Esztergom és Vidéke, 1933

1933-09-28 / 76.szám

Jön a hadikölcsönvalorizáció Glock Imréné látta vendégül. Este pedig az Urbán-féle vendéglőben táncmulatság volt. Végül nem mulaszthatjuk el ki. emelni a zászlóanya áldozatkészségét, továbbá dr. Bültner Károly csoportelnök, Kiss Károly csoporttiszt, Kovács József, vitéz Brigan Géza, Tölgyes Vilmos és Kozma Mihály frontharcos bajtársak fáradságot nem ismerő közreműködését, hogy ily szépen sikerült a község lélekemelő ünnepsége. Országos ünnepség Szent Gellért tiszteletére Az országos érdeklődésnek megfelelő fényes külsőségek mellett tartotta meg a főváros védőszentjének, az első magyar vértanúnak, Szent Gellért emlékének háromnapos bensőségteljes ünnepségeit. Az ünnepséget a Szent Gellért szobornál a tabáni rk. egyházközség és az Országos Szent Gellért Egyesület felkérésére az Actio Calika rendezte a nála megszokott, minden irányban kiterjedő körültekintésével és szakavatottságával a Velencében, a Szentföldön s a számtalan külföldi zarándokláson kipróbált kitűnő rendező gárdájával. A főváros ez alkalomra a leendő Szent Gellért-városból magasan kiEgyik mult számunkban cikket irtunk és abban a többi között a földmivesnéphez is szóltunk, hogy járuljon a lehetőség szerint pár fillérrel az esztergomi országzászló felállításának költségéhez. A cikkre egy földmivestől N. Gy. aláírással választ kaptunk. Azt irja a levélíró, hogy miből adjon a földmivesnép, amikor már-már itt a tél és még betevő falatja sincsen a lerongyolódott, az adóktól roskadozó, tengernyi bajjal küzdő földmives osztálynak. Keserű sza vakkal van tele a levél és azt kérdi végül a levélíró, hogy mondjuk meg, mivel tudna a földmivesnép hozzájárulni az országzászló felállításának költségéhez ? Nagyon örülünk, hogy az országzászló ügyében éppen olyan földmives irt hozzánk, aki maga is szegény, sok gonddal, bajjal küzd és elszomorodottan néz a tél elé. Azért örülünk, hogy ilyen földmives irt, mert azt látjuk, hogy még a tengernyi gondok és bajok közepette is tud és akar foglalkozni az esztergomi szegény földmives az országzászló kérdésével. Szép ez a megnyilvánulás. Dicséretes dolog, hogy időt szakított magának a földmiveslevéliró és, ha panaszkodva is, de megáll az országzászló kérdésénél, Ez azt igazolja, hogy igenis felfigyel a löldmives nép a hazafias megmozdulásokra, érdeklik, hogy mik történnek ennek a szolgálatában. Kicsendül a levélből, hogy a földmivesnép szeretne segíteni, belekapcsolódni az országzászló felállításába, de nincs módja rá, nincs pénze, mert lehúzza a sok teher, az adó, az árverés, a termények alacsony ára, egyszóval a rettentő gazdasági helyzet. Mi nagyon is megértjük ezt a panaszkodást. Akkor amikor a földmivesnéphez a felszólítást intéztük, tudtuk, hogy milyen ma az esztergomi földmives helyzete. Meg kellett tennünk a felszólítást, mert az országzászló felállítását nem tudjuk elképzelni anélkül, hogy ne tudjuk, hogy azt az esztergomi földmives fillérei is segítették felemelni. A mi felszólításunk minden földmiveshez emelkedő hatalmas Szent Gellértszobor oszlopos félkörét és talapzatát és sziklatemplom melletti Szent Gellért kegyelethelyet egy évtizedet meghaladó szokása szerint az ünnepségeknek megfelelő fénnyel díszítette. Méltó keretét képezte az egyesület diszelnökétől, dr. Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát által kiküldött ünnepi szónokok: dr. Szekeres Bónis és dr. SZÍVÓS Donát bencéstanárok ünnepi beszédei, melyek megjelenitették Szent István király apostoltársának életét, munkáit s azt a világtörténeti tényt, hogy Szent Gellért vértanú halála megerősítette a kereszténységet és hazánkat. Dr. K. Kamenszky Gyula alapító, örökös elnök beszédében ismertette azokat a kultuszeredményeket, ame lyeket eddig elértek és azokat a ter veket, amelyeken most dolgoznak. Bejelentette, hogy szeptember 23-án Mária Remetén és a Szent Gellért kegy helyen szentévi emléktáblákat helyeztek el. Mária-Remetei szent kútnál az alkalmi beszédet az Osztge szervita