Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-19 / 91.szám

HETI ESEMÉNYEK Az állástalan fiatalok BELFÖLD Trettina Jenőt két hónapra ítélték Borbély-Maczky főispán megrágalmazásáért. — Klebelsberg- emlékközgyűlést tart a szegedi egyetem. — Turchányi Egon összeférhetetlenségi bejelentést tett önmaga és Echardt Tibor ellen a képviselőházban. — Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter bejelentette a tőzsdetörvény reformját. — Fuzionálni fognak a magyar földhitelintézetek. — Ipari numerus clausus bevezetéséről tárgyaltak az Országos Ipartanács ülésén. — Elfogadta az alapszabály módosításokat a Nem zeti Bank rendkivüli közgyűlése. — Meg akarja semmisíteni a cégbíróság az IBUSz közgyűlését. — Ujabb félmillió mázsa búzát vásárol Svájc, — Távozik az Országos Kézműves Testület vezetősége. — Közlekedés, ügyi államtitkárságot szerveznek a kereskedelemügyi minisztériumban. — Motoros tehervontató hajókat rendelt a MFTR a Ganz-gyárban. — Húsz százalékkal megdrágultak a külföldi könyvek. — 25QO vagon lenolajmagvat vesznek át a németek 2*5 mülió pengő értékben. — Jó zsef főherceg és Auguszta főhercegasszony szerdán ünnepelték házasságuk negyvenéves évfordulóját. — Százezer pengős bélyegcsalás történt a váci "adóhivatalban. — November 20-tól kezdve nem vihetnek be tejet Budapestre a millimárik. — Súlyos sebesüléssel végződött az Eidős—Inkey kardpárbaj. — Újra felvétel lesz a Szekülesz-ügyben — Az IBUSz és Trettina-ügyben tovább folynak az ügyészségi kihall gátasok. — Nyolcvankilenc kutat ásat a főváros a megvásárolt szent endrei szigeten. KÜLFÖLD Romániában kiélesednek az ellentétek az erdélyiek és a regátbe liek között. — Elutasította Sarraut francia miniszterelnök a preventív háború tervét. — Sixtus herceg állapota súlyosabbra fordult. Ma gyarellenes tüntetés volt Pozsony ban. — Dollfuss nyíltan hadat üzent az osztrák szocialistáknak. — Roosevelt szabad vallásgyakorlatot kö vetél a szovjettől az amerikai ál lampolgárok részére* — Elrendel ték az osztrák nemzeti szocialista lapvállalat vagyonának elkobzását. — Uj ellenforradalom tört ki újra Kubában. — Közvetlen tárgyalás indult meg az európai béke megszi lárditása érdekében Németország és Lengyelország között. — Ultimátumot intéznek a nagyhatalmakhoz a Genfben rekedt leszerelési előadók. — Ausztriában is rendezik a zsi dókérdést. — Lezárták a határt a zsidók elől Patesztinában. — A ja Pán katonákat selyembe öltöztetik. — Romániában megindult a választási agitáció. — A csehek újra elkobozták a magyar lapokat. — Trianon revíziója tárgyalásra kerül az angol alsóházban. — Woodin amerikai pénzügyminiszter lemondott — Winkler becsületsértési pert indított Starhemberg herceg ellen — — De Valera hajlandó azonnal elszakadni Angliától. — Vajda, a román nemzeti parasztpárt elnöke kibékült Maniuval és belátta politika tévedéseit. — Megoperálták Sarolta főhercegnőt, Zita királyné leányát — Tovább folytatódik a dollár esése — Rothermere erős légi haderőt követel Ausziráliának. — Merény letet követtek el Franciaországban Deroulede és Briand szobrai ellen. — Messzemenő közkegyelmi aktus áll küszöbön Németországban. — Ferenc Jzsef dédunokája borkeres kedést nyitott Bécsben. — Kilenc japán repülőgépet lelőttek az oroszok. cimmel írt cikkben foglalkozik Marczell Árpád dr. tanár, szerkesztő a fiatalsággal és problémáival a Nemzeti Egység pártjának helyi hivatalos apjában. Cikkében több olyan elgondolás van, mely nem nevezhető helyesnek, melyekre válaszolva az ifjúság kiemelni kénytelen a helyes és elérendő célkitűzését. Nem érthető, mi volt Marczell dr. cikkének célzata, hisz a cikk a Nemzeti Egység pártja vezetőinek hivatalos véleményét nem tükrözi viszsza ! A párt vezető férfiai, a város polgármesterével egyetemben, a lehető legjobb indulattal, megértő meleg szívvel érezték át az ifjúság nehéz helyzetét és erős férfikézzel, lélekkel igyekeznek is segíteni. Ha egyéni nézetét adja cikkében Marczell dr., akkor sem tesz a Nemzeti Egység pártjának a jó szolgálatot. Az egyéni akciók kora pe dig lassan letünőben van. A tanár úr a katedráról, a nevelő szemüvegén át figyeli az ifjúság életét, fiatal lelkének magyarázatait. Talán a paragrafusokat, a kötött formákat nézi inkább, mint a lendítő. erőt