Esztergom és Vidéke, 1933

1933-10-08 / 79.szám

Híre tanít egy magyar knílurváros? A pécsi Lillafüred. A jó idegenforgalom egyik sarkalatos tétele, hogy nagyobb és jelentősebb városaink fürdővel biró kirándulóhellyel rendelkezzenek. Erre Pécs városa a Sikonda-fürdő)ével mutat példát. Nem időszerű ugyan, hogy októberben irunk fürdőkérdésről, de, ha azt vesszük, hogy nyári tapasztalatainkat ilyenkor kell rendeznünk, akkor igenis időszerű, hogy most is foglalkozzunk fürdőügyi kérdésekkel. A cél nem más, minthogy a jövő évi idényre készüljünk. Amidőn Pécsett jártunk, két szempontból folytattunk vizsgálódást: városszépitési és fürdőzési szempontból. Ennek a két körülménynek kidomborítása tünt ki eddigi pécsi cikkeinkből is. Ezzel a cikkünkkel befejezzük pécsi idegenforgalmi tanulmányozásainkat, ezután már csak egy feladatunk lesz, hogy elkészítsük az esztergomi idegenforgalom mérlegét. A pécsi Sikonda-fürdő a Mecsekhegységben fekszik. Autóbuszon ju tunk oda. Pécs szivéből indulunk el, elhaladunk az egyetem központi épülete előtt, majd a hires Zsolnay gyárhoz érünk. Lenn a lapályon új városrész köti le érdeklődésünket, a hatalmasan megnövekedett Gyárváros. Nagyobb Esztergomnál. Befordulunk a mecsekszabolcsiútra, nyílegyenes út vezet fel a hegy tetejéig. Mind magasabbról látjuk Pécset, belátjuk egész Délbaranyát Lassan egyvonalba kerülünk a mecseki kilátókkal. Átszellemülve, hang talán magábafordulással szemléli min denki a pompás vidéket. (Mi magunkban a Vaskapuhoz vezető autóút után áhítozunk.) Alattunk bányatelepek, a legjobb magyar szenet bányásszák itt. A hegy tetejéről már elragadtatás sal szemlélődünk lefelé, oly tiszta a levegő, hogy a Drávát is látjuk. A szépséges vidék felemeli lelkűn ket. Ebben a lélekemelésben rejlik a kirándulás varázsa, az ideges, a fá radt, a gondokat egy délutánra elfeledni akaró, a lelki pihenés után vágyó embert felüdíti a gyönyörű látvány. Mind nagyobb lelki harmó nia zsong bennünk. Arra gondolunk, hogy a természet szépségei közelebb visznek bennünket az örök élethez. Talán nem ártana napjainkban többször hangoztatni Rousseau szép mondását : Vissza a természethez. Itt sohasem ér bennünket csalódás, a természet mindannyiunknak egyformán beszél igazat, szépet, nemeset. Mint ha azt éreznők, hogy a természet az Isten néma prédikátora, agitátora lenne. Ez a néma agitátor megpendíti lelkünk húrjait, hogy feleszméljünk a hitünkben, szól a küszködő emberhez, hogy könnyebben viselhesse az élet terhét, szól a gazdaghoz, hogy vagyona nincs a lelkéhez nőve, megállítja a gőgöst, hogy eltörpüljön előtte, megérinti a művészt, hogy megihlesse, tanítja a politikust, hogy az meglássa az élet igazságait, tanít mindenkit az igazi emberi egyenlőségre. Ezek a gondolatok kergetik egymást táncolva bennünk és csak akkor eszmélünk fel, amikor megáll a motor. Az autóbusz súlya visz bennünket lefelé a hegy másik oldalán. Erdőbe érünk, erdőrengetegben gurulunk, siklunk a lejtőn le. Jobbról ellátunk az erdő fái fölött, balról ránkborul a hegyoldal. Itt királytölgyek, ott méltóságos fenyők. Egyegy pillanatra megnyílik az erdő, a szeles léniákon belátni sötét mélyükbe, egy-egy pillanatra megfélemlítenek a sűrűn vál akozó szakadékok. Az út mentén a Mecsek virágai tarkállanak, hangulatos képek peregnek községről-községre. Keresztül megyünk a regényes fekvésű Mánfán is. Temploma árpádkorabei kár, hogy nem láthatjuk közelről. Az erdő mind szebb, nagy suhanásban élvezzük a vidék szépségeit. Már benne járunk a pécsi püspöki uradalom erdejében, amely itt közel 60 ezer holdat tesz ki. Énnek a közepén fekszik Sikonda Közel járunk már hozzá, jelzik ezt a kitűnően gondozott hegyiutak. Egy helyen piros salakos út színezi az erdőt. A nagyszerű országútról jobbra térünk, az erdő nyilasa kiszélesedik, zöld rét terpeszkedik el félkörben. A tisztás elején vadászházból átalakított nyaraló, a háttérben fehér, kastélyszerű épület. Mellette két strandház, magasan nemzeti zászló leng. Sikondán vagyunk. Cigánymuzsika szól, ez a fogadtatás. Nem tudjuk hová tekintsünk, hová figyeljünk; a fürdő terrasz gyönyörű képét, vagy az erdei rét virágait csodáljuk-e. A cigányzenét hallgassuk-e, vagy az erdő zsongását. Nemes előkelőség ömlik el Sikonda képén. Ünnepi hangulatot vált ki belőlünk az első benyomás. Végigsétálunk a fürdőtelepen. Magaslati völgyben fekszik, magaslati erdőiilatot szivünk tele tüdővel. Nap fény, hegyi levegő, erdő körös-körül, meleg források. Két fürdőháza van Sikondának. Az egyik két részből álló uszoda, a másik fürdőház, a nagyobbik, stran dul szolgál. Érdekes itt a strandrend. (Vannak még erkölcsök is). Délelőtt felváltva strandolnak, egyszer a nőké a strand, egyszer a férfiaké. Közös családi órák csak délután vannak. Mindenki megelégegedetfen fogadja ezt a strandrendet. A fürdőárak meglepően olcsók. Azok, kik autóbuszon érkeznek és még aznap visszaundulnak, 50 %-os kedvezményben részesülnek. A pécsi fürdőkről közölt leírásunkban már tájékoztatást nyújtottunk a fürdőárakról, azért fölöslegesnek tartjuk, hogy a sikondai arakat is közöljük, mert ezek jórészben a pécsiekkel megegyeznek. A viz ugyanolyan összetételű, mint a híres harkányi fürdő vize, csak feleannyira meleg. A fürdőzők igen dicsérik. Jó hatását fokozza a felséges környezet, a nagy nyugalom, a nagy szabadság és a pompás levegő. Kedves meglepetés az ideérkezőnek, hogy a nagy strand előcsarnokában a Mecsek növényeit, virágait láthatja összegyűjtve. Külön érde késség a baranyai népviseleteket ábrázoló fényképes tábla. A baranyai „Gyöngyös bokréta" kis kiállítását szemlélhetjük ebben sok-sok gyönyörűséggel. Felmegyünk az emeletes kastélyszálló terraszára. Elámulunk a vendégek láttán. Magyar urak és csa ládtagjaik üdülnek itt. Egyetemi tanárok, bírók, ügyvédek, megyei urak, művészek, orvosok, tisztviselők: a magyar közélet intelligenciájának egy nemes csoportja. Nincs itt zsivaj, lárma, feltünősködő beszélgetés. Jókedv uralkodik itt is, de ez a jókedv nem kihívó, itt is nevetnek, de ez a nevetés nem emlékeztet a pesti szezon- és divatkirándulók ismert nevetésére. Itt nem tudjuk megállapítani a beszélgetésekből, hogy kik beszélgetnek, mint ahogyan sok fürdőhelyen azonnal meg tudjuk mondani, ha nem is nézünk oda, hogy kik ezek, akik csevegésükkel ma; gukra vonják a figyelmet ezek. Van két személyes, több személyes és nagyobb családok számára is. Mindegyik előtt kis kert. Mind a szállókban, mind ezekben a kis faházakban nem drágák a szo bák. Üres szoba soha sincs. Még megtekintjük a fürdő virágait, parkírozásait, átsétálunk a szép rét másik oldalán lévő erdei útra is, és megpihenünk a szállóval szemközti padokon. A szivünkben nagyzsongást érzünk. Ezt a fürdőt a pécsi káptalan teremtette meg. Aki egyszer ott volt, visszakívánkozik. Vécs Ottó Tudnivalók a mai építészetről Irta: Puskás Károly építészmérnök V. Aki családi házat épít, jól meg kell, hogy gondolja a dolgot, mert nem lehet álarcosbáli hangulat kedvéért, ami pillanatnyilag megtetszik, azt minden további nélkül meg is valósítani. Nekünk építészeknek is meg kell fontolni tanácsainkat, hiszen a legtöbb szegény építtetőnek sokszor arra sincs pénze, hogy befejezze megkezdett otthonát tehát ne beszéljük rá őt még drága és haszontalan tornyok és cifraságok létesítésére is. Ezt a fent vázolt rossz irányzatot, mely ilyen furcsaságokat szül, már akkor el kell hallgattatni, mielőtt megvalósulhatna. Erre való a városi mérnöki hivatal s az építési bizottság. Ezeknek kell jótanácsaikkal és okos szóval a helyzeten javítani. Németországban például nagyon jól beváltak az u. n. „Bauberatungstelle"-k, amelyek ingyenesen figyelmeztetik a közönséget és kisebb mestereket a hibákra, sőt jobb megoldásokat is ajánlanak nekik. Persze legjobb annak, aki építeni akar, előbb tervező építészhez fordulni, de a közönség érthetetlenül óvakodik oly szakember igénybevételétől, akinek hivatása a tanácsadás s aki egész életét e rendkívül szerteágazó s folytonos fejlődésben lévő problémáknak szenteli. Inkább kontárok kezére bízzák a tervezést, mert azt hiszik, ahol külön nem kérnek pénzt a tervezésért, ott ingyen kapják azt, pedig meg lehet azt fizettetni más úton is. Ez a megbízatás sokszorosan kifizetődik, nem kell sajnálni azt a pár százalékot, Meg keli menteni a Belvárosi