Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-01 / 86.szám

tergomi fiatalok állnak elénk és ázt mondják : cselekedjünk I Szinte hagyomány buzog fel bennük : a fiatalságnak kell országos és nemzeti ügyekben legelőször megindulnia. A fiatalság felpezsdülő vérének, bátor akarásának kell mozgalmakat fűtenie. Az esztergomi fiatalok is ezt cselekszik. Tudják: az .Egységes párt csak időre szóló politikai életet jelentett, a keresztény párt nem töltötte be azt a szerepet, amit betöltenie kellett volna, a Független Kisgazda Párt, amelynek van ugyan talaja a néprétegben, nem veheti át a kormányhatalmat mai szervezeteivel és politikájával, mert csak egy néposztály érdekeire helyezi a súlyt, a liberális és szocialista korszakon régen túl vagyunk, a Nemzeti radi kális pártban ugyan jó, hogy radikális változásokra, rendszerváltozásra van szükség, de ez a párt gyenge. Marad a Nemzeti Egység pártja. Mi a legszívesebben nem mint pártról beszélünk róla, mert Gömbös Gyula programmja nem pártkeretek közé ékelődik. A Nemzeti Egységben mi mozgalmat, új magyar politikai áramlatot, új Magyarországot, új vezetőket, új magyarokat, új, más, jobb életet látunk. Ezt érezték meg az esztergomi fiatalok is és az el mult szombaton cselekedtek. Mielőtt azonban erre rátérnénk, mondanunk kell egyet. Mivel a „Nemzeti egység" gondolata a mai kormánytól ered, tehát a „Nemzeti Egység" pártja hivatalos párt, a bírálatok és az elégedetlenségek a kormányt érik. Azt mondják, hogy a Gömbös-kormány eddig semmit sem tett, hogy tehetetlen a kartellekkel szemben, hogy tűri az álláshalmozókat, hogy ma is éppen olyan rossz a sorsa a kereskedőnek és az iparosnak, mint azelőtt volt stb. Hogy miért nem

;i erős', ez a kormány, az előbbiekből kitűnik. Ezek a gondolatok vezették az esztergomi fiatalokat is, amidőn határoztak, nem egyszerűen pártügy vezette őket cselekvésre, hanem a Nemzeti Egység igazi jelentősége. Nem pártivet irtak alá, hanem a kö vetkező nyilatkozattal léptek a cselekvés terére. NYILATKOZAT Alulírottak, a magasabb értelemben vett magyarnemzett egység hivei vagyunk, keresztény alapon állunk, ebben a szellemben kívánunk élni és tisztultabb közéletért dolgozni. Kizárólag hazafias, becsületes, önzetlen és cse lekedni tudó vezetőket ismerünk el. Ilyen értelemben és az ifjúság egységét is szem előtt tartva, a „Nemzeti Egység" ifjúsági csoportját alkotjuk. Esztergom, 1933 október hó. A nyilatkozatot a következők Írták alá: Vécs Ottó hírlapíró, Bodnár László mérnök, Szerencsés József jogszigorló, Keszthelyi László joghallgató, Pomothy Sándor joghallgató, Szeidl Sándor jogszigorló, Czibik jenő jog szigorló, Darvas Miklós oki. tanitó, Szabó István érettségizett villanyszerelő, Szabó Zoltán oki. tanitó, Miavecz Aladár érettségizett, ifj. Ülés Sándor érettségizett, Miavecz Dezső felső kereskedelmit végzett, ifj Toldy János oki; építész, Bárdos Aladár érettségizett, ifj. Tóth János érettségizett, Hack József érettségizett, Zöld Gábor érettségizett, Kreitner Gyula joghallgató, Pittner Géza joghallgató, Dudás Béla oki. tanitó, Dudás József szig. gépészmérnök, oki. mozigépész, Czibik Rezső érettségizett, Bérces Lajos oki. tanitó, Jász Dénes oki. tanitó, ifj. Vihar Imre oki. tanitó. Huszár Béla oki. kántortanító, Guszmann János érettségizett, Gárdonyi Aurél oki. kántortanitó, Perneczky Rezső joghallgató, Vértes Gusztáv oki. tanitó, Német István oki. köz ségi jegyző, Varga Tibor érettségizett, Vajkonyi József érettségizett. Ugy érezzük, az esztergomi fiaA mult heti takarékpénztári igazgatósági ülés kétségtelenül Etter Ödön elnök és fia, Etter Jenő győzelmével végződött. Néhány szavunk van ehhez a győzelemhez, annál inkább is, mert vasárnapi beszámolónkban az igazgatósági ülésről nem mindent közöltünk, ami az ülésen történt, de más okunk is van, hogy az ülésre visszatérjünk. Mi ez a más ok ? Ha esztergomi viszonyokkal nem ismerős ember azt kérdezné, hogy miért érdekli a nagy közönséget egy igazgatósági ülés, akkor azt feleljük, hogy nemcsak a takaréki tisztviselők fizetéslészállitásának folytatódó eseményét látjuk az ülésben, nemcsak összejüggést látunk a tisztviselők fizetésének leszállítása és Etter Ödön részére korábban megszavazott 25 ezer pengős ajándék között, hanem a mult eseményeinek — Étterekkel kapcsolatban — a kifejlődését is figyelemmel kisérjük. Jól tudjuk, hogy az első polgármesterválasztásnál Éttereknek mi volt a törekvése, hisz magának Etter Jenőnek akkor tett nyilatkozata elég bizonyíték arra, hogy Etter Jenő polgármester akart lenni. Etter Jenő két hivatalos jelölttel szemben próbálkozott és mi, akik akkor a hercegprímás jelöltjét támogattuk, igen csodálkoztunk, hogy Etter Jenőnek bátorsága van egyszerre a hercegprímás és a főispán jelöltjeivel szemben fellépni. Természetesen Etter Ödön fiát támogatta, ezen nincs mit csodálkozni. A második polgármesterválasztásnál, mivel a hercegprimás jelöltje nem pályázott, mi, úgynevezett ellenzékiek, teljes erővel Glatz Gyula mellé állottunk és a hivatalos párttal együtt segítettük őt. Tettük ezt egyrészt azért, mert Glatz Gyulát megismertük helyettes polgármestersége alatt, megnyerte mind a magunk, mind a polgárság bizalmát és a városházán harmonikus vezetés érvényesülését tapasztaltuk, és igy teljes garanciát láttunk arra nézve, hogy a város vezetése jó kezekben van. Etter Jenőt azért nem tudtuk (az ellenzékkel együtt) támogatni, mert nem akartunk Ettergomot. Ebben minden benne van. Etter Jenő látta is, hogy fellépése nem lesz síkeres, szépen visszavonult. Azután következett a plébánosválasztás. Érdekes, hogy — ismételjük — az ú. n. ellenzék ismét a hivatalos párttal szavazott, szavazataikat Felber Gyulára adták. Étterek a második jelöltet támogatták — és csúfosan megbuktak. Nem kellene-e kérdeznünk, hogy az ellenzéknek mondott csoport miért állt az első jelölt mellé, miért fogott össze a hivatalos párttal, miért maradtak Étterek magukra? Nagy sokáig csönd volt. Ez év tavaszán azután Etter Ödön 25 ezer pengős ajándékot kapott. Nemsokára leszállították az igazgatóság összehívása nélkül a tisztviselők fizetését. Mind a helyi, mind a fővárosi lapok irtak erről és bizony támadásban volt része Etter Ödönnek. A legélesebb támadást most vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok intézte Étterek ellen, az ellen az eljárás és módszer ellen, amely nem volt szabályszerű és amely jogos bírálatot váltott ki. Valóban, nem tudjuk megérteni, hogy miképpen lehet fényes ajándékot megszavazni, amikor nemsokára 20%-al leszállítják a tisztviselők fizetését és csodák csodájára, a fizetalok megindították Esztergom mármár savasodó vérkeringését is hiszszük, hogy eredmény fogja kisérni munkájukat. Vécs Ottó tés leszállítását maguk a tisztviselők kezdik aláirni az eléjük tett iven. Nem csodálkozhatunk tehát, amikor bizonyos pressziót is emlegettek a közgyűlésen. Igaz, a tisztviselők aláírására vonatkozólag azt válaszolta az elnökigazgató, hogy a tisztviselők mint részvényesek írták alá, mert mintegy ezer részvény van a birtokukban. Tudjuk, hogy a részvényesek 43 °/o-a irta alá az ivet — legelsősorban a tisztviselők és a nagy rokonság — és ez mintegy 6450 részvényt tesz ki. fia ebből maguk a tisztviselők 1000 részvényt jelentenek, akkor a 15 ezer részvényből csak 5450 részvényt tudtak Étterek a maguk igazolására biztosítani. Hol van itt a többség? Nagyon inog itt a talaj! Vitéz Szivós-Waldvogel József azt is mondotta az ülésen, hogy miért nem hívták össze az igazgatóságot, miért nem ül össze az igazgatóság négyszer évenkint, ahogy ezt az alapszabályok előírják? Erre Etter Jenő kiabálva, magatartására nem is tudunk kifejezést találni, azt felelte, hogy eddig is kétszer jött össze az igazgatóság, ezután is igy lesz. Az alapszabályok erre vonatkozó pontját legfeljebb megváltoztatják. Ők, a tanács, nem pedig az igazgatóság. Tessék ebből következtetni. Nem folytatjuk tovább, csak azt mondjuk, még egy ilyen győzelem Éttereknek és — megbuktak. Ha ugyan az eddigi események nem elegendő jelet mutatnak erre. Acsay István főigazgató ünneplése Valódi meleg, családias, baráti összejövetel volt vasárnap este a Katolikus kör nagytermében. Városunk négy középiskolájának — a bencés gimnázium, a reáliskola, az érseki leánygimnázium és a ferences reálgimnázium — igazgatói és tanári kara jött össze, hogy igaz szeretettel köszöntse, ünnepelje — és ne búcsúztassa — volt kedves főigazgatóját nyugalombavonulása alkalmával. Este fél kilenckor a reáliskolai énekkar lampionokkal vonult be a Katolikus Körbe, s üdvözlő énekkel, majd beszéddel köszöntötte volt főigazgatóját. A nem várt meglepetésért közvetlen szavakkal mondott köszönetet az ünnepelt. Vacsora közben először Balogh Albin dr. bencés igazgató üdvözölte nem a volt hivatalfőnököt, hanem a meghitt barátot, továbbra is köztünk élő, hozzánk el-eljáró kedves úriembert, Obermüller Ferenc, reáliskolai igazgató mind a saját intézete, mind az érseki leánygimnázium — Blaskovics Piacid igazgató betegsége miatt nem jelenhetett meg — nevében ünnepelte a munka emberét, aki ezután is munkálkodik a tanárság érdekében. Végül Weisz Richárd, reálgimnáziumi igazgató, a kezdődő intézet meleg pártfogóját, megértő jóakaróját üdvözölte a főigazgatóban. Mindezen üdvözlésekre meghatódó hangon mondott köszönetet az ünnepelt, s mint a középiskolai intézetek hosszú időn át volt vezére összetartásra, közös szeretetre, megértő munkásságra hivta fel a megjelentek figyelmét. Egyben köszöntötte a Katolikus Kör megjelent elnökét, Csárszky István dr. prelátuskanonokot, vitéz Szabó Pál tanfelügyelőt, Jámbor György dr., volt beosztott igazgatóját, az érseki tanítóképző képviselőit, Homor Imre és Hidegh Béla kollégákat. Ez az ünneplés volt az esztergomi középiskolai pedagógusok első baráti összejövetele, amely a maga közvetlenségével, melegségével azt a gondolatot vetette fel, hogy ezt máskor is meg lehetne ismételni a hiányzó együttérzés, közös munka és szeretet kibővítésére, megtartására. Vajha hozzájárulna ez az Esztergomban annyira kívánt, óhajtott, — sokszor hangoztatott, de kevésbbé valóra váltott — egyetértés, békés munka megteremtéséhez! Tegnap délben 1 órakor a gimnázium ifjúsága — fúvóskar, beszéd, virágcsokor keretében — üdvözölte Acsay István főigazgatót. Szent Imre ünnepség a gimnáziumban A bencés gimnázium Mária Kongregációja nov. 4-én, szombaton d. u. 5 órai kezdettel a magyar ifjúság pártfogójának, Szent Imrének tiszteletére a gimnázium dísztermében ünnepséget rendez. Műsora a következő: 1. Szent Imre herceg. Énekli az ifjúság. 2. Dombi Márk: Imre herceg. Szavalja: Boa Pál V. o. t. 3. Weber: Ima és vadászkar. L.A bűvös vadász" c. operából. Játssza a fúvóskar. 4. Demény: Szent Imréhez. Vegyeskar. Hegedűn játszik: Rosenmiiller T. II. o. t., zongorán : Einwig Gy. VIII. t. 5. Dux Emericus. Irta és felolvassa : Machala J. VII. o. t. 6. Seitz—Schüller : Koncert. Hegedűn játssza: Rosenmüller T. II. o. t., zongorán : Einrvág Gy. VII. o. t. 7. Ünnepi beszéd. Mondja: Horváth Anzelm bencés tanár. 3. Rozmán János: Uram, mérlegre ne tedd! Szavalókórus. 9. Pápai himnusz. Énekli az ifjúság. Az ünnepségre a kedves szülőket és Szent Imre tisztelőket ezúttal hivja meg szeretettel az intézet igazgatósága. a.R_g.»-ii.R a.* mamsmts Az öregcserkész mulatság nov. 11-éo lesz A nov. 5.-i székesfehérvári filléres gyors miatt az ekkorra hirdetett öregcserkész szinelőadás és táncmulatság most már véglegesen nov. 11. és ül. 12ére tolódott Ennek megfelelően változik a mulatság elnevezése is, mely a Márton napról „ Marci muri" elnevezést kapott s igy a lázadó ujitás megmaradt. A mulatságot megelőző színdarab a „Bécsi mennyasszony" cimű pazar vigjáték szereplőit is módunkban van már ismertetni s örömmel értesítjük a város közönségét, hogy az Öreg Hollók kipróbált együttesének majdnem valamennyi tagja glédába áll, hogy egy felejthetetlenül kellemes és kacagásos estét szerezzen híveinek. A hölgyek közül Varjas Rudolfné, Mike Bazsa, Klekker Irén és egy uj erő: Fuchs Emmi, a férfiak közül Jedlicska Pista, Zsolt Ernő, Bárdos Miklós, dr. Etter Kálmán, dr. Katona Gábor, Kovács Géza, Pomothy Gábor és Katona Andor működnek közre a kitűnőnek Ígérkező előadáson. A próbák nagy lelkesedéssel és mág több kacagással folynak. T. i. a szereplők még a mai napig is annyit mulatnak a gazdag egymásutánban pergő vidám jeleneteken, hogy a rendezés a megszokottnál sokkal nehezebb munkát okoz. Nem Egy győzelemhez...