Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-29 / 9.szám

ESZTtRfiftHJttKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 9. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 VASÁRNAP, JANUÁR 29 Előfizetésikor 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön Í0, vasárnap 20 fii. Mátéffy lemondott. Impozáns tömegmegmozdulás volt a szerdán tartott revíziós gyűlés (x) Hunyady Ferenc gróf or­szággyűlési képviselő az orszá­got járja és örökmécset gyújt minden üti. Tagadhatatlan, hogy Hunyady Ferencet leginkább mint pártpolitikust ismerjük, de amikor országos körútján őt a revízióról, a magyarság legszentebb ügyéről halljuk be­szélni, akkor tipikus példáját látjuk annak, hogy egy nagyon is pártpolitikus, szinte egy párt lelke, hogyan tud felemelkedni nemcsak pártpolitikáján, hanem önmagán is. Akkor, amikor nem pártügyről van szó, ha­nem az egész országot átfogó legnagyobb kérdésről: a revi­zióról, Hunyady Ferenc példája és munkája már nem is egy­szerű példa, nem is egyszerű munka, hanem missíó, sőt en­nél is több. Nem a pártpolitikust láttuk Hunyady Ferencben a szerdai revíziós gyűlésen. Beszéde eu­rópai megvilágításban mutatta be nekünk a revízió szükség­szerű tennivalóit, a revízió je­lenlegi állását, beszéde felemelte őt a belpolitika magaslatán túl és európai szinvonalra helyezte. Nem frázisokat mondunk itt, de meggyőződésünkké vált, hogy Hunyady Ferenc az igazi holnapot festette meg előttünk, Azt a Holnapot, amely teremt, halad és fenntart. És Hunyady Ferenc nem a Ma, hanem a Holnap politikusa. Igazolja ezt nagy koncepciója, beszédének történeti beállítása és a Holnap politikájának modern megvilá­gítása. De legfőképen igazolja, hogy a politikus kilép a politika szin­teréről és igazi feladatát, ma­gasztosabb feladatát mint nem­zeti tanító találja meg. Eljön a nép közé, elmegy minden­hova, ahol ebben a csonka or­szágban magyar él és tanít a Holnapról, beszél, prédikál el­csak Trianonhoz vezetett min­ket. hivatottsággal, hogy milyenek legyünk testben és lélekben a Holnapért, a legszentebb ma­gyar ügyért. Hunyady Ferenc mint nem­zettanító nemcsak új politikára tanít, hanem új, nemzetibb életre is. Nem a pártpolitikus munkája érvényesül léleksugalta missiójában, hanem a történel­mi haladás és fejlődés törvény­szerű evolúciója. Kifogásolják mostanában, sőt bűnül róják, hogy a grófok politikájának, az arisztokraták törekvéseinek sú­lyos kilengései, súlyos visszás­ságai vannak. íme Hunyady Ferenc megmutatta, bebizonyí­totta, hogy a szellemnek min­den téren való kiművelésének birtokában, a nagyfokú európai műveltség hirdetésében számolt az apák bűneivel és mulasztá­saival és azon fáradozik lelké­nek és valójának minden rezo­nálásával, hogy a mult hibái­nak, az apák mulasztásainak pótlásával a nemzet Holnapját segítse megépíteni. Hunyady Ferenc beszéde azt jelenti, hogy az új vezető szel­lem nem azonosítja magát a mult szellemével és irányával, amely grófjaival és az alko­tásokkal, a legjobbnak hitt po­litikával, mi tagadás, mégis Hunyady Ferenc gróf beszéde Hatalmas tapssal üdvözölte a kö- j litikai, másodszor kultúrpolitikai és zönség Hunyady Ferenc grófot. Első harmadszor hatalompolitikai vonat­szavaiban hivatkozott a tiz nappal i kozásáról beszélhetünk. Szerdán délután hat órakor zsú­folásig megtelt a Fürdő Szálloda nagy színházterme, ahol Esztergom város polgársága revíziós gyűlést tartott. Minden városrész tekintélyes számú polgársággal képviseltette ma­gát, nemcsak a széksorok teltek meg, szorongásig álltak köröskörül a fal mellett, de megtelt az előcsarnok is. Óriási érdeklődés nyilvánult meg és örömmel elmondhatjuk, hogy Esz­tergom népe önmagát emelte fel, amikor megértette a revízió szent ügyét és amikor nemcsak köteles­ségből, hanem lelkesedésből ment el a gyűlésre, hogy meghallgassa gróf Hunyady Ferenc országgyűlési kép­viselő revíziós beszédét. Az eszter­gomi társadalom minden rétege kép­viselve volt: többen voltak az ér telmiségi osztályból, sokan a keres­kedők közül, még többen az iparo­sok és legtöbben a földmivesnép kö züi. Kár, hogy a hivatalos emberek nem vettek részt ezen a nagyszerű és városszerte elismert gyűlésen. Hunyady beszéde mindenkit lenyű­gözött és az a beszéd volt Eszter­gom témája. A gyűlést Vécs Ottó, lapunk szer­kesztője a Hiszekegy elmondása után rövid bevezető beszéddel nyitotta meg. Azt mondotta a többi között, ha valamilyen téren uj szellemre van szükség, akkor a revízió terén kell uj szellemet követnünk. Nem szónokolni jöttünk össze, nem is falrengető szavakat küldeni Trianon felé, nem is ismételni mindazt, amit már annyiszor hallottunk, hanem csöndes, öntudattal teli munkával dolgozni a Magyar Igazságért. Ezzel át is adta a szót Hunyady Ferenc grófnak. ezelőtt Pécsett megtartott revíziós beszédére, amelyet Pécs társadalmá­nak szine-java előtt mondott el. Ott volt ezen a beszéden Szapáry Lajos főispán, Virág Ferenc megyéspüspök, Nendtvich Andor polgármester és az egyetem számos tanára. — Se pártpolitika, se más szem­pont nem lehet válaszfal, ami a re­vízió kérdésében a magyart a ma­gyartól elválaszthatja. A revízióra térve ezeket mondotta: A revízió kérdése tulajdonképpen po­litikai kérdés. Mint ilyen hármas ta­gozódása van. Először gazdaságpo­Gazdaságpolitikai szempontból fi­gyelembe kell venni nemcsak a kü­lönböző területek gazdasági egy­másrautaltságát, hanem az egyes területeken tapasztalható gazdasági jólétet is. Nem szabad letagadni, hogy bizonv sok magyar jöldmives van, aki vágyakozva néz át Auszt­riába, mert ott jobbak a gazdasági viszonyok. Ez a körülmény, mint vonzó vagy mint taszító erő hatást gyakorol kultúrpolitikai téren és döntő faji, nyelvi és vallási közös­ségek felett is. Egyes területeken embertípusok keletkeztek, igy az er­HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Zajos jelenetek voltak a képvi­selőház új ülésszakának megnyitó ülésén. A Független Kisgazdapárti képviselők a bódvaszilasi kerület­ben tapasztalható választási erősza­kosságokról, Hadik János gróf agi­tációinak elnyomásával, a szocialis­ták a népjóléti korrupcióról inter­pelláltak éles hangon. — Hófúvás négy napig megbénította a Dunán­túl több vasúti vonalának forgalmát. — Hock János Budapesten a laza­risták rendházába vonult vissza. — Felfüggesztette Vasvármegye tör­vényhatósága Kőszeg város autonó­miáját. — Gömbös ma Debrecen­ben beszél. — Sem inflációt, sem erőszakos intézkedést nem tervez Imrédy pénzügyminiszter. — A kül­földi magyar borházak botrányát tárgyalta szerdán a képviselőház. — Kalapáccsal agyonverték a sajóbá­bonyi plébánost. — A keresztény­párt ülést tartott, amelyen kijelen­tették, hogy továbbra is fenntartják függetlenségüket. — Meghalt Bott­lik József a mezőkeresztesi ország­gyűlési képviselője. — Vád alá helyezték Zavaros Aladár székesfe­hérvári polgármestert és három tet­testársát. KÜLFÖLD Január 31-ére összehívják a né­met birodalmi gyűlést. Hitler ismét előtérben. — A horvátok az 1918. december elseje előtti állapothoz való visszatérést követelik. — Mussolini kijelentette, hogy az 1933. év a mű­velt világ gazdasági, erkölcsi és szel­lemi talpraállásának éve lesz. — Súlyos angol bírálat hangzott el Ju­goszláviáról. — A szerb királyi pár Romániában volt, ahol titkos katonai tanácskozásokon vettek részt. — Cseh fassiszták támadást intéztek a brüni gyalogezred laktanyája ellen, amelyet elfoglaltak és két óráig bir­tokukban tartottak. — 30 fok hi­deg van Lengyelországban s a hi­deg lehúzódik. — Ismét voltak ut­cai harcok Berlinben. — Ottó ki­rályfi látogatást tett Hindenburgnál. — A világ legnagyobb ágyúját épí­tette meg Franciaország. Az ágyú 52 cm. kaliberű és súlya 45 tonna. — 90 ezer frankot tett egy belga asszony a kályhába, másnap feledé­kenységből begyújtott és a pénz el­égett. — Nagy meteor jelent meg Franciaország fölött. — 2 millió munkanélküli ember vesz részt feb­ruár 5-én tartandó londoni felvonu­láson. — Sztrájk volt a párisi tőzs­dén. Január hó 29-én vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Legszebb kaland Nagy Kató és Wolf Albach Retty szerelmi kalandja MOZGÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom