Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-27 / 67.szám

I s/TrRfi an c /mt KE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 67. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 VASÁRNAP, AUGUSZTUS 27 Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Politikai levél v, Szivós-WaldvogelJózsef ny. tábornok úrfigyelmébt Méltóságos Uram ! Az elmúlt napokban hosszabban elbeszélgettünk a politikai helyzet­ről, ezzel kapcsolatban az eszter­gomi viszonyokról és ez alkalom­mal abban a szerencsében részesül­tem, hogy közelről ismerhettem meg Méltóságos Uram álláspontját a ma igen aktuális politikai kérdésekben. A Nemzeti Egység pártja ország­szerte mindjobban kezébe veszi a hegemóniát vagy legalább is ke­zébe akarja venni. Nem kell bőven beszélni arról, hogy miért van szük­ség ma a nemzeti egységre, mert amióta magyar történelem volt és lesz, a nemzeti egység hirdetése nem maradhat el. Arról azonban már részletesen lehet beszélni, sőt komolyan kell foglalkozni vele, váj­jon szükséges-e, kell-e, helyes-e a nemzeti egységre különösen törekvő Nemzeti Egység pártját támogatni és vájjon magunkévá tehetjük-e programmját, amelyet az új Magyar­ország megteremtése érdekében cé­lultűzött? . . . Méltóságos Uram! Mi itt Eszter­gomban, a primási városban az utóbbi évek során nagy tapasztala­tokat szereztünk, mi itt nagy poli­tikai'iskolán mentünk keresztül. A tapasztalatoknak most szűrjük le az igazságait. A súlyos tapasztalatok, az áldozatokat követelt politikai is­koláztatás árán szerzett első nagy igazság az, hogy Esztergomban nem volt és; nincs is politikai pártkü­lönbség. A primási várost a keresz­tény politika uralja, csakhogy az egyik oldalon igy, a másik oldalon úgy gondolják a keresztény politika érvényesülését kifejezésre juttatni, de végeredményben személyi kérdé­seken ütköztek meg. A személyi kér­dések mellett egy jellemző vonás is kitűnt, az, hogy a független és ge­rinces emberek, önérzetes és gon­dolkozó polgárok azt mondották, hogy én nemcsak azért nem vagyok kereszténypárti, mert Mátéffy Viktor az országgyűlési képviselő, hanem azért is, mert a hatalmon lévők — páros napon az Egységespárt, pá­ratlan napon a Kereszténypárt — nem voltak elég erélyesek a pana­misták, a kartellek ellen, nem tettek semmit az összeférhetetlenségi kér­désekben és az álláshalmozásokban, tehetetlenek voltak a nagy munkanél­küliségekkel szemben és igy tovább. Helyi vonatkozásban azután még azt mondják az emberek, hogy a Ke­reszténypárt éppen olyan hibás a közelmúlt politika bűneiért és mu­lasztásaiért, mint az Egységespárt. Most vegyük ezt harmadik vi­szonylatban : mi a közhangulatu fel­fogás az Egységespért és a Keresz­ténypárt után következő Nemzet Egységpárttal szemben? Az, hogy azt mondják: semmi sem változoti helyi viszonylatban (országos vi szonylatban sem tapasztalunk gyö­keres változásokat), mert most is Mátéffy Viktor az országgyűlési kép­viselő és a garnitúra is ugyanaz maradt, éppenhogy átfestették az árbocot. Itt meg kell állnunk. Bár nem va­gyunk tagjai a Nemzeti Egység párt nak, mégis mi mondjuk meg, hogy csak felületes emberek Ítélhetik meg a fennti módon a Nemzeti Egység pártját. Amikor Gömbös Gyula mi­niszterelnök átvette a kormány és vele az ország vezetését, minden jó­zanul gondolkozó ember tudta, hogy a miniszterelnök politikája más lesz, mint eddig volt, tudtuk már azelőtt is, hogy ha Gömbös Gyula a kor­mánykerékhez jut, más élet, más le­vegő lesz ebben ebben az ország­ban. Meggyőződésünk volt, hogy Gömbös Gyulával új magyar törté­nelmi fejezet kezdődik. Amikor ezt nyíltan kijelentjük, nem kézenfekvő-e hogy szolgálatába tudunk állni Göm­bös Gyula terveinek, nem természe­tes-e, hogy mi is hivei vagyunk a nemzeti egység nagyszerű gondola­tának, a nemzeti egységet igazán megteremteni hivatott Nemzeti Egy­ség-programnak? Merjük állítani, hogy ez nemcsak a primási városban so­kaknak a felfogása, hanem az or­szágban is sokfelé. Nem igaz az, hogy a migondolkozásuak erőnek erejével mindig pártoskodást akar­nak játszani, nem igaz az, hogy mi nem akarunk részt venni a nemzeti egységet megteremtő munkában, de ezt most több ok miatt nem tehet­jük meg. Miért ? ... fia országos viszony­latban felelünk, akkor azért, mert nem tartozunk azok közé, akik a keresztény politikájukat máról-hol­napra felcserélik egy más színű ke­resztény politikáért. (Pardon, ez nem vonatkozik Tábornok úrra, mert tud­juk, hogy a Keresztény-pártban már a mai Egység-pártját képviselte. Akkor egyedül volt ezzel a politikai irányával, nem lehetett különálló és nem lehetett más pártban, mint a Keresztény-pártban. Nem szabad azonban eltagadni, hogy személyi kapcsolatok is fűzték a Keresztény­párthoz.) Mi csak egy politikai pár­tot ismerünk és fogadunk el, legyen annak bármilyen neve: nemzeti és keresztény alapon állót. Itt kell meg­mondanunk, hogy a mi keresztény politikánk nem azonos Czettlerék keresztény politikájával, nem kérünk többé abból a keresztény politikából, amelyet maguk a vezetők járattak le, amelyet vezetőemberek hagytak itt egy másik politikai partéimért, amely nem a keresztény társada­omra alapította erejét, hanem az lmult kormány akaratára. Ez a ke­esztény politika lejárta magát, ez í tehetetlen, csak külsőségekben, elszavakban keresztény politika nincs öbbé. Nem is kívánjuk, hogy vissza­érjen. Azok, akik mégis visszavágy­lák, vagy azt hiszik, hogy ez a ke­resztény politika él és elhivatottsága van, hogy csak a Bethlen-féle ke­resztény politika az egyedüli helyes útmutató a magyar közéletben, — politikai vakságban szenvednek, ezek valamennyien halott politiká­nak a hivei. S ha ezek az emberek ebbeli hitükben fel akarják támasz­tani ezt a keresztény politikát, ezt a keresztény pártot, ők előbb hal­tak meg, míg mielőtt politikájuk, pártjuk megszületett volna. Pár hónappal ezelőtt azt mondotta Méltóságos Uram, hogy közöttünk nincs politikai véleménykülönbség. Akkor nem akartuk ezt elhinni, de ma valahogyan közös gondolkozást, közös törekvést vélünk felfedezni és bizonyára ez a közös gondolkozás már azelőtt is megvolt. Az a meg­győződésünk, hogy mi tisztán sze­mélyi kérdéseken ütköztünk meg. Méltóságos Uram erre azt feleli, hogy nem szabad személyi kérdé­sek, egy-két ember miatt egy egész politikai felfogást, egy nagy és életre való programmot feladni . . . Igaza van, Méltóságos Uram, de mi a nem­zeti egységet úgy képzeljük, hogy megszületése új magyar élet bekö­szöntését jelenti, hogy a magyar közélet megtisztulását, megacéloso-1 dását hozza, olyannak hisszük, mint 1 az olvadt acélát, mely ebben az | állapotában az idegen, a rossz anya­got a felszínre veti, hogy aztán le­meríthessük és eldobhassuk és, hogy a kihűlés után a nagy kovács kalapácsolással is eltávololítsa a salakot, ami még rajta maradt. A A kovácsolással lesz majd rugalmas, acélfényű, erős vas. Nem, Méltósá­gos Uram, mi nem ismerünk teher­tételeket, ami nekünk rossz, ami nekünk terhes és ami akadályoz minket munkánkban, azt levetjük magunkról, Szabadjon most kérdezni valamit, Méltóságos Uram. Vájjon helyes-e, okos-e, célravezető-e, használunk-e az ország vagy városunk ügyének, ha innen a vidékről bíráljuk és tá­madjuk a kormányt? Nem nevetsé­ges erőfeszítés lenne ez? Veréb a a sas ellen. Most fordítsuk meg a kérdést. Nem érdeke a kormánynak, hogy dicséretet mondjanak a vidé­ken működéséről, hogy minden ma­gyar vidék, mint egy párt álljon a kormány mögött?! Ezt úgy érheti el, ha a kormányzás az ország ügyé­nek előbbrevitele mellett a vidékek érdekeit is szolgálja és, ha felada­tává teszi, hogy a vidékek teher­HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Sajtópert indit a „Magyarság" az „Esti Kurir" ellen az Ibuszkörüli visszaélések miatt. — A bajbaju­tott gazdák nagygyűlést tartottak és elkeseredett hangulatban a gazda­adósságok sürgős rendezését köve­telték. — Hitler-ifjak érkeztek Bu­dapestre, Gömbös Gyula fogadta őket. — A tisztviselői betegsegély­ző ügyének rendezését sürgetik. — Súlyos vádakat írt lapjában Lázár Miklós országgyűlési képviselő Si­pőcz Jenő Budapest polgármestere ellen. — Káprázatos történelmi lá­tomás volt a Szent Jobb útja Szent István napján a budai várban. — Az OTI-nál várható deficit még mindig közel másfélmillió pengő, új rendszer bevezetése várható. — Vi­har és jégeső pusztított az ország több részében. — Ujabb kommu­nista szervezkedést leplezett le a bu­pesti rendőrség. — Elismerő leve­let intézett a kormányzó gróf Te­leki Pálhoz a gödöllői cserkésztábo­rozás alkalmából. — Kormánybiz­tost neveztek ki az Ibusz élére. — Hatszáz bajor különvonaton Ma­gyarországba érkezett. — Felrob­bant egy benzinszállítóhajó a po­zsonyi kikötőben. — Szabadtéri játékok sorát rendezik Szegeden, ahol az ünnepi hét ma kezdődik. KÜLFÖLD Mussolinihez repült osztrák kan­cellár, ugyanakkor hire kelt, hogy Benes cseh külügyminiszter is Ró­mába készül. — Moore angol ma­gyarbarát ezredes, az angol képvi­selők egyik vezére reviziós ügyben Budapestre érkezett. — Osztrák­magyar-német gazdasági blokk meg­teremtésén fáradozik Mussolini. — Uj radikális párt alakult Szerbiá­ban. — A tótok mindenáron szaba­dulni akarunk a csehektől, Hlinka pátert börtönnel fenyegetik. —- A magyar gyümölcsöt Berlinben le­győzte az olasz gyümölcs. — Ki­fosztották a szerbek a Gödöllőről hazatérő cserkészeket. — Vissza­adja az olasz repülőraj látogatását az amerikai repülőflotta. — Hetven­kilenc óráig úszott egyfolytában egy német úszónő, világrekordot állított fel, de a vízből kilépése után nyom­ban meghalt. — Megőrült egy var­sói asszony, mert másfélmillió dol­lárt örökölt. — Nem mondanak le Hitlerek Ausztria csatlakozásáról. — Cionista kongresszus folyik Prá­gában, minden ülés folytonos vi­szálykodással telik el. — A Duna­szövetség megszüntetését kívánja Románia. — Elkerülhetetlen az összeütközés az ír facisták és a kor­mány között. — Egyre nagyobb arányokat ölt a hatalmak fllottafegy­verkezése. Ángoszt. 26-27-én szombat, vasárnap 8 tói folyt. 5 és 8-kor Mister X Egy orvos misztikus és izgalmas története MOZGÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom