Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-10 / 63.szám

tenniszpályán. Ez alkalommal a le­ventezenekar szórakoztató hangver­senyt adott. Egy eljövendő szebb s remélhető­leg boldogabb világnak ifjú hősei találkoznak e hetekben Gödöllőn. Az öt világrész szinte minden országá­ból jöttek el cserkészek a maguk sajátos olimpiászára, a nemzetközi nagytáborra, a jamboree ra. Két hé­ten keresztül közel 30—35 ezer fia­tal lélek tábori zaja, életöröme, ver­senyzési kedve veri fel a gödöllői királyi park s környéke csendjét, megeleveníti, egészen izgalmassá, vál tozatossá, színessé teszi Budapest­nek s mondhatnánk az egész cson­kaországnak nyári életét. Mintha e szegény megtiprott, szétdarabolt haza lakossága, életmegnyilvánulása meg­sokszorozódnék az idegondolók, fe­lénk néző idegenek százezrével, mii Hóival. Mert eljöttek ezrével, tízezrével kö­zeli és messze országok fiai, hogy megismerjék a magyarságot, annak becsületességét, vendégszeretetét, fi­gyelmességét, nemzeti udvariasságát, nagy szervező képességét. Megis­merjék, s mindezeknek ismeretével megbecsülhetetlen értéket vigyenek szét a világba, s hirdessék a magyar élni tudást, élni akarást, a magyar igazságot. Két hét alatt, mig közöttünk időz­nek, mindenfelé járnak, megtekintge­tik a magyar értékeket, ezeréves kin cseinket. Fontos reánk nézve, hogy csak jó benyomásokkal, gazdag, szép, egy egész életre szóló emlékekkel térjenek haza, s majd otthon ezek alapján igazán tudjanak megítélni bennünket, s ezek alapján legyenek jóbarátaink, jóakaróink. A magyar értékek megtekintésében nem marad­hatott el Esztergom városa sem. S valóban mintegy 350 cserkész szá mára nagy emlék-gazdagodást jelen tett aug. 8-ika, amikor a jövő új vi­lág harcos katonái ho.zánk is elér­keztek. Már délelőtt 10 órakor — sőt jó val előbb is — szokatlanul forgal­mas lett a hajóállomás felé vezető dunapart s szigeti út. Párosával, tö megesen vonul ki a közönség: Ér­keznek a dzsemboristák I Tíz óra kor már nagy tömeg várakozik. A melegen sütő nap az árnyékba hajtja a közönség legnagyobb részét. A ve zetőség rendezkedik. (Pardon, pa­naszkodik is: hol a vezető rendez­kedés ?). Nyolc vezető tábla jelzi az egyes csoportosításokat. A fogadó bizottság is magára talál. Fél tizen­egy. A nap hevesen tüzel. Panasz­kodás : meleg van; még nem jön nek? Ujabb s ujabb tömeg. Eszter gombán szokatlan nagy az érdeklő­dés. Fel is tűnik ez sok embernek. Dehát érthető ! Csak egyszer látni ily kirándulókat egy életben I Pont tizenegy órakor egy önkén­telen, örömmel teli zsivaj, lárma : ott a hajó, jönnek 1 Szentgyörgymező felől feltűnik a cserkész-hajó I Tér­csinálás. Általános nyugtalanság, ér­deklődés, sok izgulás. Pár perc, s harsány éljenzés, kendőlobogtatás mindkét részről. Kikötés. A levente zenekar először a Rákóczi, majd a Hunyadi indulót játssza. Kiszállnak, csoportosulnak. Nagy „hurrá" éljen­zés I Nem az előre jelzett nemzetek szerint s számban jöttek. Legtöbben az angolok s franciák voltak. Azon­kívül osztrákok, jugoszlávok, ame­rikaiak, spanyolok, portugálok, skó­tok. Volt pár japáni, egyiptomi s iraki is. A legnagyobb örömet meg­csodálást a japánok és a szoknyás skótok váltották ki. A csoportbaállás után először Glatz Gyula polgármester az ezeréves ma A zászlóaljnap minden esztergomi­ban fokozta a megbecsülést kato­náink iránt. gyar haza legrégibb, szentistváni vá­rosának, a közönségnek nevében kö­szöntötte magyar nyelven a vendég­cserkészeket, a jövő nagyrahivatott harcosait. Majd Petz Lajos vasgyári vezérigazgató angolul meleg szívvel tolmácsolta Esztergom város örömét s végül Glatz Gyuláné francia nyel­ven köszöntötte röviden a vendé­geket. Az üdvözlések után felvonultak a Bazilikába, hogy annak szépségét, kincseit megszemlélve ne feledjék a magyar szellemi, művészi, lelki érté­keket. S bár csodálattal, érdeklődés­sel szemlélték nagy kincseinket, mégis a meleg nap, az üres gyomor más helyre csábította, hajtotta őket. Szí­vesen hallották a hirdetett parancsot: megyünk ebédelni. Három részre osztották őke\ Mintegy kétszázan a Magyar Királyban, százan a Kato­likus Körben és ötvenen a Hajós Egyletben kaptak ebédet. A nagy ládákban szállított Szent István for­rásvíz nagy kelendőségnek örvendett. Még étkezés előtt igen sok elfogyott. De hozták a jó ebédet a mosolygós tekintetű, kipirult arcú, áldozatkész — bizonnyára szintén éhes, mégis dolgos hölgyek, a „Nagyasszonyok" és „Kisasszonyok" egyaránt. Glatz Gyula polgármester maga öt nem­zetnek egy-egy fiát látta vendégül. Az igy testileg felüdült — s bizo­nyosan érzelmileg is felpezsdült — ifjúság az esztergomiak kedvelt s már országos hírűvé vált strandjára vonult, ahol ingyen mosta le az uti port s üdítette testét a zsibbasztólag ható, kellemes artézi vizben. Ugy két és fél négy közt. A végén az eső is segített. Nem volt kellemetlen. Csak kellemesebb volt a jó hideg kakaó, kávé uzsonna (kár, hogy itt már nem a hölgyek szolgáltak feli) melynek végeztével, eső-romantikával kivonultak a hajóállomásra, mert öt órakor már indult a hajó. Nem any­nyian. mint a várásnál, de itt is nagy tömeg vett részt, s kedvesen (talán nem éppen érzékenyen !) bú csúzkodtak el sokan félnapos mesz­szeországi ismerősüktől, kivel ugyan nem szóbeszéddel, de más módon — irás, mutogatás — megismerke­dett. Indulás. Éljenzés, ének: Ma gyarország, a magyar föld éltetése, kendők lobogtatása, s a legnagyobb­részt árvalányhajas, felvirágoztatott (sajnos kis mértékben !) háromszáz­ötven dzsemborista tán kevés kel­lemetlenséggel, ellenben annál több felemelőbb, rokonszenvesebb emlék­kel rcegtelitve tért vissza Gödöllőre. Egyelőre Gödöllőre, majd haza, ahol az esztergomi benyomásokkal együtt kellemesen emlékszik vissza a magyar honra, ahol a férfiasság, önzetlenség, erkölcsi tisztaság, fe­gyelem, összetartás, törhetetlen nem zeti lélek megnyilatkozásait láthatták a jamboree alkalmával, s meggyő­ződhettek, hogy a magyar lélek tud s akar — s feltámad. (A) <IMIMIIIIMIIIIIIMIM»M 1 Nagyboldogasszony-napi díszmenet sorrendje Esztergom legnagyobb ünnepét, Nagyboldogasszony napját, mely Sz. István király emlékével van össze­kötve, az idén is hagyományos ke­gyelettel fogja megülni Esztergom sz. kir. megyei város közönsége. Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg erelyéit, a Pat­rona Hungáriáé és Szent Imre her­ceg szobrát, valamint a magyar ál­lamiság jelvényeit megfelelő disz­szel és hagyományos pompával fog­ják a belvárosi plébánia templom­ból ezidén is felvinni a főszékes­egyházba, ahol aznap búcsú van és Serédi Jusztinián dr. biboros her­cegprímás pontifikálja fényes segéd­lettel az ünnepi szentmisét és mondja a Szentbeszédet. Vallásos tekinteten kivül fontos nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy ugy a diszfelvonulás, mint az egész ünneplés, aminek a városunkba az­nap ideözönlő idegenek sokasága lesz szemtanuja, az idén is mentől jobban sikerüljön. A díszmenet az idén is négy cso­portból fog állani. Elől lovasbandé­rium fog haladni. Az I. az ifjúsági csoport. Ide tar­toznak a fiúnevelő, fiú-középisko­lák, erdőgazdasági szakiskola, cser­készek. A II. a leventék csoportja. A III. a férfiak csoportja. Ide tar­toznak a hatóságok és a katonaság képviselői, az állami, megyei és vá­rosi tisztviselők, hivatalok, városi és megyei képviselők, Orsz. Szent Gel­lért Egyesület, vasutasok, tűzoltók, ipartestület, Legényegylet, Olvasókö­rök, férfi kongregációk, bányászok és munkáscsoportok, valamint a fő­városi és győri zarándokcsoportok. A IV. a nők csoportja. Ide tartoz­nak a polgári leányiskola, tanitónő­képzősök, kongreganisták, a Magyar Nők Szentkorona Szövetsége, az Ol­táregylet és a Nyukosz. Minden alakulatnak reggel 9 órá­ra már Széchenyi-téren a rendezők által kijelölt helyükön indulásra ké­szen kell állaniok. Az indulás a sor­rend betartása mellett a zarándo­koknak és a bányász csoportoknak az állomástól való beérkezte után X A10 órakor lesz, amit a városházi kisharang és a templomi harangok zúgása fog jelezni. A főszékesegyházban a férfiak jobbról, a nők pedig balról sora­koznak fel. Az ifjúság és a leventecsapatok a templomon kivül fognak tábori mi­sét és szentbeszédet hallgatni. A diszfelvonulás méltósága és si­kere érdekében arra kérjük közön­ségünket, hogy vegyen részt a me­netben, ne pedig a nézők számát szaporítsa, mert a fŐszékesegyházba azok juthatnak be biztosan, akik a diszmenétben résztvesznek. A legszebb siker jegyében folyt le Pilinyi Erzsébet dalestje Akik június közepén hallottak a rádióban Pilinyi Erzsébetet énekelni, azok tudták, hogy vasárnap esti sze­replése szülővárosában csak sikert, még pedig a legszebb sikert hozhatja meg Pilinyi Erzsébetnek, a fiatal fő­városi dalénekesnőnek, akinek ez volt az első vidéki dalestje. A Fürdő Szálló kerthelyiségében vasárnap este 9 órára nagyszámú közönség gyűlt össze, hogy meg­hallgassa a kiváló tehetségű énekes­nőt. A megjelent közönség meleg ünneplésben részesítette az énekes­nőt, nagy szeretettel és megértéssel hallgatta őt, hisz első vidéki dalest­jével szülővárosának kedveskedett. S ha a dal a sziv és lélek legszebb virága — a fővárosi fellépések és sikerek után —, hozzánk már kifino­mult, szépen fejlett dalvirágokat ho­zott. A hálás publikum viszont az esztergomi nyár legszebb virágaiból kötött csokrokkal halmozta el és mindig fokozódó tapsviharral jutal­mazta minden számát. A meleg hangulat Verdi: „Trou­badourjá"-nak, az első számnak elő­adásával már kialakult a hallgató­ságban, hogy uralja az egész estét, sőt fokozódjék, amint ez Bizet: „Carmen" jenek, az utána követke­zett szám egy-egy áriájánál már érezhető volt. Mert már ezek elárul­ták az iskolázott énektudást, a hang­terjedelmet, s bársonyos hangjának kellemes színezését, a temperamen­tumos előadást s a bámulatosan tiszta kiejtést. A dinamikai árnyala­tokat oly tökéletes művészettel jut­tatta az énekesnő kifejezésre, ame­lyet kezdőknél ritkán tapasztalhatunk. Nagy tetszést aratott Ammer— Brennerné Lindtner Ella: „Izabella" c. operettjének több meleghangú dalával is. De nemcsak az operett­részletek, hanem az előadott magyar műdalok és sanzonok is a természe­tes és kedves előadót árulták el, akitől sokat várhatunk. A zongorakiséretet Szentgyörgyi Zoltán látta el művé ( 5z i megértéssel. Második fele a műsornak már a legforróbb hangulatban folyt le. A szebbnél-szebb magyar nóták hang­zottal el Csonka Gábor cigányzene­karának kísérete mellett. A közön­ség az egyes dalok után szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta a fiatal művésznőt. A „Magas a kaszárnya" c. nótát szánta utolsónak Pilinyi Er­zsébet; nem igy azonban a közön­ség, mert bizony megújrázták, hisz hallgatták volna még. . . sokáig . .. Sokat várunk kis művésznőnktől, sokat, mert ezt igéri a ragyogó kez­det, de kívánjuk is neki, mert olyan estét szerzett hallgatóinak, melyet egyhamar nem felejtünk el Festői felvonulással kezdő­dik a love aratóünnepélye Már csak néhány nap választ el bennünket a nagyboldogasszonyi Ün­nepségektől s a hivatalos városi ün­nepi programmba szervesen bekap­csolódott MOVE aratóünnepély nagy­szabású előkészületei is befejeződ­tek. A rendezőbizottság fáradtságot és munkát nem kiméivé készítette elő az ünnepélyt s az idei ünnepély oly széles keretű és annyira válto­zatos lesz, hogy sikere várakozáson felülinek ígérkezik. Mint már jeleztük aug, 15-én fo­lyambajnoki úszóverseny nyitja meg a délutáni ünnepsorozatot s a prog­rammszerűen d. e. 11 órakor a 'e vente zenekar a dorogi vámtól zenés felvonulást rendez, hogy a pontosan Val2 órakor kezdődő folyambajnoki versenyre kivonuló közönségnek a MOVE Hajós Egylet klubháza előtt hangversennyel kedveskedjék. A folyambajnokság lezajlása után d. u. 2 órakor péktanulók kerékpár­versenye kezd3dik s a résztvevők 40 kg. kenyéneherrel a Hósök-szob­rától indulnak, hogy az értékes díjért és dicsőségért versenyezzenek. Vég cél a Szentgyörgy mezői Kath. Olvasó­kör, ahol a győztes a díjat meg is kapja. D. u. V23 órakor a Szent­györgymezői Olvasókörből indul az aratóünnepély lovasbandériuma a ke­rékpáros pékek festői csoportjával a Széchenyi-térre, a levente zenekar kí­séretében, hogy ott találkozzanak a feldíszített magyar fogatokkal és ma­gyarruhás aratólányok csoportjával. A menetet a magyarruhás párok ha­talmas csoportja vezeti cigányzene­kísérettel, a hangulatról bohócok és különféle karrikatúra alakok fognak gondoskodni. Felvonulás a Lőrinc­utcán át a nagydunaparton a sport­telepre. Itt aztán a változatosabbnál változatosabb szórakozásban lesz része mindenkinek. Meglepetés számba megy a ren­dezőség ötletes újítása, hogy rádió­közvetítéssel gyarapítja az aratóün nepély hangulatát. A radióközvetités során minden­kinek alkatma nyilik otthonmaradott­jait tájékoztatni, hogyan szórakozik a MOVE aratóünnepélyén. A rendezőség kereskedőinknek is alkalmat nyújt, hogy rádióútján hivja .lawn mi9»mi»M>»0i. ii» jwi Oicfi 3W>^inJ»i<iwf>#i ja jffx .^w y^i^ixn«»* Külföldi cserkészek kirándulása Esztergomba

Next

/
Oldalképek
Tartalom