rendi védője P, Bonfilius, a Hétfájdalmú Szűz Társaság agilis elnöke mondotta, melynek hatása alatt elhatározták, hogy az ujabb szervita kálvária propagandájából kiveszik részüket és egyben arra fognak törekedni, hogy a lazaristák Sz. Gellért-ereklye komplexumából a kiváló szervita-rend is részesüljön. szólt, márcsak azért is, mert Esztergom lakosságának zömét a föld mivesnép képezi, de természetesen csak azt gondolhattuk, hogy azoktól a földmivesektől várunk hozzájárulást, akik megtehetik Akiknek nincs, azoktól nem lehet kérni és azoktól nem is szabad várni semmit. Mi azokhoz szóltunk, akikről tudjuk, hogy tudnak adni, hacsak pár fillért is. Az egyik többet ad, a másik kevesebbet, egy liter bor árát vagy egy darab tojás árát. A lényeg itt az, hogy a felállítandó országzászló a földmivesnép áldozatkészségét, hazafiasságát is hirdesse. Nem azt kell keresnünk, hogy mi lesz a a hála érte, hanem azt, vájjon megmutatjuk-e, hogy van bennünk összefogás és magyar érzés. Azt sem keressük, hogy vájjon a földmives vagy a kereskedő adott-e többet. Azt is irta a levélíró, hogy az iparosság talán azért tudott adni, mert megjavult a helyzete Nem komoly dolog ezt igy állítani, mert mindenki tudja, hogy az iparosság is nyomorúságos helyzetben van. Hogy mégis jelentős összeggel (aránylag) járult az országzászlóhoz, az annak tulajdonitható, hogy az ipartestület vette kezébe az ügyet. Ilyen szerv hiányzik a földmivesnépnél, még eddig nincs senki, aki kezébe vette volna a gyűjtés intézését. Számord Ignác q. kanonok, a Szent Annatemplom buzgó lelkésze fáradozik ugyan ezirányban, de nem látunk mellette földmives kezdeményezőt. Meg kell végre mondanunk, hogy szervezetlen a mi földmivesnépünk. Ne csak a választásnál lássuk a földmives vezetőket, hanem ilyenkor is. Csak igy tudunk majd eredményeket elérni. Mi ismételten felkérjük az esztergomi földmivesnépet, hogy csatlakozzék ehhez a szép mozgalomhoz. Különösen kérjük Kiffer Ferencet, Meszes Ferencet, Vass Istvánt, Kubovics Ferencet, Fodor-Tóth Jánost, Bábszky Jánost és a többieket, jöjjenek össze és tanácskozzak meg, hogy mit lehet tenni. Mi hisszük hogy meg lesz a kellő eredmény. Vécs Ottó Mint ismeretes, Gömbös Gyula miniszterelnök két nagy kérdésben szeretne olyan megoldást találni, amely a kedélyeket lehetőleg hosszú időre megnyugtassa. Az egyik kérdés a rokkant-kérdés volt amelyet törvényhozásilag már rendeztek, azonban maga a miniszterelnök is kijelentette, hogy ezt a rendezést csak ideiglenesnek tekinti, mert a jelen pillanatban az ország anyagi ereje nem enged meg több lehetőséget. A másik probléma a hadikölcsönvalorizáció, amely épp ugy, amint a rokkant-kérdés, az állam nagy becsületbeli tartozását képezi. Értesülésünk szerint a valorizációs javaslat már el is készült és a pénzügyminisztérium az utolsó simításokat végzi rajta. Eredetileg házvagyonválságot akar tak kivetni, amelyet kizárólag a hadikölcsönkötvényekkel lehetett volna fizetni, azonban arra való tekintettel, hogy a házbirtok mai jövedelmezősége minimális és a nemzeti vagyon nak ez a része is nagyértékveszteséget szenvedett az utóbbi időben, ezt a tervet elejtették és a következő megoldást készítik elő: A végleges megoldási terv ősszel kerül a harminchármas bizottság elé Kirándulás filléresvonattal Szegedre okt. 8-án Amint értesülünk a város Idegenforgalmi Hivatalától, október 8 án feltétlen indul Szegedre a kirándulóvonat. Részvételi díj alig 5.20 P, a Komárom—Esztergom vasúti vonalon lakók részére 5'70 P. Ezen a vonalon csak akkor vehetik igénybe az összekötő vonalat, ha legalább 100 jelentkező van, s hogy a lét szám megvan-e, október 5-én megjelenő számunkban közölni fogjuk. Jelentkezési határidő: október 2., déli 12 óra. A pontos menetrendet az Idegenforgalmi Hivatal közölte mind a plébánia-hivatalokkal, mind a községi elöljáróságokkal. Esztergomból a kiránduló vonat 4 óra 46 perckor indul. Szegedre érkezik 9 óra 59-kor. Onnan visszaindul 20.37 órakor. Szeged és városunk idegenforgalmi hivatalai most dolgozzák ki a programmot, hogy minden nevezetes ség megtekinthető legyen s egy ked ves, emlékből kitörölhetetlen nap élményeivel térhessenek haza a kirándulók. Vasárnapi számunkban bővebben foglalkozunk a nagysikerűnek Ígérkező kirándulással. Megreformálják a sütőipart Az árelemző bizottság a kereskedelmi miniszter megbízásából a kamarákhoz a sütőiparra vonatkozó olyan kérdéseket intézett, amelyek azt mutatják, hogy a kormány a sütőipari kérdéssel és valószínűleg an nak reformjával sürgősen kíván foglalkozni. A kamaráknak többek között arra a kérdésre is válaszolni kell, kívánatos -e, hogy a sütőipar gyakorlása engedélyhez köttessék és hogy a sütőipari vállalatok működését telepengedélyhez kössék, továbbá célszerű lenne-e, hogy ujabb sütőipari vállalatok engedélyezése csak abban az esetben történnék meg, ha már a meglevő sütőipari üzemek száma és a lakosság között a helyes arány biztositható. Javaslatot kér a sütőipar tulméretezettségének megszüntetésére A legfontosabb kérdés az, amelyben arra kér választ, hogy abban az esetben, ha olyan helyzet állana elő, amelyben egyes sütőipari termékek és a parlament elé, és lényege az, hogy a nosztrifikált címleteket arra való tekintet nélkül, hogy azok az ősjegyzők birtokában vannak-e vagy sem, bárki adó és egyéb illeték fizetésére használhatja fel. Az állammal szemben fenálló adóés illetéktartozások husz százalékát lehet nosztrifikált hadikölcsönnel fizetni, mig az uj adóknak 15 százalékát lehet hadikölcsönnel Ierónni. Minden száz korona értékű nosztrifikált címletet öt pengő értékben számítanak be adó és illetékfizetésnél. Külön szabályozzák azoknak a címleteknek felhasználását, amelyekre már hadikölcsönsegélyeket folyósítottak, A nosztrifikált hadikölcsönből mintegy 4 milliárd korona értékű van szabadpiacon. Az ötszázalékos valorizáció azt jelentené, hogy 200 millió friss pénz jutna a közgazdasági élet vérkeringésén keresztül nagyrészt az államkasszába. Beláthatatlan fellendülést hozna ez a nehezen várt hadikölcsönvalorizáció, amelynek tényleges keresztülvitelét már az ősszel való megvalósítását nagy reménykedéssel és érthető érdeklődéssel várja az egész magyar közvélemény. áralakulása tekintetében állami beavatkozással kellene élni, milyen megoldás volna a sütőipar érdekeinek szem előtt tartása mellett a legkönnyebben keresztülvihető Frontharcos közlemények Nem lesz filléresvonat A f. évi október 1-i budapesti országos frontharcos találkozóra kért filléres vagy kultur vonatot a MÁV vezetősége a vonal rövidségére hivatkozva nem engedélyezte. Ezek után a bajtársak részére két lehetőség van, a hajó, melyen a menettérti jegy 1*30 P s a vonaton a Frontharcos Szövetség által 50 fll. ellenében kiállított igazolvány alapján 50% os kedvezményben részesülnek. A hajójegyhez igazolvány nem kell s ott a családtagok és mások is utazhatnak 1*30 P-s díjtétel mellett. A hajó indul reggel 3 óra 40 perckor, visszaindulás délután 2 óra 30 perckor, a vonat pedig indul reggel 5 óra 23 perckor. Igazolványt az országos, vagy a helybeli elnökségnél kell igényelni. A Frontharcos Szövetség helybeli elnöksége ezúton is köszönetet mond a HercegprimásiEggen hoff er Téglagyár Rt. vezetőségének s az Eckstein Lajos és Fia cégnek, amelyek voltak szívesek a helybeli bajtársakat a f. hó 24-iki pilismaróti frontharcos zászlószentelési ünnepre ki és visszaszállítani. Bérmálás a vármegyében. Dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás az esztergomi járásban megkezdte bér ma körútját. Erre az útra elkíséri Karcsay Miklós alispán helyettes, vármegyei főjegyző. Az űj pilisszentlélek! plébános. Pilisszentlélek község közszeretetben álló plébánosa, Erdőssy Ferenc c. cosmedini kanonok jól megérdemelt nyugalomba vonult és Pilismarótra költözött, ott akarja pihenésben tölteni, vissza vonul ian a nyugdíjas éveit. Az árván maradt pilísszentléleki hívők lelki gondozására új plébánost küldött ki az egyházi főhatóság Lapier János ny. tábori lelkész A földmivesnép és az országlászló