jelentő feltörő, küzdelmes magyar életet ! Ezek után méltóztassék megen gedni, hogy néhány, a tanár úr cikkében szereplő konkrétumra reflektálhassunk ! A világgazdaság vajúdó problémái eléggé ismeretesek I Súlyosak, kedvező elintézésük nehéz, szinte megoldhatatlan. Talán az úgynevezett adminisztráló rész túlméretezett is. De higyje el, tanár úr, ha az ön által felsorolt ipari vagy kereskedelmi pályákra mennének ifjaink, akkor sem oldódna meg életük problémája. Vajion jól megy e a sorsa a kereskedőnek, iparosnak ? Görnyedez nek ők is a súlyos terhek alatt szinte szizifusi munkával tengetik életüket a jobb jövő reményében. Van egyetemet végzett fiatal ember, érettségizett ifjú, aki ipart is kitanult és — sajnos — kenyeret nem tud kapni 1 Mit tegyen ? A szeilemi pályák felé, talán a fenti okokból, tényleg sokan tódul nak. Sajnos, igen kiváló cégek tűntek el a közgazdasági termelés teréről. De itt is többször előfordul, a fiú már ott dolgozik az apa üzemében, szép eredménnyel! S kezd tényleg eljönni az az idő, mikor a munka megbecsülése jut előtérbe, mint közgazdasági életünk egyik kiváló férfia igen helyesen jegyezte meg. Éppen önöknek nevelőknek igen fontos szerep jut: az ifjúságot reánevelni a gyakorlati pályák szerététére, s az élet realitásaira. Nem nevezhető helyesnek az az elv sem : „hogy a fiú folytassa atyja mesterségét." (?) Vájjon kedves tanár úr miért ment az önzetlenséget igénylő pedagógiai pályára ? — legyen szabad tisztelettel megkérdezni. Bizonyára, mert hivatást érzett a szent és nemes pálya iránt és szive, lelke vitte oda. Nincs ez talán meg másnál is ? Ami a „diplomás" kifejezést illeti, szerintünk eve szó nem jelenti azt, hogy valakinek egyetemi oklevele van, hanem az intellekiuel fiatalság gyűjtő nevét I Talán magyar nyelvi szem pontból ez a szó nem abszolút helyes, de méltóztassék valami jobbat ajánlani, ami magyaros, é>frappán. sabban kifejező, készséggel vesszük át Az ifjúságnak szent, abszolút joga van az Istentől beléoltott élethez ! Élni szeretnének, dolgozó hasznos tagjai ah írnak lenni a nemzet tár sadalmának. Munkájuk, az elhelyezkedésre hosszú idő óta meddő ! Le het azt — ha valaki csak egy kissé tárgyilagosan gondolkozik s meg érti a fiatalokat — rossz néven venni, ha feltárják ifjú lelkük fájó sebeit, sorsukat, bizalommal vezető köreink előtt és férfias nyíltsággal tisztelettel kérik : segítsetek, irányítsatok, hogy tudjunk dolgozni, hogy emberré, talpig emberré lehessünk! Azt hiszem, ez túlzott igénynek még rosszakarat mellett sem nevezhető. Arról sincs szó, hogy köz hivatalban való elhelyezést „követelünk" (?) esak 1 Tanár úr azt sem tette, hogy eddig foglalkozott volna a fiatalok kérdésével. Ha annyira együttérez (?), miért nem gondolt az ifjúságra előbb ! Ha nem segített eddig, ne akarjon ellenszenvet kelteni. Valamit a „ politizálás" - ról 1 A fiatalságnak értelme és szabadakarata van. Gondolkozó, intelligens ember „lovalni"

1 nem hagyja magát. A szervezők nem lelkiismeretlenül (?!) beugratni (?I) akarnak, hanem az ifjú lelkek találkozását, harmonikus megértését egyengetik. A politikailag helyesen gondolkozó gerinces, nyiltszivű, magyar intelligens fiatalság típusát iparkodnak kialakítani. Ezt sem kifogásolhatja senki. Ezzel a kérdéssel ilyen formában foglalkozni is kell, hisz az ifjúságé a jövő s eljöhet az idő, mikor a haza nemcsak életet kivan a fiatalságtól, hanem önzetlen közéleti munkát is. Erre pedig nevelődni kell. Nagyzolni, tetszelegni senki sem akar. Vájjon nem igy van e a fasista Itáliában, vagy Hitler harmadik birodalmában is? A sörözésről annyit: fogyasztottak olyanok, akiknek némi keresetük van. Az mindenkinek a legteljesebb magánügye s ne tessék ezzel hangulatot kelteni próbálni! Lehet, voltak hibák I De van olyan ifjú ember, aki az anyagiák híjján úgyszólván tengődik, cipője rossz, télikabátja nincs, tehet ennek hibájául felróni, hogy nem végez pontosan ? Méltóztassék foglalkozni a mi kérdésünkkel, tessék a fiatalok lelkébe tekinteni Abban szíveskedjék a „megértését" megmutatni, hogy szeretettel foglalkozik, s tárgyilagossággal az ifjúsággal, kik a magyar tragédia folyományaként verítékező homlokkal, üres gyomorral, de bizakodó hazafias lélekkel, dolgozni akaró, munkára vágyódó acélos izmokkal viselik az élet keresztjét. Megértést, jóindulatot, meleg szivet vá*" az ifjú magyarság, nem pedig szemrehányást. Egy új világ tűnik fel lelkünk előtt, melyet a nemzeti géniusz fanatikus, lelkes bajnoka, Magyarország miniszterelnöke, igy rajzolt meg: „ Eljön az idő, amikor minden magyar összefog, s a rendkívül sok magyar tehetség rendszerbe foglalva tud kibontakozni, oly történeti csodát fog művelni a magyar erő, hogy felfigyel reá az egész világ." Értsük meg egymást, a fiatal lelkeket igy irányítsuk. Hordjunk egykét téglát az új világ alapjához. Tanár úr 1 ha cikke szerint akar újságiróskodni, inkább tegye le a tollat. (b) 2JE A társadalom az elesett szegény emberekért Nehéz idők szülöttei vagyunk, bölcsőnkbe a keresztet kaptuk ajándékba, amit viselnünk és hordanunk kell inunk szakadtáig, mert e kereszt a feltámadás keresztje, .az eljövendő jobb jövő Ígérete. Ez a mi elhivatottságunk, Isten eljövendő országának pilléreit lerakni, a szeretet pilléreit. A mi szent kötelességünk, hogy a gyűlölettől elvakult, megtébolyodott világot, ahol minden a feje tetején áll, ahol a jó és rossz között nincs különbség, aki fent volt, az lent van, aki lent volt, az fent van, ahol barátság, becsület, önzetlenség, hűség, igazság, ismeretlen fogalom, amikor az emberi agy sejtjeiből kivetette a nemest és jót és elvakult kétségbeesésében még isteni alkotását is saját embertársai kárára használja. A technika vívmányai a gyűlöletet szolgálják. A tudomány sem önzetlen. Valahogy az ember már elvesztette hitét az ideálokban, bizalmát a jövőben és csak az elvakult szen vedély kilengései vonzzák Pedig hát ez nem megoldás, nem a kivezető út e szörnyű nehéz helyzetből. Vegyünk egy példát Jókaiból. Az év utolsó napja van, mindenütt sürgés-forgás, meleg családi, baráti kör, mindenki igyekszik az év utolsó óráit vidáman, örömben eltölteni. A városka pénztárosának a házában is nagy a sürgés-forgás, készülnek az ünnepélyes családi vacsorára. A családfő hivatalában a város évzáró számadásait állítja össze. Becsületes, kötelességtudó hivatalnok volt, ki addig nem akart vigadni, mig a városka pénztárát át nem vizsgálta, az évvégi mérleget össze nem állította. Számadásai fölé hajolva előre örült a szilveszteri hangulatnak és türelmetlenül adta össze a számoszlopokat. Számol és számol, számadásai nem egyeznek. Hiányzik a város pénzéből 20.000 forint homlokán, kétségbe esik, tudja azt, hogy hűségesen sáfárkodott a város pénzével, tehát nem tudja megérteni, hogy miért e hiány. Számol és számol és csak hiányzik a 20.000 forint. Elkínzott agyában a legképtelenebb, legkétségbeesettebb gondolatok születnek meg. Keres ellenséget, ki őt megkárosította, ki egy óvatlan pillanatban a hiányzó összeget elvette, kezd kételkedni saját magában és nem lát más kivezető utat mint a halált, mert hiszen azt ugy sem fogják elhinni, hogy ő nem tudja, hogy mi történt a hiányzó 20.000 forinttal. Közben telnek múlnak az órák, az az aggódó feleség türelmetlenül várja férjét, midőn az idő múlik, elküldi hatéves kislányát nézze meg miért késik édesapja. A kisleány abban a pillanatban lép be édesapja hivatali szobájába, midőn az a fegyvert homlokához illeszti. Az ember megtorpan elrejti a fegyvert és újra elkezd számolni. Négy meg négy az hat, meg hat az tizenkettő. A kislány felpattan és közbeszól: Édesapám négy meg négy az nem hat, hanem nyolc. Az ember felhördül rábámul a hatéves gyermekre: Négy meg négy az nem hat, tényleg nyolc. Felkapja az álmélkodó kislányt, összecsókolja és elkezd keservesen sírni. Mi is úgy vagyunk valahogy, mint Jókai pénztárosa. Egész életét számokkal töltötte, nem csoda, ha belezavarodott a számok útvesztőjébe. Mi is elvesztettük hitünket, — az évek múlásával mindig keservesebb sors nehezedett ránk. A háború réme helyett a béke háborúja kisért, sehol egy parányi kék ég, biztatás valami kibontakozás felé. Az emberek eltévedtek a kétségbeesés, a félreértés, a gyűlölet útvesztőjében és elfelejtették a szeretet egyszeregyét. Ők is úgy látják, Újra és újra számol, fölülről le-| hogy a négy meg négy az hat és felé alulról felfelé, csak hiányzik a keresik a hiányzót, nem találják, 20.000 forint, verejték gyöngyözik a" nem látják, belefáradtak, belefásul-