Olvasókört mely jár az ilyen munkáért. Rendszerint kis házaknál gondolják mellőzhetőnek a szakvéleményt, pedig ezt jól megcsinálni egyike a legnehezebb feladatoknak, mert ide be kell sűríteni az összes tapasztalatokat. Sok esetben csak saját kárán fordul — persze későn — az építtető szakemberhez. Az elején kell ezt megtenni. Akkor leveti az ellenőrzés gondját is válláról, a tervező lesz a közvetítő a két ellentétes érdek között, jobban elő lehet készíteni az egész menetet, az védi a tulajdonos érdekeit, mint az ügyvéd, jogi esetekben. Az épület értéke is emelődik, mert felügyelete mellett, nem lehet akármilyen rossz anyagot beépíteni, csak amilyen a költségvetésben elő van irva. Tehát ellentétes szerepkör miatt káros az építtető közönségre nézve, ha e vállalkozó és tervező nem külön személy. A hatóságoknak pedig nagyon ügyelni kell a törvények pontos betartására, hogy képesítése alapján szerzett jogát senki sem léphesse át, mert sokszor ebből ered a legtöbb baj. Minden készültség és izlés nélküli emberek kapnak munkát a rátermettek helyett. Ezek rontják el a magyar falu egységes képét is, mert a városban látottakat, szűk látókörrel behurcolják a kedves falusi házak közé és rosszul értelmezve alkalmazzák azokat. Nagyon sokat lehetne erről a problémáról beszélni, de akinek szeme van, ebből is látja, hogy e téren feltétlen tisztulásra van szükség. A jobb jövőben bizva, hiszem, hogy ez el is fog következni. Legutóbbi számunk hírrovatában megirtuk, hogy Mátéffy Viktor volt esztergomi plébános lemondott a Belvárosi Olvasókörben viselt elnöki tisztségéről. A lemondást nem most, de már régebben vártuk, annál is inkább, mert a plébánosválasztással új munka megindulását, a kör ügyeinek rendezését halaszthatatlannak tartottuk. A lemondással egyidejűleg nyilvánosságra jutott, hogy a Belvárosi Olvasókörnek közel tízezer pengő adóssága van. Mátéffy Viktor távozásával tehát tízezer pengő adósság rendezése vár a körre, illetőleg az új elnökre. A kérdés most már, miképpen lehet ezt az adósságot rendezni ? Mátéffy Viktornak lenne ez a kötelessége, lehetséges, hogy ez valami módon meg is történik, mert nem egy izben hallottuk hangoztatni Mátéffy részéről, hogy mindent el követ a földmivesosztály érdekében. Természetesen nem szabad elzárkózni Mátéffy Viktor elől, még ezu tán sem, hogy lemondott, de mi a magunk részéről más megoldást látunk. Tudott dolog, hogy a Belvárosi Olvasókörből igen sokan a válaszA szálló mögött tennisz-pálya és' tások után kiléptek. Felszólítjuk, fel játszótér különböző játékszerekkel, j kérjük földmivesnépünket, hogy azok, ózondús levegő csap ki az erdőből, akik a múltban az ismert okok miatt Sétára megyünk az erdei úton. A szálló közelében, szinte elrejtve a fák között, kisebb-nagyobb faházakat találunk. Kibérelhető nyaralóházak kiléptek, most lépjenek vissza. Elvégre az ő érdekük, hogy a Belvárosi Kör továbbra is fennmaradjon, hogy egyetlen kulturépületük továbbra is szolgálatukra lehessen. Nem szabad megengedni, hogy a földmivesek által alkotott szép intézmény válságos helyzetbe kerüljön, lehetetlennek hisszük, hogy a primási városban épült Belvárosi Kato likus Olvasókör esetleg gazdát cseréljen. Meg kell mutatni a foldmivesnépnek, hogy fenn tudja tartani egyesületét. Össze kell fognia teljes erővel, mert már semmi ok sincs arra, hogy távol tartsák magukat. Vége van már a pártoskodásnak, ne legyen többé pártoskodás. Mint értesülünk, Felber Gyula dr. plébánost kérik fel elnöknek. Álljon a földmivesnép egységesen dr Felber Gyula mellé és segítse őt ebben a vezető-munkában, hogy az adósságot rendezhessék és hogy a kört életképességben tarthassák. Hiszünk abban, hogy összefogással ez lehetséges és reméljük, hogy ebben az esetben új, eredményes munka fog megindulni. Megnyílt Brenner Júlia zongoraiskolája. Brenner Júlia oki. zongoratanitónő zongoraiskolájában a 30ik tanév megkezdődött. Kezdőket és haladókat, valamint az akadémiai osztályok tananyagát végezni óhajtókat állandóan elfogad. Jelentkezni a délutáni ónkban bármikor lehet. Síssai u. 1. sz. alatt a zongoraiskolában. Tandíj, havi 12 P., hetenként két lecke.