Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-26 / 8.szám

HMGflODÉKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 8. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 26 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Január 25-én, szerdán délután 6 órakor a Fürdő Szálloda nagytermében revíziós gyűlésre jön össze Esztergom polgársága. Van-e másutt nagyobb szükség a revízió követelésére, a Magyar Igazság hirdetésére, mint nálunk Esztergomban ? Azt nem mondjuk, hogy nincs, de Esztergom több sebből vérezve és összeroskadva liheg Trianon bosszújától. Amikor a mai rettenetes, már-már szinte kétségbeejtő időket éljük, nem mindenben Trianont tesszük felelőssé. Trianon csak Magyarország megcsonkításáért, az elszakított népek elnyomásáért, ezrek és ezrek földönfutóvá tételéért felelős. Vannak belső bajok is. Akkor tehát, amikor külső revíziót hirdetünk, belső revíziót is kell követelnünk. Miben all a belső revízió ? Abból, hogy a bajok okát megszüntessük, hogy azután társadalmi osztálykülönbség nélkül országos közösségben kiáltsuk: Jöjjön el a te országod : Magyar Igazság. Ha végig kisérjük a magyar revíziós mozgalmat, azt tapasztaljuk, hogy a magyar föld népe megkétszerezett erővel akarja kivenni a részét a revízióból. Ennek magyarázata érthető. Elsősorban a magyar föld népében kell, hogy meggyújtsuk a revízió lángját, hogy a lang asztagtűzzé fellobbanva, elhamvassza a trianoni hamis papírokat. A magyar föld népének van a legtöbb joga ahhoz, hogy a Magyar Igazságot követelje, hogy követelje az elrabolt földterületeket. A belső és külső revízió egyöntetűen csak akkor tud eredményre jutni, ha a mozgalom élére olyan vezetők is odaállanak, akik szorosabb kapcsolatban vannak a magyar föld népével. Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő egész tábornoki karral rendelkezik a magyar revízió szolgálatában. Ennek a vezérkarnak egyik kiválósága : Hunyady Ferenc gróf,'országgyűlési képviselő,|aki országos körútjának programmjába, amelyet a revízió erdekében állított össze, Esztergomba is ellátogat, hogy innen a Magyar Róma szent földjéről, az ezeréves Magyarország történelmi helyéről kiáltsa át a Dunán, hogy a Felföld egyedüli jogos tulajdonosa Magyarország. Hunyady Ferenc gróf országgyűlési képviselő tudatában van annak, hogy Esztergom múltjánál, jelenénél és helyzeténél fogva kiemelkedik jelentőségben a többi magyar város közül, éppen azért különösebb figyelmet érdemel beszédje, amely kétségtelenül nagyjelentőségű lesz. Menjünk el mindannyian Esztergom revíziós gyűlésére, mert a Magyar Igazság az egész nép szent ügye. (x) mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Kisgazdaérdek — kisiparosérdek Irta: Rakovszky Tibor országgyű ési képviselő Van egy német közmondás: „Hat der Bauer Geld, so hat es die ganze Welt." Ha valahol érvényes ez a szólás mondás, úgy nálunk. Magyar országon mindenesetre az. Már pedig a falunak ma nincsen pénze. A falu és kisváros gazda- és iparostársadalma ugyanazon három malomkő között őrlődik: a mezőgazdasági termények katasztrofális árzuhanása^ az iparcikkek indokolatlan drágasága és a kisgazda- és iparosj társadalom súlyos adóterhei között. J A falu vásárlóképessége úgyszólván j teljesen kimerült, a kisiparosság leg. biztosabb vevőközönségét vesztette el tenne. Az országos kirakodó- és I állatvásárok üzlettelenek. A valamijkor virágzó vidéki csizmadia, szabó és egyéb kisipar a legválságosabb ; idejét éli. A kisiparosnak a munkájához szükséges anyagokat a kartellektől magas áron kell megvásárolnia. Drága és rossz a kovács-szén, drága a bőr és a szövet, drága az élesztő és drága minden olyan nyersanyag, mely a vámkülföldről jön be. Sőt drága a katasztrofálisan olcsó búzából készült kenyér és sütemény, drága az olC; ó cukorrépából készült cukor, minden rettenetesen drága, amit nem közvetlenül a termelőtől kell beszerezni. Ezekből a drága anyagokból készült iparcikk : a cipő a ruha és más szükségleti cikk szintén csak drága lehet, bármilyen minimálisan is számítsa a kisiparos saját mun kaját. Van-e tehát ellentét a kisiparos és a gazda érdekei között ? Nincsen ! Ha van a gazdának pénze, úgy van a kisiparnak és kereskedőnek is. Amikor tehát mi képviselők megalkuvást nem ismerő harcot folytatunk az agrárérdekek érvényesüléseért és a kartellek ellen, akkor tulajdonképpen valódi szószólói vagyunk a kisiparos érdekeknek is. Amikor az olcsó termelésért, a tűrhetetlen kartellfalak lebontásáért, az antiszociális közvetett adók eltörléseért, vagy legalább is jelentékeny csökkentéséért küzd, akkor tulajdonképen azért küzd, hogy minden dolgozó magyar embernek meg legyen a Miatyánkban leimádkozott mindennapi kenyere. Sem a kisgazda, sem pedig a kisgazdatársadalom nem könyöraáományért nyújtja ki kezét: nem boletta, ingyen leves, tejakció s más u. n. „szociális" jótékonyság az, melyet kivan. Egyedül a becsületes munka az, mely biztosan megadja a mindennapi kenyeret, visszaadja e dolgos kezeknek az önbizalmat és a lelkeknek a nyugalmat. A lelkek koncent rációjának a munka nyirja s nem a nagyhangú Ígéretek. Ha ismét dalolva szánt és arat a magyar, ha a kalapács zengésétől lesz hangos a műhely, rkkor valósul meg a nagy magyar összefogás és akkor lesznek koncentrálhatok a lelkek Is. De ha megint azt látjuk, hogy a nagybankokhoz, a kartellekhez, a nagy biztositókhoz fordul a kormány kölcsönért, s azt a jövedelmet, melynek alapját az éveken át keservesen kiizzadt kamatok, a vámfalakkal védett belső piac által lehetővé tett magas ipari árak, a túlszeliden kezelt biztosítóknak a nagyközönség rovására elért hatalmas nyereségei képezik, ezt a jövedelmet kemény adóztatás helyett kölcsön kéri a kormány, akkor nem sok reményünk lehet, hogy itt stilus változás következzék be. Kölcsönt nem szerelemből szoktak adni, hanem búsás kamatra, sőt talán még más ellenérték is kockán forog. Avagy talán kemény kézzel fog a kormány bele yúlni ama nagybankok, kartellek és egyéb érdekeltségek szövevényébe, melyektől kölcsönöket vesz fel ? Kötve hisszük. Máshol kell a megoldást keresni l Az a véleményem, hogy azt a rettenés gazdasági harcot csak áldozatok árán lehet győzelmesen megvívni. A kisemberek milliói már nem tudnak tovább menni az áldozathozatal terén, most már azokon a sor, akik háborítlanul élvezték a mezőgazdaság dekonjukturájának, a magas védővámoknak, a velük szemben elnéző adópolitikának „gyümölcseit". Mi nem irigyeljük senkitől a megérdemelt hasznot és prosperitást, de úgy gondoljuk, hogy az ország gazdasági fellendülésének egyetlen biztos alapja : a milliók boldogulása, sőt tovább megyünk: a kevés nagyoknak is csak akkor lehet biztonságos jódolguk, ha a millióknak is jól megy. Es a biztonság megér minden áldozatot, amit meg is kel hozni. Lemondott a Turista Egyesület elnöki tisztségéről Antóny Béla dr. Megirtuk, hogy a győri törvényszéki sajtóper-tárgyalás után akciót indítottak a Széchenyi Kaszinóban, hogy Antóny Béla dr. ny. polgármestert lemondásra bírják. Amikor ez nem történt meg, kigolyózási indítványt tettek. A kigolyózás azon ban nem sikerült és igy Antóny továbbra is tagja maradt a Kaszinónak. Ezt számos kilépés követte és sajnos, ma az a helyzet, hogy a Kaszinó felbomlóban van. Hogy miért akarták Antóny Bélát lemondásra birni, illetőleg kigolyózni, az köztudomású: Antóny Béla eskü alatt terhelőén vallott Mátéffy Viktor ellen. Antóny Béla dr. a történtek után pert indított v. SZÍVÓS- Waldvogel József ellen, aki a győri törvényszéki tárgyaláson maga jelentette ki, hogy Antóny ellen ő indította az akciót. Ujabban odairányult Antóny ellen a támadás, hogy a Turista Egyesület elnöki tisztségéről mondassák le. A jelek szerint bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek. Ez az ujabb körülmény csak betetőzte az előzményeket és Antónyt arra birták, hogy — megelőzve minden akciót — lemondjon a Turista Egyesületben viselt elnöki tisztségéről. Lemondását levélben közöite Saly Arnulf bencés tanárral, az egyesület alelnökével. Azt irja Antóny Béla a többi közt lemondólevelében, hogy azért mond le, mert személye ellen bizalmatlanság indult meg, azért, mert. eskü alatt meg merte mondani az igazságot. Ebből kifolyólag vita támadt egyes csoportok között és ettől akarja távol tartani magát. Antóny a lemondásával együtt kilépett az egyesületből is. Jannár hó 26-án csütörtökön 7 és 9 órakor A tékozló Egy milliomos csavargó históriája MOZGÓBAN Revíziót!