang nem a Te cikkeid nyomán támadt. Sajná­lattal olvastam, hogy nem úgy fo­gadtad az állástalan fiatalság meg mozdulását, mint ahogyan ezt ők maguk, de maga a közvélemény is elvárta volna. Sajnálom azt is, hogy nem én tudtam első cikkedre vála­szolni. Távol voltam Esztergomtól. Második cikkedet azonban már itt hon olvastam, így hadd válaszoljak én Neked. Bizonyára szokatlan olvasóinknak, hogy a Vécs Ottó első személyben ir ez alkalommal. Hát bizony én sohasem irtam a magam személyé­ben, sohasem adtam közre egyéni gondolatokat vagy törekvéseket. Hogy most első személyben írom ezt a cikket, azt azért teszem, mert Te, Kedves Barátom, eltértél az állásta­lan fiatalok ügyétől és engem vettél tollhegyre, az én ügyemet hoztad elő. Hát azért a magam személyé­ben válaszolok. Kedves Barátom! Nem régen azt mondtad nekem, hogy Te csak 20 °/o-ban vagy hírlapíró és 80 °/o-ban tanár. Éz a kiiejentésed jutott az eszembe, amikor második cikkedet az ifjúságról elolvastam. Igy nem csodálkozom, ha olyanokat irsz, amelyekben csak 20 % nyi újságírói meglátás és vélemény van. Nem tu dorn, megtaláijuk-e a 80 % ot a pedagógiádban. Ne vedd rossz né­ven, Kedves Barátom, hogy ezt igy kereken kimondom, de én a 80 o/ 0-os pedagógiát, sajnos, nem találom. Mert mi történt ? Az esztergomi fiatalok (érettségizettek, tanítók, jo gászok. mérnökök stb., mellékes, hogy milyen gyűjtőnevet adunk ne kik) szervezkedni kezdtek. Erre egy­részt azért volt szükség, mert kü­lönösen a mai fiatalságnak kell a most erőre kapó f új politikai áram­latként ható Nemzeti Egység szel­leme szerint gondolkozni és élni, de másrészt ezek a fiatalok vala­mennyien állástalanok és igy szer­vezkedésük révén mégis csak job­ban számíthatnak arra, hogy kérő panaszszavukat meghallják és ha nem is valamennyiüket (tudjuk, ez lehetetlen), de egyrészüket, a ráter­metteket, az érdemeseket mégis el­helyezik'. A szervezkedés megtörtént és a fiúk engem választottak meg veze­tőjükké. En elmentem a főispán úr­hoz és a pogármester úrhoz és mind a ketten igen kitüntető szivélyesség­gel és nagy-nagy megértéssel fogad­ták az állástalan fiatalok ügyét, örül­tek egyrészt, hogy a fiatalok is he­lyet akarnak a Nemzeti Egység munkaterén, örültek, hogy a fiata­lok is megértették a Nemzeti Egy­ség jelentőségét. (Fiatalság nélkül ne n lehet Nemzeti Egység.) A fő­ispán úr és a polgármester úr a szives és igazán meleg fogadtatás után megígérte, hogy az állástala­nok ügyét felkarolja és minden le­hetőt elkövet, hogy rajtuk segítsen. Ugyancsak meg kell említenem, hogy a Nemzeti Egység helyi párt­szervezete is magáévá tette a fiatal­ság ügyét és kérvényt irt érdekükben a törvényhatósághoz, a városi kép­viselőtestülethez, sőt a miniszternek is. Igazán megértőbb fogadtatásban nem lehetett volna része a fiatal­ságnak. Ugyanekkor Te, Kedves Barátom, lesújtó bírálattal, megnemértéssel, lekicsinyléssel és fölösleges okosko­dással fogadtad a fiatalokat. Te, mint a Nemzeti Egység hivatalos lapjának felelős szerkesztője 1 De Te nemcsak mint felelős szerkesztő fo­gadtad őket, hanem mint pedagógus is. Ne haragudj, de én nem 80, de semilyen százaléknyi pedagógiát nem találok a cikkedben. Nem találok azért, mert az első fontos lépésnél követted el a hibát. Nem mint pe­dagógusnak, de mint felelős szer­kesztőnek is kötelességed, hogy szi­ves örömmel fogadd a fiatalokat és megértéssel, szeretettel üdvözöljed őket. Ha már ezután együtt vannak HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Botrányos tüntetéssel megzavar­ták a legitimisták Ottó-vacsoráját, ba­rikádokat állítottak, bűzbombákat, záptojásokat és köveket dobtak a legitimistákra. — Egy tizenötéves diák, Zemplén Dénes meggyilkolta Budapesten édesanyját. — Díszdok­torrá avatták a pécsi egyetemen Llevellin Jonest, a magyarbarát an­gol képviselőt. — A vasúti nyug­díjasok tovább küzdenek a nyugdíj­javaslat sérelmes intézkedései ellen. — A legitimista képviselők heves támadást intéztek a kormány ellen. — A gazdajavaslat, Turi Béla szerint, csak a bankoknak jelent igazi segítséget. — Bethlen István gróf volt miniszterelnök nagy védőbeszé­det mondott Londonban a magyar nemzet ezer éves államisága mellett. — Vadászatra utazik Ausztriába Gömbös miniszterelnök. — Egyre benyolódik az IBUSz-botrány. — Autósrabló fényes nappal kétezer pengőt rabolt el Budapesten egy bankszolgától. — Még 200 ezer pengő szükséges a székesfehérvári Prohászka-templom befejezéséhez. — Egy 16 éves fiú és egy 14 éves leány közösen öngyilkosságot köve­tett el Budapesten. — Hunyady Ferenc gróf a poUtika helyett ezen­túl a sporttal akar foglalkozni. KÜLFÖLD Január végéig elhalasztják a le­szerelési konferenciát. — Nem lehet piacuk a dunai államoknak, mig a trianoni békét nem módosíják, mond­ták az angol parlamentben. — Jobb­oldali pártok arattak győzelmet a spanyol választásokon. — Kímélet­len harcot jelentett be Dollfuss a szocializmus minden válfaja ellen. — Mégis\ megbukott a francia kor­mány. — Nagy izgalmat kelt Fel­vidéken és Csehországban egy szlo­vák autonom tervezet. — Kétszáz­nál több már a revízióért küzdő angol képviselők száma. — Ötévi súlyos börtönre ítélték az osztrák kancellár merénylőjét. — Az angol király trónbeszédét egy szocialista képviselő közbeszólásokkal megza­varta. — A népszövetség átszerve­zésével akarja megvalósítani Olasz­ország a békét. — Hitler lemondott Elszászról. — Lezuhant és dara­bokra tört a szovjet óriási repülőgé­pe, tizennégyen meghaltak. — 3O0 ezer zsidót akar telepíteni Törökor­szágba a londoni gyarmatosító bi­zottság. — Az orozzok betörtek Uj-Mandzsuriába. — Újra letartóz­tatták a Tuka-pör vádlottját, Snac­kyt. — Angol-francia gazdasági háború készül. rr '. 25. és 26-án szombat, vasárnap 7-töI folyt. 3, 5, 7 és 9-kor A NO Egy gyönyörű asszony kálváriás élete MOZGÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom