Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-26 / 8.szám

Néhány szó a kenyérmezei patak összes vizének bolgárkerti öntözésre való felhasználásáról Kenyérmezei pataknak nevezik azt a forrásvizet, amely Tinnye község határában fakad, ahonnét átfolyik Csév, Leányvár, Kesztölc és Dorog falvak, továbbá Esztergom város határán, ahol a zsidódi dűlő földjén a Kis-Dunába ömlik. Mikorra ez a patak Tinnyéről Esztergom területére ér, a szomszédos vízerek felvétele folytán annyira megerősödik, hogy a kenyérmezei puszta mellett már a mult század elejétől kezdve két pár őrlőkővel dolgozó (kétjáratú) malmot volt képes üzemben tartani, rendes időjárás esetén egész éven át. Esztergom városa az 1885. évi XXIII. vízjogi törvénycikk életbeié péséig, a kenyérmezei patak összes vizével, amely a patak- és malomcsatorna medrében, a város határába lépett, szabadon tetszése szerint rendelkezett, a földtulajdonosokat megillető vízjog cimén, azokon a területeken, amelyeken a patak a város birtokán folyott keresztül. Esztergom városa, a kenyérmezei patak összes vizének a felhasználási jogát, vagyis a vizjogot, a következő módon biztosította a saját részére : 1. A város, az idők folyamában a patak mentén elterülő földjének a nagyobb részét eladta , de a patakés a malomcsatorna medrét, meg azok partjait, továbbra is a saját tulajdonában tartotta meg. 2. A vízfolyás legfels'bb pontján, ahol a patak- és a malomcsatorna vize a dorogi határból az esztergomiba átfolyik, a város vezetősége 209 négyszögöl földet, amely a malomcsatornát összeköti a patak med révei az esztergom—dorogi országút mentén, szintén a város tulajdonában tartott meg azért, mert ennek a 209 négyszögöl ingatlannak a tulajdonjoga, az 1885. évi XXIII. vízjogi törvénycikk értelme szerint biztosítja a város részére a vízhasználati jogok kiosztásánál az elsőséget. Ugyanis, mivel a vízmeder és a vízpart mindenhol a városé, igy a vizet a város a vízfolyás legfelsőbb pontján igényelheti, amely vizet azután a saját területein, vagyis a saját vizpartjai között lévő vizmedreiben odavezethet, ahol azt föl akarja használni, a jelen esetben a gyeptörési szántóföldjeire. 1924-ben a vármegyei vizikönyv szerint 127 liter víz folyt le másodpercenkint a malomcsatornában Esztergom város területére, ahonnét e viz a malom meghajtása után ismét visszafolyott a patak medrébe, amelyből a város a 250 holdas halastavának táplálására másodpercenkint 100 Tisztelettel kérjük Szerkesztő urat, hogy folyó év január hó 15-én fenti cim alatt b. lapjában megjelent cikkre válaszunknak helyet adni szíveskedjék. A megjelent cikk egyes kitételei annyira sértők a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete Esztergomi Kirendeltségére nézve, hogy kénytelenek vagyunk azokat néhány magyarázó sor kíséretében a leghatározottabban vissza utasítani. Amikor ezt megtesszük, egyben figyelmeztetjük is a cikkíró urat, hogy máskor — mielőtt a nagy nyilvánosság elé lépne sértő és minden komoly alapot nélkülöző állításaival — előbb győződjön meg a kifogálitert igényelt 1908. évtől kezdve. Miután a halastó megszűnt, ennélfogva a városnak joga van kérni a halastó táplálására használt 100 liter vizet bolgárkert ön'özésére, ami 100 kataszteri hold öntözésére volna elégséges, sőt, joga van a városnak kérni a kenyérmezei összes vizet bolgárkerti öntözésre, amely kérelmét megtagadni nem lehet, mert hiszen a város a meglévő vízhasználatát csak átváltoztatni és bővíteni akarja amihez joga van. A halastavat tápláló csatorna körülbelül annyi vizet képes befogadni, mint a malomcsatorna. Eszerint száraz időjárásnál a kenyérmezei patak összes vizét felhasználhatja a város a bolgárkerti öntözésre, minden újabb befektetés nélkül. A halastavat tápláló csatornából öntözni lehetne körülbelül 150 hol dat és pedig az I., V. és VI. táblát. Ennyi viz azonban a meleg hóna pókban, nevezetesen: júliusban, augusztusban és szeptemberben nincsen, különösen a száraz esztendőkben. Én, ezidőszerint, legfeljebb 75 kat. hold öntözésére tartom elégségesnek a kenyérmezői patak összes vizét száraz években. Az öntözés, bolgár módra, 100 százalékkal emeli, vagyis megkétszerezi a jövedelmet. Következőképpen, soha meg nem bocsátható hibát követne el a város akkor, ha nem igényelné a kenyérmezői összes vizet, amely a múltban a vizjog alapján a városé volt. A jelen esetben, amikor még vízkivételre, a kenyérmezői patakból, csak a városnak van joga, ennek a jognak alapján a többi víznek a megszerzése csak annyiból áll, hogy kéri a város az összes viznek fölhasználási jogát, bolgárkertészeti öntözésre. Ha a kenyérmezei patak vize szaporodni fog, példának okáért a szénbányavizek által, ami már a legkö zelebbi időben bekövetkezhetik: az esetben a város az öntözést kiterjesztheti mind a 300 holdnyi szántóföldjére ; azonfölül öntözhetővé teheti az Öregtó 250 holdnyi legelő (volt halastó) területét; végre öntözhetnek a tókközi parcellák tulajdonosai is. Az a fontos, hogy elég víz álljon rendelkezésre. A város gyeptörési 300 hold szán óföldjének tőszomszédságában, két vasúti állomás van: az esztergomtábori és a kenyérmezői, amelyeknek segítségével, igénybevételével, a a helyi szükséglet kielégítésén felül mutatkozó termésmennyiség mindenkor akadály nélkül forgalomba hozható. Kubomch Ignác ny. kasznár. solt okok okozatairól. Az egész cikk általában oly témákat hoz felszínre, melyeknek a megoldásán mi már évek óta fáradozunk — sikertelenül. Több oldalas tanul mányt lehetne irni arról a heroikus küzdelemről, melyet pár év óta vívtunk és vívunk ma is, a mentő kirendeltség szervezésének tökéletesítéseért és arról a sorozatos siker telenségről, melyeken minden aka ratunk, elgondolásunk hajótörést szenvedett. A cikkíró úr olyan színben tün tette fel a mentőkirendeltséget, mintha a nemes, emberbaráti kötelesség elébe helyezné az anyagi kérdést, vagyis szerinte, ha nincs pénz, akkor nincs segítség se. Itt a nagy tévedési Mert mi az igazság? Röviden következő: a kirendeltség szabálya előír bizonyos kérdéseket, melyeket kivétel nélkül minden beteghez intéznünk kell a személyazonosság stb megállapithatása miatt. Többek között fel kell tennünk a kérdést aziránt is, hogy a szállítási dijat vájjon ki fogja megtéríteni ? A beteg-e, vagy valamely betegsegély ző pénztár-e, vagy pedig az O. B. Alap-e? Jelen esetben is kizárólag ez történt! Ezeket a kérdéseket természetesen azonnal fel kell tennünk, mig a balesetet szenvedett, illetve a be teg él és eszméleténél van, mert ki garantája azt, hogy az illető még a kórházba érkezés előtt nem hal-e meg ? S kellő igazoló irások hiányában miből állapítanánk meg személyazonosságát, illetőségét stb. Mindez hosszadalmas nyomozást venne igénybe, ami jelentékeny időbe és pénzbe kerülne. A kivonult mentők tehát csak tisztán ebből a szempontból tették fel az előirt kérdéseket, és nem szabad úgy értelmezni, ahogy azt a cikkíró úr értelmezte. A mi gyermekkorát élő mentőkirendeltségünk eddig összesen 1677 esetben vonult ki és hogy kötelességét hűen teljesítette, ezt a közönség ajkairól elhangzott kijelentések igazolják. A jelen esetben mentőink 2 óta 15 perckor lettek riasztva és 2 óra 23 perckor már a beteg mellett voltak, ami a hajnali órákban Jeleztük, hogy január hó 26-án, tehát ma, csütörtökön délután 6 órakor, a Fürdő Szálló nagytermében iparosgyűlés lesz. Ez alkalommal minden esztergomi önálló iparos meghívót kapott. Mintegy 700 meghívót bocsátottak ki. A gyűlésre azonban mindenki elmehet, aki az iparosság gazdasági helyzete és a segítés módjai iránt érdeklődik. TerEGYRŐL-MÁSRÓL Sztrájkolnak a villanyfogyasztók egyelőre ugyan még nem Esztergomban — bár a most divatos szállóige szerint: ez a mi esetünk is —, hanem Désen és Szamosujváron léptek sztrájkba, mert igen drágának találták a villanyáram árát s mert több izben megismételt kérel mük dacára sem volt hajlandó a villamos üzem az áram árát leszállítani. A lakosság most beszüntette a villanyáram használatát, elővette a petróleum lámpákat s azokkal világit. Mikor ezt a kis hírt olvasom, vissza száll lelkem a petróleumlámpák gyérvilágú, de meleghangulatú világába, mikor az esti lámpagyújtás a nyugalom, a békés összetartozandóság, a szelíd otthoniasság óráinak beköszöntét jelentette a családi asztal körül, mikor szokás volt még, hogy az, aki a petróleumlámpát meggyújtotta : „dicsértessék a Jézus Krisztus"sal köszöntse a családot, mire a többiek az „Ámen* után jó estét kívántak egymásnak. Óh kedves petróleumlámpa, melynek enyhe, sárgás fénye a tejüveg ernyőn keresztül megelégedett, nyugodt, szelíd arcokra vetítette rá a nyugalom derűjét és a derűs lelkek békéjét 1 A nyugalom derűjét, mely a szelíd tekintetű anya s a jóságosan komoly apa szívéhez a határtalan bizalom és a meleg, ragaszkodás, rekord teljesítmény. Az éjjeli telefo nszolgálat kérdése nem új keletű, ebben az ügyben évek óta állandóan, mind a város polgármestere, mind a tűioltóparancsnokság, és a mentőegyesület megteszik a kellő lépéseseket, sajnos azonban az ügy végleges megoldása az anyagiak miatt eddig nem volt elérhető. A kérdés azonban ma is felszínen van és reméljük, hogy hamarosan végleges megoldást nyer. Téves az az álitás is, hogy a mentők csak erélyes fellépésre végezték kötelességüket, mert ezzel szemben a tényállás az, hogy a mentők a cikkíró úrral csak a perronon találkoztak és a köszönésen kívül több szót nem váltottak. Az egész mentési aktus alatt csak egy málházó volt a mentők közelében, aki olajmécsesével világított. Cikkíró úr, úgylátszik, nincs tisztában a helyi viszonyokkal, ami cikkének minden sorából kiérezhető. Ha a mentő üggyel komolyan óhajt foglalkozni és a cikk többi pontjaira is tájékozást óhajt nyerni, nagyon szívesen rendelkezésére állunk, s alapos ismertetés után egész biztosan más szemszögből fogja látni az eseményeket és hozzá fog törődni az anyagiak hiánya miatti tevékenységi megkötöttségünkhöz. Esztergom, 1933. január 18-án. A Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete Esztergomi Kirendeltsége* mészetesen a város vezetőtényezői is kaptak meghívót. Az iparosgyűlésen báró Kray István, Rakovszky Tibor és Kun Béla országgyűlési képviselők fognak az iparoskérdésekről beszélni. Ismételten felhívjuk esztergom iparostársadalmát, hogy az iparosgyűlésen minél nagyobb számban vegyen részt. kapcsaival fűzte hozzá a családtagok lelkét és szívét A petróleumlámpa akkor még valami magasabb rendeltetésű házi talizmán volt, amihez a családfőnek is csak tiszteletet jelentő óvatossággal és vallásos beköszöntővel volt szabad nyúlnia. Óh a villanykapcsoló, az már egészen más 1 Kattan egyet, kigyúl az izzó, hirtelen hunyorgással összeráncoljuk a szemünket, felfigyelünk egy percre, vájjon nem libeg-lobog-e a lámpa hideg fénye valami közeli házimotor futása miatt, nincs „dicsértessék", nincs „jó estét", ellenben szidjuk, hogy milyen lustán ég a negyvenes körte, pedig bizony elég drága az áram és nincs családfő, nincs meghittség, csak gondredő a homlokokon és zsörtölődés a napi dolog fölött és profán kíváncsiság, hogy mit hallottál a városban ? Egy kis pletyka, egy kis pörölés, vagy a flört folytatása a homályosabb sarokban, de azért bátran és szégyenlősség nélkül a család szemeláttára. Hát nem kell odanézni, végtére a cigarettázó lányka elmúlt már tizenhét éves és nem kell elriasztani az udvarlót. A rádió nyekereg, mindenki vele énekli a divatos slágert és múlik az este, dolog nélkül, munkálkodás nélkül nyeglén és könnyelműen. A békés, szelid hangulatú családi otthon vágya sír fel a lelkünkben, mikor a szamosújváriak petróleum lámpáira gondolunk, akik talán azért cserélték fel a drága villanyt az enyhefényű petróleumlámpával, mert érezték, hogy a sztrájk „csak azért Visszásságok az esztergomi mentőszolgálatnál Miért aincs éjjeli telefonszolgálat? Ma, csütörtökön délután 6 órakor lesz az iparosgyülós a Fürdő Szállodában