Esztergom és Vidéke, 1933
1933-08-15 / 64.szám
I ESZTERGOM ét VIDÉKE. 1033. augusztus 15. dani a háromhónapos ingóárverési tilalmat a gazdakategóriákra vonat kozóan. A mezőgazdasági társadalomban az erre vonatkozó tárgyalások a napokban kedvező kilátások mellett indultak meg. Ingyen rendelés a szegény tüdőbetegeknek. A Tüdőbeteggondozó intézet (Szent Imre utca 24. sz) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 óráig ingyen rendel a szegény tüdőbetegekneknek. Ünnepünk sorrendje 1333. augusztus 14-én: Este 8-tól 9 óráig: Turista-dalárda éneke és levente-zene a Primás-téren; tűzijáték a várfokon. Augusztus 15-én: Délelőtt 9 órakor: Díszfel vonulás Szent István, Szent László és Szent Imre ereklyéivel a Széchenyi-térről; 10 órakor a bazilikában zenésmise és szentbeszéd, amelyeket dr. Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás tart. 11 óra után turistamise a vízivárosi plébánia-templomban, 12 órakor a főszékesegyházban. Szent István király születési kápolnája, a bazilika Összes nevezetességei és a primási múzeum aznap megtekinthetők. D. e 11 órakor: Levente-zenekar felvonulása a MOVE Hajós Egylethez, hol térzene. — Vil2 órakor; Folyambajnoksági úszóverseny a Kisdunán; délután 2 órakor pékek kerékpáros versenye (40 kgr. kenyérsúllyal.) Délután 3 órakor: Lovas, szekeres és kerékpáros felvonulás a Széchenyi-térről a Primásszigeten tartandó aratóünnepélyre. Délután 4 órakor: Labdarúgó-mérkőzés a MOVE sporttelepen az Újpesti Tornaegylet kombinált proficsapata és Esztergom vm. vál. csapata között. Utána lóverseny. Este 8 órakor: Velencei éjj a Kisdunán. • Egész délután és este nagy népmulatság a Primásszigeten: levente-zenekar, cigányzene, népversenyek, látványosságok, kör- és hajóhinták, céllövő, cirkusz, árusító-bódék, borozó, tánc és tűzijáték. Csónak-átkelés. 307 lengyel cserkészflú és 70 cserkészleán? ünnepe és ünneplése Esztergomban Mint előre jeleztük, augusztus 12én is nagy csoport külföldi cserkész érkezett Esztergomba. Ezúttal a lengyelek jöttek el nagyszámban: 307 cserkészfíú és 70 cserkészleány. 3 A 10 órakor érkeztek vonattal Budapestről és valóságos dzsembori képet öltött Esztergom. A vasútállomáson szépszámú közönség gyűlt össze, de nem annyian amennyire számítottunk. Hiába Esztergomban nincs meg az a lelkesedés, amit más városban minden előkészítés nélkül megtalálhatunk. Miért olyan hideg, közömbös Esztergom közönsége ? Nem szabad olyan önzőknek lennünk, hogy csak magunkkal törődünk. Ilyen alkalmakkor félre kell tennünk minden gondunkat, minden munkánkat, hogy legalább egy órára szívvel-lélekkel vendégeink szolgálatára, fogadtatására készen legyünk. Meg kell mondanunk végre, nagyon rossz a rendezés, ezt most már kétszer egymásután tapasztaltuk. Többen panaszolták ezt! Ha nem értenek a rendezéshez, ha nincs a legkörültekintőbb gondosság, akkor az ilyenek ne vállalják nagy fogadtatások rendezését Hivatalosan nem lehet rendezni, oda sziv, melegség, lélek kell. Nézzük csak, mit csináltak más városokban a fogadtatások alkalmával, láthatjuk, hogy mi alig tudtunk valamit produkálni. Hála Istennek és szerencse, hogy vannak lelkes, szives leányaink, akik minden programmtól és rendezéstől mentesen maguk kezdeményezték, hogy mosolyukkal, kedvességükkel, szives szavakkal pótolták mindazt, amit a rendezés elmulasztott. Azt hisszük, a lengyel cserkészfiuk hirül viszik Lengyelországba, hogy Esztergomnak kedves, vendégszerető, lelkes és szives leányai vannak. A legnagyobb örömmel és a leányokkal szemben elismeréssel irjuk le ezeket. A vasútállomásnál Brenner Antal dr. főjegyző üdvözölte a lengyeleket a város nevében. Beszédet intézett hozzájuk Plywaczyk Szaniszló, a szalézirend tartományi főnöke is és lelkes szavakkal köszöntötte őket. Ezután megindult oszlopokban a lengyel csapat. A dorogi bányászzenekar a városon végig mindenütt szép zeneszámokkal tette ünnepélyessé a bevonulást. Elismeréssel kell megemlékeznünk róluk és köszönet a bányavezetőségnek, hogy átengedte a zenekart. Az utcákon végig lelkes fogadtatásban részesítette a közönség a lengyeleket. A járdán végig mindenfelé kendőlobogtatás látszott és éljenzés hallatszott. Jól esett ez a lengyeleknek. Az utcán lengő zászlók is jó hatást keltettek. A lengyelek zeneszó mellett a bazilikába vonultak, ahol Meszlényi Zoltán dr. prelátus-kanonok, hercegprimási irodaigazgató misét mondott. A kóruson szűkített énekkar szép egyházi énekekkel emelte a mise ünnepségét. Mise alatt az egyik lengyel cserkész-vezető A. Szezgscikiéwicz, aki Lembergben kamaraénekes, szép Mária-dalokat énekelt. Meg kell jegyeznünk, hogy veszedelmes a kirádulókat, ebben az esetben a lengyeleket, azonnal a hűvös templomba vezetni. A meghűlésből nagy baj származhat. Máskor gondoskodjék a rendezőség, hogy egy kis pihenő után térjenek be a templomba. A mise után a dunaparton, a Serédi-parkban gyülekeztek a lengyelek és a közönség. Itt folyt le a Sobiesky-alapkő ünnepélyes letétele. Az ünnepséget a Magyar-Lengyei Egyesület és a Sobiesky Emlékbizottság, a helyi vezetőkkel rendezték. Az ünnepségnek központja az alapkő letétele és megáldása volt, amit Plywaczyk Szaniszló szalézi tartományi főnök végzett szép és felemelő beszéd kíséretében. Beszédet mondott még báró Nyári Albert, a Magyar Lengyel Szövetség alelnöke és dr. Tomcsányi János iró. Az ün népség a magyar és a lengyel Hymnus eléneklésével ért véget. A felemelő ünnepség mind a lengyelekben mind a magyar közönségben a legszebb érzéseket keltette. EGYRŐL-MÁSRÓL Hi az országzászló? Egy elfeledett fogalom. Régen hatalmi jelvény, ma jelkép. Jelképe a múltnak, s biztositéka a jövőnek. Jelkép a nemzeti lobogó: a nemzeti véres áldozatnak, az eszményi hevületnek s a reményifakasztó munkának a hirdetője. Jelkép az országzászló is: egy szétszakított, de megbonthatatlanul egységes országnak jelképe. Az országnak régen csak egy országzászlaja volt és lehetett: ott, ahol a király lakott s az országnagyokkal a nemzeti hatalom uralkodott. Ezt az uralkodást, a nemzeti hatalom birtokát hirdette országgá, az akkori országzászló. A mai — száz meg száz, majd ezer meg ezer alakban megosztva szintén egy: a Remzeti akaratnak hirdetője. A szétszórt országzászlók oltárok, ahová e nemzet fiai a múltért verekedni, a jövőért imádkozni járnak. Ezek az országzászlók a nemzeti léleknek hirdetői, tanitói, melyek mind egyetlen munkát végeznek: ránevelik ezt a múltjáról feledkező nemzedéket nemzeti kötelességére." Ez ennek a sokszáz, majd minden városban lobogó országzászlónak új jelentősége. Táncokról van szó Németországban. A sokat csúfolt Hitlerek ma reformálnak. Reformálják a táncőrületet, a szabadjára eresztett, fékevesztett ösztönöket szépen beterelik a helyes mederbe. Táncolni akarsz ? Tessék! Itt a Friedrichshainer és a Gleichscrittler, az új négynegyedes taktusú, erkölcsös tánc, ahol a boldog szeladon nem szorítja ki a levegőt jobb sorsra érdemes táncosnőjéből. A foxtrottnak, tangónak, onesteppnek befellegzett. Nem engedi meg a német erkölcs és nem engedi meg az az egészséges keresztény világnézet, amely ott a nemzetnevelést diktálja. Nálunk vén, kihullott fogú liberálisok még most is azon sírnak, hogy miért nem engedik meg a pizsamaviseletet a szegény kis nőknek a főváros utcáin. Elvégre Budapest fürdőváros! Hát vegyék tudomásul ezek a szegény, másvilágon élő emberek, hogy nem a magyar férfiak, hanem a magyar nők tiltakoznak a hálószobák öltözetének utcára vitele ellen. A keresztény nemzeti szellem hulláma már végigsöpör egész Európán s elsöpri kérlelhetetlenül azokat a múzeumba való figurákat, akik nyegle hányavetiséggel a császári Róma erkölcseit akarják Magyarországra hozni. Néha beteljesül a közmondás: Ki szelet vet — vihart arat! Kiadó november hó l-re több szobából és mellékhelyiségből álló magányos ház a Kölcsey-utc ában. Érdeklődni lehet Bády György kőműves mesternél Előhegyen, a Csarnok-utca feletti lakásán. ÍREK Gondolatok a sötétkamrában. Nem látjuk Istent. Van, miként a fény, melytől az élet, melytől minden szépség, de a falon, a nagy vastag falon át nem hatol. És lészen a sötétség. Nem látjuk Istent. Testünknek falán Nem látunk át a hústalan világba. S lélek az Úr, ki megteremt és sarjaszt, s lelkünk a földtől még vak Isten-lárva. Sötétkamra . . . Voltunk az Istenségben, jöttünk Tőle, jöttünk a tiszta fényből és lelkek lettünk, lettünk külön képek, felvételek a fényes Istenségről. . . . Én is kópia vagyok az Istenről. Testem kazetta, — csak lélek a kincse. A nagy Fényképész rám lehelte Arcát s ember-valóm Isten-jövőm kilincse. Oly szívesen tennék békén csak lélek, úgy áhítom a választó-vizet, én, a véges, a véghetetlen titkot, mely áráért Isten-képpel fizet. Sötétkamrában, törvények vízében, a tízparancsban elmerülve fürdöm . . . S rémülve érzem, hogy fut az idő, hogy napról-napra több lesz ősz hajfürtöm. Mi lesz velem, ha nem lesz kész a kép, s a Fényességre úgy jutok ki vissza ? Mi lesz velem, ha még bűnös valóm a mindenszentek látomását issza! Meglátjuk Istent. A fény elvakítja a felnyitott, de nem lett kész lemezt. Meghalok, óh, ha így szólna az Úr: „ Ez nem vagyok ! Az én arcom nem ezt Uram segíts vegyítni életfürdőm : mennyi könny kell, hogy el ne ázzon képed, mennyi öröm, hogy meg ne égjen másod, a szívkoröm, jelöld ki, milyen széles. Alchimiad Csodátvarázsló titkát súgjad, Uram, alázatos fülembe, hogy tovább súghassam a megfejtésed, ha elém térdel bűnétbánó ember. Hogy legalább majd rájuk mutathassak: (kegyelmeid vizében én áztattam a lelküket, általam lettek jobbak) ha én tökéletlen képed maradtam. Hogy megbocsáss, míg azokban gyönyőr[ködsz, kiken én segítettem Isten-arcod előjönni, kiknek a sötétséggel segítettem megharcolni a harcot. ... meglátjuk Istent Sötétkamrán kivül. Miniatűrré akarok szépülni, hogy meghalván az Úr örüljön nékem, mint jó fényképnek mi szoktunk örülni. Magasi Artúr Új tanfelügyelő. Bárdos Ádám kir. tanfelügyelőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter Ege be helyezte át. Szeptemberre már el is foglalja új állomását. Fájó szívvel veszünk búcsút Bárdos Ádám ól, mert igaz ságszereto^neinbiértT^^Unitóság igaz barátját, a tanügy lelkes munkását ismertük meg benne. Két évig volt vármegyénk tanfelügyelője és ezalatt az idő alatt csak dicséretet hallottunk működéséről. Kivmjuk, hogy Egerben is hasonló megbecsülés kisérje működését. Helyjébe Szabó István kecskeméti kir. tanfelügyelő kerül. Eljegyzés. Augusziin Gyula pusxtakengyeli rk. tanitó, Augusztin János esztergomi tanitó fia, eljegyezte Marosi Rózsikát Vállajon (Szatmár m.) Főegyházmegyei kinevezések és áthelyezések. Lacza István dr. a budapesti mester-utcai felsőkereskedelmi iskolához — Fugli Gyula a Bulyovszky-utcaifőreálhpz — Bárány József a Salvator apácák tanitónőképző-intézetéhez, — Tamás Ernő